Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-04-03 / 26. szám
1954. április 3. miRüsÄs Szovjet módszerek szerint A kassai kerületben évről-évre mindjobban kiszélesítik a juhtenyésztést. Az ötéves terv folyamán 57.7 százalékkal emelték. Az emelkedés azokban az EFSz-ekben érte el a legmagasabb pontot, ahol a szövetkezeti tagok tudatában voltak a juhtenyésztés fontosságának. Különösen a gyapjú, amely textiliparunk fontos nyersanyagát képezi, biztosít részükre jelentős jövedelmet. Erről legjobban a királyhelmeci, kenyheci, migléci, leleszi szövetkezeti tagok győződtek meg. Például, a kassai járásban lévő migléci szövetkezeti tagok, tavaly 360 Julitól 1500 kg gyapjút és 2800 kg sajtot adtak el. Az eddig elért eredményeken annyira felbuzdultak, hogy elhatározták juhállományuk kiszélesítését. Képünkön Majoros József juhászt látjuk, aki tavaly a magas gyapjú termésért a ^ Megbízotti Hivatal kitüntetésében részesült. A kassai Kerületi Földművelési Kutató Intézet és a kerületi nemzeti bizottság földművelési ügyosztálya, ezekben a napokban, a Kassa melletti gép- és trak- toráliomáson előadást rendezett a burgonya fészkes-négyzetes vetéséről az agronómusok és mechanikusok számára. Ján Hlavác mérnök, a nagy lomnici kutató intézet igazgatója, aki az előadást vezette, megismertette a részvevőket a marker (burgonyaültető-gép) használatával. A markerrel már tavaly dolgoztak a burgonya ültetésénél a Kis Szlavkovban, ahol 385 mázsa rekordhozamot értek el hektáronként. Képünkön a marker tervezői megmagyarázzák a mechanikusoknak és az agro- nómusoknak a marker használatát és tevékenységét a burgonya fészkesnégyzetes vetésénél. Józsi bácsi örül neveltjeinek * « • * Falusi fiatalok l a X. párt kongresszus j i tiszteletére , f A földműves ifjúság megértette ” ! a X. pártkongresszus jelentőségét, ü 1 A fiatalok tudják azt, hogy az a 1 sok jó, melyben részesülnek pár- ! tunk ajándéka. Falusi szervezeteink kötelezettségvállalásaikkal világosan | kifejezik pártunk iránt érzett eze- ■ retetüket. [ ★ A kicsindi CsISz-szervezet tagjai tíz új tagot szereznek a szervezet számára, a kultúrház építésénél ledolgoznak 500 brigádórát, az utak megjavításánál május 1-ig 200 órát. ★ A bátorkeszi fiatalok 100 órát dolgoznak le az EFSz-ben. + A muzslai CsISz-szervezet tagjai a pártotthon építésénél ledolgoz- ' nak 200 brigádórát, az EFSz-ben. minden tag 5 órát. Március 1-ig ” megalakítják az olvasókört. (Az ol- .. vasókör már szépen működik). 1 ' ★ A párkányi CsISz-szervezet tagjai személyenként 6 órát dolgoznak le a kultúrház építésénél s a tagság 300/o-a megszerzi a Fucsík jelvényt. * A köbölkúti gép- és traktorállomás fiataljai 5-en megszerzik a Fucsík jelvényt • s 5 új tagot szereznek a szervezet számára. Megalakítják a kultúrbri- 1 gádot s rendszeresen látogatják majd e falvakon lévő traktorosbrigádokat. A kismácsédi CsISz-szervezet tagjai 500 brigádórát dolgoznak le az EFSz-ben. Május 1-ig két műsoros estét rendeznek. A szervezet tagjainak egyéni kötelezettségvállalásai igen értékesek. Gábor elvtárs ’ 50 órát, Jasov és Pribel elvtársnők 40 órát dolgoznak le az EFSz-ben. A szervezet tagjainak egyéni kötelezettségvállalása meghaladja a 210 órát. Ellopott ifjúság (Folytatás a 24. számból). Freddy természetesen elkésett a löncsről. Mikor hazaért, a család már felkelt az asztaltól. Jenny mindjárt elsomfordált hazulról, hogy a megbeszélt helyen találkozzék Dickkel. Nem szándékoztak kirándulni. A természet nem nagyon csábította ükét. Amerikában, ahol minden a magántulajdon alapján áll, a szabadban való üdülés hozzáférhetetlen azok számára, akik nem birtokosok. Az erdők és mezők magántulajdonban vannak. Szabály szerint be vannak kerítve. Ha pedig nincs kerítés, ott a figyelmeztető felírás: „Magántula; dón. Tilos a belépés.” A rendbontást szigorúan büntetik, afnit. Jenny és Dick jól tudnak. Ezért inkább a szórakoztató parkba mennek. Jenny nem túl válogatós a szórakozásban. Minden, amit a parkban lát, ujjongást vált ki belőle.. Egyik attrakció a másikat követi. Dick a jós- nühöz vezeti. Jenny babonás félelemmel hallgatja a kétértelműségeket, amelyeket az öreg jósnő mormog. — Majd az elvarázsolt kastélyba mennek. Jenny naiv elragadtatással nézegeti a soronlévü attrakciókat. Hirtelen, valahonnan alulról, sűrített leve- güáramlat csap fel. Jenny rövid szok- nyácskája felrepül. Míg a zavarodott lányka rendbehozza