Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-24 / 32. szám

1954. április 24. Ol IFJÚSÁG 5 Ogy tűnik, mintha minden úgy len­ne, mint bármely más gazdaságban. A göröngyöj, sáros úton, viztócsák között dülöngél egy takarmányzsákokkal meg­rakott kocsi, á sertéshizlaldában rö­fögnek a disznók, a még mindig ned­ves kerítéseken kotkodácsolnak a tyú­kok és t fészerben kattog a szecska­vágó. Éppen úgy. mint más gaz­daságban ... És mégis, a telei iskolai Gazdaság­ban sok olyan dolgot látunk, amit má­sutt hiába keresnénk. Mindenekelőtt: itt fiatalok, fiatal fiúk és lányok, a gazdasági iskola növendékei gazdál­kodnak. És aztán — az eredmények' Éppen felénk tart Milada Housková. Szerény, fiatal lány. Tarka szvettert visel, haját szétborzolja a tavaszi szél, elmosolyodik ,.. Az első szavakat kis­sé elfogódve mondja, de csakhamar nek;' átorodik, amint a munkájáról be­szél. Bizony, van is miről beszélni! Kötelezettségvállalását teljesítve, a gyorshizlaldában 1.37 kg napi súlygya­rapodást ért el e malacoknál. És nem egy malacnál. Hanem mind e tizenhat rábízott jószágnál! Ezzel az eredmény- nyel hazánk legjobb fiatal etetönője lett. Ma már könnyű beszélni, de milyen volt a kezdet... Milada egyre azon gondolkozott, hogy '. ogyan lehetne a hizlalásnál magasabb eredményeket elérni. Jól tudta, hogy ha a régi uta­kon haladunk, nem érhetünk el jelen­tős eredményeket. Oj utakat kell ke­resni. Szakkönyveket kezdett olvasni, tanácskozott a szakemberekkel, in­struktorokkal, tanítókkal. Elhatározta, hogy Surikov szovjet tenyészmester módszere szerint fog dolgozni. Nem ijedt meg a nehézségektől. Surikov kenyérformájú ‘akarmánnyal etette az állatokat, amit előzőleg felaprított és különböző lugoldatokkai higított fel. Mi is sütünk ‘akarmánykenyeret — határozta el Milada. Az iskola és a gazdaság vezetősége megtárgyalta a tennivalókat, munkába állítottak egy péket és megkezdték a kenyérsütést. Nem kell hozzá más, mint takarmány- liszt, zabkorpa, kukorica, árpakorpa, egy kis élesztő, só és már kész is a „tészta". Meleg helyen, feputtonyokban kelni hagyják, majd cipókat formálnak belőle s végül a pékhez szállítják. Mindenütt rend és tisztaság uralkodik. A megsült takarmánykenyér szaga a nézeskalácséra emlékeztet. Milada még meg is ízesíti, hogy jobban ízleljen a malacoknak. De nemcsak ez. Különbö­ző előételeket készít a malacok szá­mára, ezzel fokozza a malacok evőké­pességét is. Zabtejet, szénateát főz, készít melta főzetet, hozzáad kevert silót, ÖBszevagdalt lóherét, takarmány- répát és más ízesítőket. A takarmány A fiatal mezőgazdasági dolgozók, /alamint az egész fiatalság számá- -a riportot közlünk a csehországi éléi Iskolai Gazdaság CsISz-tag jai­íak munkájáról. A súlygyarapodás- jál és a íejőképpssegnA elért nagy ikereik biztosan ió például és f.a- tulságul szolgálnak a szlovákiai iatal mezőgazdasági dolgozóknak. összetételét mindig változtatja, hogy a malacok meg ne unják az egyforma ele'élt, s a vályúkat mindig gondosan kimossa, ügyel a tisztaságra és a -orv' e. így sikerült rekorderedményt elérnie a malacok súlygyarapodásában. Elsőnek Zdenek Pertyk fogadta el Milada Housková Milada versenyfelhívását. 22 darab, 80 ' j-os átlagsúiyú malacot gondozott. Azzal a meggyőződéssel lépett a ver­senybe, hogy győzni akar és minden­áron győznie kell. Sokat gondolkozott azon, mivel is tehetné még izesebbé a malaceledelt. Sorrajárta Tele ven­déglőit és meghagyta, hogy őrizzék meg részére az üres sörösüvegeket, hogy íi- üvegekben lévő sörmaradékot felhasználhassa. Néhány cukrászdában félretétette a süteménymaradványokat és megkérte .őket, hogy tegyék félre számára a mosogatásutáni édeskés vi­zet is. A malacoknak ízlett az ízletes takarmány. A verseny izgalomba hoz­ta a gazdaság minden fiatalját. Sem­mi másról nem beszéltek, fis Zdenek 1 kg 35 dkg súlygyarapodást ért el. Két dekával maradt a Milada eredmé­nye mögött. Azonban az ő módszeré­nél 1 kg gyarapodás 2.21 koronába kerül, ami 5 fillérrel kevesebb, mint a Milada által készített elede] költsége. Tehát Zdenek mégiscsak megmentette a férfí„icsőeéget. AmGor pedig Jaros- lev Patek az 50 kilós kategóriában 81 dk^ gyarapodást ért el, ez mégjobban megpecsételte az együttműködést... A takarmányelőkészítő felől, Mária Valeéková siet felénk. Tulajdonképpen ő a leik. az egész magasabb súlygya­rapodásért folyó harcnak. Mária mint állattenyésztési instruktor dolgozik itt. Mosolyog, de van is rá oka. Surikov módszere itt már magátőlértetődő, a fejősteheneknél pedig nagy sikerrel al- •dmazzák Mallnyinova elvtánsnő tejé- si, etetési, gondozási módszerét. Mária először csak három kiválasztott tehe­net gondozott az új módszer szerint. Kezdetben a tehenek 24.9 liter tejet adtak. Itt szintén bevezették a takar­mány kelesztését, megváltoztatták az edagm:nnyiségeket. mosták a tehenek tőgyét és masszázst is alkalmaztak. Ma ezek a tehenek 31.5 liter tejet adnak s további emelkedés várható. Mária a gazdaság összes tehenénél nagyobb fe­jőképességet akar elérni. Azt mondja, hogy ennek sikerülni kell, mert nem holmi kísérletről van szó, hanem a kolhoztagok kipróbált és bevált mód­szerének bevezetéí ről. Szorgalmasan tanul, tanulmányozza e brosúrákat, j;:j előadásokat látogat és minden órára lelkiismeretesen és alaposan felkészül. A mezőgazdaság már régi kedvence. Ugyanis Mária munkáscsaládból szár­mazik. Apja erdei fuvaros volt. Máriá­nak régi vágya, hogy valamit gondoz­hasson, vagy' mezőket, vagy állato­kat. Ezért jelentkezett a mezőgazda­ságba. Püzenben elvégezte a kétéves iskolát és most mint instruktor dolgo­zik. Igen, Máriának igaza van. A me­zőgazdaság már régen nem az a gon­dolkozásnélküli robot, ami valaha volt. Nehéz és eddig még gyakran ismeret­len termelési folyama . Mily széles működési kört nyújt a fiatalság szá­mára ! Meghódítani, átalakítani és tö­kéletesíteni a természetet, kutatni és újítani. A telei fiatalok a helyes úton halad­nak, sző sincs róla, hogy megeléged­nének az elért eredményekkel. A CsKP X. kongresszusa tiszteletére kötelezett­ségvállalásokat tettek, amelyek arról tanúskodnak, hogy ezek a fiatal lányok és fiúk felelősségteljesen készülnek jö " hivatásukra. Surikov etetési mód­szerét 30 darab elválasztott malacra szélesítik ki. Teljes mértékben kihasz­nálják Milada Houáková, Zdenek Per­tyk és Jaroslav Patek tapasztalatait: Ezt a vállalást 11 sertésetetőlány és fiú fogadta el. Felajánlásuk értelmében egy hektár földön cukorrépát fognak termelni a proszenyiei mozgalom alap­ján. Vállalták, hogy a répa 600 mázsa terméshozamát túlszárnyalják. 12 hek­tárnyi területen pótbeporzást végeznek a rozsnál és az eredményt nyilvánosan összehasonlítják ugyanolyan nagy te­rületen termelt, nem beporzott rozzsal. Egy hektáron kísérleti burgonyaspric- celést végeznek, a keményítőtartelom fokozásának érdekében. Ugyancsak megpróbálják a burgonyapalánták ja- rovizációját és a gabonaszemek Dudfa- szerinti edzését is bevezetik. Ezek nemcsak puszta szavak és számok. Mindé vállalás mögött a fiatalok szor­galmas munkája áll, mert ezek a fia­talok öntudatosan harcolnak a terme­lés fokozásáért, úgy az állatok óljai­ban, mint a mezőkön. Milada Houskovának, Zdenek Pertyk- nek, Jaroslav Pateknak, Mária Valec- kovának és a gazdaság minden fiatal­jának sok új, ugyancsak ragyogó ered­ményt kívánunk. J. PROCHÄZKA ÜV CSM Praha Valecková Mária, aki az állattenyésztési termelés terén új módszereket al­kalmaz. A fiatal instruktornőt mindenki nagyon szereti. Matus Gábor, nagymegyeri tudósítónk írja: Levél az izsap-pusztai mezőgazdasági iskolából Az izsap-pusztai mezőgazdasági is­kola 1953. januárjában alakult. Az is­kolának 45 hallgatója van, akik több­nyire GsISz-tagok. Majdnem minden tanuló előfizet az Üj Ifjúságira. Most Horváth Katalin, az iske- „i CsISz-szer- vezet elnöke, nagyon büszke rá, hogy őt bízták meg ezzel a funkcióval. Min­den oka megvan erre. A mi szerve­zetünk a járásban a legjobban működő szervezőtek között foglal helyet és eb­ből arra a következtetésre jutunk, hogy szervezetünk GsISz-tagjai akkor is jó munkások lesznek, ha már ki­kerülnek az iskolából. Sokat sporto­lunk is. A mi iskolánkból kerülnek ki a járái- legjobb sportolói és közülünk már negyvenen szerezték meg az MHK jelvényt. Kultúrtéren is jól működünk. Énekkart és tánccsoportot is alakítot­tunk. Horváth Margit a kultúrcsoport vezetője, tisztában van feladata fon­tosságával. A politikai iskolázás is jól folyik. A Szovjetunió Kommunista Pártjának történetével foglalkozunk. Az előadást m-indig vita követi, amelybe minden tanuló bekapcsolódik. A tanulók közül Horváth Katalint, Horváth Mar- gitot, Énekes Júliát, Csemi Irént, Iván! Terézt emelhetjük ki. A közelmúltban, a mezőgazdasági iskolák kul,túrverse­nyén a második helyre kerültünk. Nem szabed megfeledkezni arról sem, hogy a sajtóterméxek olvasása mennyire hozzájárul * fejlődésünkhöz. Nemcsak a szaktudásunkat bővíthetjük ki, hanem tájékozódunk a bel- és kül­földi eseményekről is. A választási kampányba is bekapcsolódtunk. A kö­zeli falvakat kultúrbrigádokka! láto­gatjuk meg és felvilágosító munkát végzünk. íA X. pártkongresszus tiszteletére ér­tékes kötelezettség vállalásokat tettünk. Kétezer brigádórát dolgozunk le a gyengébben működő EFSz-ekben, hogy ezáltal is elősegítsük fejlődésüket. Ezenkívül szakelőadásokat tartunk az EFSz-ekben, hogy elősegítsük a szak­káderek és a szakmunkások fejlődését, Május elsejéig md'o minden tanuló megszerzi az MHK-jelvényt A CsISz párkányi járási bizottságának munkájáról A CsISz járási konferenciáján megvá­lasztott új járási bizottságok már ja­vában végzik feladataikat^ Meglátogat­ják az a lapszervezeteket,' megismer-, kednetl. a legjobb, legaktívabb fiatalok­kal, megbeszélték és kidolgozták a munkatervet, egyszóval széjjelnéznek a járásban és szilárd talajt keresnek a talpuk alá a további munkához. így ven ez, ahol jó a járási bizottság, ahol a legjobb CsISz-tagokat választották be e járási bizottságba. Azért vannak még olyan járások is, ahol nem így áll a helyzet. Ott van például a tornaijai járás. Itt a járási konferenciát hanyagul szervezték meg. Nem jól választották meg a CsfSz já­rási bizottságát sem. Hogyan mehetne akkor rendesen a munka a járásban. Hiszen, ha a járási bizottság nem vég­zi el a szervezési munka legfőbb ré- szét, akkor azt más nem végzi e! he­lyette. A párkányi járásban azonban már másképpen áll a helyzet. Jól készítet­ték elő a járási konferenciát is és a legjobb CsISz-tagokat választották a járási bizottságba. Csak most tűnik ki, hogy megérte azt a kis fáradságot, a- melyet a konferencia megszervezésére és a járási bizottság jó összeállítására áldoztak. Abban a járásban, ahol a já­rási bizottság nem tekinti feladatának a hatékony, odaadó munkát, ott az a- lapszervezetek csa. kullognak és le­maradnak a fejlődés útján. A párká­nyi járásban, ahol jó! dolgozik a já­rási bizottság, ott .bizony az alapszer­vezetek gyorsan fejlődnek és eredmé­nyes tevékenységet fejtenek ki. Pedig hát most nagyon sokoldalú el­foglaltsága van a járási bizottságnak, de elsősorban is a választásra helyezik a fősúlyt. Minden alapszervezetnek kel­lő irányítást adnak, hogy miképpen kapcsolódjanak be e választási kam­pányba. A választási kampány idejére minden alapszervezethez külön instruk­tort is biztosítottak. De meg is van ennek a látszata. A fiatalok úgy ké­szülnek a választásra, mint a karika­csapás. A fiatal«) lendülete érezhető az egész járásban és nagy részük van abban is, hogy jói folyik a választási kampány. A járási bizottság felülvizsgálta az alapszervezetek tervét is, melyet a választási kaimnány idejére dolgoztak ki. Az alapszervezetekhez kijelölt in­struktorok pedig kielégítően látják el feladatukat. Állandóan kapcsolatban vannak az alapszervezetefckel és min­dé; esetben megfelelő módon agltáciőt fejtenek ki a fiatalok közt és így biz­tosítják a választás sikerét. Az fi'lapszervezetek szorosain együtt­működnek az agitációs központtal. Sok helyen kultúrélőa».,ásókat és felvilágo­sító előadásokat rendezett az ifjúság a választással kapcsolatban. Az ebedi CsISz-szervezet kultúrbrigádja is több községet látogatott meg. A CsISz-tagok közül minden községben agitkettősök alakultak és a jelek arra mutatnak, hogy a CsISz-tagok a legjobb agitáto­rok. A választási körzeteikben bizony az agitáló . CsISz-tagokat látják a leg­szívesebben. A választással kapcsolatos néppel va­ló beszélgetéseken is minden faluban szép számmal vettek részt a fiatalok. Sok helyen értékes vitát rendeztek, így szorították háttérbe a reakciós megnyilvánulásokat. A választással kapcsolatos néppel való beszélgetése­ken Szög yenben, Ebeden, Kiskeszin és Bényben jelentek meg legtöbben a fia­talok. A járási CsISz-szervezet részéről még jobban akarják biztosítani a vá­lasztási kampányt. Ezért a választási kampány harmadik időszaka biz­tosításának érdekében aktívát rendez­nek, amelyen minden faluból azok a CsISz-tagok 'esznek részt, aikik a vá­lasztási kampányban legjobbnak bi­zonyulnak. Az aktíváin konkrétan meg- b szélhetik a további teendőket és azt, hogy az egyes alapszervezeteknél mi­lyen módszerrel agitáljanak. A járási bizottság tagjai is állandóan látogatják az aliapszervezeteket, így szoros kap­csolatuk van a fiatalokkal — irányít­ják, segítik őket. A járásbap a kultúrténykedés is fel­lendült. A kuitúrmunkát most szintén a választási siker biztosítására hasz­nálják fel. Erre a céLra is kihasználják a helyi hangszórókat. Azonban nem feledkeznek meg a kultúregyüttesek versenyéről sem. Az aktív kultúregyüt­tesek versenyére már 13 alapszervezet kultúrosoportja jelentkezett. Az érdek­lődés után ítélve arra követkeetetünk, hogy még több alapszervezet kultúr­csoport ja jelentkezik erre a verseny­re. A Világitjúsági Hetet is megünne­pelték. A Vilégifjúsági Hét befejező napján manifesztádót rendeztek a já­rási székhelyen, ahol öt kultúregyüttes lépett fel. Irodalmi vitaesteket is ren­deznek. Különösen jól sikerült ez Kér­vén és Bélán. Csak dióhéjban, röviden beszélünk a CsISz párkányi járási bizottsága és az itteni alapszervezetek tevékenységéről. A felsorolt sikerek mellett akadnak még hibáik is, de a hibák kisebbek, mint amilyen értéket a sikereik képvi­selnek. Természetes, ha a járási bizott­ság hem úgy töltené be a hivatását, mint ahogy betölti, akkor a bajok itt is beárnyékolnák a sikereket. Pedig, hát nem is olyan nehéz jól dolgozni, csak egy kis akarat kell hozzá. Azon­kívül még ez a fontos, hogy a járási bizottság tagjai szoros kapcsolatot tartsanak fenn az alapsezrvezetekkel, ismerjék azok helyzetét, lehetőségeit, mert csak így tudják helyesen vezetni a szervezeteket. A vezetés nem más, mint a felmerülő problémák megoldása. De e problémákat nem lehet megolda­ni, ha nem ismerjük keletkezésük okát és ha nem ismerjük a megoldáshoz szükséges lehetőséget. A CsISz párká­nyi járási bizottsága ezt ismeri, mert együtt él a fiatalokkal és ezért egyek a problémái. A munkájuk iránti oda­adás mellett ez a sikerük titka. BAGOTA ISTVÁN Üj lakások a nováki bányászok részére A privloyei Priemsiav dolgozói új, modem bányásznegyedet építenek. Az eddig elkészült 15 blokkban több mint 408 bányászcsalád nyert elhelyezést. A további két T 20 típusú blokk építésénél a bratislavai főiskolai internátus építésénél bevált módszert alkalmazzák. A privigyei Priemstav mellett munkaerőtartalékotthont' is berendeztek, ahol több mint 100-an tanulják a kőműves- és ácsmesterséget. A tanulók két év alatt jó szakemberekké válnak és boldog jövőnk derekas építői lesz­nek. Az otthon növendékei segítenek a bányászlakások építésénél is. Képünkön Anton Cukacka (közepén) éppen megmutatja -alnansky ipari tanulónak, ho­gyan kell helyesen egymásra helyezni a téglát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents