Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-06-12 / 46. szám
10 1054 iúnius Tß--------------------01 iFítTslr,---------------------Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolója okoznak népgazdaságunknak és megrendi- / tik a közlekedés iránti bizalmat. Nem kielégítő a közlekedésben fennálló munkafegyelem sem, amely pedig a közlekedés rendszerességének és biztonságának alapját képezi.* A megalkuvás, a hamis összetartás, a közlekedési eszközök szocialista tulajdonához való helytelen viszony akadályozzák a szigorú rend bevezetését a közlekedésben. Arról is tanúskodnak, hogy a vasutasok és a közlekedési dolgozók nevelésére nem fordítottak olyan gondot, hogy a napiapás és hiányosságok elleni harc minden egyes dolgozó saját ügyévé vált volna. A közlekedésben lévő hiányosságok kiküszöbölése és a kitűzött feladatok teljesítése lehetséges és módunkban áll. Az alapvető feladatokat és azok megvalósításának irányvonalát megállapítja a vasúti közlekedés színvonalának emeléséről szóló párt- és kormányhatározat. Ki kell küszöbölni az irányítás irodai-bürokratikus módszereit, hogy valamennyi közlekedési szerv operatívabbá váljék, hogy a közlekedés pontosan dolgozó, egyöntetű egész legyen. A közlekedés jó munkájának és a gyakran ismétlődő zavarok és balesetek kiküszöbölésének egyik döntő kérdése az állami fegyelem megszilárdítása fentről egész le. A közlekedés megjavítása szempontjából döntő tényező a káderek kiválasztásának és széthelyezé- sének kérdése is. valamint szakképzettségük fokozásáról való gondoskodás. A gazdaságosság Népgazdaságunk fejlesztését és az élet- színvonal emelését saját forrásainkból valósítottuk meg és valósítjuk meg továbbra is. Ezért a gazdaságosság kérdéseinek itt is a legnagyobb figyelmet kell szentelnünk. Az iparban, a mezőgazdaságban és közlekedésben, a kereskedelemben és az állami igazgatásban a költségek szüntelen csökkentésének és a termelés gazdaságossá tételének óriási tartalékai rejlenek. A termelésben mindmáig pazarlás folyik az anyaggal, a tüzelővel és energiával. Nem elegendő a progresszív műszaki gazdasági normák száma. Számos szerkezetet és építkezést feleslegesen túlméreteznek. Az iparban, mezőgazdaságban és a közlekedésben, a kereskedelemben és a közigazgatásban is hatalmas kihasználatlan tartalékok vannak az önköltségek szüntelen csökkentésével a termelés gazdaságosabbá tételére. A termelésben mindeddig nem gazdálkodnak takarékosan a nyersanyagokkal, tüzelővel és egyéb energiaforrásokkal. Nincs elég progresszív technikai gazdasági norma. Az építkezések és konstrukciók nagy része feleslegesen túlméretezett. A tüzelőanyag- és energiamegtakarítás nemcsak olcsóbbá tenné a termelést és a közlekedést, hanem lehetővé tenné a lakosság szén- és villanyellátásának megjavítását. A magas selejtszázalék sokmilliós értékektől fosztja meg népgazdaságunkat. A magas selejtszázalék fő oka a technológiai fegyelem betartásának hiányából és az állami fegyelem hiányából ered. Sok átvevő nem ellenőrzi az átvételi feltételek alapján az anyagokat, a gépeket és más berendezéseket. Sok esetben egyáltalán nem léteznek átvételi feltételek. így gyakran megtörténik, hogy még nagyobb berendezéseket is röviddel használatbavételük után ki kell selejtezni olyan hibák miatt, melyek kellő átvételi ellenőrzéssel elkerülhetők volnának. Itt mindenekelőtt az energetikai berendezésekre gondolunk. Rossz karbantartás és nagyfokú üzemzavarok. továbbá egyéb okok egész sora miatt, amilyenek pl. a nem teljes műszakváltás, a rossz munkaszervezés, nem használhatjuk ki kellőképpen az épülő gyárak, villany- erőművek, közlekedési és egyéb berendezések kapacitását. A termelési programmok megfontolatlan és célszerűtlen eltolásával gyakran keletkeznek felesleges veszteségek. A termelési programmok megváltoztatása következtében csökken a munkatermelékenység, fokozódnak az önköltségek, rendetlenségek vannak a normák és a bérek körül, veszteségek vannak az előkészítésnél, növekszik a kooperáció, a selejtszázalék és a normán felüli készlet. Néha a rosszul előkészített kényszerváltoztatások is felesleges veszteségekhez vezetnek, ha nincsenek kellően előkészítve. A beruházásoknál is néha pazarolják az állam vagyonát. A beruházások felaprózó- sával, a hiányos tervelőkészítéssel és a terv- terminusok be nem tartásával növekednek a költségek és az előirányzatnál rosszabbak az eredmények. Minden beruházásnál biztosítani kell a megfelelő terv és költségvetési számításokat. Összpontosítani az érőkéi és az eszközöket, pontos harmonogrammok szerint úgy kell irányítani és ellenőrizni a munkát, hogy a beruházások olcsók, jóminőségüek legyenek és időben elkészüljenek Következetesen be kel) tartani azt. hogy az építkezési és gépi beruházásokat, valamim a termelési terveket technikai és közgazda- sági szempontból időben felülvizsgálják. Itt fontos szerepet játszanak a technikai tanácsok, a minisztériumoktól kezdve egészen az üzemekig. Nagymennyiségű forgótőkét kötünk le feleslegesen normán felüli nyersanyag, anyag, félkészáru, munkába vett és kész termékkészletekben, melyek mennyisége szüntelenül növekedik. Erélyes intézkedéseket kell tenni e befagyott forgótőkék kihasználására termelésünk további növelése érdekében. A népgazdaság fejlődésével és a termelés növekedésével együtt emelkednek a dolgozók fizetései és bérei. Gazdaságosság szempontjából azonban feltétlenül szükséges, hogy a munkatermelékenység gyorsabban növekedjék. mint a bérek. Ettől függ a szocializmus további építése és a dolgozók élet- színvonalának további emelkedése. Ezért az egész társadalom és mindenegyes dolgozó érdeke, hogy következetesen érvényesítsük a nagyobb teljesítményért magasabb bér alapelvét. A munkatermelékenység növelése iránti érdeklődés fokozására és a gazdaságosság emelésére teljes mértékben ki kell használnunk a prémiumrendszert. Például a mezőgazdaságban a szakképzett dolgozók, az ag- ronómusok, a zootechnikusok és a gépesítők mindeddig ninosenek anyagilag érdekelve a termelési feladatok túlteljesítésében, az állatállomány hasznosságának és jövedelmezőségének növelésében. Sok más iparágban dolgozó mestereknél is hasonló a helyzet. A szakszervezetek komoly hiányossága, hogy kitérnek e kérdések megoldása elől, nem törekednek helyes bérpolitika bevezetésére a munkatermelékenység, a gazdaságosság és a szocialista építés érdekében és így minden egyes dolgozó érdekében. A bér, a fizetési és a prémiumrendszert úgy kell megjavítani, hogy mindenkit igazságosan, munkájának mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint jutalmazzanak. Ugyancsak sokkal többet kell foglalkoz- munk az adminisztráció költségeivel. Adminisztrációnk társadalmilag szükséges feladatot teljesít. Azonban az adminisztrációs dolgozók számát a termelésben dolgozók számával szemben nem szabad növelnünk, hanem csökkentenünk kell. Még nagy megtakaritá. si lehetőségeink vannak az adminisztráció, az irányitőapparátus és a többi rezsiköltsé. gek egyszerűsítésénél és minőségi megjavításánál. Hasonlóan nagy megtakarításokat érhetünk* el a kereskedelem és a közlekedés gyorsabb áruforgalmával. Az állami gazdaságokon és a földműves- szövetkezetekben a mezőgazdasági termelés gazdaságosabbá tételének fő útja mindennemű vető- és mezőgazdasági terület tökéle. tes kihasználása, a hektárhozamok és az állatállomány hasznosságának növelése. A mezőgazdasági kultúrák, a gazdasági állatállomány gondosabb ápolása, a takarmány jobb előkészítése, raktározása és felhasználása révén igen rövid időn belül jó eredményeket lehet elérni. A gép. és traktorállomások és az állami gazdaságok dolgozóinak csökkenteniük kell a gépsérüléseket, javítani a kar. bantartást, gondosan kezeim a leltárt és takarékoskodni az üzemanyagokkal. A termelés gazdaságosabbá tétele és az áruforgalom hiányosságai nem utolsó sorban azzal függnek össze, hogy nem érvényesítik még kellőképpen az üzemen belüli hoz- raszcsotot. Ezért kellő intézkedéseket kell tenni, hogy a legrövidebb időn belül teljes mértékben bevezessék az üzemígazgatás e szocialista módszerét. Váljék minden munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi dolgozó ügyévé a gazdaságosságért folyó harc. A termelés fejlődése, a munkatermelékenység növelése és a termékek minősége, az önköltségek fogják meghatározni végső fokon a közszükségleti árucikkek árát, fninöségét, készletét, népünk élet. színvonalát. Szocialista munkaverseny A szocializmus építésének kommunista módszere a szocialista munkaverseny. A népi demokratikus rendszer és az a tény, hogy a nép munkájának eredményei a múlthoz hasonlóan nem a kapitalisták zsebeibe vándorolnak, hanem a néptömegek élete megjavításának eszközéül szolgálnak, mindjobban kiváltják a dolgozók teremtő aktivitását és nagy kezdeményezését. A dolgozók tömegeiben az ötéves terv folyamán mindjobban elterjedt és elmélyült a szocialista munkaverseny. Különösen a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX kongresszusa és jelenleg pártunk X. kongresszusa tiszteletére hatalmasan kifejlődött a szocialista munkaverseny Az élenjáró dolgozók, a munkácsi portok, az üzemrészlegek és egész ipari vállalatok gépállomások, állami gazdaságok és egységes földművesszövetkezetek számos felhívásban a terv teljesítésére és túlteljesítésére ösztönzik a munkásokat, parasztokat és dolgozó értelmiséget egész országunkban. Az iparban folyó szocialista munkaver seny fellendülése azt bizonyítja, hogy a munkásosztály jól értelmezi történelmi feladatát, a szocialista építésnél fennálló vezetőerő szerepét. Nálunk a munka mindinkább a becsület, hősiesség és dicsőség ügyévé válik. A dolgozók az új. haladó munkamódszereket és a szocialista munkaverseny új formáit keresik és alkotják. Ilyenformán kiváló minőséget készítő brigádok, hozraszcsot élcsapatok keletkeznek, elterjedtek a ciklikus és a gyorsvágás munkamódszerei A nagyjavításokat részmódszerrel végzik, hazánkban „nehéztonnás” tehervonatok közlekednek, kötelezettségeket vállalnak a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítására. Az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások dolgozói és a szövetkezetek tagjai kötelezettséget vállalnak a hektárhozamok emelésére és az állatállomány hasznosságának növelésére, A termelés növekedésében, olcsóbbáté- telében és az új technika bevezetésében nagy szerepet, játszik az élmunkás- és újítómozgalom. Élmunkásaink, újítóink és feltalálóink már sok sikert hoztak népgazdaságunknak. Sok dolgozót közülök a legmagasabb kitüntetésekkel jutalmaztuk kiváló munkájukért. A Kadlecek, Szoszna, Duchony és Ma- jer munkahősök a pfibami bányákból. Sza- fracik elvtárs és élmunkásbrigádja az oszt- rava-karvini szénmedencéből, Jozef Pala kombájnvezető és segítőtársai. Gabriel Hriv- nák olvasztár, Jaroslav és Bozena Simák sertésetetők, Ján Eremiás juhtenyésztő, Jozef Bednár növénytermelési brigádvezetö és sok más hozzájuk hasonló munkahősök, — ezek a mi sztahanovistáink, a magas terméshozamok mesterei és kiváló állat- tenyésztők. Munkájuk közös jellemvonása, hogy teljes mértékben kihasználják a technikát, rendszeresen alkalmazzák a szovjet sztahanovisták és újítók módszereit, állandóan továbbtanulnak, hogy tökéletesítsék, megjavítsák és megkönnyítsék a munkafolyamatot. Mindezek alapján mind nagyobb munkatermelékenységet érnek el, emellett termékeik kiváló minőségűek. Mindez azt bizonyítja, hogy népi demokratikus rendszerünkben a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból új. politiAz ötéves terv folyamán elért gazdasági sikerek megteremtették a nép életszínvonalának alapvető fejlődését. Az ötéves terv alatt 39 százalékkal növekedett a nemzeti jövedelem. Míg a kapitalista országokban a nemzeti jövedelemnek több, mint a felét maroknyi kizsákmányoló vágja zsebre, nálunk a nemzeti jövedelem legnagyobb része a dolgozókat illeti. 1954-ben a nemzeti jövedelem 58 százaléka személyi szükségletek ki. elégítésére, 16 százaléka társadalmi szükségletek kielégítésére és a további jövedelem nagyrésze a szocialista termelés fejlesztésére szolgál. Az ötéves tervben a termelés fejlődése következtében az egész népgazdaságban több mint negyedrészével növekedett a munkások és alkalmazottak száma, az iparban pedig több, mint harmadával. A kapitalista államokban a termelés növekedése a munkásosztály fokozott kizsákmányolásával és a parasztság nyomorbadöntéséve] függ össze. Népi demokratikus hazánkban a termelés hatalmas fejlődését az első ötéves tervben a dolgozók életszínvonalának növekedése ki. sérte. A népgazdaság megszilárdítását szolgáló múlhatatlanul szükséges intézkedéssel, a pénzreformmal kellett kivonni a mértéken felüli pénzeszközöket a kapitalista és kizsákmányoló elemek maradványainak kezeiből. A pénzreform egészségesebbé tette népgazdaságunkat, megteremtette a szilárd csehszlovák koronát, lehetővé tette a rendszeres árleszállítást. Az elért eredmények alapján népgazdaságunk további megszilárdításával és fejlesztő, sével pártunk és kormányunk 1954. április elsején megvalósíthatta a harmadik, mindeddig a legnagyobb arányú árleszállítást. Egyetlen év alatt három árleszállítás 10 milliárd 700 millió korona évi megtakarítást jelent a lakosság számára. Egyes ipari termékek, például a villanyáram és a gázszolgáltatás ára ma mélyen a háború előtti árszínvonal alatt áll. 1937-ben egy kilowatt viUanyenergiáért a rendes árszabás szerint 2.70 koronát fizettek, ma pedig 80 fillér az ára. Prágában a lakbér ma a háború előtti 'akbérátlag negyedét képezi. Az emelkedő életszínvonallal együtt nőve. kailag és szakmailag fejlett emberek nőnek fel, akikkel a szocialista építés legnehezebb feladatait is megoldhatjuk. Azonban a szocialista munkaverseny új módszerei és fejlettebb formái még nem váltak az összes dolgozók kincsévé. A párt nagyrabecsüli az élmunkások rekordteljesítményeit és a termelés újítóinak merész gondolatait. Erősen támogatja és ösztönzi kezdeményezésüket és áldozatosságukat. A munkatermelékenység alapvető növekedése és egész népgazdaságunk önköltségeinek csökkentése azonban nem érhető el csupán a kiváló egyének legnagyobb erőfeszítésével, hanem kizárólag a széles néptömegek munkája általános színvonalának növekedésével. A szakszervezetek feladata és mindenekelőtt a kommunisták kötelessége gondoskodni arról, hogy ne sikkadjon el egyetlen új értékes versenyzési forma sem és hogy a haladó tapasztalatok munkásról munkásra, üzemről üzemre, iparágról iparágra szánjanak, mégpedig gyorsan és általánosan. Csak így érhetjük el egész népgazdaságunk további