Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-06-19 / 48. szám
1054 itínius 19 3 Domonkos Sanyi Bodnái Eizsebet Kumjaty Aranka Kötelet! AgpsUm A valósra ké sz zen Valahányszor Szepsiben iárok, egy sápadtszemű. vékony ártatlankodó tatainak az arca iut az eszembe. A múlt ősszel találkoztunk Igaz csak ágy sebtiben de elég volt hozzá, hogy róla is es munkahelyéről is. a szepsi traktorállomásról képet nyerjek. Őszintén szólva, nem tetszett semmi ezen a gyereken. Sem az arca. sem az alakja A beszédében is volt valami furcsa, különös- olvan „mit bánom én”, „se ingem, se gatyám” színezet Ez egvszei mégis kérni jött. Közeledett az október a bevonulás Bélyeg kellett volna a tagsági könyvecskéiébe Két és fél évre visszamenőleg bélyeg. Mosolyogtunk. Kegyetlen keserűen mosolyogtunk. * * * Közel tíz hónap telt el azóta. És azt hiszem, — s habár minden hason-- lat egy kicsit sántít is — merészen mondhatjuk, hogy mint az ég és a fölfl olyan nagy a szepsi traktorállomás ifjúsági szervezetének múlt évi e.-. az ezévi munkája közötti különbség Markos gyerekek. Zubkó Laci. rJh tik Tibi. Dubinszkv elvtárs és a többiek. A vezetőség. Gyűlést tartanak. Megnyitás, jelentés a karbantartók munkájáról, jelentés a felajánlások teljesítéséről, vita és vége. Röviden-, tartalmasán Megunták már e felesleges, szószapo- | rítást, a frázisoktól teli hivataloshangú, j elméletieskedő be- y, számolókat, hozzá- | szólásokat. Olyan I ielkesen. egyszerű- § en, hozzáértően be- | szélnek munkájuk- | ról, mint ahogyan 1 megoldják a régeb- | ben megoldhatat- | lannek látszó fela- j datokat, ahogyan * mindennapi munkájukat végzik. Náluk nem szólam a szervezeten belüli demokrácia, hanem valóság. A gyűlés befejezése után még sok mindenről szó esik. Főleg arról, hogv mennyire igaz az; hogy a fiatalságot csak az érdekes munka, a sport, a szó rakozás vonzza. A muítévi munkából helyesebben próbálkozásukból, sok tapasztalatot levonhatnak. Elvitathatatlan ténv. ú ne is otobalja senki magyarázni az ellenkezőiét, hogy azt az egész álló napon át izzadó munkás fiatalt este már nem érdekli a gyűlése zés. És főleg nem szeretik az olvan ,se füle. se farka gyűléseket, amelyekből éppenséggel nem volt kevés Ez okozta a tagok hanyagságát, nem törődömségét is. / Zubkó Laciék más utat választottak ebben az évben Érdekesebbet, he ívesebbet A traktorállomás udvarán, a ,magasbanvuló lombos fák árnyékában röplabdapályát csináltak. Futballab- dát is szereztek. Most ping-pong asz talt csináltatnak. Versenyt rendeztek 20—25 jelentkező is van. Két hétté ezelőtt harmonikát vettek — Ez az az eredményesebb út. amelyre a fiatalokat nem kell csábítgatni, csalogatni. Egy biztos: ahol fiatalos ez élet oda szívesen mennek a fiúk s a lányok. Jobban megy a munka is. A trak torállomás fiatal gépjavítói felajánlották, hogy a pártkongresszus befejezéséig üzemképessé teszik az összes ielenthette, hogv kijavították az utolsó kombájnt is. Felkészültek az aratásra. Mit csinálnak még a szepsi fiatalok? A tornai brigádközpont udvarán egy csomó olajos, benzines kőc névért sz„naszét. A vezetők nem nagyon törődtek ve'e Pedig veszélyes dohog ez, könnyen meggyulladhat és tűzvészt jkozhat a bngádközponton. A fiat j lók voltak azok, akik felfigyeltek erre és félnapos brigádmunkát szervezte«, az udvart kitisztították, rendbeszedték és széppé tették. Kirándulni is járnak. A közeljövőben falusi iskolákat látogatnak majd meg. Traktorokkal. Azokkal a tanú- lókkal akarnak beszélni, akik ..ebben az évben elhagviák az iskola padjait Mesélnek majd saját munkájukról, a mezei munka szépségeiről, fontosságáról. Panaszkodnak is a fiúk. Dubinszkv elvtárs. aki nemrégen tért vissza a katonaságtól és jelenleg a szervezet egyik legaktívabb tagja, a traktorállo más példás munkása. ,a következőKet mondta: — Technikai köröket- szeretnénk szervezni. A fiatalokat érdekelné a dolog. Csak az a baj, hogy, nem tudjuk beszerezni a kellő szakkönyvek:-t a magvar fiúknak. Jó lenne, ha az illetékes szervek felfigyelnének erre a hiányosságra, hiszen nálunk számos magyar fiú dolgozik. Tudásuk elme- lyitéséhez nélkülözhetetlen a szak irodalom. • * * Alkonyodik. Csendesül az élet De csak néhány percre. Nemsokára újból zaj veri fel az udvart A gépek zenéje, lágvan folyik a kertek alatt kígyózó Bódva csobogásába. Fiúk érkeztek a mezőiül traktorosok. Pe- rényből. Tornáról. Újfaluból ... Az enyhe keleti szellő incselkedj cikkázik át a gépek között. A' mező zöldjének kellemes esti illata árad. KARDOS ISTVÁN Gyapoltal kísérletezünk Akadnak még ma is fiatalok, akik sokszor emelt hangon kijelentik, hogy nem mennek mezőgazdasági iskolába, mert ottan nem tanítanak semmi olyant, ami felkeltené érdeklődésüket. Azok, akik így gondolkoznak, nagyon tévednek. Mi, a karvai mezőgazdasági iskola tanulói azt állítják, sőt bizonyos, hogy még hosszú évek múlva is azt fogjuk mondani, hogy életünk egyik legboldogabb szakasza volt az az idő, amelyet a mezőgazdasági iskolában töltöttünk. Iskolánk előnyét főleg abban látjuk, hogy nálunk az elméleti oktatást összekötik a gyakorlattal. Mostan például minden figyelmünk a gyapottal való kísérletezésre irányul. Kísérletezésünknek az a célja, hogy a gyakorlatban győződjünk meg, hogy a gyapottermelésnek mennyire felel meg a mi éghajlatunk és hogy különböző sortávolságok mellett milyen termést érhetünk el. A Szovjetunióban folytatott kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy a gyapot terméshozama nagymértékben a sor- és növény távolságtól függ, különösen akkor, ha a gyapotot olyan éghajlat alatt akarjuk termeszteni, ahol még csak kezdetlegesen foglalkoztak termesztésével. Az . eddigi tapasztalatok alapján kezdtük meg a kísérleti munkát. 100 négyzetméteres parcellákat jelöltünk ki s ezekbe különböző módon vetettük el a gyapotot. Az első parcellába 60 ernes sortávolságban 10 cm-es növénytávolságra, a második parcellába 60 cm- es sortávolságban 20 cm-es növénytá- voiságra és a harmadik parcellában pedig 40 cm-es sortávolságban és 5 cm-es növénytávolságra vetettük el a gyapotot. Most figyelemmel kisérjük az egyes parcellákban elvetett gyapot fejlődését s megállapíthatjuk, hogy a gyapot mennyi és milyenfajta műtrágyától fejlődik a legjobban. Figyelemmel kisérjük a gyapot kártevőinek munkáját is. Védekezünk ellenük s igyekezünk felderíteni, hogy milyen módon védekezhetünk ellenük a legcélszerűbben. Gyapotszedés után megállapítjuk az egyes parcellák terméshozamát. Figyelembe vesszük a parcella vetési módját, a műtrágya adagolását és azt is, hogy a gondozása mennyi munkát igényelt. Számításba vesszük azt is, hogy a fejlődésre miiyen hatással volt az időjárás változása. Az elért eredmények alapján világos képet nyerünk arról, hogy a jövőben hogyan vessük s gondozzuk a gyapotot, hogy jó terméseredményt érjünk el. Amikor az iskola padjait elhagyjuk gazdag tapasztalataink lesznek már a gyapottermelés terén. S otthon, az új munkahelyünkön a tapasztalatok fel- használásával hathatósan hozzájárulunk mezőgazdaságunk fellendítéséhez. SÁFÁR BÉLA, mezőgazdasági iskola, Karva. Jó tanulmányi eredménnyel köszöntöttük pártunk X. kongresszusát Körülbelül nyolc héttel ezelőtt az egyetem bölcsészeti karának CsISz szervezete elhatározta, hogy a CslSz- tagok kötelezettségvállalásaival köszöntik dicső pártunk X. kongresszusát. A CsISz vezetőség határozatát nemcsak a CsISz-tagok, hanem a szervezeten '.elvül állók is nagy lelkesedéssel fogadták. Amikor a munkacsopotokba eljutott a hír, hogy közös és egyéni munkafelajánlással üdvözöljük a pártkongresszust, legtöbben hirtelen nem is tudták, hogv milyen vállalás lenne a legméltóbb, mely hogyha csak részben is, de mégis kifejezésre juttatja pártunk iránti szeretetünket és hálánkat. Az egyetem hallgatói a tanulmányi eredmények színvonalának emelését tartották a legszebb felajánlásnak. Ezenkívül társadalmi munkát vállaltak a bratislavai kultúrpark építésénél és más egyéni munkákat is. Földszerető fiatalok , Falun a •: olgozók egyre jobban megértik azt, hogy milyen fontos a mezőgazdaság fellendítése. Persze megfelelő jó munkások nélkül ez el sem képzelhető, ezért sok szülő rábeszéli, meggyőzi a most még iskolába járó tanuló fiát, vagy lányát, hogy maradjon odahaza a földnél, amely örökke kenyeret adott a népnek. így van ez Köbölkúton is. Itt 35 tanuló jelentkezett önként a mezőgazdaságba. Tehát, ha kimaradnak a tanulók a nyolcéves középiskolából, akkor több munkása lesz a szövetkezetnek, vagy a traktoráilo- másnak. Természetesen hosszú idő telik el, amíg igazi jó munkások válnak ezekből a fiatalokból, de az idősebbek segítségével és a szorgalmas tanulás, továbbképzés után majd ez- is sikerül. A nagyfödémesí nyolcéves iskola tanulói közül 26-an jelentkeztek a mezőgazdaságba, egy tanuló pedig mezőgazdasági iskolára kerül. Nagy híre van a nagvfödémesi szövetkezetnek, mert az i szagban a legjobbak közé tartozik. Előfordul, hogy messze vidékről elrándulnak ide tanulmányútra, tapasztalatcserére. A szövetkezetei pedig nem szabad munkaerő, szakember nélkül hagyni, beszélték egymás között az emberek. Ezért kellenek a fiatalok a mezőgazdaságba. Az én fiam is maradjon idehaza, így mondogatták ezt. Hiszen idehaza is tanulhat, meg van erre a mód. A mezőgazdasági munka ma már nemcsak ló- vagy ökörhajtás bő! áll, hanem ott vezetni és szervezni is kell tudni. És a szülők meggyőzték a fiúkat, 'ányokat, hogy maradjanak odahaza. Amikor a tanítók megkérdezték a tanulóktól, hogy ki akar a mezőgazdaságnál maradni, a legnagyobb meglepetésükre 26 fiatal jelentkezett. Igaz, hogy a tanítók is munkát végeztek ezen a téren, mert egész éven át a földmunka szeretetére nevelték a tanulókat. Ez is megkönnyítette az eredmény elérését. Fiatalok ezreit várja a mezőgazdaság Kicsit elszorul az ember szíve, ha arra gondul, hogy már csak néhány nap van hátra. Csekély két hét és vége a diákéletnek, az iskolának, elhagyjuk a már megszokott kedves helyeket, a tantermet, a cifrára faragon padot, a fakóra kopott táblát, az iskolatársakat. Minden