Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-06-09 / 45. szám
4 1954. iúnius Q OUFlDS&e Nem feledünk! Az új Lidice (Jj-Lidice — hirdeti a -poron országút melletti egyszerű tábla. Kissé hevesebben dobogott a szívem, amikor a hazánk fiainak ártatlan vérével öntözött Lidice talajára léptem Mintha még most is a fasizmus sötét szelleme lebegne e- történelmi hely fölött A régi Lidice két egymással szemközti enyhén emelkedő dombun terült el A két latika völgyhöz hasonlítható mélyedést fog közre. Az egyik domb teteíén állok s nézem a kietlen, puszta tájat, amelynek egyhangúságát csak a valamikori házak romjai szakítják meg. A völgyben zöldéit! bokrokkal és virágokkal díszített tömegsír fölött hatalmas. mégis egyszeri! kereszt emelkedik Az emlékezés, a fájdalom keresztfája ez! Némán, mozdulatlanul álluk, valami a torkomat szorongatja. íme. ez a pusztaság, rom és tömegsír is emberek műve. Azonban olyan embereké, akiknek lelkét a fasizmus mételyezte meg és sodorta Őket állati sorba. A• tömegsír mellett 20—30 cm magasságú kőfal maradványa Itt volt a Horák-tanya pajtája, a német fegyverek itt oltották ki 173 lidicei lakos életét. Nem messze látható a Horák- ház pincéjének romja, ahová azon az emlékezetes éjjelen behajtották az áldozatokat. Azután innen vitték tízesével a pajta falához, kivégzésre. A romok közt vezeti! mezei úton idősebb munkás közeledik, kerékpárját maga mellett tálja. Közelembe érve, megbiccenti kalapját. — Ügy-e maga nem idevalósi! — Nem — válaszolom halkan. Hamarosan összebarátkozunk. Új ismerősöm lidicei őslakos. Úgy menekült meg a katasztrófától, hogy a tömegmészárlás éjszakáján távol volt otthonától. Ő meséli, hogy a falu lakosságának kiirtása után a németek napokon át dolgoztak, hogy a falut a földdel egyenlővé tegyék. A házakat felrobbantották, a romokat eltávolították, majd a falu helyét felszántották és gabonával vetették be. hogy a falucskának még emléke se maradjon. Ám a sors ez esetben is megcsúfolta az újkori barbárokat. A dombról nézve a vetés silányan sárgított, minden egyes ház helyén A felszabadulás után örök emlékeztetőül kiásták a romokat. A szemközti domboldal tövében új ház áll, múzeum, amelyben a régi Li- dicéből megmaradt néhány emléktárgyat őrzik. Ott láttuk a régi templom hatalmas ajtaját, néhány bányász munkaruháját. A községből többen dolgoztak a közeli Kiadná bányáiban, akik naponta hazajártak. Az eqi/ik reggelen azután már nem mentek munkába. Társaik emlékül elrejtették munkaruhájukat. Megtaláljuk ott a pusztítás pontosabb adatait is. A férfiakat kivétel nélkül legyilkolták, 60 nő és 82 gyermek pusztult el a koncentrációs táborban. A pusztítás egyik szemtanújának, Josef Grospicnak vallomásáról készült jegyzőkönyvet is itt őrzik, Grospic a cseh rendőrség szolgálatában működött s szolgálatilag küldték őt Lidicébe. A pusztítást Wiesmann német tiszt parancsnoksága alatt végezték. A pusztán maradt házakat kirabolták, felrobbantották. A barbarizmus nem, kerülte el a temetőt sem. A legszebb virágokat. főleg pálmákat elvitték a sírokról, azután a sírokat is felrobbantottak. .4 legszebb sírkövekből. emléktárgyakat készítettek, hogy kegyetlen tettükön kézzelfogható emlék is maradjon. Nehéz e romok között meghatódott- ság nélkül járni. Az egyik romhalmaz fölött kicsi tábla: „Itt volt az iskola’’ Kicsit távolabb: „Itt volt a