Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-05-22 / 40. szám
01IFIÚSÁG Ügy történt, hogy a héten Duneszerdahelyre, Csallóköz szivébe kellett utaznom hivatalosan. Bevallom, logy a Csalló- <özben még sohasem jártam és még sohasem indultam útnak a kisállomásrói. Nem lehet csudál- Kozn tehát, ,iogy lámpalázat saptam. Ennek tulajdonítom, hogy bár negyedórával az indu- ás előtt kinn topogtam már a jerronnn, a vonatról mégis majdnem lemaradtam, mert csak az .utolsó percben vettem észre, bogy a vonat, — amelyet minden pillanatban órámra tekinthetve türelmetlenül vártam, — hosszú percek óta az állomástól vagy télkilométernyire, — no ne túlozzunk, — vagy száz méterbe már készenlétjen áll. Erre úgy sikerült rájönnöm, hogy ál- andóan láttam az embereket eltűnni abban az irányban és gyanút fogtam, hogy a ködben szinte elvesző asszörnyeteg. hátha az én vonatom. Nosza, nyakamba szedtem e lábamat és az utolsó pillanatban sikerült is felkapaszkodnom a magasban álló els lépcsőfokra, miközben a szoknyám divatos nyílását összefogó gombok diszkrét, de fájdalmas szisszenéssel egymás után a porbahuütak. Felszedni már nem volt időm, mert a vonat indult, így hát egy bizonyos ideig emlékjelként fogják őrizni első csallóközi utamat. (Máskor mégsem hagyom majd, hogy e szabónö befolyásoljon. Szegény gombok, az ő vasakaratának lettek áldozatai.) A vonat valóban példás pontosságul indult. Meglehetősen zsúfolt volt, de még sikerült ülőhelyet kapnom.* Egy mama mellé telepedtem, aki csemetéjének a '.is Építőből olvasgatott mindenféle épületes és mókás történetet. A kis buksi fiúcska odaadó figyelemmel hallgatta. Végül a rejtvényekre is sor került. Mikor a megfejtést kezdték keresni, lassan az egész fülke e fülét hegyezte és pár perc múlva olyan kollektív rejtvényül goldó munka alakult, hogy akármelyik brigádnak becsületére vált volna. így történt azután, hogy a velem szemben- ülö pipás, őszbajuszos bácsi egy állomással tovább/átázott, mint szándékában állt. Mikor észrevette, hoyy a vonat továbbment, egyszerre minden érdeklődése megszüni.' látszott a rejtvény iránt. Igaz ugyan, hogy észrevettem, amint néha halk szavakat mormol pipafüstös bajuszától elrejtett fogai közül. Nem tudom hogy vájjon mégis a rejtvényre gondolt és azon rágódott-e vagy pedig valami máson. mert némely kivehető szava. mint: „mennykő” és „keresztanyád” sűrű homályt hagyott efelöl. Mikor izgalmunk a tetőfokra hágott és már-már a nyelvem hegyén volt, hogy diadallal odakiáltsam a megfejtést, a pálmát az utolsó pillanatban egy göndörhajú. barna kis oionirlány ragadta el tőlem. Azután a fülke elcsöndesedett paszkodott. De ezt is oly ügyesen csinálta, hogv két keze szimmetrikus formában hagyte rajta piros . ózsákhoz hasonló nyomait a szvetteren. Ez az úti- társakból nagy elismerést váltott ki. Most történt először, hogy nem voltam egy véleményen a többséggel, de ezt nem mertem nyíltan kifejezni, mivelhogy mégi6 a többsén szava a döntő, így hát rendjén minden ment tovább, míg a vonatnak egy alapos zökkenése i tornászbajnok fejét jó! odakoccantotte az egyik vasrúdhoz. Ekkor egy pillanatnyi hökkent csend után e tornászbajnok egyszeriben operaénekessé változott. Egyöntetűen meggyőződtünk róla. hogy széles hangterjedelme a legmagasabb igényeknek is megfelel. Megadással átadva magunkat a zenei műélvezet gyönyörének, megérkeztünk Dunaszerdahelyre Búcsúzóul egy „zelet csokoládét nyomtam a tornászbajnok-ének- művész kezébe, amit az elcsön- desedve majszolni kezdett. Közben elfogtam anyjának egy hálás, a többieknek pedig szemrehányó pillantását, amely ezt látszott mondani: „Nem jutott előbb eszedbe?” Mivel nem akartam úgy járni, mint a pipás bá- osi, nem magyarázhattam meg nekik, hogy gyávaság tartott vissza, mivel féltem, hogy esetleg a barna csokoládépaonik nem sikerülnének olyan szimmetrikusan, és ez rontaná a hatást. Én pedig — önkritikát gyakorolva beismerem, — elég hiú vagyok. Vígan léptem le a vonatról, miután a gombok már nem akadályoztak a szabad mozgásban. Arra indultam én is, amerre a kiszállók zöme tartott, így hamarosan bejutottam, már a nap eranysugaraiban sütkérező Dunaszerdahelyre. Két kislánytól érdeklődtem, merre van a Csemadok, hogyan jutok el a legrövidebb úton oda Készséges udvariassággal el is vezettek egy serokházig: íme. Szívességüket megköszönve, beléptem a kapun s szerencsésen a CsISz- titkárságán találtam magam. Csemadok és CsISz ugyan korántsem ugyanaz, de talán a kis pionír-lányok tudták azt. amit még akkor nem tudtam, hogy a Csemadokban úgysem találok otthon senkit. A kis tévedés még azért sem jött rosszul, mert a CsISz-titkárra! is volt megbeszélni va'óm. amit el is intéztem. Később, dél lévén, megéheztem, s Dunaszerdahely dicséretére mondom, hogy jól megebédeltem, (bizony nem tudom, melyik étteremben, csak azt, hogy 3 sarkon volt) a kiszolgálás 'vors és figyelmes, az étel velóban ízletes és — olcsó. Csak az nem tetszett nekem a városban, hogy pl. ilyen cégtábla díszeleg a Fő-utcán: Cukrázda. Ejnye, dunaszerdahelyeik, ezt nem veszitek észre, vagy nem bántja a szemeteket? Mikor ezt beszélgetés közben megemlítettem, bevallották, hogy bizony ez nem az egyedüli eset. De hát miért nem segíttek rajta? A várost különben nemigen vehettem szemügyre, mert dolgaim végeztével si mem kellett az állomásra. Már arra sem volt időm, hogy egyik ismerősömet felkeressem, akivel szintén kellett volna beszélnem, de mivel három-négy esetben sem tudtak kérdezősködésemre. hogy hol lakik. kielégítő választ adni, nem mertem megkockáztatni, hogy elbolyongjak, és lekéssem a vonatot. A fülkében a tizenegyéves magyar középiskola két nagy diáklányával kerültem együvé. A két lány fesztelenül beszélgetett. Azon izgultak, hogy Pista vájjon idejében eléri-e a vonatot. „Nem. ki van zárva, hiszen csak most indult, s a vonat öt perc múlva megy." „Igen, de viszont Pista nagyon jó futó.” „Már csak három perc van az indulásig.” „Mégis csak lemarad." „Jaj, nem lett volna szabad elengednem,” tett magának keseregve szemrehányást a szőke Kati. Már csak eg.v perc! A két kislány ijedt tanácstalansággal néz ösz- sze. Mégis! Az utolsó pillanatban verejtékesen, pirosra hevült arccal, győzelemittas Hhegéssel beront e fülkébe a kreolbőrü, barnaszem Pista, kezében a kérdéses pirosbabos fejkendőt lobogtatva. Nagy a. öröm. Kati kék szeme mosolyog, szemérmes pirulással köszöni meg a lovagi szolgálatot és mindjárt a fejére köti a kendőt. Ránéz Pistára, Pista visszanéz a kendőbe keretezett szőke fejre és barna szeme csillogásán eltegadhatatlanul látszik, hoa.y nagyon tetszik neki a — kendő. Azért is volt hajlandó érte az állomásról vissze- szaladni az iskolába, ahol a sedre Kati ottfelejtette. — Ejnye, ejnye Kati, miért vagy oly feledékeny, korholom magamban. — Aztán hárman belemerülnek az iskolai feladatok megvitatásába, én pedig kinézek az ablakon a szép, munkálásban lévő tavaszi földekre. Hiába, itt a tavasz, és ez a kendő-ügy szerelem, állapítom meg magamban. Elmélázve, engedve a hangulatnak. arra gondolok, hogy vájjon az én „Pistám” is hajlandó lenne-e ilyen lovagi áldozatvállalásra? Játszom a gondolattal, hogy majd egyszer próbára teszem. „Néni kérem, szabad kinyitni az ablakot?”, szól hozzám udvariasan e pillanatban Kati. Miután az engedélyt készségesen megadom, eszembejut: persze, persze. . . Mi már nem vagyunk ilyen fiatalok. Meg kel! elégednem, he „Pista" azzal kedveskedik nekem. hogy a Mihály-kepu alatt egy csokor ibolyát vásárol számomra, ezzel .jelezve, hogy nekünk is tavasz van és mind a ketten szeretjük az — ibolyát. Mikor a három gyerek kiszáll, valahogy üresnek érzem a fülkét nélkülük. Elégedetten összegezem aztán magamban, hogy a rámbízott munkát jól elvégeztem s e vonat lassan, egy színes nap emlékével hátam mögött befut velem az alkonyaiban a pozsonyi állomásra. ORDÖDV KATALIN és mint akik dolgukat jó! végezRégen: Választások előtt, ígyen szólt a nóta: Álljunk már meg testvér, néhány okos szóra. Jó bor s gulyás mellett megértjük mi egymást, teremtek én nektek munkát, bő aratást ... ♦ Választások után más lett ám a hangnem: — Bitang senkiházi, mit bosszantok engem! ★ ★ ★ Sz. Mihalkov: Görögdinnye Súlya napról napra gyarapodott. Mohón szívta a talajnedveket, A göröodinnye sok napot kapott, Hatalmassá nőtt És társai előtt Fennhéjázóan eként dicsekedett: — A legnagyobb én vagyok közietek Izem pedig egyenesen — remek! Az emberek Ha meglátnak így beszélnek: „Ezt nevezem én görögdinnyének!” De mikor egy napon Gazdája felvágja Dühös lesz nagyon S mérgesen kiáltja: — Hogy óriássá nőttél, fabatkát sem ér, A beled nem piros és nem is fehér Ized? — mintha tököt enne az ember, Megmondom mi vagy — disznóeledel! * Arra tanít ez a kis mese: Ne higyj annak, aki mellét veri, Mert ha jól megnézed a belseje Olyan, mint ennek a mesebeli Görögdinnyének a bele. Fordította: GERÉNY1 TIBOR MAJAKOVSZKIJ: Ballada a bürokratáról és a munkáslevelezőrél Újfajta balladát zeng most a dalnok Ügyelj, ügyelj! Légy fülhegyező! Volt egyszer egy intézmény, ott egy hivatalnok s egy bíráló munláslevelezö. Meséket mesélni nem kell sok ész — csakhogy ez nem mese tata! A munkást úgy hívták, hogy Petrov és Vaszkin volt a bürokrata. A munkás bírált írta a levelet a cikkhalom egyre nőtt, Vaszkin meg ... hallgatta csupán és evett. Kit evett? A munkáslevelezőt. A munkás koptatott amennyit csak lehet ceruzaerdőt és papírmezőt, Vaszkin meg hallgatta csupán és evett. Kit evett? A munkáslevelezőt. A munkás felsorolt néhány tucat nevet ez részeg, az tolvaj sőt... Vaszkin meg hallgatott csupán és evett. Kit evett? A munkáslevelezőt. Elsorvadt a műnk; sápadt és beteg a dús levélhegy előtt. Vaszkin meg hallgatott csupán és evett. Kit evett? A munkáslevelezőt. A munkás meghalt. Kereszt sírja felett. Elásták az okvetetlenkedőt. Vaszkin meg hallgatott csupán és evett. Kh evett? Egy másik levelezőt. És hogy hasznosíthasd mindezen tényeket eme balladából szűrd le a lényeget. Először: ha igazságos a kritikád s egy bürokratára emeled kezed kövesd nyomon hová jut, mit ér el a vád. miféle eredményre vezet? Másodszor: ha társadnak szemére hányják hogy bátran •ártotta magát — vedd el a bürokrata étvágyát köpenyege alatt szorítsd meg a nyakát (RADÖ GYÖRGY FORDÍTÁSA) p«ítwi3iiilH I MIT HAUGASSUNK ték megelégedetten szívtuk magunkba az üde tavaszi levegőt. (A p pa közben kialudt.) Nem sokára többen kiszálltak. Az ösz- bajűszos bácsi is. Több hely lett, szabadabb volt a mozgás, így a kisfiú is megkezdhette reggeli tii: ncgvakorlatait. A padok tetején, támláin, a csomagtartókon és az ezeket tárté vesrudakon végzet* valóbei figyelemreméltó. néha szinte hátborzongató gyakorlatokat. De a kis nuncút bebiztosította magát legalább némileg a lepottyanáz veszélye ellen, mert kis kezeit előzőleg lekvárra! kente be, hogy ne Csússzon meg, jobban tapadjon, ha megkapaszkodik. Erre a turpisságé úgy jöttem rá, hogy mikor mégis leesett és éppen az én ölembe pottyant, a további esést megakadályozni célzó mozdulattal fehér szvetterembe keMÄJUS 24. — HÉTFŐ. KOSSUTH-RÁDIÓ 4.40— 8.20-ig: Reggeli zenés műsor a munkába induló dolgozóknak 9.20 Orosz nyelvlecke 9.40 A Békéstarhosi Zenei Gimnázium kórusa ént kel 12.40 Mai zenesr'—”k operettjeiből. 13.00 Mi történt a nagyvilágban 14.re Heti zenés kalendárium 16 00 Most iégv okos, Domokos. 17.15 Hogvan alakult ki a Föld? Előadás. 17.45 Jókai Mór élete és művei. 19.00 Közvetítés a kongresszusról. MÁJUS 25. — KEDD 4.40— 8.20-íg: Reggeli zenés műsor a munkába induló dolgozóknak. 11.00 Nagy mesterek indulóiból. 11.30 Szeretlek Költemények. 12.45 Déli hang verseny. 13.35 Zenekari hangverseny. 14.25 Népek dalaiból és táncaiból. 14.55 Népdalok 15.15 Részletek Rimszki.i-Kor zakov operáiból. 17.15 Szív kü1 di szívnek szívesen 17.45 Édes anvanyelvünk. 20.30 Közvetítés a kongresszusról. 22.20 Szabadságról daloltak. 23.05 Éji zene MÁJUS 26. — SZERDA. 4.40—8.20-ig: Reggel) zenés műsor a munkába induló dolgozóknak 9.20 Ott. ahol a cukor terem. 12.45 Szól a muzsika, száll a dal... 15.10 Az épüli! kommunizmus nagy országában 17.15 Szív küldi szívnek szívesen. 19.10 Népművészeink kö szöntik a Pártkongresszust. 19.30 A virágzó mezOgazdaság útján 20.10 Jó munkáért szép muzsikát. 20.30 Közvetítés a kongresszusról. Május 24-től május 30-ig. MÁJUS 27. — CSÜTÖRTÖK 4.40— 8.20-ig: Reggeli zenes műsor a munkába induló dolgozóknak. 10.10 A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 10.30 Kossuth-díjasok a mikrofon előtt. 12.15 Hangos Újság. 15.3J A porcellán története. Előadás 15.45 Magva: mezők virágai. V 16.00 Szerelemre gyújtád szivemet. 17.15 Jó munkáért — szép muzsikát. 18.00 Szív küldi szívnek szívesen. 19.00 Közvetítés a kongresszusról. 23.30 Éji zene. MÁJUS 28 — PÉNTEK. 4.40— 8.20-ig: Reggeli zenés műsor a munkába induló dolgozóknak. 10.10 Fények a vizen .. Dalok és hangszerszólók. 11.30 .Egy boldog nap 13.30 Népek dalai. 16.00 Orosz nyelvlecke 16.40 Régi dalok és virágénekek. 17.40 A proletámemzet- köziség zászlaja alatt. 18.20 Jó munkáért — szép muzsikát. - 19.00 Köo-etítés a kongresszusról. 20.10 Tegnaptól-holnapig 22.10 Tíz perc külpolitika. MÁJUS 29. — SZOMBAT. 4.40—8.20-ig: Reggeli zenés műsor a munkába induló dolgozóknak. 9.10 Hanglemez. 10.40 Zenekari hangverseny. 11.40 Népek munkadalai. 12.15 Hangos Újság. 13.00 Tíz perc külpolitika. 15.25 Szív küldi szívnek szívesen. 16.00 írók a mikrofon előtt: Tamási Áron Kossuth- díjas. 17.15 Hangszerszólók. 18 CO Egy falu — egy nóta. 19.00 Közvetítés a kongresszusról. 20.10 Szivárvány. 21.10 A modern oümpiász 60 éves évfordulója. MÁJUS 30. — VASÁRNAP 6.00—8.00-ig: Reggeli zene. 8.15 Egy falu — egy nóta. 9 60 Hangverseny gyermekeknek. 10.00 Vasárnapi levél. 11 10 Épültl szép hazánk 12.15 Magvar Rádió ajándékmíísora Kisláng község dolgozó parasztságának 14.45 Egv hét, a külpolitikában. 15.00 Szív küldi szívnek szívesen 16.50 Tánczeni a Német Demokratikus Rádió műsorából. 17.40 Kincses Kalendárium.19.30 Az 'épülő kommum •- mus nagy országában. 21 ?'> Vasárnap sportja, 22.10 .Mes "• muzsika.” 23.00 Budapest és a vidék hangversenvterm'ibfli ...... " ......... 1,1 1 ..................... ■ *. 1 ... "1 ' ■ ..... C.) IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákiai Központ) Bizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer Kiadja a Smena a CsISz Szlovákiai r yi Ui/.Hisdyj nak kiadóhivatala. Bratislava, Pra/sk» 9. — Szerkeszti 8 szerkesztő bizottság Főszerkesztő Szőke József. — Szerkes/rö'-ég és kiadóhivatal. Bratislava Prazska 8- ion 227-17, 237-01. —■ Nyomja Merkantil n v. nyomdája. — Előfizetés egy évre 30.— Kés, félévre 15.— Kés. — SbCS Bratislava száma «9-214-0617 - Hirlapbélyeg engedélyezve t>í cttislava 2. Kör iiletí Postahivatal. Feladó ir^n\itó nnctoiilvatal Bratislava 2. — Irányító szám 1400-L D—50922