fejlődését. Sok vezető gazdasági dolgozó nem számít a szocialista munkaverseny hatalmas erejé. vei, melynek segítségével a legnagyobb feladatokat is meg lehet oldani és le lehet küzdeni a tervtel jesités minden nehézségét. Egyesek bürokratikus huza-vonával gátolják az újítómódszerek bevezetését. A dolgozók igen értékes kezdeményezése így gyakran nehézségekbe és akadályokba ütközik, ahelyett, hogy a lehető legjobban támogatnák és szervezetten elterjesztenék eredményeiket. Elnyomunk a dolgozók kezdeményezésének fejlődését gátló minden bürokratikus megnyilvánulást. Fáradhatatlanul harcolni fogunk a szocialista munkaversenyben még előforduló minden formalizmus megnyilvánulása ellen. Türelmesen és fáradhatatlanul igyekezni fogunk megnyerni a dolgozókat a szocialista versenyzés fejlesztésének, hogy necsak a termelés szüntelen növekedését biztosítsuk, hanem növeljük a termelés gazdaságosságát és megjavítsuk minőségét, hogy megszüntessük a szűk profilokat és teljes mértékben kihasználjuk és teljesen elsajátítsuk a technikát. A pártnak, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezeteknek a gazdasági vezetőkkel együtt fejleszteniük és támogatniok kell a dolgozók széles kezdeményezését, meg kell teremteniük a feltételeket minden ember gazdag teremtő képességeinek érvényesítésére és arra kell törekedniük, hogy a hazafias lelkesedés hatalmas lángja hazánk minden dolgozójában lobogjon. kednek a dolgozók igényei, a jóminöségű közszükségleti cikkek iránti kereslet. Ezt a népi demokratikus társadalomra jellemző új jelenséget sok gazdasági dolgozó úgy a könnyű, mint a közszükségleti iparban és a kereskedelemben nem látja még természetes jelenségnek. A kapitalizmusban a mim- kanélküliség, éhség és nyomor idején a dolgozók nem vásárolhattak jóminöségű árut hanem rosszminöségü, olcsó árut kellett vásárolniuk. Ma a foglalkoztatottság, a reálbé. rek és a korona vásárlóerejének növekedésével egyidejűleg növekszik a kiváló minőségű áru iránti kereslet. Ezzel tartós jelenségként kell számolni termelésünk szervezésénél, mert ez a jelenség a szocialista építés előrehaladásával mind gyorsabban fog fejlődni és érvényesülni. Gazdasági terveinket a szocializmus alapvető közgazdasági törvénye követelményének kelj alávetni és mind jobban ki kell elégíteni a nép szükségleteit, bő választékban jóminöségű közszükségleti cikkeket kell kínálnunk a dolgozóknak. Az első ötéves terv folyamán több, mint 131 ezer lakásegységet bocsátottunk a lakosság rendelkezésére. Önsegéllyel további 46.100 lakást építettünk. Sok lakást tataroztunk és modernizáltunk. Ilyenformán a kapitalizmus időszakával szemben lényege, sen megjavítottuk a lakásviszonyokat. Nálunk már nem laknak az emberek odúkban. Azonban a lakásépítés még mindig nem képes kielégíteni a lakosság növekedése következtében fokozódott lakásszükségletet, főleg a gazdaságilag legfontosabb területeken és a dolgozók növekvő lakáskultúra igényeinek következtében, mely már magától értetődő szükségletnek látja a modem, higiénikus lakást. A lakások számának növekedése már azért sem kielégítő, mert a lakásépítésre az utóbbi években nem folyósították a szükséges összegeket és rosszul teljesítették a lakásépítkezések terveit. Ezért 1954-ben növeltük a lakásépítési beruházás terjedelmét, tiogy legalább 40.000 új lakásegységet bocsássunk a dolgozók rendelkezésére. Ezenfelül az egyéni lakásépítkezésnek nyújtott segítség keretében további 10.000 családiház építését segítjük elő. A Központi Bizottság decemberi ülésén hangsúlyoztuk, hogj új épületeket, utcákat és városokat kell tér A nép anvagi és kulturális színvonalának növekedése
