Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-16 / 4. szám
1 Ol IFJÚSÁG 1954 Tat"’’’»’ is í JllűfuHálok d az ifjú bányászoknak... Jelszlovákiaba. Gutára való — Maxi él hektáros szegényparaszt fia Két testvére van. Magyar nemzetiségű, tizenhat éves, szenit kék üstöké makrancos, kerek. nyílt arca t an, mozdulatai szögletesek keveset veszel de amit megmond, olyan tisztán cseng akar az ütés a nemes acélon Tudja, mit akar és azt is tudta, gyan 'éri el célját. Madarire-k Hívjak. Madari Imre. A nováki munkaévőiartalékok iskolájának másodéves bányaipari tanulója. A polgári iskolát kitüntetéssel végezte el és itt a bányásziskolában sem engedi alább. Az iskola legjobb tanulói közé tartozik. Szorgalmas a tanulásban akárcsak a munkában Tanítói szeretik és figyelemmel kísérik. Jól keres. Sok felnőtt ember nem keres annyit másutt. A gyönyörű, új internátusbán együtt lakik ifjú torsai körében. Mindent ingyen kap. ruhát ellátást. lakást, tanítási segédeszközöket_ Az állam nem taka- réskodik a jövő bányászain ami re szükségük van, mindent megad nekik. Kapnak munkaruhái és ünneplő öltönyt. Még csak cipőfűzőt s n kell venniük. A tanulóotihónban kiadós a koszt és a szobák csillognak a tisztaságtól A másodéves Madari Imre havonta 300 koronát kap amiből saját ellátására egy fillért sem kel! költenie. Az összes szükségleti cikkek bevásárlása után melyik felnőttnek marad ennyi pénze? Persze nem kapja mind kézhez. A feie a takarékba megy. Mit csinál a többivel? Hazakül- di. vagy csokoládét vesz (még nem dohányzik és nem valami lelkesedéssel beszél a mulatósról sem), vagy apjának, anyjának, testvéreinek vásárol valamit. A munka és a tanulás után bőségesen van ideje. Mit kezd vele? A Cslhz-ben dolgozik, barátaival vitázgat, tanul, de még így is sok ideje marad. Azt mondja, nagyo keveset olvas. Egészen elragadta - a repülés. A repülőkor tagja s a vizsgákra készül. A föld -alatt dolgozik és a szórakozást a magasságban keresi. Hogyan került a távoli faluból a bányászmesterséghez? Az iskolai év befejezése előtt agitátorok jöttek a faluba - bányásztanulók. bányászegyenruhában. Maguk közé szólították a fiatalokat és Imre néhány társával elhatározta, hogy bányász lesz, tanulni fog... tán a bányászmérnökségig ... és ,az ember, aki hallgatja őt, érzi, tudja, hogy ez a fiú eléri amit a fejébe vesz, arcára van írva és a beszédjéből is érezzük, őszinte, amit mond: „nem szívesen végzek félmunkát", Bár ezek egy 17 eves ifjú szavai, nem lehet elnéző mosollyal elmenni a komoly, nagyon határozott mondat mellett. lÁtni rajta, meg lehet érezni, hogy valóban nem szereti a félmunkát. Hisz még akkor sem volt könnyű a bányába kerülni, mikor már határozott. A szülők ellenezték. A bányákról még sok babon , rossz hír kering. — Azt beszélik, hogy mindenkit betemet, az emberek a gázoktól elpusztulnak. Mit tudnak a bányákról a délvidéken, keveset. Csak annyit amennyit hallottak, olvastak ér moziban láttak. De ez bizony nem sok és főképp a bányákban uralkodó új viszonyokról kevés, Az anya a kezét tördelte, az apa nem egyezett bele... de Madari Imre félmunkát nem végez. Ha egyszer kimondta, elmegyek, állta a szavát. Nem engedett, hát kénytelenek voltak a szülei engedni. Az apja elnézett a fiához, beszélt az oktatókkal, a mesterekkel és még a bányába is leereszkedett a fiával,., Azóta bíz nem féltik a legényt, bár az anya még ★ Irta: Ladislav Mnacko, államát jas író, ★ mindig nyugtalan. De mégis csak az apa a családfő és ő meggyőződött hogy a bányában biztos fia jövője. De még meny nyírt biztos. Madari Imre története nem valami kivételes. Ebben a tanulóotthoni an és a többiekben tizen. sok százan vannak ilyenek A legtöbb fiúnak tetszik a férfias munka de a közösségi élet még jobban Két évig tanuljak a bányászmesterséget és — akár tetszik az idősebb bányászoknak. akár nem — többet fognak tud ni. mint ők mert ha felbecsülhetetlen értékű gyakorlati tapasztalataik is varinak, de kevés. nagyon kevés az elméleti tudásuk. Tehát nem holmi kivételes történet ez . . amennyiben a kor nem az, amelyben lejátszódik És enged elmetekkel a kor kivételes Érről tanúskodik Madari Imre bányásztanuló és száz. ezer elvtársának — a legjobbaknak — mai élete. Ha Madari Imre a mesterével. az idősebb bányászokkal találkozik a bányában, nem egitszer hall sóhajt... és van ebben a sóhajban egy kis irigység öröm is és némi bosszúság. „Ti nem is tudjátok, mi van birtokotokban! Bizony mi fiatalok voltunk ...” És higyjétek el. a fiatalok szemében az a legjobb instruktor és oktató, aki a legtöbbet beszél arról, milyen volt a bányász élete a múltban. Nem is olyan régen, alig egy rövid emberöltővel ezelőtt. A bányában mindig akad idő az ülésre, a beszélgetésre. Akár uzsonna közben, akár fejtésnél, avagy a ’ürdöben. És itt az idősebb bám/ásznkkal folytatott beszélgetés közben Madari Imre megtudta, milyen sora lenne itt ha húsz évvel ezelőtt a nyomor űzte i>olna ide, : ^ Húsz éve válság voW. ~Százezer ember nem tudott mihez kezdeni. A bányászok hetenként csak háromszor fejtettek, vagy még annyiszor sem. A szénbárók ki tuaták használni a válságot, A bér»k estek. Dél-Szlovákióban és a köztársaságban mindenüt munka nél - kül bolyongtak a fiatalok. A szülők az iskolai év befejezése előtt félve kérdezték: „Mi lesz most a qyelekkel? Hová■ mozdul?" Sem a bányákból, sem máshonnét nem jött senki az iskolába és nem hívta a fiatal fiúkat — álljatok közénk, jó dolgunk van, gondoskodik rólunk az állam, m • más a bányászat. mint a múltban .ma a leo- megbecsültebb és legjobban fizetett szakma Hej. ha akkor régen ifjú bányászagitatorok jöttek volna Gutára! Senki sem törődött volna vele, hogy be- nmlik-e a bánya, vagy sem. — Valamennyien jelentkeztek volna és ha néhányan még sem tették volna ezt. bizonyára a szülők a fejükre olvasták volna. Talán akkor, húsz évvel ezelőtt is elment egy fiatalember Gutáról és Handlovára, vagy még messzebbre került... es talán szerencséje volt. mikor a munkanélküliek hosszú sorában ácsorgntt a bánya kapuja előtt, a munkavezető, aki vizsla szemekkel válogatta a sole jelentkező között azt az eqy-két .,alkalmasat", felfigyelt rá. Akkor máskép mérték az ,alkalmasságot", mint ma. A művelet1 e- nebb, az életre leUceszületle- nebb ember volt az alkalmasabb Lehet hogy az a fiatalember aki húsz évvel ezelőtt kc-Wt el Gutáról, munka utam iiioha- való vándorlásai során a ba nyakapu előtti várakozása mégis sikerrel járt és /elvették... — Hetenként három napra, alacsonyabb bérért és aláírást kényszerítettek ki téllé, hogy nem fog szakmailag szervezkedni és nem lesz kommunista. Hogyan s indult akkor egy ifjú bányász élete? Ahol tömeg- száVás volt. még csak ment va- lah\,y. De nem volt mindenütt ... szóm v. zsúfolt terviskók voltak ezek a tömegszállások és arra szolgáltak hogy a bányászból tudatlan, eltompult teremtményt csináljanak akiből hiányzik minden emberi méltóság. — Hol is voltak a mai új. modern intern átüttök. Jött az ső műszak Egy év alatt tán csak megtanul valamit7 Lesz tán bányász belőle? Vontatónak állították lovak helyett Vontató állat lett Néhány évig ez volt a sora. Napról-nav- ra. minden n ugrjanaz. Rakta a csilléket, megrakva eltolta a fejtéstől és gondoskodott arról, hogy a vájároknak legyen kéz alatt üres csille Akkor bűn volt még csak beszélni is . a gépesítésről ... az urak bújtogatásnak minősítették az ilyen beszédet. /íz idősebb bányászokban gyökeret vert az a gondolat, hogy a bányászmesterséget hosszú évekig kell kitanulni... Düny- nyögnek az ilyen fiatalokra, akik két évig tanulnak és már a tanulmányi idő alatt is rájuk bíznak minden munkát Több kiváló bányász lesz közü'ük. Az idősebb bányászok nem egészen igazságtalanok. Máskép volt ez régen. Ha valaki évekig egyebet nem csinált, . csak a csilléket rakta, nem igen érthette a bá- nyászmeslerséget. Nagy ritkán jutott n. legka’aoác hoz. aliyt'si magyarázta meg nekik valaki, hogyan is került a szén a föld alá, hogyan fekszik ott, s hogyan a legkönnyebb kitermelése. A fiatalembereknek így jutott- á vontatás. Az írók megható balladákat írtak a föld alá bányászlovaknak , került áltatok tragédiájáról. De csak kevés írónak voll bátntsága az igazság megírásához f elmulatni azt. hogy az ember kegyetlenebb körülmények között él a föld alatt, mint a oányász ló. Az első fizetés után történt. ■. „barátok" akadtak. A bányászok hecceitek az újoncot..fizess valamit! Gyere közénk. Mutasd meg, hogy barátunk vagy! A sarki kor svráhan szesszel enyhítettek az elátkozott bányász- sorsot. Képzeljétek el, milyen csodálata n hangzott volna. he. akkor valaki az ifjú bányászok közül felveti: „Tudjátok mit? Alakítsunk repülőkört". A bánya. a korcsma a koszos, fekete verítékkel átitatott ágy. . ez volt az ifjú bányászok sorsa. Félt ihogy kiadják a könyvet. A feketelistától tartott. Félt. hogy elveszti még azt a kis keresetét is, hogy a bányában történik v'-mi baj. Gyakran előfordult. hogy a szülők gyermeküket bányásznak kü'diék. s nem engedhették meg maguknak azt sem, hogy a beomlástol féltsék. Mindezt nem ismeri Madari Imre, sem a barátai nem ismerik. Pedig tudniok kellene hogy az ő életük nem olyan mayától értét kló -úgy mindazt am b"n ma részük ran elkeseredett har. cokban, győzelmekben és vereségekben vérrel váltották meg. * * * A délszlovákiai Gúlára való. tizenhét év s. Minden út nyitva áll előtte és tudja mit akai. nem i smát félmunk't Ha valaki sértő szándékkal közeledne felé büszke, öntudatos tekintettel körülnézne és így szólna. — Bányász vágtuk! Ki különb nalum: LADISLAV MNACKO: }3áHyászck ; A soL úr egyre csak csaholt, ! hogy Kiss István bitang zsivány! ; De arról egy se ejtett szót, ! hogy bányász — mint én — Kiss István! j Elhallgatta a kapitány, püspök, csendőr és alispán; — én robotoltam Handlován, v Salgótárjánban Kiss István. Nyomorgatott a tőke a tán ! egy úr ült mindkettőnk nyakán. ! Én itt koplaltam Handlován, i Salgótarjánban Kiss István. j Ezernyi csendőr támadt ránk, ; mikor sztrájkoltunk Handlován. „Jaj nektek, szénbárók!” — fogán szűrte a szitkot Kiss István. Uraktól nem kell tudomány, tudom ki a bitang, zsivány, kire emeljem a csákányt. j S tudom, kicsoda Kiss István! ( ; Urak, ütött az óra már, i bányász parancsol a bányán. ; Én vagyok az úr Handlován, j Salgótarjánban Kiss István! CT/-Ií-í-/-v+•+• <-> • Ore'SrTLJ 'TTünr? A legjobbak között Mint minden második, a 271-es számú munkaszakasz is olyan a nová' . bányákban ahol a bányásztanulóotthon fiatallal dolgoznak. De egy dologban különbözik a többi munkahelytől: valamennyi tanuló jól tudja, hogy ennél a fejtésnél dolgozó fiatalok, a tanulóotthon legiobb- iái Ezek között a kitűnt! tanulók között, legjobbak is vannak Ezek őzé tartoznak annak a munkacsoportnak a tagjai, amelyben Janó Bielik tanuló is dolgr ik. Megismerkedünk velük. Négyen vannak. Va!a’~-‘ nnvien másodéves tanulók. A? egyik, a legerősebb. Janó Petersky, 16 éves. valahónnét Bánovce nad Bebravoy környékére való Ezt a barna középtermetű fiút Goldberger Laconak hívjak semerovcei, A munkacsapat további tagja egv aprőfermetü. mosolygós fiú Nvitia mellől. Ha „bányászképességeit” termetéről aka nánk megítélni, talán kételkedhetnénk is abban, hogy a bányának nagy haszna van belőle. Baltazár. K<. denak hívják. Azt mondja, hogy a „sihtakönyvben” a? utolsó. No és a csapat legmagasabbja. Janó ^ielik 17 éves, nevetős legényke. Az első szava után rájössz, hogy kiésit bátortalan Dgy látod, hogy ha megszólítanád, zavarba is jönne. De ez csak látszat. Nem beszél sokat, de ha kell, megmondja a magáét. Ha megkérdezed valamelyik tanulót az otthonban hogy ki vezet, ezt a választ kapod. — Ján Bielik munkacsapatának tagiai az elsők. Janó ugyan nem a munkacsoport vezetője, de a sihtakönyvben elsőként szerepel csoportjából Ezért tekintik a munkacsapat vezetőiéNaponta tr,ondo unk Fuoík szavaira Julius Fucsík, Neve hallatán hányszor gondolánk a hősre. Megeiőst ez a gondolat s a .jövőbe vetett örömteli hitet ad , Valamennyien sdkszor hallottuk mát ezt a nevet, de mindannyiszor kedves és közvetlen. Julius Fucsík nevet jól ismeri Jozo Bielik is. a nováki bányász tanulóotthon másodéves tanulója Nevét akkor zarta a szivébe, mikor elolvasta halhatatlan szavait, az Üzenet az élőknek. Akkor kezdte el olvasni, mikor elhatározta, hogy megszerzi a Fucsík-jel vén vt. Eltelt néhány hónap. Az elmúlt pénteken estefelé izgatottan ment az otthon CslSz-titkár- ságára a Fucsík-jelvényszerzőverseny vizsgáját letenni. Nem jött egyedül További 16 bányász- tanuló is vele volt Letelepedtek az asztal köré. Morvay másodéves, az otthon egyik legkiválóbb tanulója. Lukács Péter, az első évfolvam legjobbja. Rudo Nikodem és a többi példás CsISz- tag. Stefek elvtárs. az otthon CsTSz-szervezetének titkára nyitotta meg a vitát. Egy pillanat alatt élénk yita keletkezett az elolvasott könyvekről. Elmondták, mit nyújtottak nekik a jelvényszerzőverseny könyvei Csodálattal beszéltek Ji- rásek „Mindenki ellen” című művéről, Gorkij ben szereplő könvvekrdl. Anyá-jának hőseiről és sorban a jeivényszerző— Beszéljünk az Üzenet az élőkről — szólt Stefek elvtárs Tíz kéz emelkedett egyszerre a magasba. Mindegyikük első akart lenni. Va'a- menriviük akr 1 v ,rn ' nr'chani a Hős komm nistáral az emberről, aki azért dolgozott és harcolt, hogy ők ma nyugodtan tanulhassanak. — Azért harcolt egész életében, mert hitt á munkásosztály győzelmében — szól Nikodém tanuló. — Ezért ts halt meg Azt az üzenetet hagvta nekünk, hogy legyünk éberek Naponta eszünkbp jutnak ezek a szavak. Fucsík szavai nem maradtak visszhang nélkül a nováki tanulóotthonban. Nemcsak Jozo Bielik- n l és a 17 fiatalnál, akik aznap megszerezték a Fucsík-jelvényt. Fucsík esküjére választ ad a tanulóotthon több mint négyszáz bányásztanulója. Az ő válaszuk az örömteli élet. a munka a bányában, csak úgy. mint az iskolában és az internátusbán IIIIIIIIIHIIIflHMIIIIIIIIIIIIIIIIIIII|llltlllllllll«IIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIHIIIIItlllllllllllimMIIHIItlllllllHI nek Tehát ez a négy fiú a legjobb Jó -munkások és nagy barátok. Egy lépést sem tesz egyik a másik nélkül. Jó közösség. Valamennyién tisztelik Őket. Nemcsak az ő munkahelyén, hanem az egész tanintézetben. A 271-es munkaszakasz joggal büszke rájuk Hisz a Bielik-csoportnak nagy része van abban, hogy elnyerjék a Szlovákiai Szénbányák zászlaját." — Még november közepén megkaptuk -e mondja Petersky — 150 százalékra teljesítettük a tervet, mégpedig a péntekes mozgalom segítségével. De a zászló elnyerésével nem lett vége. hanem csak akkor kezdődött a kemény harc. — Jelentősen hozzájárult ehhez Janó Bielik is. — Mikor már tudtuk, hogy megkapjuk a zászlót — kezdi Janó — nem volt, aki megköszönje. Valahogy senki sem akart beszélni. — Janó, szólj te a nevünkben — mondták a fiúk. Gondoltam! mi történhet? Valamit csak kell mondanunk. Átadják a zászlót s mi egy szót sem szólunk? Nem ‘maradhatunk szégyenben. — Jó — válaszoltam — és készülni kezdtem a „köszönő beszédre.” És ahogy írtam, eszembe jutott valami: a legjobb munkahely a mienk. Mi lenne ha valakit versenyre hívnánk ki. Úgy tán. meg jobban menne a munka. Tán hamarább megnyernénk az oroszlányi fiatalokkal folyó versenyt. Megbeszéltem a fiúkkal. * * * Jáh Bielik munkacsapatának tagjai jelenleg 235 százalékra teljesítik a normát. Ha ezt hozzátesszük a többi munkaszakasz teljesítményeihez. bizony jó csomó szenet jelent. Szép arediwiy , . az oroszlányi fiatalokkal folyó versenyben. niHiiMimiiimiiiiiimin 111111111111111111 niiiitiiii»iu HMiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiii■1111111111111111111111« • I
