Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-05-01 / 34. szám

---------------------------ÓI IFJÚSÁG ----------------------------­« A kerületi és körzeti választási bizottságok feladatairól A népi dcmokn ttcus Csehszlovák Köztársaság törvényhozó gyűlése 1954 március 3-ár. haláruzatot hozott a nem­zeti btzottsá; ;ba való választások vá­lasztási törvényéről. Ez a választás törvény a csehszlovák polgárok demok­ratikus jogainak teljes figyelembevé- teléve; biztosítja, hogy a választások titkos szavazás útját' általános, egyen­lő és közvetlen szavazati jog . alapján folynak majd le. A választás könnyű és gyors végre­hajtása céljából az egyes nemzeti bi­zottságokba való választások szám-r. szerint, választási kerületeket létesí­tettek. A választási törvény meghatá­rozza, hogy ezeket a választási kerüle­teket a helyi nemzeti bizottságoknak keli megszervezniük. Ezzé' az intéz­kedéssel a választás' törvény biztosít­ja, hogy felelősségteljes és becsületes jelölteket választanak a helyi nemzeti bizottságokba, mégpedig azért, mert minden választónak módjában áll meg­ismerkedni a jelöltekkel és mert e je­lölteket a Nemzeti Arcvonal hazánk legaktívabb építőibe' választotta ki. Vegyünk csak egy példát. Például X. községnek 800 'ekosa van. A választási törvény szerint erre a közs'gre a vá­lasztási törvény b. szakaszának, 47. paragrafusa vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy ebben a községben 9 választási kerületet kell alakítani. A választók ezekben a kerületekben választják meg képviselőiket e nemze i bizottságokba. A jelölteket a Nemzeti Ar’vonal bizott­sága terjeszti elő és mutatja be a vá­lasztóknak. akik azután azokat a je­lölteket választják meg, akikről felté­telezik. hogy teljesítik a nemzeti bi­zottságban rájuk háruló feladatokat. Ugyancsak ebben a választási kerület­ben adják le szavazatukat a járási és kerületi nemzeti bizottságok jelöltjei­re is. Ha tehát ebben a községben a jelölteket, már az első összejövetelnél, a választók több mint a fele, az összes választókerületben elfogadjt, akkor a választás napján 9 tagot választanak a helyi nemzeti bizottságba, akiknek név­sorát legalább 15 nappal a választás előtt, a Kerület* műiden "álasztó polgá­rának tudomására hozzák. Ebből látjuk, hogy a választási ke­rület a választási törvény értelmében az a legkisebb válasz'’aj szervezet, e- mely módot nyújt a választóknak, hogy jelöltjeik tulajdonságaival megismer­kedjenek. Eddig megismerkedtünk azzal a kör­nyezettel, amelyben egészen a válasz­tásokig a legtöbbet megfordulunk és ahol a jelöltekkel megismerkedünk. Most pedig nézzük csak, hogy mikép­pen van biztosítva a jelöltek és a vá­lasztók ellenőrzése és a választás sza­bályszerű lefolyása. He megfigyeljük, hogy ki áll a kerü­leti választási bizottság élén, észre­vesszük, hogy a választási törvény itt is gondoskodott a helyes ellenőrzésről és biztosította, hogy a választások a legdenfokratikusabb módon történjenek. Minden kerületben működik a Nemzet- Arcvonal választási bizottsága, amelyet azonban még a Nemzeti Arcvonal kör­zeti választási bizottsága ellenőriz. Igy tehát eljutottunk a helyes választás új formájához — a körzetekhez. Mi tu­lajdonképpen a körzet és kikből, vagy miből áll? Leghelyesebb talán, ha ezt is a már ejpilített példákon mutatjuk be. Amint említettük, községünknek 800 lakosa van, akiket a törvény sze­rint 9 választási kerületre osztottak, 9 választási kerület a legkisebb megen­gedett szám. Most pedig nézzük csak, hogy szól a választási törvény: A sza­vazólapok átvételére és megszámlálá­sára minden községet választási körze­tekre osztanak. Az összes nemzeti bi­zottságokba való választásokra ugyan­azon körzetek szolgálnak. Továbbá, az Ö2. paragrafus 3. nontja szerint minden választási körzethez körülbelül 1000 lakos tartóik. Tehát a mi esetünkben a községnek egy körzete lesz, a kör­zeti választási bizottság vezetése mel­lett. Hogv — mi választók — világosan lássuk váleszíáselötti feladatunkat, ma­gyarázzuk meg a két választási bizott­ság feladatát. Amint már említettük, a választási körzetek az összes nem­zeti bizottságokba való választásokhoz közösek és azt is tudjuk, hogy az ösz- szes nemzeti bizottságba való szavazó­lapokat egy közös választási urnába helyezzük. Most azonban feltesszük a kérdést, hogy ki világosít fel minket — választókat — kötelességeinkről és jogainkról és ki biztosítja azt, hogy a választás valóban demokratikus és tit­kos módon történjen. Mplyik válasz­tási bizottság feladata ez? A körzeti, vagypedig a kerületi bizottság fela­data ? Hogy a mai választási törvény előnyeiről meggyőződhessünk, vessünk csak egy pillantást arra, hogy milyen „demokratikus és titkos” módon foly­tok le a választások ez első köztársa­ságban. Ha megtekintjük „A GiKP vá­lasztási harca a münchenelőtti köztár­saságban" című kiállítást, mindjárt az első kiállítási szekrényben láthatjuk a „Pravda lidu”, 1919. március 30-i 77. számát, amely egy é ’ a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után jelent meg. Ez a szám A. Nováknak, a Cseh­szlovák Szociáldemokrata Munkáspárt titkárának, az akkori belügyminiszter­hez intézett ' -veiét tartalmazza. A le­vél arról zól, hogy a Sedlcany járás­ban lévő Borotín község polgármestere hivatalos körlevél útján a választókat a községházára hivatta, aho! azt köve­telte, tőlük, hogy jelentsék ki, hogy ki, kire fog szavazni a községi válasz­tásoknál. Továbbá a damenicei — mla- dá vozsicei járás polgármestere a következő körlevelet adta ki: „A tábo­ri járási főnökség meg! .zásából, min­den 21. életévet betöltött polgár köte­les — hivatalosan, vagy nem ihivatalor sen — kijelenteni, hogy melyik szer­vezethez t rtozik, az agrár- vagy a szociáldemokrata Dárthoz, t hogy min­denki aláírásával bízón, ítsa, hogy me­lyik pártra fog szavazni.” így néztek ki a „demokratikus és titkos” válasz­tások, mindjárt a Csehszlovák Köztár­saság megalakulásától kezdve. És hogy minden választó kellőképpen tudjon „tájékozódni”, a községi küldött a körlevél elolvasása utón, szolgálatké­szen megjegyezte: „Ez a földosztás miatt var." (értsd a készülő földrefor­mot). Ezt az esetet csak példaképpen hozzuk fel. de még számtalan hasonlót hallanánk, he az idősebb elvtársakkal elbeszélgetnénk a régi választásokról. Most pedig nézzük csak a mi válasz­tási bizottságaink — a kerületi és kör­zeti — feladat s akkor látjuk, hogy nemcsak ez a két választási bi­zottság biztosítj.., hogy a választások demokratikusak, közvetlen, és titkosak legyenek, hanem egész népi demokra­tikus rendszerünk lehetetlenné teszi, hogy hasonló burzsoa módszereket al­kalmazzanak. Ellenkezőleg, népi de­mokratikus rendszerünk őrködik afe­lett és nem engedi, hogy hasonló ese­tek megtörténhessenek, még köztársa­ságunk legtávolabb zugában sem. Ez annak köszönhető, hogy a népi demok­ratikus társadalmi rendszer más, jobb. lényegesen, mint az erőszakos, rom­lott és vadállati kapitalista rendszer volt. Ma nem a járási főnökök, földbirto­kosok, polgármesterek, csendőrök és más urak döntenek a választás ered­ményekről, hanem a nép dönt a Nem­zeti Arcvonal jelöltjei felett. Hiszen a választási bizottságok is a politikai és tömegszervezetek tagjaiból állnak, s bizony felelősségteljes feladat hárul rájuk. így például a kerületi választási bizottságok kötelessége, — hogy'ösz- szeállítsák a jelöltek jegyzékét, akiket a Nemzeti Arcvonal biz' 'tsága a nem­zeti bizottságokba jelölt, valamint vá­lasztó cédulákkal látja el a körzeti vá­lasztási bizottságokat, A választás nap­ján gondoskodnia kell a választás sima lefolyásáról a választási kerületekben, továbbá össze keli állítom a választás eredményeit kerületükö’ belül. Az e- redményrő! jelentést tesz a nemzeti bi­zottság választód bizottságának és a megválasztott jel itr.ek átadja megvá­lasztási igazolványát. És végül, a vá­lasztás napján, megőrzés céljából, átad­ja a választási iratokat a nemzeti bi­zottságnak. Ezt .inban még a fela­datok egész sora előzi meg a választás előtti kampány idején. így legkésőbben 30 nappal a választások előtt, tehát április 16-ig, öss~? kell állítani a jelöl­tek listáját. Ennél a feladatnál a követ­kezőkre kel! ügyelnie: Jelölhetö-e a jelölt nemzeti bizottságba és vájjon a Nemzeti Arcvon.il bejegyeztette-e mint jelöltet, és hogy nem-e jelölték egy másik választási kerületben ugyan­abba a nemzeti bizottságba. Ugyancsak meg ktll győzőimé arról, hogy a je­lölt írásban bel eegyezett-e jelöltségébe A javasolt jelöltet „sak azután lehet bejegyezni. A bejegyzésről és arról, hogy a jelölt elfogadla-e a jelöltségét, másolattal ellátott je vzökönyvet kell készítenie. A kerületi választási bizott­ság kötelességé a? is, hogy jelentse, ha a jelölt elutasítja jelöltségét. Továbbá, a kerületi választási bizott­ságnak gondoskodnia kell a jelöltek ne­veit, adatait és foglalkozását nyilvános­ságra hozzák, éspedig a kerületi nem­zeti bizottság és .a járási nemzeti bi­zottság jelöltjeinek névsorát 25 nap­pal, a helyi némzeti bizottság jelölt­jeinek jegyzékét pedig legkésőbb 15 nappal a választás napja előtt kell ki­függeszteni. Ugyancsak i kerületi bi­zottság feladata, hogy a szavazólapo­kon feltüntesse a jelöltek neveit és a választási kerület szimat. A választás napján a kerületi bizottságnak össze kell foglalni a szavazás lefolyását, ami a következő pontoktól álljon: 1. Á választási kerület bejegyzett választóinak száma. 2. A választók száma, akik a kerü­letben választási igazolvánnyal szavaz­tak. 3. A választók száma, alSknek sza­vazólapokat adtak ki. 4. A választók száma, akik résztvet- tek a szavazáson. 5. Az érvénytelennek nyilvánított szavazólapok száma. 6. A szavazólapok száma, amelye­ken az összes jelölt nevét kitörölték, ték. 7. Az egyes jelöltekre leadott sza­vazatok száma. ----­8. A választási bizottsághoz beadott jelentések és panaszok rövid tartalma és jelentés a bizottság döntéséről. Amint látjuk, nem kis feladatok e- zek, amiket a választási bizottságnak el kell végeznie. Most pedig lássuk, mik a körzeti vá­lasztási bizottság feladatai. Jelentős és főleg felelősségteljes feladatok ezek, hiszen néhány aktivista segítségéve! n gállepítják a szavazók személyazo­nosságát és átadják a választási iga­zolványokat. A körzeti választási bi­zottság egyik legfontotabb feladata, hogy a választás előtti 15 napon ke­resztül minden lehető módon (sajtó, rádió) tájékoztassa a választási körzet választóit a választás helyéröl és ide­jéről. A választás előestéjén a körzeti bizottság elnöke, a bizottság tagjaival együtt felülvizsgálja a választási helyi­ségeket és megállapítják, hogy el van-e minden készítve a választásokhoz, fő­leg, hogy megfelelő-e a választási ur­na, van-e egy legalább függönnyel el­választott helyiség rendelkezésre áll-e a szavazólapok kijelöléséhez szük­séges asztal és ceruza. Emellett ügyel­Oj Ifjúságot mind°n magyar fiatal kezébe! — Ezt a jelszó* olvashattuk április 25-én a rozsnyói bányásztanu­lóotthon klubtermében, az Oj Ifjúság olvasói és levelezői konferenciáján. A járás külünböző falvaiból mint negyven fiatal jött össze, hogy őszin­tén elmondják a véleményüket a ma­gyar ifjúsági sajtóról. A konferenciá­nak elsősorban az volt a feladata, hogy feltárja a lap hiányos rigait, másodsor­ban pedig, hogy fo'-'alkozzon a terjesz­tés és a levelezés, illetve a tudósítás kérdéseivel. A konferencia, a rozsnyói magyar ta­nulóifjúság kedves kultúrprogramm- jával kezdődött. Utána beszámoló kö­vetkezett, amelyben szó volt a levele­zők feladatáról, az újságcikk megírá­sának módjáról és a lap terjesztéséről. A vitában sokan felszólaltak. A lap tartalmával kapcsolatoan többen java­solták, hogy gyakrabban közöljön az Üj Ifjúság tudományos, érdekes cik­keket. elyesnek tartják, ha kereszt- rejtvénnyel is foglalkozik a lap. Mind­nyájan tetszésüket fejezték ki a hét­végi vidám oldalról. ígérték, hogy ál­landó anyaggal látják el a szerkesztö­ni kell, hogy a szavazólapok kijelölése a titkos szavazás biztosításává! men­jen végbe. Ebben a helyiségben a vá­lasztón kívül senkinek, természetesen a választási bizottság tagjának sem szabad tartó kodnia. A választás előtti napon, amikor a körzeti választási bi­zottság meggyői 'iött arról, hogy min­den rendben várja a választókat, a vá­lasztási helyiségben tartózkodó minden egyes jelenlévő köteles a körzeti bi­zottság elnökének utasításait teljesíte­ni. A választás napján a körzeti bizott­ság tagjainak joguk van a választási helyiségben tartózkodni és ők ügyelnek arra, hogy a választókat senki se be­folyásolhassa a választásnál. séget. A falvak küldöttei panaszkodtak a postára, hogy nagyon késön kézbesí­ti a lapot. A rozsnyói traktorállomás küldöttei és az egészségügyi iskola hallgatói megfoga ák, hogy a jövő­ben mindent meqtesznek az Oj Ifjúság terjesztése ügyében. Német Sándor, aki a nováki bányásztaiyiló-otthonból jött a konferenciára és Nagy István, a me- cenzéfi kohászati szakintézetből, Ígé­retet tettek, hoqy mielőtt elhagynák a szakintézetet, gondoskodnak arról, hogy az intézetben továbbra is állandóan le­gyenek olyan fiatalok, akik értesítik az Oj Ifjúság szerkesztőségét az ottani hírekről. A vita gyenge oldala az volt, hogy az elvtársak nem bírálták elég élesen az újsarban megjelent cikkeket. A szer­vezés se volt kiel :gíto. Miért hiányoz­tak például a kiskovácsvágási, lúcskai, bárkái, szádalmási és más falvak kül­döttei ? A sajtókonferencia hiányosságai el­lenére is jó volt és reméljük, hogy e- zekután a rozsnyói járásban ezen a té­ren is megjavul a munka, s az Üj If­júság valóban eljut minden magyar fia­tal kezébe. VL. CHNOUPEK Az Uj Ifjúság olvasói és levelezői konlerenciája Rozsnyón A lkonyattájt Frázis Andor a faluba indult, jókedvűen fütyörészett, tudjuk ritkán búsult. Igaz, többször megesett, hogy rossz fát tett a tűzre, annál jobban ügyelt aztán, nyelvre, becsületre. Ügy gondolta, hogy besétál az agit-központba, elbeszélget s megtudja hogy mint van Tüske koma De az egyik kapu előtt egy csoportot látott, FRÁZIS ANDOR elevmeí'e £ / ^ 'tapint v //•// n \ \X valaki a közepében igen magyarázott. Közelebb ment, hát látja, hogy Olajos Nagy Gáspár, ki az idős oarasztoknak ugyancsak „agitál”. Persze nem úgy, ahogy kéne, hanem kulák módra: — Mit érdekel minket már a fiatalok dolga. Szavaztunk mi már eleget legénykorunk óta. Andor bizony úgy gondolta, rögtön kozbekiált, de csak szerényen mosolygott azon, mit kitalált. Elsomíordált észrevétlen Tüskét megkereste, s elmondta, hogy mit hírosztel a kulák, a beste. „ Andor nyomban nekilátott, a rigmust megírta Tüske Tibor meg ezalatt a többit összehívta. — Ne higyjetek, ne higyjetek a buta beszédnek, amikor az urnák elé í' majd szavazni léptek. Igaz ugyan, Olajos Nagy arra oktat minket, hogy „ régi jó világban szavaztunk eleget. Horvát Miklós, Bokor András néhai cselédek talán bizony tíz év alatt mind elfeledtétek, hogy a régi rút világban milyen volt az élet. olajos Nagy jól szavazott a maga hasznára, s a ti nyomorotok volt a busás haszon ára. FéJóra sem telett bele felcsendült a nóta, s a nagyhangú sok hangszóró, szerte-széjjel szórta. H a az ének után Andor arra felé járna, Olajos Nagy kapujában ilyen képet látna. MIKOLKA GYULA Hajzat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents