Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-04-10 / 28. szám
4 W IFJÚSÁG 1954. április 10. Megszereztük a Nem sok magyarázat ' kell ehhoz, hogy a könyv nemcsak szórakoztat, hanem nevel és tanít is. Nevelő hatása természetesen azoknak a könyveknek van, amelyek mentesek a giccs és a kispolgári dekadencia eszméitől. A cowboy, filléres, pengős, vagy ehhez hasonló ponyvaregényeknek nincsen nevelő hatásuk, hanem ellenkezőleg, káros hatásúak fiataljaink lelkére. Tévednénk, ha azt hisszük, hogy már senki sem olvas ponyvairodalmat. Sajnos. még ma is akadnak fiatalok, ak'k ez iskolákban, úgy dugva a pad alatt, még be-be pillantanak a kopott ponyvaregényekbe. De ezeknek a száma már napról-napra csökken, mert a fiatalok s az idősebbek is megszerették és megismerték a szocialista irodaimét, amely nemcsak tanít és nevel, hanem szórakoztat is. üzemeinkben, falveinkban, iskoláinkban működő olvasókörök és a Fuosík- jelvényt viselő fiataljaink ezrei bizonyítják a legjobban, hogy a .fiatalság már megértette, hogy mit jelent a jó könyv. Ma már kevés olyan fetal van, aki ne hallotta volna Július Fucsík nevét, alig akad olyan CsISz-szervezet. ahol ne működnének Fucsík-jelvény- szerző körök. Július Fucsík „Üzenet az élőknek” című könyvéről ma már joggal elmondhatjuk ugyanazt, amit Zdenek Nejedly Jirásek műveiről mondott: hogy nincs olyan család Csehszlovákiában, ahol Fucsík művét ne olvasnák. Az iskolákban, tanulóotthonokben, a városi, vagy vidéki CslSz-szervezetek- ben olvasóköröket szerveznek, ahol a Fucsík-jelvény megszerzésére készülnek és így közelebbről megismerkednek a klasszikus és a szocialistarealista művészet legszebb alkotásaival. Fucsík-jeJ vényt A főiskolák hallgatói egyénileg készülnek a Fucsík-jelvény megszerzésére. Pensze ez több időt igényel, de azért semmi sem riasztja vissza a hallgatókat attól, hogy meg ne szerezzék a Fucsík-jelvényt. A bölcsészeti kar másodéves hallgatói a napokban tették le a Fucsík-jelvény megszerzésével kapcsolatos vizsgát. A hallgatók ez elolvasott könyvekből sokat tanultak, ezt ez élénk vitából is láthatjuk. A vita alkalmával több hallgató elmondotta, hogy mi tetszett neki a legjobban és mi^ragadte meg legjobban a figyelmét. Bartha Tibornak Oleg Ko- sevoj alakja tetszett, s főleg a nagy akaratereje. Bartha elvtárs külön ki- emelte Kosevoj pártos helytállását és szervezőképességét. A költők közül Majakovszkij költeményei voltak rá nagy hatással. — A verseket mindig nagyon kedveltem, magam is Írogatok. Eleinte csak a szerelmes versekei szerettem, de amikor elolvastam Majakovszkij költeményeit, ráébredtem arra, hogy mit kell keresnem a versekben s hogy milyen verseket írjak jómagam is — mondja Bartha elvtárs. Bőgi Irénnek, Pavel Korcsagin alakja tetszett a legjobban. — Sokat tanulhatunk Korcsagintól, aki nemcsak a komszomolisták, hanem a mi "áldaké- pünk is lehet. Roppant tetszett neki Korcsagin erkölcsi magatartása. Gondoljunk csak az első szerelmére, a folyó partján lejátszódó eseményekre. Korcsagin valóban lovagiasan viselkedett a leányokkal szemben. Sok probléma és ke.dés merült fel a könyvek megvitatása közben. S ezek a megbeszélések éppen arra jók, hogy fiataljainknak az olvasás közben felmerülő problémákra választ adjanak. RITZKO BÉLA ★ Beogáli elbeszélés India ... Ha erről a távoli, hatalmas hegyekkel és tengerekkel körülzárt óriási országról hallottunk, sok emberben felgyűlt a vágy, hogy megismerje annak ősrégi műveltséggel rendelkező népét. Ez a nép szól most hozzánk képviselői, az írók által; ez küldi üzenetét a messzi Európa népeihez, különösen azokhoz, amelyek a haladás irányát mutatják a múlt elnyomott, guzsbakö- tött Indiájának. India népe mutatkozik be nekünk ebben a válogatott elbeszélés-sorozatban. Megmutatja évezredes sebeit, gyógyításra váró fekélyeit, egyben akadályt nem ismerő elszántságát, amellyel felszabadulásáért küzd. Az elbeszélések a második világháború alatt és az azt követő időkben játszódnak le. Megértésükhöz azért szükséges, hogy a korszak történetét legalább vázlatosan ismerjük. A második világháború után az indái nép függetlenségi mozgalma arra kényszerítette az angolokat, hogy 191 éves uralkodásuk után 1947 augusztus 15-én legalább formailag átadják a vezetést . India burzsoáziájának. Kivonulásuk előtt azonban ellentéteket szítottak a hinduk és mohamedánok között, hogy erejüket nyejigítsék. így sikerült Indiát két részre: Hindusztán- ra és Pakisztánra osztaniok. A hazai burzsoázia vette t a hatalmat. A pép azonban csalódott. Helyzete nem javult. A kizsákmányolás minden formáját érezte, s természetesen nem nézte tétlent! új urainak garázdálkodását. India Kommunista Pártja és a vörös szakszervezetek népszerűsége az egyre erősödő üldözés ellenére is rohamoson nó. s a Szovjetunió és a népi Kína követésére tömörít) tagjait. Ezeket a politikai, társadalmi és gazdasági változásokért folyó harcokat tükrözi India haladó irodalma, amelyből különösen kiválik Bengáüa íróinak csoportja. Ezt a kis antológiát a jelenkor legkitűnőbb bengál íróinak műveiből válogatták ki a fordítók. Nani Bhaumik, Narájan Gangopádhjáj, Sze- rriares Bairu és mások küldik felénk a szebb jövőért küzdő India életerős lángját. Bizonyítják, hogy a nép évszázadokon át érezte a kettős elnyomás' — saját és idegen uraktól, de tovább tűrni már nem hajlandó. Az elbeszélések egy része az 1943-as komszmófális éhínséghez kapcsolódik. Non' Bhaumik ilyen képet fest az ekkori életről: „Halál. A • falu kihalt az utolsó éhínség idején. Nem maradt egv paraszt sem, akinek a földbirtokos bérbe adhatta volna a földet. Nagyon üres volt a határ nélkülük. A sáriatokból kívicsorított a sövény. A szalmatetőket megszaggatta a szél. A bambuszoszlopok közt kacsák raktak fészket”. Az állati módon barlangokban és kunyhókban élő lakosságnak egy másik tragédiája a pestis. Ezén nem ts csodálkozhatunk. Olyan országban, ahol az orvost „felesleges dísznek" tartják, ahol a nép egyoldalúan rizzsel táplálkozik .— amennyiben hozzájut éhhez a legegyszerűbb ételhez, s ahol a tisztaság fogalmához nem engedte közelkerülni az uralkodó osztály a kulik társadalmat, ott gészen természetes, hogjl milliók esnek áldozatul egy-egy j pestis pusztításnak. Egyes elbeszélések nagyon tisztán tükrözik, hogyan indult meg a kizsákmányolás következtében az emberek öntudatra ébredése. A parasztság azonban csak helyi lázadásokra képes, ez egész társadalmat alapjaiban megren- j dítő forrtdalom megvalósításához a j munkásosztály vezetésére van szükség, j A kulik sztrájkját pálinkával, borral, I egy kis zene és tánc segítségével le tudják csendesíteni az ültetvényesek. A kommunista agitátorokat azonban nem lehetett áltatni; oda ütöttek, ahol! legjobban fájt a burzsoáziának. A burzsoázia szeretné elterelni a figyelmet az rviályharcró1 nemzeti ellentétek szításával. A nép azúrban látja, hogy a parasztoknak nincs földjük, a mesterembereknek nincs anyaguk, az anyákat nem védi a törvény, a gyermekek nem járnak iskolába. Az ország minden gazdagsága néhány ember kézén ven és a nemzet jövedelmét felemésztik a háborús előkészületek. Hiába tett meg a gyárosok, bankárok. földesurak kis csoportja mindent a bolsevikok ellen, a kommunista eszmék terjedését megakadályozni nem lehet. Közeleg a vihar, a munkások lelkében tomboló vihar minden korhadtat, minden elavuttat leromboló kitörése Az elbeszélések eszmei tartalma marxista. Haladó, pártos irodalmi alkotások, amelyekben .hűen tükröződik a nép kívánsága, törekvése, harca a szebb,.jobb, emberibb életért, az igazságért. Tükröződik ez, hogy India népe felébredt az évezredes álomból és a forradalom tüze járja át a letiportakat. A forradalom dala száll, száll és magával ragadja a falvak, városok, kisemmizett agyongyötört tömegeit a diadalmas felszabad)•( harcra A Csehszlovákiái Magyar Könyvkiadó jó szolgálatot tett a magyar dolgozóknak, hogy magyarázó jegyzetekkel ellátva, L. Zhevitel és Blaskovics I' gör- díilékény fordításában kiadta ezeket a válogatott bengáii elbeszéléseket. HIDEGHÉTY ERZSÉBET + A „Kővirág” című balett a moszkvai Állami Akadém'ai színházban. A balett tárgya uráli népmese motívumokat ölel fel, amelyeket P. Bazov ismert szovjet író dolgozott fel. A balett zenéjét Szergej Prokofjev szerezte. A balettet F. Fajjer nemzeti művész, karmester vezényelte és L. M. Lavrovszkij a Szovjet Orosz Federatív Szocialista Köztársaság érdemes művésze, valamint T. G. Sztarzsnyeckaja képzőművész rendezte. Képünkön az első * lvonásból látunk egy jelenetet, mégpedig A. Preobra- zsenszkijt, a Szovjet Orosz Federatív Szocialista Köztársaság érdemes művészét Danilo szerepében és G. Sz. Ulanovova nemzeti művésznőt Katerina szerepében. ★ Miben rejlik a nemzeti bizottságokba való választási rendszer demokratikus jellege? Mindenekelőtt abban, hogy az állam- hatalom összes helyi szerveit, kezdve a falusi nemzeti bizottságoktól egész a kerületi nemzeti bizottságokig, választások alapján állítják össze. Továbbá abban, hogy a választás általános, egyenlő, közvetlen és a szavazás titkos módon történik. Végül abban,, hogy a választások előkészítésénél és végrehajtásánál, e válesztóbizottságokban a dolgozók százezrei vesznek aktívan részi, továbbá a jelölteket a dolgozók ellenőrzése és részvétele mellett választják ki, megválasztásukhoz a szavazók többsége szükséges és végül abban, hogy olyan esetben, amikor a megválasztott képviselők nem teljesítik kötelességüket, a választók bármikor visszahívhatják őket. a választók ezen jogai, egyáltalában nincsenek korlátozya, ellenkezőleg társadalmi rendszerünk biztosítja, hogy ezek a jogok ne csupán papíron létezzenek, hanem gondoskodik arról, hogy minden polgárnak módjában álljon jogait a valóságban is érvényesíteni. A vdasztásj rendszer módot nyújt a népnek, hogy az államhatalom szerveibe, a nemzeti bizc .tságokba képviselőként olyan személyeket választhat, akikben a nép megbízik és akiket a nép javasol. Ezzel biztosítva van a nép akaratának legteljesebb érvényesülése és a nép felsóbbsége. A szavazás végrehajtása a nép ügye. . polgárok bizalmával rendelkező személyekből álló bizottságok biztosítékai annak, hogy a választások a választók teljes ellenőrzésé mellett folynak majd le. A „^.avazók jogai azonban nem fejeződnek be a választási aktussal, a szavazólapnak az urnába való helyezésével. Az alkotmánytörvény biztosítja, hogy a választók az egész választási időszak alatt ellenőrizhessék a nemzeti bizottság tagjainak munkáját. Ez az ellenőrzés lehetővé teszi, hogy a választók visszahívják a nemzeti bizottságból azokat a képviselőket, akik rosszul dolgoznak. Az a jog. lehetőség, hogy a nemzeti bizottság tagját vissza lehet hívni, a legjelentősebb eszköz, mely a hatalmat valóban a nép kezébe adja, egyben eszköz, a rosszul dolgozó képviselő ellen. Ilyen jogaik a választóknak csakis a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban vannak. A burzsoe képviseleti szervekben, az úgynevezett „nép képviselője” nem felelős a választóival szemben, hanem csakis „legjobb tudása és meggyőződése” szerint végzi munkáját. Ez a „legjobb tudás és meggyőződés” pedig a burzsoa képviselőknél igen tág fogalom. Iov van' ez az összes burzsoa demokráciákban. A választások előtt szebbnél-szebb ígéretekkel halmozzák el a választókat s a választások után, a választóknak ' semmi közük nincs ahhoz, ami valóban történik. Ezért a választóknak ez e joga, hogy képviselőiket visszahívhatják a nemzeti bizottságokból, betetőzi a választási rendszer demokratikus jellegét. Ezért rajtunk, a választókon múlik, hogy milyenek lesznek új nemzeti bizottságaink, hogyan fognak dolgozni, hogyan fogják megvalósítani a párt és kormány polit káj„t, amely a dolgozók szükségleteinek mind jobb és tökéletesebb kielégítésére Irányul. Meg kell említenünk Antonín Zápo- tocky elvtárs, köztársasági elnök nem-' rég mondott szavait, amelyekkel hangsúlyozza: „Nem elegendők a választások. Nem elég csak leadni a szavazatokat. Nem elég megválasztani a jelölteket. A megválasztott szerveket állandóan ellenőrizni kell. Ahol jogtalanságok történnek, ott bírálni kell. Ami azonban a legfontosabb, e megválasztott szerveknek segíteni keli munkájukban és kell, hogy együttműködjünk velük”. A népi demokrácia nemcsak szavazati jogot jelent, hanem ezt is, hogy jogainkat kötelességünk kihasználni, kell, hogy az államhatalom forrásává váljunk. Ha a nép valóban az államhatalom forrása akar lenni, kell, hogy állandóan érdeklődjön a megválasztott szervek tevékenysége és határozatai iránt, kell, hogy együttműködésével hozzájáruljon ahhoz, hogy mindenki helyes úton haladjon, ne álljon félre, ne csak saját érdekeit tartsa szem előtt, hanem mindig és minden helyen, mindenki javára és a köz érdekében dolgozzon. \ Ezért szükséges, hogy a nemzeti bizottságok szoros kapcsolatot tartsanak fenn a lakossággal, támaszkodjanak rájuk és figyelemmel kisérjék a község, a járás, a kerület fejlődését. Ezzel r emben a lakosságnak törekednie kell a megválasztott szerveivel fennálló kapcsolat elmélyítésére és, nemcsak ellenőriznie, bírálnia, hanem segítenie is kell azok tevékenységét. Sokan úgy gondolkoznak, hogy mindkét fél — a lakosság és a megválasztott szerv — számára kényelmesebb, ha kölcsönösen nem törődnek egymással. Az igaz, hogy az együttműködés gyakran nehézségekkel jár, a nemtörődömség pedig kényelmesnek tűnik. Szükséges azonban, hogy tudatában legyünk annak, hogy a nemtörődömség nagyon gyakran nem fizetődik ki. Ellenkezőleg, káros hatású. Ha nem akarunk károsodni, ha valóban jó y*»zdái akarunk lenni vidékünknek, kerületünknek, járásunknak, községünknek, kell, hogy harcoljunk a káros nemtörődömség ellen és a köz érdekében szélesítsük ki a kollektív együtműködés minden előnyét. így haladni fog a munka, kevesebb lesz a panasz s több örömünk lesz az ejért eredményekből. Ezért igen fontos, hogy mindannyian kihasználjuk a szavazati jogot, amely velőben általános, egyenlő és közvetlen. A választási rendszer demokratikus jellegét még az jellemzi a legjobban, hogy ezen elvek végrehajtását nem bizzák semmiféle belső* előírásokra, amint az e kapitalista választási rendszerben szokásos, ahol ez imperialisták éppen ezzel a módszerrel rombolják szét a burzsoa polgári jogok és szabadság utolsó maradványait. Ot év távlatából (Folytatás előbbi -vámunkból) Védelmezzük madarainkat Fásítással, gyümölcsösök létesítésével egyben otthont adunk madarainknak is. Ez azért is fontos, mert gyü- möicstamk gazdag'- termeset suKiéle kártékony rovar veszélyezteti. Ezért a madarak, jyumólesöseink hűséges védelmezőinek védelmére nagy súlyt fek- tesünk. A kúntapolcaiak például a tél folyamán az iskola udvarán és otthon is madáretetőket állítottak fel. Naponta gondoskodtak a madarak élelméről. A kéri micsur.msták költöző madaraink megérkezte előtt sajátkészú- ményü fészkeket, oducskákat állítottak fel. így a hasznos madarakat oda telepítik. ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ez szép, követésre méltó példa Ezzel szemben találkoznatunk egy ke- vésbbé kívánatos jelenséggel is. Nemrégiben Komáromi halászokkal és természetkutatókkal beszélgettem, akik arra panaszkodtak, hogy a fiatalok légpuskával tömegesen pusztítják hasznos madarainkat. Állításuk szerint a mull évben teljesen kiirtották a sárgarigókat. Ez a jelenség nem egyedülálló Ezért könyörtelen harcol kell indítani a madarak pusztítása ellen. Ifjú méhészek Az utóbbi időben mind több Micsu- rin-kertben jelennek meg a méhkaptá- rak. A méhészet hasznos, tanulságos foglalkozás. Az apró méhecskék nemcsak mézyyűjtéssel hoznak hasznot. Azok a gyümölcsösök, ahol méhes is van, sokkal gazdagabban teremnek. A méhek végzik a beporzást. Minél többen kövessétek a nagymegyeri és a kö- zépturi pionír-méhészek példáját, hogy I mezeink sokmillió virágában rejlő méz ne vesszen kárba. A fentiekben sok-sok lehetőséget említettünk. A micsunni munka azonban úgy alkot majd összefüggő, harmonikus egészet, ha ezt mind-mind végzik. Ne ijedjünk meg a kezdeti nehézségektől Megesik az is, uogy a kör nagy lendülettel lát munkához s a kisebb kezdeti sikertelenségek után csökken a munkakedv. Itt a vezető munkájára van szükség. Me ■ kell magyaráznia, hogy minden egye. sikertelenség nagy tanulságot jelent a jövőre vonatkozóan. Ismét a lakszakállasiekat említem. A múlt évben gyapottal kísérleteztek. A növény szépen növekedett, de a termés nem ért be. Ez a sikertelenség nem törte le őket. Ez év folyamán már kora tavasszal gyeptéglákba helyezte el a magot és azt melegágyban keltették ki. Így néhány nappal, sót héttel előbb kezdődött meg. a növény fejlődési folyamata s őszig egész bizonyosan be is érik. Tehát az első sikertelenségek előtt nem szabad megtorpanni Sok-sok jó kör működűt. Ám észlelhető az elszigetelődés jelensége országos méretben is. Sokan csupán szerénységből nem írnak sikereikről Nern gondolnak arra, hogy tapasztalataik ismertetése nagy segítséget jelent a többi kör számára. Ezért írjatok munkátokról az Üj Ifjúságnak és a Pionírok Lapiának. Végezetül még annyit: a Micsurin- körben akkor lesz igazán jó és eredményes munka, he ott a természei ifjú meghódítói és átalakító; öj ismeretekkel gazdagodnak, megtanulnak a gazda szemével nézni saját és társaik munkájára s ugyanakkor az ott végzett munka szórakoztató is lesz. is. L. /
