Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-07 / 27. szám

1*954. április 7. Ol IFJÚSÁG (Folytatás a 4. oldalról) deoki képességei szerint, mindenkinek szükséglete alapján!” A propagandista ezután megmagya­rázza, hogy a kommunizmusban meg­változik az ember viszonya is a mun­kához. Megmagyarázza, miért tekintet­ték a kapitalizmus idejében a testi munkát megalázónak és miért válik a munka a szocializmusban becsület, hő­siesség és dicsőség dolgává. Ehelyütt rámutathat a szocialista verseny, a sztahanovista mozgalom stb. példaképeire. Mindezek már a munkához való új viszony megnyilvá­nulásai, annak a bizonyítékai, hogy az emberek már tudatára ébredtek, mi­szerint csakis a munka biztosíthatja a társadalom anyagi és kulturális növe­kedését és jólétét, a kommunizmus kiépítését, hogy a munka az emberek elsőrangú életszükségletévé válik-s­A propagandista ezután rámutat ar­ra a tényre, hogy a nehéz és nagy erő­kifejtést igénylő '..unkát teljesen fel­váltják a gépek, a termelés automati­zálása egyre tökéletesebbé válik. Az ilyen termelés természetesen magas képzettségű dolgozókat igényel. Az ipar valamennyi dolgozójának ma­gas technikai képzettséget kell szerez­nie. Minden mezőgazdasáoi dolgozónak tökéletesen el kell sajátítania az agro­technikát, zoológiát, agrobiológiát stb. Magas termelékenységnél a munkaidő egyre fokozottabb mértékben lesz le­rövidíthető, az emberek egyre több időt szentelhetnek majd az önképzés­nek, a kultúrának, a sportnak és a szórakozásnak. Azzal a kérdéssel, miképpen alakul­nak majd a dolgok a kommunizmus­ban, a propagandista lehetőleg ne fog­lalkozzék túlbőven. A vitát is inkább arra kell irányítani, miképpen változik a Szovjetunió, miképpen valósítja meg az átmenetet a szocializmustól a kom­munizmusig. Ennek a résznek befejezésében a propagandista felhívja hallgatósága fi­gyelmét, hogy az ilyen társadalmat nem lehet néhány nap alatt kiépíteni. A kommunista társadalom létrehozásá­hoz az egész társadalom céltudatos, lelkes építő igyekezetére van szükség. Ezt a végső célt a szovjet népnek: a Szovjetunió Kommunista Pártja mu­tatja meg. Előadásának második részében: „Mi­képpen váltja valóra a Szovjetunió az áttérést a szocializmusról a kommu­nizmusra’!,,. a propagandista fokozott és összpontosított figyelemmel magya­rázza meg, hogy a Szovjetunió a kom­munizmusra való áttérésben főként három olyan feladatot tart szeme előtt, amely ez egész nép anyagi és kultu­rális színvonalának szakadatlan eme­lését szolgálja. Az első feladat mindenekelőtt az ipari termelés, főleg pedig a könnyű­ipar és élelmiszeriper termelésének fejlesztése, amelynek teljesítőképessé­gét 1955-ben az 1950. évi színvonalhoz viszonyítva 70 százalékkal emelik. A második feladat a mezőgazdasági termelés fejlesztése, amely például a gabonafélék termelésében 40—50 szá­zalékkal, az állattenyésztés terén pedig 80—90 százalékkal növekszik a fent- említett időszakban. A harmadik feladat a kultúra, isko­laügy és tudomány rohamos kifejlesz­tése. Ezen a téren rátérnek a kötelező középiskolai képzettség módszerére, új iskolák, mozik, színházak, tudományos intézetek, sporttelepek építésére, a közegészségügyi gondoskodás kiszéle­sítésére stb. A propagandista ezzel kapcsolatban rámutat néhány tényre Szeburov elv­társnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán elmondott beszámolójából. Felemlíti például, hogy a mezőgazdaság Megsegítése érdeké­ben az ön tözőcsatornák kiterjedt há­lózatát építik ki (legjobb, ha ezeket térképen is megmutatja), nagyarányú villamosítást valósítanak meg, kibőví­tik a gépparkot, villamos traktorokat gyártanak stb. A tárgykör ezen részében a propa­gandista -több példát hozhat fel Ma­lenkov elvtárs beszámolójából, amelyet a Szovjetunió Legfelső Szovjetének 1953. augusztus ?8-_n tartott V. ülé­sén mondott el (a CsKP KB-nak kia­dása, 1353), továbbá használja fel Hruscsov elvtárs nyilatkozatának rész­leteit. amelyet a Szovjetunió Kommu­nista Pártjf Központi Bizottságának 1953 szeptember 3-án tartott ülésén mondott el „A Szovjetunió mezőgazda­ságának további fejlesztésére irányuló intézkedésekről” (a CsKP KB-nak kia­dása. 1953). Ezenfelül szemelvényeket olvashat fel az „Arany csillag lovagja” című könyvből, a két utolsó bekezdést, továbbá a könyv zárszavát, valamint e „Virradat az ország fölött” című könyvből A propagandista rámutat, miként kezdte meg a Szovjetunió a rónaságok és ugarok kiterjedt megművelését. Er­re nézve példákat hoz fel a Szovjet­éit Kommunista Pártja Központi Bi­Módszertani tanácsok a CsISz alapfokú politikai körök propagandistáinak zottságának legutóbbi határozatából. (Oj szó 195.. III. 11.). A propagandista ehelyütt rámutathat annak fontosságára is, hogy határmen­ti vidékeinket teljesen betelepítsük. Ezekből a tényekből a propagandista azt a végső következtetést vonja le, hogy a Szovjetunió egész tevékenysé­ge jelenleg a dolgozók életszínvonalá­nak rohamos növelésére irányul és ez annak a lelkesedésnek az eredménye, amellyel a nép, a párt és kormány po­litikáját megvalósítja. A szocializmustól a kommunizmusig terjedő átmeneti időszak közgazdasági kérdéseivel, úgy ahogy azokat Sztálin elvtárs taglalja a „Szovjetunió köz- gazdasági problémái”-ben, ezúttal ne foglalkozzék, mert a hallgatóság túl­nyomó része ezt még nem értené meg. A propagandista ezután magyarázza el a hallgatóság előtt, a párt és állam vezető szerepét a Szovjetunióban kom­munizmusának építésében. Rámutat a Szovjetunió Kommunista Pártja szer­vező és alakító erejére, amely döntő tényező, amely a szovjet népet a kom­munizmus kiépítéséhez vezeti. Megadja az irányvonalat, mely sze­rint ez építés igazodik. Irányítja és el­lenőrzi a kommunisták munkáját s ez­zel biztosítja az irányvonalakban ki­tűzött feladatok teljesítését. Tömeg- szervezetei útján a dolgozó népet a munkához való szocialista viszonyra, az emberek kölcsönös tiszteletére ne­veli, mert ezek a tulajdonságok fölöt­te fontos előfeltételei a kommunista társadalom kiépítésének. A propagandista rámutat a Komszo- molnak mint a Szovjetunió Komunista Pártja segítőjének jelentőségére, a párt politikájának megvalósításában. Erre nézve felhasználhatja azt ez anya­got is, amelyet a Rudé piávo és a M!a- dá fronta, Üj Ifjúság, Üj Szó közölt a Komszomol XII. kongresszusa alkalmá­ból. A propagandista felhívja a hallgató­ság figyelmét a kommunizmus építésé­ben a szovjet állam feladataira is. Ép­pen a szovjet állam az a tényező, amely az ország gazdasági és kulturális kié­pítését irányítja, gondoskodik a szo­cialista isndszer megszilárdításáról és védelmezi a szovjet népet minden el­lenséggel szemben. Előadásának harmadik részében a propagandista rámutat a Szovjetunió­ban a kommunizmus építésének nem­zetközi jelentőségére, mert a Szovjet­unió e nemzetek közötti béke és e- gyüttműködés élharcosa, amint azt már az előző leckében ismertettük. A pro­pagandista a Szovjetuniót egyúttal a világ dolgozóinak példaképeként mu­tatja be, amely bebizonyította, hogy csakis a szocialista társadalmi rend biztosíthatja az ország gazdasági és kulturális felvirágzását. A kommuniz­mus építésében tanúsított példás mun­kájával erőt önt a kapitalista országok munkásosztályaiba, a kapitalizmus megtöréséért folyó harcban, körvona­lazza azt az életet, amelyet a kapita­listák uralmának letörése után érhet­nek el. A Szovjetunió nélkül nálunk sem lé­tezne népi demokrácia, járhatatlan lenne a szocializmus felé vezető út. A Szovjetunió termelési tapasztalataival segítségünkre siet. A szovjet üzemek és falvak élenjáró dolgozói példát mu­tatnak, rendelkezésünkre állanak azok a tapasztalatok is, amelyeket a mi dolgozóink szereznek a Szovjetunióban tett tanulmányutak alkalmával. Kommunista pártunk, a Szovjetunió Kommunista Pártja példája nyomán, irányt mutat országunkban a szocia­lizmus építésében és biztosítja ez irányvonal betartását. Hatalmas tapasz­talatok kútforrásává váltak gazdasá­gunk kiépítésének ötéves tervei is, amelyek évről évre emelik népünk gaz­dasági és kulturális színvonalát. A szovjet tapasztalatoknak hazánkban va­ló érvényesítése azt eredményezi, hogy a munka termelékenysége szakadatla­nul növekedik, akár az iparról, akár pedig a mezőga -dóságról van szó. Itt különböző olyan eseteket említ­hetünk fel, amelyekről a napi sajtó számol be. Amint a Szovjetunió Komunista Pártja, éppúgy a mi Csehszlovákiai Kommunista Pártunk is programmjábe vette a kommunista társadalom kiépí­tésit és így kezeskedik a lakosság é- letszínvi.nalának szakadatlan emelke­déséről. Éppen ezért az ataofokú po­litikai köröknek kezdeményezéssel kell előljárniok Gsehszlová ia Kommunis­ta Pártja X. kongresszusa alkalmából vállalt szocialista felajánlásokban, mert ez a kongresszus fontos határkövet jelent a kommunizmus alsóbb szakaszá­nak, a szocialista társadalomnak gvor sabb megvalósításában. A propagandis- ta magyarázatának véqén a haügoró- sápgal elolvastatja a tananyagot Aján­latosnak tartjuk, hogy a propagandis­ts a vitát a következő kérdésekre irá­nyítsa: l. Miként valósítja meq a Szovjetunió az áttérést a szocializmustól a kom­2. Milyen feladatok hárulnak a Szov­jetunió Kommunista Pártjára és a szovjet államra a kommunizmus é- pítésében. 3. Milyen jelentőséggel bír a kommu­nizmus építése a világ dolgozóinak és a világbéke megszilárdításának szempontjából. Mindenesetre csak helyeselhetjük, ha a propagandista az eszmecsere so­rán bemutatja a Szovjetunió térképét is és azon felvázolja a villamosítás ha­ladását, továbbá azt, hogy miképpen bővítik ki a szovjet emberek a külön­böző növények termesztésének hatá­rait, egyre közeledve a sarkkörhöz, sőt a sarkkörön túlra stb. Igen alkalmas segédeszközt jelentenek ebben a szov­jet városok, a Metro, felhőkarcolók, automatikusan működő gyárak, kom­bájnok és hasonlók fényképei. Célsze­rű, ha ezeket a segédeszközöket a hallgatók maguk válogatják ki és hoz­zák el az eszmecserére. Fontos, hogy az eszmecserét úgy irányítsuk, hogy a vita végső következ- tewse abba a megállapításba torkoll­jék: ha munkánkat és építésünket a Szovjetunió példája alapján végezzük, felépítjük a szocializmust, biztosítjuk népünk magas anyagi és kulturális színvonalát, hozzájárulunk a világbéke megszilárdításához. Hogyan szervezzük meg a poli­tikai kör záró eszmecseréjét A CsISz oktatási évében eszközölt módosítások alapján, az alapfokú poli­tikai körök munkája a 15. lecke átvé­telével fejeződik be, am lyet a 16 lecke után veszünk át, május utolsó hetében. A módosításokra vonatkozó tanácsokat a Módszertani útbaigazítá­sokban adtuk tudtára e CsISz alapfokú politikai -köreinek V. tárgykörével kap­csolatban. 1954. júnitls 1. és 15. között vala­mennyi alapfokú politikai kör összejö­vetelére sor kerül. Erre az eszmecse­rére a propagandistának rendkívül gondosan keli felkészülnie, hogy így biztosítsa annak kellő lefolyását és ez­által az eszmecsere megalapozza a kör tagjainak megnyerését a jövő oktatási évben való tamulmányokra. Az eszmecsere előkészítése A propagandista a záró eszmecseré­re előkészíti a kör munkájának kiér­tékelését, aminél (az alapszervezet jel­lege szerint) az alábbi alapvető szem­pontokra van tekintetei: 1. Milyen mértékben sikerült a kör tag­jainak elsajgtítaniok a politikai ok­tatás lényegét; 2. Milv n módon kapcsolódtak bele a kör tagjai a választáseiőtti agitáció- ba és miképpen segédkeztek a nem­zeti bizottságok választásának le­folytatásában; 3. Miképpen nyilvánultak meg a tanul­mányok eredményei a hallgatók munkájában. Ezen a munkakiértékelésen kívül a propagandista elkészíti a kör minden­egyes tagjának rövid röllemzését is, az alábbi pontok alapján: 1. Milyen magatartást tanúsított az oktatás folyamán; 2. Miként folytatta tanulmányait és ho­gyan szólt hozzá a viták során; 3. Javaslat a jövőévi oktatási alakulat­ba történő besorolásra. A propagandistának nyí'ik legjobb alkalma arra, hogy a kör tagjait ala­posan megismerje s ezért kötelességé­nek kell tekintenie, hogy behatóan ké­szítse .1 azok jellemzését, hogy így hozzájárulhassanak a záró eszmecsere helyes és folyamatos lebonyolításához. A propagand'sta segédjének feladatai az eszmecsere előkésztésében: a) Biztosítani a politika kör valameny- , nyi tagjának részvételét; b) Meghívni az alapszervezet választ­mányának képviselőjét; d) Meghívni a CsISz járási választmá­nyának képviselőjét; d) A kör tagjaival együttműködve fel­díszíteni a helyiséget, amelyben a záró eszmecserét megtartjuk. A záró eszmecselt lefolyása: A záró eszmecserét a propagandista vezeti. Beszámolójának első részében is­mertet, a kör munkájának előkészített kiértékelését. Ezután a kör munkáját a tagok értékelik ki; megvitatják, mit nyújtott számuk-a az oktatás, mi vál­totta ki tetszésüket, vagy nemtetszé­süket a körben. Ennek a résznek a végső következtetését a propagandista vonja le. Az eszmecsere második részének, feladata az, hogy a kör minden egyes tan ;.j előtt vis'zatü izze, milyen fo- gva*ékosságokat tenusltott a tanulmá­nyok folyamán, iképpen küszöbölhet1 ki hibáit s milyen előfeltétel"! vannak a jövőévi tanulmányok számára. A propagandist''- a kör minden tag­iának munkáját az előre elkészítet* jellemzés aiaojén értékeli ki. a '.őr tagjai a kiértékelést kiegészítik, hogy minden elvtársnak valóban az egész kintetben igen sok függ a propagan­distától, hogy a hiányok kritikája való­ban az elvtársak segítségére legyen, nehogy azt eredményezze, hogy a gyen­gébb és kevésbbé fejlett elvtársakat visszeriassze a további tanulmányok­tól. A propagandista kiemeli és az egész kollektíva elé példaként állítja azokat az elvtársaket, akik tanulmányaikat .ól végezték, kötelességeiket a munkahe­lyen és szervezetben maradéktalanul teljesítették. Az egész összejövetelt baráti esz­mecsere szellemében kell lefolytatni s ennek semmiesetro sem szabad a ta­gok leigazolásává válni , amiből bi­zonyos félelem keletkezne, ami a ta­gokat visszarieszthatná a további ta­nulmányoktól. Azok a körök, amelyek nagyobbszá- mú taggal rendelke lek, kétezerre jön­nek össze, hogy így lehetővé váljék a kör minden egyes hallgatójának beható kiértékelése. Az eszmecsere harmadik részében a fiúk és lányok a nyári idő­szakban végzendő munkájukról beszél-, getnek el. A záró eszmecserének arra kel! irá­nyulnia, hogy a kör tojai kidolgozzák maguknak azt a könyvolvasási tervet, amely lehetővé teszi a körben szerzet! ismeretek kibővítését. A hallgatóknak a könyvek olveséröre bőségesen nyílik lehetőségük s azonfelül, hogy a köny­vek ol ■asása szórakozást jelent szá­mukra, így a könyvekből vett példákkal is bővíthetik tudásukat. Az új oktatási év megnyitásáig t körök tagjai egy vagy két eszmecserére is összejöhet- ! nek, ahol megvitatják az elolvasott i könyveket s így előkészülhetnek a Fu- cík-jelvény elnyerésére. A záró eszmecsere lehetőleg ered­ményezzen olyan felajánlásokat is, a- melyekben a tagok kötelezik magukat, hoov a jövő oktatási év alapvető poli­tikai körei részére megnyerik az ifjú- saoot. A kör tagjaiból agitkettősöket is al­kothatunk', amelyek a nyári hónapok­ban beszélgetést folytatnak a fiatalok­kal és amelyeknek az a célja, hogy e- zeket a fiatalokat a CsISz politikai kö­retben való tanulás számára nyerjék meg. Minthogy a záró eszmecsere arra az időszakra esik. amikor Prágában ösz- szeül Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa, a kör tag­jai lehetőleg kezdeményezzenek esz­mecseréket az alapszervezetek egész tagságának bevonásával, a CsKP X. kongresszusának eredményeiről. Az eszmecserét a kör valamennyi tagja is előkészítheti, az szmeésere vezetésé­vel vagy a hozzászólások kidolgozásá­val pedig a kör legjobb tagjait bízzuk meg. A propagandista így a gyakor­latban is kellőképpé- meggyőződhetik, miképpen készítette elő a kör a tago­kat a mindennapi életre és a tapaszta­latok átadására ez egész fiatalság kö­rében. A záró ülésen a kör tagjai közös ki­rándulást is tervezhetnek hazánk emlé­kezetes helyeire, amelvekről az okta­tás során tanulta . Ezzel a kör né­hány tagját bízhatjuk meg. akik kidol­gozzák a kirándulás tervét, beszerzik a kirándulás helyéről szőlő anyagot, hogy így a többeket tájékoztathassák stb. Ezek feladata továbbá az, hogy a kirándulás számára olyan további fia­talokat is megnyerjenek, akik a poli­tikai kört nem látogatták. Az eszmecsere zárszavát a CsISz vá­lasztmányi tagja, vagy járási választ­mányának képviselője mondja el. A propagandista segítője gondosan feljegyzi a zárö eszmecsere lefolyását, mert ez a jegyzőkönyv szolgál majd a’eoként a szervezet választmányának, annak a jelentésnek kidolgozásában, amelye' az alapszervezet taggyűlésén terjeszt be az ifjúság politikai neve­léséről. amelynek alapján kidolgozza jelentését a felső közéaek számára is A záró eszmecserén tegyenek ja­vaslat't. váj ion a propagandista ez új oktatá i évben is mente tja-e tisztjét, miután a kör tagjai magasabb típusú körbe mennek át. avagy a CsKP szer­vezeteinek javaslatot tesznek-e a Pártoktatási Évbe való beosztásra. Ha a propagandistának s az egész körnek ilyen végkövetkeztetésekkel si­kerül Kiértékelnie munkáját,# rrecbíz- b a'aeot készít elő az új oktatási év és e fiatalság közösségének további megszilárdítása számára, amennyiben ez az örömteli nyár után újult kedv­vel tér vissza', hogy tudását tovább tö­kéletesítse s ezzel még jobben teljesít­se feladatait hazjik szocialista építé­sében. Az oktatási év lefolyásáról szóló je­lentéseket a CteíSz alapszervezeteinek válasz'mánvei. a járási vá'esztmánynak küldik el. A propag ndistákat és segí­tőiket felkérjük. ■» a CsISz választ­mányának legyenek segítségére a je­lentés k dolgozásában s gondoskodja­nak annak idejében velő beküldéséről. hogy a CsISz politikai alapköreiben szerzett egészévi tapasztalataikat ves­sék papírra s azokat ac.ják a sajtó rendelkezésére (járási, kerületi sajtó­nak, a Mladá Fronte. Práca mladych, Rudé právo és Propagandista szerkesz­tőségének, Oj Ifjúságnak), vagy küld­jék meg a CsISz központi bizottsága nevelési és propegandaosztályának. A CsISz központi bizottságának népnevelési és propagandaosz á- lya, Praha II., Gorkij-tér 24. sz. Irodalomjegyzék a propagandisták szá­rnál a 16. lecke Kötelező: SZTÁLIN: A szocializmus közgazdasági problémái a •j-’ovjetunióban, 5—6. fejeze ; MOLOTOV: A berlini konferencia ered­ményeiről; Rudé právo, 1954 III 5. MAr F.NKOV: Beszámoló a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX kongresz- szusán, I. fejezet (A Szovjetunó nemzetközi helyzete). Javasolt: SZTÁLIN: Beszámoló a második világ­háború jellegéről és eredményeiről gyűjtemény); SZTÁLIN a jelenlegi békeharcban, 104. old.; A Szovjetunió külpolitikája (gyűj­temény); KOROVIN: A szovjet külpolitika alap­elvei, 7—13. old.; A berlini és genfi konferencián el­hangzott nyilatkozatok: MAtr'NKOV: Beszéd a választókhoz (Oj Szó, 1854 III. 10); HRUSCSOV' Beszéd a választókhoz (Üj Szó, 1954. III. 12.); Szépirodalom: ERFNBURG: Kilencedik hullám: ASKENÄZY: Német kikelet, Magas po- litlka; SPANOV: Gyújtogatok: BAUMIER: Hitlertől Trumanig: NEZVAL: Békedal; KUBKA: Kis történetek Truman úr számára; A gurutó dollár, (gyűjtemény, Mla­dá fronta kiadása) Színdarabok: A sakál, Az arany sas, Az élet újból megindul, Dal a törökök országá­ról, A marseillei vonat. Film: Berlin eleste, Az elitéit falu, A há­ború istenei. Találkozás az Elbán, Titkos küldetés, Gyarmat a föld alatt, Szöktetés, Távol* őrsön, Hol­nap mindenütt táncolunk, Solvay titkos iratai, Az -züst port titka. Bukaresti találkozó. 15. lecke Kötelező: SZTÁLIN: A szocializmus közgazdasági problémái a zovjetunióban (Jaro- senko elvtárs fő hibáiról szóló fe­jezet); MALEN 'OV: A Szovjetunió Legfe.ső Szovjetének V. ülésén mondott nyi­latkozat, 1953. VIII. 28.; A Kommunista kiáltvány („Proletá­rok és kommunisták” c. fejezet). Javasolt: HROSCSFV: Nyilatkozat a Szovjetunió Kom nun sta Pártja Központi Bi­zottságának 1953. szept. 3. ülésén „A szovjet mezőgazdaság további fejlesztésére irányuló intézkedések­ről”: MALENKOV: Beszéd • választókhoz; HRUSt'SEV- Beszed a választókhoz, (Oj Szó, 1954. III 9.) Szépirodalom: BABAJEVSZKIJ; Arany csillag lovagja, Virradat az ország fölött; NYÍKOLAJEVNA: Aratás; GORBATOV Donbass; AGRANOVSZKIJ: Kokszaglz; MEGYINSZKIJ: Marja; PANYTYILEJEV: Első hét. Film: Aratás, Kubányi kozákok, Csillagok fényénél. Voloa-Don, Bőkezű nyár. munizmusra. kollektív a segítségére legyen. E te­Kérjük ezenfelül a propagandistákat. Távol Moszkvától.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents