Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-05-19 / 39. szám

4 1954. május 19­01 IFJÚSÁG A BALETT MESTEREI Sokféle úgynevezett „revüfitmet" láttunk a múltban, amely azzal külön­bözött a több' filmtől, az volt a „különös ismertető ^le”. hogy mondaniva­lóját jellegzetes, elütő formában fejezte ki. Kápráztató kivitelben, tarka barka zeneszámokban, színpompás, főleg erotikusán hatásos tánc- és akrobata-mutatványokban, fényes toilettekben és csillogó, tündöklő kulisszákban volt az érdekességük. Azt mondottuk, hfffjy a „mondanivalóról éppen nem lehetne igen sokat beszélni, mert ezeknek e filmeknek a szinte szédítő formájukon kívül alig volt mit — mondaniok. Többnyire felületes, sekély színvonalú giccs volt ez, amely bombászMkus hatásával jó üzlete jelentett a filmm 'r óknak. És a kapitalista fiimqyártás óvakodott attól, hogy túlságosén szem el^tt tartsa a film művészi, vaqv erkölcs’ értékét ... A mérvadó a mű értéklésénél ez volt, hogy mennyibe került és — meny­nyit hozott ki. Azóta persze sokat változott a világ és sok változáson ment át a film is. A haladószellemü filmalkotók olyan műveket hoznak létre, amelyik szigorú, de közben segítséget nyújtó művészeti és ideológiai kritikának vannak a'ávet- ve. Éeiadatuk az, hogy mély művészi élmény, nyújts: ,iak, mulattassanak és tanítsanak egyaránt. A saovjet filmek ezen a téren egy egészen új, forradalmi útat nyitottak meg Tematikájuk és feldolgozásuk mélyen belemarkolt korunk nagy esemé­nyeibe. az embert emelte ki és alakította ki. amely a forradalmi változások­ban újjá. jobbá fejlődik. Felelősségteljes, nehéz feladatot vállaltak a szovjet filmalkotók. A szovjet filmgyártás ezen az útján — ugyanúgy mint a drámában, a dokumentumfilmben vagy a filmvíqjátékban - a látványos, könnyebb zsánerben is egy egészen új alakzatot hozott. A színes filmtechnika kifejlődése arra az eredeti gondolatra késztette őket. hogy a komoly zene. opera és táncművé­szet igazgyöngyeit vetítsék filmvászonra olyan formában, hogy ez meg­feleljen a filmtechnika sajátságos feltételeinek, érdekfeszítő egészet adjon a különféle számnkbó’ és könnyen érthető, népszerű módon terjessze a komoly művészet iránti érdeklődést és szeretetet. A legtávolabb eső vidékeken, a kolhozokban és a szovhozokben. a szo­cialista építkezéseken dolgozóknak lehetővé teszi, hogy közvetlenül élvezzék a legkiválóbb müv M teljesftményeit így jöttek l6tre az ^ iynevezett „film- koncertek”. A legnagyobb mesterek teljesítményei; örökítették meg a film­alkotók kieqészitett formában, úgy. hogy egy egész esti műsort betöltő mű­vészeti szemlében szebbnél szebb zeneszámok, operarészletek, táncmutetvá- nyok kerülnek e közönség elé. A most műsorra kerülő film. a „Balett csillagai” három részből áll. Csajkovszkij híres. „A hattyúk tava" című balettjének legszebb részleteiben Galina Ul'enovát. Natalia Dudinskát. Konstantin Szergejevet és a moszkva, nagy színház, valamint a Leningrádi Kirov színház balett együttesét látjuk. A második tű 3 Asajev gvönyörű ..Bachcsiszeráj' szökőkút”-ja. Puskin ro­mantikus műve elevenedik meg gazdag, színdús feldolgozásban. A balettet R. Szaharov tanította be. \ szép lengyel leányt, akit egy tata. kán rabol »I, Galina Ulanova alakítja, Zaremát, a féltékeny tatár led yt pedig Maja Bli- szenszkája. Az utolsó részletben a párizsi forradalom nagy eseményei jelennek meg előttünk a film vásznán. Mesteri feldolgozásban hatásos, de természetes szí­nekben a „Párizs lángjai” című balettből mutat be a film részleteket Vahtang Csabujanki, Jeanne M. Gotlib.. Tereza J. Szongovicsova és a táncegyüttes drámai hatású produkciójával. A „Balett csillagai" kiváló technikával, mesteri felvételekké! és valóban művészi teljesítményekkel megérdemelt sikert aratott. Ritkán lehet ,at.ni olyan pontos kameravezetést e nehéz felvételek elkészítésénél, a színek olyan hatásos és mély benyomást keltő skáláját, mint ebben a műben. A film ren­dezője, G. Rappaport, valamint a forgatókönyv írója, K. Szergejev, eleven és rugalmas formában kötötték össze az egyes jeleneteket. Ebben a filmben is látunk pompás, kápráztató kivitelt, az egyes részletek gyönyörű környezet­ben, gazdag díszletekben játszódnak le. úgy, hogy az említett giccses „revü- filmek" pumpája elhalványodik mellettük — de milyen elütő különbség van e két zsánerben, mennyivel más, nagyobb küldetése van ebben a műben! Kezdettől végig igaz művészi és érdekfeszítő élményt jelent ez a film és lenyűgöző látványt nyújt olyanoknak is, akiknek a komoly művészethez nem volt alkalmuk eddig hozzászokni. És ez a film nagy küldetése.. A kuiiúr- színvonal a széles rétegekben napról napra növekszik, új és új tehetségeket fedezünk fel a né dl és ezt a színvonalemelkedést elősegítik az olyan fil­mek is, mint amilyen a „Balett csillagai” című színes szovjet filmmű. A. Brhlovic. Miért nem sikerült a színelőadás? Még nem is olyan régen azon tör- | tiik a fejünket, hoo„ miképpen tud­nunk a nagytárkányi Cslcz.-szervezetet kultúrmunkára serkenteni. Jobban mondva, itt nem is létezett szervezet, hanem a szer ->zetnek egy kis parányi sejtje. A célt nagyon nehéz volt el­érni, sokat kell *t rajta a fejünket tör­ni. Mégis sikerült a „Csikós” című színmüvet betanulni, amellyel más köz­ségekben Is felléptünk. A fellépések után sikereink voltak, szerettünk vol­na betanulni eg.y másik színművet is. de a „Csikós” eljátszása után a munka gv kicsit han„ átlőtt. Ez azon­ban nem kedvtelenít rt el bennünket, hanem még nagyobb endiilettel mun­kához akartunk fogni. Ügy gondoltuk, h-»gy sikerül még a „Fösvény” című színmüvet is betanulni. Alapos megfon­tolás után géppel leírtuk a szerepe­ket és szétosztottuk. Minden remé­nyünk az volt, hogy sikerül színpadra hozni, de a reményink meghiúsult. Ezt a színművet azért nem sikerült lejátszani, mert voltak olyan fiatalok, ! akik félrehúzódtak t* ink és kivonták 1 magukat a kultűrmunkából. Két-három fiata' estiéit csak így, azonban ez a rossz kezdeményezés mély gyökeret ven és a többi fiatal sajnos, követte ezt a káros példát. Általában nézve, minálunk ez a hiba. Ha valak! vala- ; milyen okból nem vjsz részt társa- 1 dalmi, vagy kultúrmunkíban, akkor | igyekszik lebeszélni arról a többi fia­talt is. igv aztán halomra dőlnek azok a tervek, amelyeket az alapszervezet vezetősége határoz. Ez arra figyelmez­tet bennünket.hogy né- jobb politikai nevelést kell végeznünk a alapszerve­zetben, hogy hasonló esetek ne for­dulhassanak elő. TÖBIÄS JÖZSEF — Nagytárkány Tsítrai délelőtt Hat napig esett a hó, furcsa dolog ez, így április vég°n, de itt a hegyekben biz’ sokszor tréfál az idő és a kémény süveget visel fehér hóból. I De most a nap már süt serényen, a felhő ráül. az erdőre s bomlik, a tavasz fiatalos kedvvel rikkant; a lágy szellőbe kevert fenyőszag hogy illatoz! Csepeg az eresz, kövi rigó röpköo, tócsa nő a gödörben. Fiatal asszony kerülgetve a vizet, jön — kisfiát ölben hozza — az újult kikeletbe VERES JÁNOS. Megnyílt Szlovákia első ifjúsági könyvesboltja E hő 8-án, szombaton nyílt meg a bratislavai Sztálin-téren Szlovákia első ifjúsági könyvesboltja, amely kizárólag tankönyvek, ifjúsági és gyer­mekkönyvek eladásával foglalkozik. Most, hogy a bolt megnyílt, jöttünk csak rá, hogy tulajdonképpen mennyire hiányzott az ilyen könyvüzlet Bratislavá- ban. Különösen a tankönyvek vásárlásánál fog nagy könnyebbséget jelenteni, mert a diákitjúságnak nem kel] majd üzletről üzletre hajszolnia néha egy-egy nehezebben kapható tan- vagy segédtankönyvet. Bö választéka van a boltnak az ifjsági szépirodalomban is, valamint a gyermekkönyvekben. A valóban ízlésesen, berendezett üzlethelyiség — mely a Slovenská kniha n. v. alkálmazottainak önkéntes brigádmunkáját dicséri, — újabb tanúsága népi demokráciánk forró szeretetének és gondoskodásának, melyet a fiatal nemzedék iránt tanúsít. o. K. Pionírvezetők rovata Eltiltsuk-e a sporttól a gyengébb tanulókat? Nemrégiben egy iskolában jártam. A gyerekekkel folytatót beszélgetés köz­ben, megkérdeztem, szeretnek-e spor­tolni és mi a legkedvesebb sportjuk. A fiúknál természetesen egyöntetű volt a válasz: nagyon szeretnek futballoz­ni, helyesebben szeretnének A tanító elvtárs is ott állt mellettem s gyor­san bekapcsolódott a beszélgetésbe. Elmondta, hogy a fiúk a tavasz: napok beállta óta mással sfc törődnek, csas a labdát rúgták s ezért elzárta a szekrénybe. Szükségesnek tartottam megemlíte­ni ezt az esetet, mert iskoláinkban ez nem egyedülálló jelenség. Már több ne­velővel találkoztam, akik hasonló né­zeteket vallanak Ha valakinél vissza­esés mutatkozik a tanulásban, azt el- ti.tják a sporttól. Sőt még gyakorib­bak ezek a jelenségek az ipari tanuló- otthonokban. Sok helyen a hármas- négyes tanulókat büntetésként is ki­zárják a sportból. Amikor pajtásaik sportolnak, nekik kötelező egyéni ta­nulásuk van, vagy írásbeli feladatot kapnak. Az indok az, hogy így több időt kénytelenek a tanulásra szentelni. Vizsgáljuk csak meg közelebbről ezt a kérdést. Minden tanulónak vannak kedvesebb és kevésbbé kedvelt tantár­gyai. Így van ez az iskolánk!vüli fog­lalkozással is. Az egyik szereti a ze­nét s szabad dejének nagyobb részét a zenének szenteli. A másik bélyeget gyűjt. •i harmadik fényképezéssel fog­lalkozik. a negyedik fizikai kísérleteket veyez — ki-ki a maga érdekkörének megfelelően. Hasonlóképpen van ez a sporttal is. Megtörténik, hogy az egyik tanuló, nagyon szereti a könyveket. Olyan könyvre akad, amely teljesen le­köti figyelmét. Ennek az lesz a követ­kezménye. hogy ez olvasás medett el­hanyagolja a tanulást. A másik a ta­vaszi -napok beálltával sokat fényképez,' A képek kidolgozása is sok időt vesz iqópvbe. Ez ismét a tanulás kárára me­het. A tanító elvtárs észreveszi ezt a pille rietnyi visszaesést. Helyesen csele­kedne akkor, ha a gyerekeket eltiltaná kedves szórakozásuktól ? Bizonyára nem. Ez a tilalom a kérdés nevelő je­'entöségének leegyszerűsítését jelente­ne. A kérdés másik oldala, hogy helyes-e a tanulókét erőszakkal tanulásra bírni. Vegyünk példának egy tanulóotthont, ahol az ifjúság délutáni szabadidejében sportolni megy. Ám 4—5 fiatalt otthon isrtanak, mert aznap, vagy azon a héten rosszul feleltek történelemből. Vájjon ezzel a módszerrel elérhetünk-e komoly eredményt? Az ilyen mód­szerekre akkor volt szükség, amikor a burzsoá-csemetéket szüleik iskolába kö’.yszerítették s azokból tűzön-vízen át értelmiségeiket kellettkovácsolni. Az volt a cél, hogy az értelmiség ép­pel. az uralkodó osztá1” rétegeiből ke­rüljön ki. Hazánkban az egész ifjúság előtt az e feladat áll, hogy tartós és mély ismereteket sajátítson el, mert a szocializmus építése művelt és képzett dolgozókat követel. Az értelmiség ne­velésén kívül nagy súlyt kell fektet­nünk arra, hogy egész dolgozó népünk megfelelő műveltséggel rendelkezzék. Tehát a tanítók, pionírvezetők és ne­velők legfontosabb feladata azt elérni, hogy az ifjúság minél nagyobb tudás: sajátítson el. Azonban helytelen lenne, ha ezen a téren az erőszak módszerét alkalmaznánk. A pedagógus feladata, hogy a tanulókkal megszerettesse a tantárgyakat, azokat is, amelyeket az egyes tanulók nem annyira kedvelnek. Van, aki nem szeret u.jzolní, amellett k váló labdarúgó. nevelő feladata, hogy megszerettesse vele a rajzot is. Természetesen nem az a cél, hogy fes­tőművészt neveljen btlőle Elég. ha a/ alapismerteket elsajátítja. Ez bizonyá­ra nem sikerül neki akkor, he úgy akarná vele a rajzot megtanítani, hogy eltiltja a Ibdarűgástól s a sportolásra szánt szabadidőben rajzolásra kénysze­ríti. Ezzel kapcsolatban felmerül egy má­sik kérdés is: vannak 10—11 éves ta­nulók, akik szinte specializálódnak egy- egy kedvelt tantárgyukra, vagy szó­rakozási ágra. Például van, aki szeret kísérletezni s szabadidejének nagyré­szét kísérletezéssel tölti. Az állandó kí­sérletezések, az ezeket megelőző ta- _____________________•> _____________ nulmányok következtében az említett tanuló a fizika, vagy a vegytan kiváló ismerőjévé válik. A mi feladatunk a po­litechnikai, tehát a sokoldalú nevelés. Ezért harcolni kell az ellen, hogy a 10—11 éves tanulók már specialisták­ká váljanak, Ezekben az években ép­pen a sokoldalú nevelésre kel! töre­kednünk. Nem lenne helyes olyan szak­embereket nevelni, akik a saját szak­májukon kívül semmi mást nem tud­nak, sőt még az alapismeretek is hiány­zanak. Most pedig rátérhetünk a sport kér­désére is. Ez esetben is fennáll mindez, amit más tantárgyakkal kapcsolatban mondottun'- Nem helyes valakit a sporttól eltiltani, azért, mert más tan­tárgyból gyengén áll. A sporton kívül neg kell szeretettni a többi tantárgyat is. Ugyanakkor vigyázni kell arra is, hogy a sport ne váljék egyedüli szóra­kozássá, ami az egyold. lú fejlődés ve­szélyét rejtegetné magában. De ne ti­lalommal igyekezzünk ezt elérni, ha­nem meggyőzéssel, kitartó nevelőmun­kával. Ez aiatt nem azt értem, hogy a tanulót szavakkal igyekszünk meggyőz­ni, hanem különféle módszerekkel, ame­lyek lekötik a figyelmét, felkeltik ér­deklődését. A sporttól való eltiltás nagyon sok veszélyt rejteget megában azontúl is, hogy ez pedagógiai szempontból hely­telen. A testnevelést, sportot nem te­kinthetjük csupán szórakozásnak. A testnevelés és sport, az egészséges, el­lenállóképes szervezet fejlődését segíti elő. Az egészséges test az ember szel­lemi fejlődésének is fontos, sőt nélkü­lözhetetlen előfeltétele. Ezenkívül szép, értékes jellemvonások kialakulását is elősegíti. A sport kitartásra, a nehéz­ségek leküzdésére, a közösség iránti helyes viszonyra nevel. Ezekre a tulaj­donságokra pedig szükségünk van ez életben s így az iskolában is. Tehát ne tiltsuk meg a sportolást a gyengébb tanulóknak sem, úgy ahogy nem tiltjuk meg a történelem tanulá­sát azoknak, akik nem szeretnek spor­tolni. ZSILKA LÁSZLÓ. Nagy por jelleget verve fel indul ei az autóbusz a galántai 11 éves magyar középiskola épülete elől. Vidám, da­losajkú diákokat röpít Hidaskürt ‘elé. ' Mindössze négy kilométer a távol­ság Galánta és Hidaskürt között. Pár perc alatt megérkeznek a nyolcéves középiskola udvarára. Nagy örömmel fogadták a galántai diákokat. Sok is­merős akadt köztük és az ismeretlenek is hamar megbarátkoztak. Sport-, dal­es táncünnepet rendeznek Hidaskür­tön a galántaiak. Felsorakozm, nótaszóval indultak közösen a sportpálya felé. Távolról nézve úgy tűnik. mintha a rét tarka virágai indultak volna meg. Elől men­nek a lányok, hosszú hajukkal játszik a szél. Egyforma sárga trikó vaw raj­tuk. A lányok után a zenekar Mvet­kezik, vidám talpalávalót húzva. Lel­kesen és szépen játszanak. Ha figye­lembe vesszük azt, hogy körülbelül két hete alakult meg a zenekar, bi­zony elismerést érdemelnek. A zene­kar után a fiuk kék tornanadrágban és bordó trikóban következnek. Sok nézője akad a fiatalság felvonulásának Örömöt, vidámságot sugároz a moso­lyuk és magával ragadja a nézőket is. A hidaskürti kézépiskóla diákjai kö­zül sokan kedvet kaptak és elhatároz­ták, hogy szeptembertől tagjai lesznek a galántai 11 éves iskolának, hogy részt vehessenek a munkájukban, örö­mükben. Megérkezünk a sportpályára. Pár­kány Antal tanár elvtárs munkájának megvan a gyümölcse. Fegyelmezetten, késedelem nélkül készülnek a gim­nasztikához. Ezután megkezdődnek a különböző sportszámok. A 100 m-es síkfutásban, diszkoszban, súlylökés­ben. magasugrásban kiváló eredményt ért el Somogyi Angyal, a galántai 11 éves iskola tanulója. A távolugrásban is szépen szerepeltek. Különösen Ku­lacs Gusztáv ért el szép eredményt. A sportszámok után jó étvággyal uzsonnáztak és készültek legszebb be­mutatójukhoz, a kultúrműsorhoz. .4 kultúrház megtelt kiváncsi nézőkkel. Farkas és Somogyi igazgató elvtársak beszéde után megkezdődött a műsor. 4 táncc oport magyar népi táncokat m.utatntt be. Valóságos tapsorkán volt a közönség válasza. Minden számot meg kellett ismételni. Ez az elismerés nerrt csupán a galántai 11 éves iskolá­nak szólt. Ez szólt egész ifjúságunk­nak. A szeretet és bizalom kifejezése volt ez. Ha akadt volna miaki a né­zők között, aki nem tudta még, ho­gyan szavazzon, most szívére hallgat­va acélossá érett benne az akarat, hogy boldog jövünkre, békénkre és if­júságunk fejlődésére szavaz. A táncok után Kódi Erzsébet szlovák népdalo­kat énekelt. Utána Tamás László, ala­csony, fekete fiú óriási tetszést vál­tott ki. Tamás Laci édesanyja és édes­apja is a magyar népművészeti együt­tes tagja. Magyar népdalokat énekelt, olyan lelkesen és oly mélyen átérezve, hogy könnyeket varázsolt a nézők szemébe. A műsor befejezése után so­kan jóslásokba bocsátkoztak. — Ebből a gyerekből nagy énekes lesz — jegyezte meg egy nagybajusza bácsi. — Ismerem az apját is, anyját is. Azokra ütött, de ez a gyerek túl­tesz rajtuk. Mi is hallottuk énekelni Tamás Lacit, ezt a 13 éves kisfiút és elismer­jük, hogy a jóslás nem alaptalan. A műsor után az iskola udvarán megkezdődött a tánc. Táncolt, dalolt az ifjúság és az összegyűltek közül mindenki megérezte hogy melyik • helyes út. biztos jövőnk felé és min­denki tudta, hogy békénkre boldog­ságunkra szavaz. FECSŐ PÄL láncol, dalol a galántai ifjúság Jelenet a Bachcsiszeráji szökőkút című balettből.

Next

/
Thumbnails
Contents