Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-14 / 29. szám

1954. április 14. A Szovjetunió álláspontja az elmaradón országok gazdasági fejlesztésének kérdésében Az ENSz Gazdasági és Szo­ciális Tanácsának csütörtöki ülé­sén az elmaradott országok gaz­dasági fejlesztésének kérdésével foglalkoztak. Az ülésen Sz. K. Carapkin, a Szovjetunió képvi­selje ismertette a Szovjetunió álláspontját az elmaradott or­szágok gazdasági fejlesztésének kérdésében. Közölte, hogy a Szovjetunió kész fejleszteni a kereskedelmet az elmaradott országokkal az egyenjogúság c. a kölcsönös előnyök alapján. A Szovjetunió kész megvizsgálni azt a kérdést, hogy hosszúlei a- ratú szerződéseket kössön ázsiai távol-, közkeleti és egyéb elma­radott országokkal olyan felté­telek mellett, hogy ezekben az országokban árukat vásárol Szov jet árukért "cserébe. Hosszú idő- • re szilárd árakban állapodnának meg és lehetővé tennék, hogy az elszámolás a megfelelő or­szágok nemzeti valutájában tör­ténjék. Á Szovjetunió igyekszik se­gítséget nyújtani az elmaradott országok gazdasági j fejlesztése - hez, kész gazdasági felszerelést és gépeket szállítani nekik. A • szovjet külkereskedelmi szerve­zetek megfelelő megállapodás esetén részletfizetéssel is szál­líthatnának ipari felszerelést és gépeket. A Szovjetunió az ENSz kibő vített technikai segélyprog- rammjában való pénzügyi rész­vétele kapcsán kész segítséget nyújtani ajz elmaradott orszá­goknak az1 ásványi nyersanyag kitermelésében, iparuknak fej­lesztésében, valamint kés? se­gítséget nyújtani az elmaradott országok ipari és egyéb gazda sági nemzeti káderei kiképzé­sében és szakképzettségének nö­velésében. Ez a technikai se­gélynyújtás a Szovjetunió részé- r'l egyrészt úgy történhet, hogy az ENSz technikai segélyhiva- talán keresztül képzett szovjet szakembereket kü'denek a hely­színre, másrészt pedig lehető­séget adnak az említett orszá­gok szakembereinek, hogy a 'Szovjetunió főiskoláin és üze- meiben emeljék szakképzettsé­güket. / Ázsia népei Kína törvényes jogainak helyreállításáért A „Pravda” külföldi sajtó­szemlét közölt „Ázsia népei kö­vetelik Kína törvényes jogainak helyreállítását az ENSz”-ben címmel. A szemle szerzőié megállapítja, hogy az utóbbi időben az ázsiai országok sajtó­jában ismételten jelennek meg cikkek és kiemelkedő közéleti személyektől eredő nyilatkoza­tok, amelyek követelik a Kínai Népköztársaság törvényes jogai­nak helyreállítását az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A szemle kiemeli, hogy Ázsia olyan kimagasló államférfia, mint Nehru indiai miniszterel­nök, többször követelte a Kínai Népköztársaság törvényes he­lyének megadását az ENSz-berj. A nemrég megtartott indonéz békekongresszus részvevői ha­tározatukban kijelentették: „A Kínai Népköztársaságnak, amelynek lakossága az egész földkerekség lakosságának egy­negyede, be kell jutnia az ENSz”-be. Hasonló követelést hangoztatott Indonéziában Ron- donuvu, a parlament külügyi bizottságának elnöke és más po litikusok is. A Kelet-német fiatal geológusok a aposan felkészülnek Serge von Bubnoff német államdíjjal kitüntetett geológus átad­ja tapasztalatait a fiatal nemzedéknek. Képünkön egy ásvány­gyűjteményről tart előadást. üi ifjúság Hírek Vietnambót A _ Vietnami Demokratiki-s Köztársaság kormánya hajlandó résztvenni a Genfben április .Id­án összeülő nemzetközi értekez­leten. Ez az értekezlet tudva­lévőén nemcsak a koreai kérícs rendezésével fog foglalkozni, hanem tárgysorozatán szerepel az indokínai kérdés megtárgya­lása is. A Vietnami Egységes Nemzeti Arcvonal nyilatkozatot tett közzé, amely a többi között megállapítja: „Az amerikai im­perialisták katonai beavatkozása nem akadályozhatja meg az in­dokínai kérdés békés megoldá­sát.” Az ostromtüzérség a Dien- Bien-Phu körüli védöövezet minden szakaszán péntek dél óta tűz alatt tartja a franciák állásait. A tüzérségi tűz oltalma alatt az ostromlók kiépítik fu­tóárokrendszerüket, amely sok­helyütt már egészen közel ju-. tott a védőállásokhoz. Élénk csatározások folynak á tonkini delta körzetében is, Hanoitól 15 kilométernyire. A partizánosztagok napról- napra megszakítják a Hanoi es kikötővárosa, Haiphong közötti gépkocsiutat és vasútvonalat, amelyeken a francia expedícios hadtest utánpótlásának legna­gyobb része bonyolódik le. Az indokínai francia parancs nokság és az amerikaiak Indo­kínában működ” képviselői m.n- dent elkövetnek, hogy bevonjak a vietnami nép elleni háborúba más indokínai országok népeit is. Kambodzsa királya április 8-án parancsot adott Khmer la­kosságának „általános mozgósí­tására”. Ezt a döntést Khmer bábhatóságai azután hozták, hogy tárgyalásokat folytattak Dejeannal, Franciaország indo­kínai főbiztosával, Navarre tá­bornokkal, a francia fegyveres erők távolkeleti főparancsnoká­val és Donald Heathtel, a dac Daj mellett működő amerikai nagykövettel,, aki külön erre a megbeszélésre érkezett Sai­gonból. Dulles küszöbön álló londoni és párizsi látogatásánák visszhangja A nyugati országok közvéle­ményét és sajtóját továbbra is élénken foglalkoztatja Dulles, amerikai külügyminiszternek londoni és párizsi látogatása. Az „AFP” hírma gyáráéi a kiemeli: „Washingtoni diplomáciai körök úgy vélik, hogy Dullest a Dél- keíet-Ázsiára vonatkozó ameri­kai javaslatok vegyes érzelmek­kel telt londoni és párizsi fogad­tatása késztette arra. hogy sze­mélyesen eljöjjön az angol és a francia fővárosba és megkí­sérelje meggyőzni az angol és a francia külügyminisztert.” Stanley Priddle, a „Reuter”- iroda hírmagyarázója rámutat, hogy „az Egyesült Államok fel­hívása a ’’közös akcióra” nézet- eltéréseket tárt fel a nyugati hatalmak között”. A „Basler Nachrichten” című svájci iap szerint „nincs többé kétség afe­lől, hogy újabb szakadás mutat­kozik a nyugati hatalmak kö­zött. Csak ezzel magyarázható, hogy Dulles most személyesen megy Londonba, pedig egy hét­tel később különben is Európá­ba utazik, először az Atlanti Tanács ülésére, majd a genfi értekezletre”. A francia sajtó nem sok lel­kesedéssel fogadja Dulles „vil­lámlátogatásait” a „Le Monde” című polgári esti lap kétséged juttatja kifejezésre azzal a fo­gadtatással kapcsolatban, amely­ben „az érintett... országok a közös akcióra vonatkozó uj amerikai tervet előreláthatóan részesíteni fogják”. A „France Soir” szerint Dulles azért vál­lakozik az európai útra, hogy megszerezze London és Párizs támogatását az „erős kéz” poli­tikájához. A „Combat” megállapítja: „A parlament semmiféle biztosíté­kot nem kapott arra, hogy nem fogják befejezett tények elé ál­lítani.” Az angol „Tribune”, „Dulles alibit kohol” című cikkében a többi között ezeket írja: „A sok szóbeszéd az állítólagos k'- nai beavatkozásról nem új do­log. A francia vezérkar a múlt­ban gyakran használta verese­geinek indokolására és a hábo­rú nemzetközivé tételének elő- készítésére. Dulles csupán elő­rángatta és felmelegítette.”. J. D. Bernál: Az atomenergia felhasználása békés célokra mérhetetlen lehetőségeket tár fel az emberiség előtt J. D. Bemál, a nemzetközi Sztálin békedijas angol fizikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia tiszteletbeli tagja, ott tar­tózkodása alkalmából nyilatko­zott az MTI munkatársának. El­mondotta, hogy a multév szep­temberében, a Tudományos Munkások Világszövetségének III. közgyűlése alkalmából járt utoljára Magyarországon. Az a benyomása, hogy az elmúlt hat hónap alatt sokkal élénkebb lett itt az élet. Különösen a tudo­mány vívmányainak ipari al­kalmazása terén lát igen gyors fejlődést. A kiváló tudós a világközvé- leményt foglalkoztató amerikai hidrogén-bomba robbantásáról a többi között ezeket mondotta: „Bizonyos vagyok abban, hogy a népek közös akaratának sike­rülni fog megakadályozni, hogy az atomenergiát háborús célokra használják fel. Ha az atomener­giát békés célok szolgálatába állítják, két-három év alatt mérhetetlen lehetőségek tárul­nak fel az emberiség előtt.” 5 ltotoké ♦ Varsóban magyar népmű­vészeti kiállítást nyitottak. A megnyitón megjelent Drahos Lajos, a magyar népköztársaság varsói nagykövete, a diplomá­ciai testület több tagja', Sokcr­szky kulturális s müvészetügyi miniszter és a lengyel kulturális élet több kiváló képviselője ♦ Végétért a bolgár nemzet­gyűlés rendkívüli ülésszaka. Az 'ülésszakon egyhangúlag jóvá­hagyták az 1954. évi állami nép- gazdasági fejlesztési tervet. ♦ Di Vittorio, az olasz Álla lános Szakszervezeti Szövetség (CGIL) főtitkára a sajtóérte­kezleten rámutatott: a CGIL az üzemi bizottsági választásokon a szavazatok 79 százalékát sze rezte meg. Bejelentette, hogy a CGIL kereken szembehelyez­kedik az „európai védelmi kö­zösségről" szóló szerződéssel ♦ Moszadek volt iráni minisz- hadsereg volt vezérezredesének vezetésével Adenauerék bizott­ságot küldenek Párizsba. A bi­zottság résztvesz az „európai védelmi közösség” előkészítésé­ben — jelenti az MTI. ♦ Űjabb incidensre került sor az egyiptomi-izráeli határon. -- Fegyveres egyiptomiak vonultak be Izrael területére és Gaza közelében megtámadtak egy me­zőgazdasági települést — jelen­ti az AFP. ♦ A brit külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az a nyolc nemzetközi olaj társaság, amely huzamos idő óta folytat tárgyalásokat Londonban az irá­ni olaj értékesítésére hivatott konzorcium felállításáról, meg­egyezésre jutott. A megegyezés értelmében együttes szerveket állítanak fel az iráni olaj érté­kesítésére — jelenti a londoni rádió. ♦ A genfi értekezlet előtt az „ANZUS” (Csendes óceáni ag­resszív szövetség) tagállamainak miniszterei tanácskozásra ülnek össze Párizsban — közli az AFP. ♦ Moszadik volt iráni minisz­terelnök kijelentette, hogy éh­ség-sztrájkot kezd, mert a kor­mány megakadályozza a sajtót, hogy érdemben ismertesse a bíróság előtt folyó vitákat — jelenti az AFP. ♦ Szumarto, Indonézia fülön- szigeti követe pénteken egy manilai sajtóértekezleten nyi­latkozatot tett, amely szerint Indonézia ,.megtartja független­ségét az Egyesült Államok által javasolt délkelet-ázsiai kom­munistaellenes szövetséggel szemben.” Sovinizmus mint fotantárgy Oberländer, az áttelepültek ügyeinek bonni minisztere egyik rendeletéből kitűnik, hogy a Kelet népei elleni uszítást tan­tárggyá akarják tenni minden nyugatnémet iskolában. Ober­länder tervének megvalósítása érdekében külön osztályt állí­tott fel a minisztériumban, amely kizárólag a nyugatnémet ifjúság soviniszta szellemben való nevelésével foglalkozik. — Ennek a különös ügyosztálynak vezetője Eugen Lemberg, a bes­sern tanítótovábbképzüintézet eddigi elnöke lett. Lemberg sa­ját kijelentése szerint „minden az Odera-Neisse határon túl és Csehszlovákiában lévő terület visszahódításának kérdését ’ akarja az oktatás középpontjába állítani. Lemberg az oktatás cél- járól kijelentette- „Az egész né- /met ifjúságnak meg kell tanul­nia, hogy hazájának tekintse ezeket a területeket”. Bikini szigeten békés japán Kalászok estek áldozatul a hidrogénbomba kísérleti robbantásának Az Egyesült Államok vezetököreinck utasítására március 1-én a Bikini szigeten hidrogénbombával végeztek kísérletet. A robba­nás egy japán halászhajót is érintett. A legénység a rádióaktív esőtől súlyos égési sebeket szenvedett. A kísérletek élénk tilta­kozást váltottak ki úgy Japánban, mint az egész világon és meg­erősítették az atomfegyverek betiltására irányuló mozgalmat. Képünkön néhány japán halászt látunk, azok közül, akik a hid­rogénbomba robbanásánál megsebesültek. Indokínában már hét és fél éve dúl a háború. 1946-ban azon a novemberi napon kezdődött, amikor a francia hadihajók Hciphong kikötőt ágyúzták. — 6000 halott volt a civillakosság körében Ezzel a terrorakcióval meg akarták semmisíteni a nem­régen előtte lezajlott demokratikus választások eredményeit é: érvénytelenné tenni azt a megegyezést, melyet Ho Csi Minii, az újonnan megválasztott elnök Fontainebleauban a francia kor­mánnyal kötött. A francia gyarmatosítók abban a hitben éltek, hogy a viet­nami nép nemzeti önállóság és demokratikus rendszer utáni vágyát rendőri beavatkozással —mint ahogy ők a haiphongi tömeggyilkosságot nevezték — él tudják nyomni. Az ellenségeskedések egy komoly gyarmati háborúvá fejlőd­tek. Sok ezer főnyi idegen hadsereg rohanta meg a hazáját ülhatatosan védelmező indokínai népet. Ezt a háborút a francia nép nyelvén már kezdettől fogva „piszkos háborúnak" nevezték. Piszkos háborúnak, mivel a Heg- aljasabb, legborzalmasabb módon az indokínai civillakosság delére tör. Fiszkos háborúnak tartják, mert azok, kik a francia tarto­mányi, politikai és gazdasági vezetőségben ütnek, a legalá va- lóbb csalók és hamisítók, akik mialatt a nyugati civilizációról és becsületről tartanak nagyhangú beszédeket, zsebeiket tele­tömik vértől bílzlő milliárdokkal. (Csak a piaszter-pénzegyság csempészésével több száz millió dollár nyereséget zsebeltek be a francia kincstár rovására!) Piszkos háború ez, mert az úgynevezett önként jelentkezőket a legalávalóbb és a leghazugabb eszközökkel kényszerítik a francia expedícios osztagokba. Mivel a francia nép harcol az ellen, hogy a kormány Índokínába rendszeres csapatokat küld­jön, kénytelen zsoldos hadsereget, munkanélküliekből (főleg északafrikaiakból), továbbá a világháborúból haza nem tért hadifoglyokból és más hasonló elemekből összetoborozni. Mivel c/t fiíszkos háború a háború és a betegségek által keletkező hézagokat nem tudjak kellőképpen betölteni, egyre arcátlanabb módon gyakorolnaic nyomást a kaszárnyákban lakó és iskolákat látogató ifjúságra, lfogy különböző ürügy alatt índokínába küldjék őket. „Harcba előre!” jelszóval ezer meg ezer fiatalt űznek a halál torkába, ahonnan a legjobb esetben mint nyomorék, de kétség­telenül erkölcsileg teljesen leziilve kerül ki. A háborús úszítók propagandája tudatosan és cinikusan a zsoldosok legalantasabí) ösztöneit kelti fel. Piszkos háború ez, amely a francia népnek évente 500 mil­liárd frankjába kerül; ez annyi mint 11 millió francia dolgozó két havi fizetése. Ennek a háborúnak azonkívül az is a célja, hogy Franciaországban elnémítsa) a demokratikus szabadság után való vágyakozást: száz meg száz fmneiát, aki azért harcolt, hogy Vietnamban béke legyen, letartóztattak és már évek óta a börtönökben sínylődnek. Valóban piszkos háború ez, szorosan összefügg az amerikai imperialisták világstratégiájával. Igen, eldicsekedhetnek az ame­rikaiak azzal, hogy a háborús költségek háromnegyedét ők fe­dezik. Tudjuk, hogy a befektetéseik megkétszerezve hozzák meg számukra a kamatokat úgy Franciaországban, mint Indokíná­ban. A vietnami vérontás ahhoz a haditervhez tartozik, melynek az a célja, hogy elnyomja és kiszipolyozza a nemzeteket és vé­gül egy újabb világháborút robbantson ki, amely millió és millió embert pusztítana el. Olyan háború ez, mely feltétlenül megfeneklik. — Ázsia el­nyomott népei nem állnak meg a már megkezdett forradalmi útjukon, amely a szabadság, gazdasági fellendülés és kultúra felé vezet. A Kínai Népköztársaság történelmi győzelme ás « Koreában elszenvedett amerikai veszteség után még határozot­tabban haladnak előre. A vietnami szabadságharcosok már a terület több mint 90 százalékát ellenőrzik. Éjjel a hátralévő tízszázalékot kitevő területen Se mozoghatnak a franciák szabadon. — A francia nép, mely először írta fel lobogójára a „Szabadság-egyenlőség- testvériség” jelszavát harcban, a „piszkos háború” ellen lépe.s- ről-lépésre újabb vereséget okoz a kormánynak. A kormány egy-két évvel- ezelőtt még börtönbe vetette a háború ellenségeit, ma annyira elszigetelten áll, hogy kénytelen saját híveitől eltűrni, hogy csalóknak és sikkasztóknak nevez­zék őket. — Az amerikai ,pénzelők" nem nagyon udvarias mó­don'teljesen tehetetlen hadászoknak minősítik a francia gene­rálisokat, kétségtelen, hogy az amerikaiak itt ugyanúgy érzik a vesztüket, mint Kínában, ahol jó néhány milliárd dollárt vesztettek. Ez még nem jelenti azt, hogy azok, akik felelősek a leírhatat­lan szenvedésért és a sok gaztettért Indokínában- önszántukból lemondanak ottani üzleteikről. Ma már saját maguk is bevall­ják, hogy a győzelemre semmi kilátásuk sincs. Azt a tényt, hegy az öt nagyhatalom konferenciáján, melyet egy hónap múl­va Genfben tartanak meg, Korea és Vietnam békéjéről fognak tárgyalni, a békeharcosok fáradhatatlanságának és győzelmének könyvelhetjük él. Ezen a konferencián ugyanúgy, mint Berlinben, egymással szembehelyezkedik a béke és a háború politikája. Kétségtelen, hogy a békerő túlsúlyba kerül, ha tálán még nem is kerül ..végleges döntésre" a sor. A közeljövőben méq sokat fogunk az indokínai kérdéssel foglalkozni, mert szorosan összefügg a kö­zeledő genfi konferenciával. A VORWÄRTS cikke nyomán.

Next

/
Thumbnails
Contents