templom." A mártírfalu minden talpalatnyi földje ezt a kérdést szögezi a világ felé: „Miért kellett ez a kegyetlenség?” .4 barbár fasizmus elrettentő példaként vitte véghez kegyetlen cselekedetét, hogy megfélemlítse a cseh népet. Á cseh nép azonban túlélte gyilkosait. Lidice romjai mellett új házak, új falucska épült. A házacskák melletti kertekben virágba borultak a fák A májusi verő fényben méhecskék zümmögnek. A domboldalakon szorgos munka folyik Üi tavasz, úi gyümölcs érlelődik a vérrel áztatott Lidire földjén. zsjt.ka lászlö V (Dcséntliez Eleven, vékonycsontú fiú; Azt mondják, olyan mint én. Nincs ebben semmi huncutság, hiszen 6 az én öcsém. Nincs benne semmi hiba, kedves, szeretetreméltó, mint a tizennégyévesek: arca piros, szeme vágyó. Pedig — tudod — hiába a dai, ha a fizikát nem állhatod számtanhoz csak sejdítesz nem Neked találták ki mondod. Hidd el öcsém nem jól van ez így, mert végül „félember” leszel, pedig épülő szép hazánknak, okos, jóiképzett ember kell. Tudni szeretne ő mindent, de tanulni nem mindent szeret Kedveli az irodalmat és a sok-sok vidám éneket. Táborozás előtt a gyermekek szüleivel és kérje segítségüket a nyári táborozás sikere érdekében. A nyári munkaterv elkészítésébe vonjuk be a pion'rokat is. A tervben szerepeljenek sport, kultúr, játék, szakköri foglalkozás, társadalmi munka. kirándulások e környékre — és sok más, hiszen az egyes falvak, városok adottságéi, a vezetők szaktudása, alapos kórnyékismerete, ötletessége sok színt, élményt vihet a programúiba. Ne feledkezzünk meg a sportversenyekről, tábortüzekről sem, amelyek színessé teszik a tábori munkát. Gon- Rajta hát! Elő a könyveket! 2 doskodnunk kell arról, hogy a falusi. Tanulj — legyen az bárm'ly nehéz. í, vagy városi tábornak az egész nyár S ha a vizsgán kitünően felelsz, ^ folyamán legyen vezetője. A nyári táboldog, dalos jövő int feléd. ■ borozás munkájába vonjuk be a tanító KOVÁCS ZOLTÁN ' elvtársakat is. Ők nagy segítséget tudnak nyújtani a különféle szakkörök <^OScSK®C^ct<^OScSK®C®OH^CSOH^iCSOKaiC@c!K^C®CHkKi&OrUscaOr<^caor'^tCscr<a*c megszervezésében és irányításában. Időben biztosítani kell a foglalkozási Pionírve/elők rovata eszközöket, sportszereket, játékokat, könyveket stb. Ne tévesszen meg senkit ez a szó: falusi tábor. Itt nem valami központi, naponta reggeltől estig tartó, sátrakkal vagy különböző kiváló eszközökkel felszerelt táborra tondolunk, hanem arra, hogy legyen a gyermekeknek t yáron egy állandó kiépített találkozóhelye, ahol különösen hétvégén, szombat, vasárnap összejönnek a pionírok és táborszerü életet élnek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ahol erre iehetőség nyílik, nem szervezünk egy-két hetes állandó tábort is. A múlt év folyamán is voltak már ilyen táborok (Párkány). A tábor tervét meg kell beszélni a csapattanáccsal is. A gyermekek ré- j szere annál értékesebb a tábor, minél több munkát végeznek létrehozásában. Ezért az iskolaév folyamán már szívesen hozzálátnak leendő táborhelyük előkészítéséhez A helyi táborok előkészítésében nagy segítséget nyújtanak a járási pionírházak is. Ez abban nyilvánul meg. hogy rendelkezésre bocsátják felszerelésüket, segítenek a vezetésben, felkeresik az egyes táborokat. Nagyobb kirándulások megszervezé- s is az előkészítő bizottság feladata. El kell dönteni, hová, milyen céllal, mennyi dőre fognak kirándulást szervezni. Biztosítani kell • kirándulások anveqi •’eltételeit is. Az ilyen nagyobb- szabású kirán l' láson kívül helyes és fontos, ha egynapr; vagy esetleg más- félnapos kirándulások keretében bejárták lakóhelyük környékét, a közelben lévő érdekes, nevezetes helyeket. Fontos, hogy ahol eddig még nem láttak hozzá a nyári munka tervének előkészítéséhez, mielőbb kezdjék meg a munkát. Csak « ió előkészítés biztosíthat értékes, élményekben oezdag nyári foglalkozást. Egy újabb, eredményekben gazdag iskolaév vége felé közeledünk. A gyermekek'egyre gyak, abban gondolnak a nyár örömeit' , a vidám, élményekben teli táborozásra. Az ország különböző helyein sok pionírtábor várja a pihenésié szórakozásra vágvó pionírokat. A gyermekek nyári táborozása egész társadalmunk ügyévé vált. A , CsISz minden funkcionáriusa, minden pionírvezető legfontosabb kötelessége, hogy jó! készítse elő a gyermekek táborozását, gond -kodjék minden faluban és vártisban arról, hogy a gyermekek hasznosan, jól szórakozva töltsék a nyarat. Ez nagy felelősséget ró minden vezetőre. A nyári táborozásnak nagy jelentősége van. Hazánk, társadalmunk iránti kötelességünk, hogy erö6. edzett ifjúságot neveljünk. A táborok biztosítják, hogy gyermekeink a szabad levegőn, a napfény, o jó levegő, a rendszeres és tervszert testedzés hatására szervezetileg erősödjenek, az évi munka után felfrissüljenek és újult erővel kezdjék a következő tanévet. A táborokban folyó nevelőmunka nyomán pedig erősítik a haza szeretetét, a közösségi élet szokásai . fegyelmezettséget. Ezért kell olyan nagy gonddal, lelkiismeretességgel előkészíteni a nyári táborozást. A nyári táborozásnak sokféle formája van. A legnagyobb» súlyt a falusi és a városi táborok előkészítésére keil fektetni. A gyermekek legnagyobb tömegét a falusi ás városi táborok fogják foglalkoztatni. A gyermekek jelentős része állandóan odahaza ven a nyár folyamán. Éppen ezek számára kell megszervezni a falusi és városi táborokat Ennek a tábornak az a legfontosabb feladata, hogy lehetőséget ad- lon az otthon tartózkodó gyermekeit együttes látékára. megtalálják szórakozási lehetőségüket, s érdeklődésüknek megfelelően tudják eltölteni szabad idejüket. Ezeket a táborokat az iskola udvara,:, a faluhoz közel lévő szabad térségen, vagy más megfelelő helyen állítsuk fel Ezeknek e táboroknak nem az a feladatuk, hogy a gyermekeket az egész hét folyamán foglalkoztassa, hanem a lehetőség szerint 2—3 na-ion át hetenként, vagy esténként. A pionírok nyári munkájának nem egyedüli formája a fáborozás. Szélesebb körben kell megvalósítani csapataink többnapos kirándulásait szülőföldünk megismerésére. Ennek megszervezésére is sok lehetőséget nyújt a nyári tábor. A pionírok nyári foglalkozásának megszervezése sokoldalú, gondos munkát követel. Ezért fontos, hogy időben hozzákezdjünk a nyári munketerv elkészítéséhez és biztosítsuk a megvalósítás előfeltételeit. Fontos lenne, hogy minden csapa1 mielőbb alakítana táborozási előkészítő bizottságot, amelynek fel idata, hogv a csapatvezető irányításává' kidolgozza a nyári foglalkozás pöntos tervét. Az előkészítő bizottság munkájába vonjuk be az iskola igazgatóját, e Szülői Munkaközösséget, a CsISz vezetőségét és a csapatvezetőt. Az előkészít" bizottság állapítsa meg milyen időtartamú, milyen formájú tábort tud mepsz rvezni a faluban, vagy a városban. E kérdések eldöntése után a táborozás tervét beszélje meg HAJDfi ANiDRÁS tudósítónk írja: Zseíízröí a zseliziekrivk A: ember megy. mendeyél az utcán. Közben észre sem veszi maga sem tudja, hogyan az utca egyben előadóterem kiállítási helyiség m könyvtái■ is. Csak akkor tudná meg, na a zaj varázsütésre elnémulna, a kirakatok eltűnnének és a plakátok csak semmitmondóan fehérlenének. De nincs is a világnak olyan varázslója aki az épülő, gyarapodó város zaját leinthetné, ipari termelésünk gazdag távlatait eltüntethetné a kirakatokból vagy éppen letörölhetné a falakra ragasztott közleményeket. Ezért aztán, ha hosszabb útról is érkezünk Zselízre, még akkor is megszokott minden hang, kép. szó és az ember szinte figyelmetlenül csak megy, mendegél tovább, ügi/es-bajos dolgai után. Megszólal a hangszóró. Vidám induló hangzik fel utcahosszat. Szinte élénkebben lépked az ember. S kedve mén csak virágosabb lesz, ha az állomás mellett felpillant az épülő gabonaraktár karcsú, vakolatlan falaira. Öröm nézni, hisz csak nemrég kezdték építeni.' Közben az induló végétért. Kellemes női hang köszönt ránk jóreggelt a hangszórón keresztül és rögvest híreket ad tudtunkra. így tudjuk meg, hogi/ vasárnap járási verseny lesz Zselízen a tűzoltó csoportok számára. 4 verseny győztes csoportja résztvesz majd az „egész szlovákiai” versenyben is. Hisz komoly küzdelem lesz, „nehéz diszciplínákat” kell teljesíteniük a résztvevőknek! Az ember meghökken. Rádöbben hogy útón-útfélén tanítja, neveti, szórakoztatja az utca. A tűzoltók megbecsülésére helyesen nevel a zselizi hangszóró, de helytelenül oktat a magyar nyelv szabályainak megbecsülésére. Vájjon miért nem összszlovákioi versenyről és nehéz versenyfeltételekről beszélt a bemondó elvtársnö? Érthetetlen. De ez aztán kiváncsivá teszi az embert. Most már gyakrabban „nevel.” Megfigyel mindent. Kritikus lesz. Az utcai távlat kritikusává. — Mire a középiskolába ér az ember, mai- bizonyos szakértelemmel néz végig az utcán. Az útszéli fák, ha beszélni tudnának bizony csak jajgatnának. Alaposan megnyesték őket. Csontjaik szinte fenyegetően merednek ránk. Soruk is nagyon méltánytalan. A fák alatt gyep- és virágágyak maradványai láthatók. Már amennyire ez megítélhető az ágyakat szegélyező, letaposott szétszaggatott huzalokból. Egyedül d párttitkárság előtt hat szívderítő oázisként egy kis gondozott rész. Szinte példázva mutatja: így kellene... lé- hát az emberek észre sem veszik ezt a figyelmeztetést■ Még a pionírvezetők sem! A középiskolákban minden diák pionír. Nagyszerűen működik a biológiai szakkörük. Jelenleg terráriumot rendeznek be. Csak éppen azt nem veszik észre, amit pedig kellene. Jól dolgoznak ők egyenként, hisz a csapat fennállása óta 1.500 mázsa vasat. 87 mázsa gesztenyét. 42 mázsa papírt, 207 mázsa rongyot, 17 mázsa alumíniumot gyűjtött össze. De. hogy még egyetlen fácskát sem ültettek, a városi virágágyak közül, egyet sem gondoznak. hát arra csak fejét csóválja az ember. Pedig milyen szép lenne, ha jöttében-mentében gyönyörű virágoságyak mellett haladna el az ember Egészen bizonyos, hogy elismeréssel bólogatna mindenki ha a virágok között észrevenné a táblácskát: „Ezt a virágágyat a Petőfi-örs gondozza”. De mien ne lehetne ez így? A járókelő most azonban továbbmegy s egy faliújság elé érkezik. Szívesen olvasna, ia a faliújság üvegje alatt nemcsak papírzászlócskakat, hanem valami mást is látna. A Felvásárlúsügyi Minisztérium zselizi kirendeltségének faliújságja úgylátszik ilyen. Az ember megcsóválja a fejét itt is, aztán továbbmegy: a következő a harmadik, a negyedik faliújsághoz. Sehol egy cikk, fénykép, vagy rajz. A gépállomás faliújságján már látható néhány fénykép is, persze felírás nélkül. Ahol pedig felírás van, ott kép nincs. I gy hát ismét csak fejcsóválva *■ továbbmegy az ember, míg a sarokra nem ér. Kicsit bosszankodik közben, hogy a moziplakát csak szlovák szövegű, holott magyar filmet játszanak és hogy a piacot közvetlen « járda mellé telepítették, holott tíz lépéssel tovább, a téren is árusíthatnának. Dehát, ha már a sarokra ér az ember, hát megáll. Feltekint a JNB ‘épületére. Széttépett esőáztatott felírás lóg a homlokzatán. Nem is felírás, csak betűk. Valószínű a választási díszítés maradványai. Az ember itt is csak nagyokat bólogat, mert eszébe jut, hogy azok a fiatalok, akik a JNB-én dolgoznak otthon, a falujukban mindig arra hivatkoznak, hogy Zselízen vesznek részt a mozgalmi munkában. De ha ránézünk az épületre, az üres faliújságra, már szinte halljuk, hogy Zselízen meg arra Hivatkoznak, hogy a falujukban vesznek részt a mozgalmi munkákban. Már nem is bosszankodunk, hátat fordítunk a JNB épületének, elmegyünk a közművelődési otthonba, a könyvtárba könyvet cserélni. Az udvaron észrevesszük a nyilvános WC-t. Mikor kijövünk a könyvtárból, jobban szemügyre vesszük. De. hogy mit lát óit az ember, arról jobb nem is beszélni. Elég az hozzá: nem válik Zselíz dicséretére. Ballagunk a CsISz járási bizottságára. Jóleső érzés, ha az ember elmondhatja észrevételeit. Hozzá is kezdene de tekintete megakad az ablaküvegen. Tegyük hozzá: a füstös, szürkén piszkos. alig átlátható ablaküvegen. Odalépked hát kitárja az ablak szárnyait és már-már magyarázna ... De észreveszi, hogy az ablak elé virágállvány van szerelve és benne cserepek .. . csakhogy csupán az egyikben „lengedez” egy elszáradt aszparágusz, a többi tele van szórva cigaretta „csikkekkel” ... — — Nos!? — Szól a titkár elvtárs. Valamit mondani kellene és merészen megkérdem. — Mikor volt utoljára tisztítva a* ablak és mikor tisztítjátok meg? Mikor .. De csak leintenek: ej, majd a jövő héten, ha meszelnek. Különben valamit mondani akartál. — Igen, igen azt, hogy Zselízrdl írek majd, de úgy kritikusan. — Jó lesz, jó lesz — bíztattak. EJ át íme, megírtam. Az elején m11 lahogy azt írtam, hogy nincs a világnak olyan varázslója, aki a mi kis városunk építő zaját leinthetné, kirakatait eltüntethetné, felírásait letör ülhetné. Ehhez még csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy mindez apáink munkája, az ő tetteiket dicséri és éppen ezért azt szeretném, ha ifjúságunk ehhez méltóan tisztaságot, üdeséget. virágoságyakat, iákat, ügyes faliújságokat teremtene a mi kisvárosunk épüld, szépülő utcáira. De a mandolinzenekar ... a zselizi nyolcéves magyar középiskola mandolinzenekara „a járás egjobb ifjúsági kultúrbrigádja "címet kapta. Ez rácáfol a zselizi ifjúság hellyel-közzel megnyilvánuló közönyösségére, hiszen — Tóth és Urbán tanító elvtársai vezetésével — a helyi hangszóróban a zenekar 307 előadását közvetítették ebben az évben és általában minden kéthétb«« rendeztek vidám esteket más és más községben.
