Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-05-29 / 42. szám

2 1954 máius 29. 01IFIÚSÁG hMMäm» Komoly haladás az i ndokínai értekezlet zárt ülésén Bidault a Vietnami Demokratikus Köztársaság új javaslataival Párizsba utazott Különféle forrásokból szár­mazó’ egybehangzó értesülések szerint az indokínai kérdéssel foglalkozó genfi értekezlet zárt ülésén Komoly haladás történt A megfigyelők kiemelik, bogy a tárgyalásik üteme meggyor­sult. Molotov elvtárs, valamint a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság képviselői többízben felszólaltak. Ezután Fám Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének ve­zetője terjesztett elő fontos !a- vaslatokat. Fám Van Dong ja­vaslatai főként a fegyveres erőknek a tűzszünet után tör­ténő elhelyezkedésére irányul­tak. A javaslatok lényegét négy pontban lehet összefoglalni. 1- Az elhelyezkedési övezetek megállapítása. A népi Vietnam küldöttsége összefüggő terüle­tek létesítését javasolja. Az övezeteiét területesere útján kell kijelölni. Fám Van Dang kijelentette, hogy elfogadja a francia javaslatot a demilitari- zált övezetek felállításáról. 2 Közlekedés az elhelyezési 'öve­zetek között. A vietnami javas­lat kiemeli, hogy francia repü­lőgépeknek még felderítés cél­jából sem szabad átrepülni a vietnami néphadseieg elhelye­zési övezetei fölött, francia ha­jóknak pedig tilos vietnami parti vizekre befutniok. 3. Az övezetek igazgatásának kérdése. Fám Van Dong azt javasolta, hogy mindegyik fél saját maga igazgassa a körzeteket mindad­dig, amíg g csapatok teljesen ki nem ürítik azokat 4. A két fél szakértőinek tanácskozása. A Vietnami Demoki'atikus Köz­társaság javasolja, hogy a két fél parancsnokságának képvi­selői lépjenek közvetlen kap­csolatba a részletkérdések tisz­tázása végett. Meg kell álla­podni a többi között abban hogy a tűzszünet ideién tilos új csapatokat, fegyvereket és hadianyagot szállítani az elhe­lyezési övezetekbe, nehogy a tűzszünetet lélekzetvételre le­hessen felhasználni az új had­műveletek megindítása előtt. A zárt ülésen elfogadták azt az elvet, hogy a hadviselő felek lépjenek közvetlen érintkezésbe, mind Genfijén, mind pedig Indokínában. ,t az elvet, amelyet a szov­jet küldöttség már többízben hangoztatott, nemcsak a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság és Franciaország küldött­sége fogadta most el, hanem más küldöttségek is. A diplomáciai munka 'nem­csak a zárt ülésen folvt. hanem a külön megbeszéléseken is. Először Molotov elvtárs és Bi- dault, majd Eden és Bedeíl- Smith találkozott. Ezután né­gyesben folytatták a tárgyalá­sokat. Krisna Menőn, Nehru sze­mélyes küldötte másodszor is felkereste Csou En-laj elvtársat. Amint eljött a Kínai Népköz- társaság külügyminiszterétől közölte, hogy Edennel és Beded- Smith-szel kíván beszélni. Bidault Párizsba utazott. Magával vitte a Vietnami Demokratikus Köztársaság új jav slatait. A francia külügyminiszter Laniel-lel és a kormány más tagjaival tanácskozót és viet­nami javaslatra adott válasszal másnap tért vissza Genfbe. Élénken foglalkoztatja a gen­fi megfigyelőket a francia véd­erőbizottság szerda esti ülése. Ezen az ülésen Elv. Sálán es Pelissier tábornokok, akik visz- szsérkeztek vietnami útjukról jelentést tettek a katonai helv zetről. A három tábornok ;e- lentéséröl ellentmondó híreszte- 'ések terjedtek el. Egv dolog azonban bizonyosnak látszik, ebben minden híresztelés meg­egyezik: Navarre tábornok hely­zete megingott, s felmentése 'a- lószínű. A- l’Express című fran­cia hetilap szerint a három fran­cia tábornok vietnami körútja során megbizonyosodott az expedi- ciós haderő pozíciójának tart­hatatlanságáról és ezért — a náború folytatása esetére konkrét javaslatokat kí­vánt tenni E javaslatok között szerepel a tonkini öbölben lévő védelmi körzet minimálisra szű­kítése. Ugyancsak javasolta« állítólag azt, hogy Patet Laoban mindössze Luang Prabangot, a király székvárosát és Vien Tian várost védelmezzék, bár az utóbbi város védelme is nagyon nehéz. Khmerre vonatkozólag a javaslat a csapatoknak a déli körzetekbe történő visszavoná­sát irányozza elő. Kokinkínában pedig néhány tengermenti hídfő megtartását. Mindezek a javas­latok arra mutatnak, hogy Ely, Sálán és Pelissier tábornokok véleménye szerint az úgyneve­zett ,,Navarre-terv” teljesen el­hibázott volt. Több nyugati lap, köztük a torinói La Stampa genfi tudó­sítója részleteket jelent Csou En-ía.i elvtárs és Bidault talál­kozásáról. E jelentések szerint a francia külügyminiszter Csou En-lai elvtárshoz lépett és ke­zét nyújtotta. Csou En-laj elv­társ ezt kérdezte: ,,Mi újság Párizsban?” Bidault azt vála­szolta: „Mint tudja, csupán két főnyi többségünk van a parla­mentben”. A genfi tudósítások némi iróniával jegyzik meg, hogy Bidaultnak egyetlen mód­ja maradt e csekély többség megőrzésére: a Csou En-laj elv- társsal történt kézszorítás. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa Az építőipari és a faipari iolgozók székházé­ban megnyílt a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa. A kongresszust Nagy Imre elv­társ, a Minisztertanács elnöke, a párt politikai bizottságának tagja nyitotta meg. Rákosi Mátyás elvtárs a központi vezetőség beszámolóját mon­dotta el, beszélt a népi demokrácia tíz eszten­dejéről, ismertette a nemzetközi helyzetet, majd a magyar népgazdaság fejlődésével, a mezőgaz­dasággal és a második ötéves tervvel foglalko­zott. A központi vezetőség beszámolójában a népi demokrácia társadalmi és a’-lamrendi meg­szilárdításával, a népi demokrácia kulturális fej­lődésével foglalkozott. A második napi ülést Rónai Sándor elvtárs el­nök nyitotta meg, majd megkezdődött a vita „A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének beszámolója s a Magyar Dolgozók Pártja felada­tai” című napirend felett. Az elnöklő Rónai Sándor elvtárs először Far­kas László elvtársnak, a budapesti pártbizottság titkárának adta meg a szót. Majd Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Birp József, a békésmegyei pártbizottság első titkára, Dávid Ferenc, a szol- nokmegyei pártbizottság első titkára, Török László, a szentesi járási pártbizottság első tit­kára, Kassai Géza, a Lenin-Intézet igazgatója. Farkas Mihály, a politikai bizottság tagja szó­laltak fel. A kongresszus harmadik napján He­gedűs András elvtárs a Politikai Bizottság tagja I elnökölt. Megnyílt a Béke Világtanács rendkívüli ülésszaka A Német Demokratikus Köz­társaság pénzügyminisztériumá­nak ünnepélyesen feldíszített üléstermében megnyílt a Béke Világtanács rendkívüli ülés­szaka. E nagyjelentőségű ülés­szakon a világ közel 70 orszá­gából részt vevő küldöttek cs vendégek vesznek részt. A hat napig tartó ülésezés során arról tanácskoznak, hogyan lehet biz­tosítani a világ békéjét, garan­tálni a népek függetlenségét, megakadálvozni az atom- es hidrogénbombák felhasználását és megegyezés útján megoldani minden fontos nemzetközi kér­dést. Kuo Mo-zso megnyitója után felszólaltak még: Friedrich Ebert, Berlin főpolgármeste-e. Jean Laffitte. a Béke Világta­nács főtitkára; D. N. Pritt Nagy-Britannia békebizottsá­gának elnöke; Joszitaro Hirano, tokiói egyetemi tanár, a japán békebizottság főtitkára; Leopold Infeld professzor, a varsói egye­tem fizikai tanára, a Béke vi­lágtanács alelnöke; Szahib Szingh Szoghi, indiai professzor; Max Cossyns, belga egyetemi tanár, a belga békebizottság el - nöke; Dr. Szajfuddin Kicsiu, a Béke Világtanács tagja, az in­diai országos béketanács elnöke. A Béke Világtanács ezután egyhangúlag elfogadta azt a két napirendi pontot, amelyet Jean Laffitte, a Béke Világtanács fő­titkára előterjesztett. A két na­pirendi pont a következő: 1. Az atom- és hidrogénfegyverek be­tiltása. 2. A nemzetek bizton­sága. Az értekezleten közölték, hogy Joliot Curie, a Béke Világtanács elnöke, egészségügyi okokból nem jelenhetett meg. Colonel Huard (balról), a francia Vöröskereszt vezetője, a fogságba került sebesültek nevé­ben megköszöni a jó bánásmódot. A megszállt Vietnam Képünkön egy budhista szerzetest látunk, aki­nek koponyáját egy baltával hasították ketté. Nem hiába nevezik a vietnami háborút — szennyes háborúnak. A gyarmati politika iszapjában Halottak és sebesültek egy tuniszi francia „tisztogatási" akció során Francia lapjelentések szerint a tuniszi francia katonai parancsnok i/asítására katonai egységek kedden nagykiterjedé sű ..tisztogatási" akciót hajtot­tak végre Bizerta haditengeré­sze* maszpont körzetében, A/ akció okát hivatalosan nem je­lölték meg. Francia sajtótudó­sítók jelentése szerint az újabb francia terrorintézkedések során öt tuniszi és két francia katona életét vesztette. T' óbb! jelentések beszámol­nak arról, hogv Gafsatól 50 ki­lométernyire északkeletre le­folytatott hasonló „tisztogatási ’ akció során nyolc tuniszi meg­halt, öt francia katona pedig megsebesült. Időzített bomba robbant Marrakesben, Guilleaume tá­bornok, a marokkói nép hó hérának „búcsúztatására." Pá izsba érkezett jelen­tések szerint Marekesben időzített bomba robbant, ami­dőn a Laniei-komiány által le­váltott marokkói főhelvtartó. Guilleaume tábornok „búcsúlá­togatásra” érkezett a városba. Az eddig beérkezett hírek sze­rint a szerterepülő repeszdam- bok súlyosan megsebesítettek hat francia és húsz marokkói katonát valamint tiz marokkói polgári személyt Abesszínai császára az Egyesült Államokban Hajié Szelasszié, Abesz- szinia császára ötnapos látoga­tásra az Egyesült Államokba érkezett. Újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy „igen nagv örömmel látna több amerikai üzleti vállalkozást és tőkét" országában. A császár továbbiakban kije­lentette, hogy jelenleg nem haj­landó amerikai támaszpontok Abesszíniában létesítéséről tár­gyalni — adja hírül a Reuter ♦ Jelentést tettek közzé a Bolgár Népköztársaság és Görögország közötti diplomá­ciai kapcsolatok helyreállítá­sáról. Május 22-én Párizsban, a bolgár követ, valamint a görög nagykövet kormánya nevében nyilatkozatot írt alá a két ország közötti diplo­máciai kapcsolatok helyreál­lításáról. A nyilatkozat értel­mében Bulgária és Görögor­szág között a diplomáciai kapcsolatok az aláírás pilla­natától helyreállítottnak- szá­mítanak. ♦ Az „A1 Gumhuria” című lap közlése szerint felelős egyiptomi körökben tanulmá­nyozták e Kínéi Népköztár­saság elismerésének kérdé­sét. A lap megjegyzi, hogy az egyiptomi kormány nem szándékozik „a kereskede­lemben a Kelet és Nyugat közötti megkülönböztetés po­litikáját folytatni” és más országokhoz fűződő gazdasá­gi kapcsolatainak kiépítésénéi kizárólag Egyiptom érdekeit hajlandó szem előtt tartani. Sajtójelentések szerint a li­banoni kormány is kész ha­tározatot hozni a Kínai Nép- köztársaság elismeréséről. ♦ Sajtóközlemények szerint Franciaország külügyminisz­tériumában fontos értekezle­tet tartottak. Az értekezleten a Párizsban tartózkodó Eden, Laniel, Bidault, Pleven had­ügyminiszter, Barrachin ál­lamminiszter és July minisz­terelnökségi államtitkár vett részt. Megtárgyalták az indo­kínai kérdést és a genfi ér­tekezlet kilátásait. A külügy­minisztériumban Eden és La­niel beszélgetést folytatott. Hogyan írnak és beszélnek a kínaiak? A kínai nyelvnek és írásnak megvannak u maga sajátosságai. Elsősorban feltűnő, hogy a nyelvben rengeteg az egytagú szó. Ezek az egytagú szavak fejezik ki rendszerint az alap­fogalmakat. Nincs se igeragozás, se főnévi ra­gozás. Az egytagú tőszavakat más hasonlókép­pen egytagú szavakkal kötik össze és akkor az összetett szó már értelmet nyer. Például az a. szó. hogy „cchao” azt jelenti, hogy fii, a „rhu" pedig azt jelenti, hogy fa; a két tőszó össze­tétele — tehát „cchaomu” — annyit jelent, mint növényzet. Beszéd közben meg lehet különböztetni, hogy az egyes szavakat milyen alpaszavakból képezték. Az olyan egytagú szavakat, amelyek­nek különböző jelentésük van, különböző hanglejtéssel ejtik ki. Ez is nagyon jellegzetes a kínai nyelvre nézve. A legelterjedtebb pe­kingi tájszólásban négy különböző hanglejtést ismernek. Elsősorban említjük a rövid hanA hordozást. Körülbelül olyan, mint amikor, arra a kérdésié, „Hogy vagy?” így felelünk rövi­dem: „jól". A második hanghordozás az, mint ahogy mi kérdezzük: „Ki van ott?” A harmadik hasonló ahhoz, mint amikor mi magyarul meglepedten azt mondjuk: „Mi­csoda?” A negyedik hanghordozás, körülbelül úgy hallatszik, mint amikor ezt a mondatot ejtjük ki: „Lám, így kell ezt megcsinálni”, A szótárakban a kiejtést és a hanghordozást külön jelekkel vagy számokkal fejezik ki. Például az a szó. hogy „suej2”-szóval a má­sodik hanghordozással azt jelenti, hogy „ki?”, míg viszont ugyanaz a szó a harmadik hang­hordozással azt jelenti hogy „víz”. Az élő kínai nyelv nem lehet meg a szavak ritmikus, melodikus felépítése hangsúlf/ozása nélkül. A nyelv fejlődése magával hozta, hoqy olyan összetett szavak is képződtek, ahol már nincs szükség hangfejtésre; ez a fejlődési folya­mat lehetővé teszi, hogy az egyes tájszólások közelednek egymáshoz. A tájszólások csakis ki­ejtésben különböznek egymástól. Nyelvtani el­térés alig van. Hogyha elsajátítjuk a kínai alap­szavak ábrázolását, akkor csakhamar megba­rátkozunk a nyelv sajátosságaival. Körülbelül ugyanannyi jel van, mint amennyi egytagú szó létezik a kínai nyelvben. A jelek optikailag nem fedik a tárgyakat, például egy madár rajza nem jelent madarat és egy hal se jelent halat. Sok esetben azonban mégis az a benyomásunk, hogy az ábrák mégis csak reálisan fejezik ki a fogalmakat. Például „cung” fi. ábra azt je­f * +8 lenti, hogy közép - a pontosan középen meg­húzott vonal által, tényleg azt a benyomást nyerjük, hoqy — középről — van szó. A leg­több jel teljesen elvont, mint például az a jel is, hogy „ju”, ami annyit jelent, hogy — lenni — létezni. A tulajdonföneveket nem írják nagy Tchi Tien-chua, a kínai írásjelek leegyszerűsített rendszerét magyarázza. betűkkel. Például: „Csung-kuo” (3. ábra). — Kína neve. Két szóból áll, mégpedig, „Csüng” közép és „Kuo”, azaz „Középen fekvő állam”.. Amint látjuk, híven tükrözi vissza a régi kí­naiak földrajzi elképzeléseit. A Kínai Népi Köztársaságot „Csung-chua-zen min hing-ehe”- nek mondják. 4 A kínai szöveget úgy írva, mint nyomtatva felülről lefelé írják, mégpedig bálról jobbra. Ennek óriási hátránya van, különösen a tudo­mányos könyvek nyomásánál, ahol gyakran kell latinbetűs idézeteket hozni. Ezért a tudományos könyveket már többnyire európai módon írják. Csakis az arab számokat használják és nem n kínaiakat. Gyakran felvetődik a kérdés, vájjon refoimálni lehetne-e a kínai ábécét. Ha nem is lehetne elvetni a jeleket, mégis lényegesen egyszerűsíteni lehetne őket. Ha egyszeriben' vezetnék keresztül a reformot, akkor a nép széles rétegei elől elzárnák az utat a történelmi kultúrereklyéktől. Rengeteg könyvet kellene újból kiadni. Nehéz volna új betűkben kihozni a tájszólásokat, amikor a szavaknak sokféle jelentősége von és csakis a hangsúlytól függ .a szavak jelentősége. Kínában az utóbbi években Tchi-Tien-Chua — tanítási módszere jól bevált. Ezen módszer szerint az írni-olvasni nemtudó 150 tanítási óra alatt 1500—2000 jelt - tud elsajátítani — f - vábbi 100 óra után már újságokat olvas és le­veleket írhat. A módszer abból áll, hogy 'e- egyszerüsített fonetikai jelzéseket használnak, amelyeket kisegítő képekkel kombinálnak. 4 képeket később jelekre cserélik ki. ily módon érik él, hogy egyszerű írott szövegeket rövid időn belül folyékonyan el tudnak olvasni. Kí­nában úgy szól a terv, hogy öt éven belül már véletlenül se akad senki, aki ne tuéna írni cs olvasni. ----­(Az Ogonyok nyomán). A felszabadított Vietnam

Next

/
Thumbnails
Contents