kis kehihez számtalan kedves emlék fűződik Vannak, akik mégis örülnek, hogy már kikerülnek az iskolából, mások kevésbbé. Sokan továbbmennek tanulni. a legtöbbje azonnal munkába lép. Csakhogy hova, merre? Ez a nagy Jcérdés foglalkoztatja az iskolából kikerülő liúkat és lányukat. Mert nem mindegy, hogy az életnek melyik útját választják. Sok az út, nagy a választási lehetőség. Az utak sem egyformák. Az egyik simább, a másik göröngyösebb. Az ember élete annyit ér, amennyit dolgozik, ameny- nyit embertársaiért s hazájának javáén tesz. Az élet tartalmát a munka, az alkotás adja meg. Egyszerű, érthető igazság ez. Kétségkívül nálunk jelenleg a mezőgazdasági munka a legfontosabb. A föld szakszerű megművelése. Ezért helyesen választott a tornaújfálúsi Köteles Ágoston, aki jelenleg még a tornai magyar nyolcéve., iskola hetedik osztályának tanulója, de a jövő iskolaévben a leleszi mezőgazdasági iskolába megy tanulni Édesapja már nem él, édesanyja a szövetkezetben dolgozik. Nekik is van földjük. Ágoston főleg a háziállatokat kedveli. Az állattenyésztés terén akar dolgozni. Fazekas Ilona, 41 tornai szlovák nyolcéves iskola utolsó osztályának tanulója is úgy határozóit, hogy az iskola befejezése után az állami gazdaságra megy dolgozni. Szülei is ott dolgoznak; édesapja állatgondozó, édesanyja növénytermelő. — Ilona a szőlészetet kedveli a leginkább. ----Bodnár Erzsébet jánoki kislány és Komjáty Aranka Hányból is a mezílgazdascigot választották. Ügy érzik, hogy hazánknak ott van rájuk legnagyobb szüksége. Domonkos Sanyi is azon gondolkodik, hová, merre? Tavalyelőtt került ki az iskolából,, most Zsarnón dolgo. zik az állami gazdaságban. Az eredeti terve az volt, hogy géplakatosnak megy. Ma azonban látja, hogy a mezőgazdaságban nagyobb szükség van rá. Most már csak az a kérdés, hogy a mezőgazdasági szakiskolát válassza-e. vagypedig továbbra is a gazdaságban maradjon? Bizony- ezen gondolkodni kell. Ha aszerint vesszük, hogy az egyik út göröngyösebb a másik simább, — a Domonkos Sanyik és Fazekas Ilonák útja feltétlenül a nehezebb. Igen, nem könnyű út ez. de annál fényesebb, annál dicsőbb., —k A vizsgák június végéig tartanak, körülbelül még három-négy vizsgája marad mindenkinek hátra. A tanulmányi színvonal emelése nem könnyen teljesíthető felajánlás. Az év végén sokkal nagyobbak a vizsgakövetelmények, mint félévkor és nagyobbak mint tavaly voltak. Még a hármasokért is alaposan meg kell dolgozni. Aránylag kevés hallgató elégszik meg hármasokkal. Valamennyien a lehető legjobb osztályzatot akarják elérni. A vállalás mindenkit még becsületesebb, még jobb munkára serkent. Kusnir Pá! indította el a „Harc az egyesért” mozgalmat. Először az internátusbán lakó szobatársai csatlakoztak hozzá, majd később mások is egyre többen. Hogy a vállalásokat mindenki lelki- ismeretesen teljesítse, a CsISz szervezet ellenőrzi a kötelezettségvállalások teljesítését. A kitűnő tanulók segítséget nyújtanak a többi hallgatóknak a kötelezettségvállalások teljesítésében és vezetésük mellett átveszik a tananyagot a gyengébb tanulókkal. Ezenkívül a vizsgák előtt újból összegyűlnek és átismétlik az egész anyagot. B. T. Fazekas Ilona A falun élő fiatalokban él a földszeretet. Bélák István az, utolsó kombájnt javítja I mezőgazdasági gépet. Bélák Vilmos I I elvtárs már május 31-én örömmé’I