magát, körülötte hangosan hahotáznak a bámészkodók. Később a parkban sétálnak. Keveset beszélnek. Nincsenek hozzászokva az élénkebb társalgáshoz — a gumirágást viszont egy pillanatra sem hagyják abba. Az Atlantic City-beli szépségversenyre terelődik a szó. — Jenny szeme lázban ég. Gondolatban már régen készül a szépségversenyre. Havonta gondosan ellenőrzi, hogy alakja megfelel-e azoknak a szabványoknak, amelyek az ideális amerikai női alakot előírják. Ezeket a szabványokat a ,,Look” heti folyóiratban olvasta és kívülről tudja ükét. íme az adatok: magasság — 165 cm, mellbü- ség — 86 cm, derék — 67 cm, csípi! — 94 cm, lábikra — 33 cm, a súly — 55.64 kg. •— Ezek az ,.eszményi amerikai nő” méretei. A parkbeli séta csak a többi szórakozás bevezetője. A következő állomás a bár, ahol Jenny és Dick két-két koktélt isznak. Onnan az éjszakai klubba mennek. Csak kevés italmérés és zenés kávéház zárja he kapuit a kezdő lumpok .előtt. A Legtöbb épp -. olyan szívesen kiszolgálja -é sihedere- két. mint a felnőtteket. Csak a nyereségre gondolnak. Ha a serdüld ifjúnak van. dollárja, akkor joga is van mindannak élvezetére, amit a new- yorki kocsma nyújtani tud. Dick viszkit rendel szódával. Szakértőén szopogtatják az italt. Azután a terem közepén a túlzsúfolt parket: ten táncolnak. Jenny szédül az italtól és állandóan eltéveszti a taktust. Ez nagyon szórakoztatja. Különben kitünően táncolt és évente fellép barátnőivel a Keresztény Ifjak Egyesületének jótékonycélú ünnepélyén rendezett revűben. Ilyekor bárgörlök---7nek öltöznek és a „keresztény fiatalság” vidáman hahotázík, merész, hetyke mozdulataik láttánKéső este a táncolok tömegében Jenny felfedezi bátyját. Freddyt. Valamelyik bárból jött át egy csomó fiatal lánnyal és fiúval. Az egész társaság alaposan berúgott. Arról, ami később történt, Jenny nem tud magának számot adni. Másnap reggel bevallja bátyjának, hogy nem émlékszik rá, hová vezette őt Dick, s mi történt később. Freddy nem néz a szemébe és hallgatva vállat von. Nagyon jól tudja, hogy mivel végződnek az effajta szórakozások. * * * Az Egyesült Államokban az utolsó években a nemibetegségek óriási növekedését észlelték — különösen a fiatalság körében. Dr. Albert Deutsch, aki a közegészség terén végzett kutatásairól híres, a „Nation” nevű hetilapban közzétett adatai szerint a szi- filiszes megbetegedések száma a mindkét nembeli serdülök csoportjában, főleg a lányoknál tizenöt és tizenkilenc év között, kétszerese a háborúelőttinek, amely pedig ugyancsak magas volt. Emellett Deutsch dr. csak a bejelentett megbetegedéseket vette számba. Az amerikaiak kora ifjúságuktól folytatott abnormális életformája azzal az elkerülhetetlen következmén.v- nyel jár, hogy később igen nagyszámban szenvednek valamilyen szervi betegségben. A hivatalos statisztika szerint az Egyesült Államokban több mint négymillió megrögzött alkoholista van, nem szólva azokról, akik az' alkoholizmus határán vannak. Dr. Thomas Párán e statisztikára támaszkodva, a „New York Herald Tribune”, ban azt írta., hogy nyolcmillió amerikai alkoholizmusból eredő idegbajban szenved; a háború alatt pedig szellemi vagy testi fogyatékosság folytán ötmillió amerikai fiatalember bizonyult katonai szolgálatra alkalmatlannak. •— Ezenkívül a besorozottak közül, egészségi állapotukra való tekintettel — főleg idegbajuk miatt — 70.000-et mentettek fel. Ezek a gyilkos számok ékesszólóan bizonyítják, hogy milyen „egészséges” hatással van a fiatalságra a sokat hangoztatott „amerikai életforma.” Az amerikai fiatalságnak az egészséges, lelkiéleti -szabályaitól, való elfordulására jellemző az a tömeges gyermekhisztéria. amely Frank Sinatra koncertjein évek óta megnyilvánul. Nehéz volna elmondani, hogy mi az a vonzóerő, amit ez az elég jelentéktelen énekes a serdülő fiatalságra, főképpen a lányokra gyakorol. Sinatra fiatal hódolóinak viselkedése vaksággal kóros jellegű. Napokig állnak sorban csak azért, hogy bálványuk koncertjét meghallgathassák. A pénztárnyitás percében a sorbanálkk között nem egyszer támadt verekedés. A pénztárnál rendszerint rendőrök álW nak őrt. Gyakran mentőket kell hívni, hogy a sérülteket, kórházba szállítsák. Vége II Szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Nagy-Britannia és az USA kormányaihoz (folytatás az I. oldalról.) amit az európai államok történetének legutóbbi százéves tapasztalatai igazolnak. A szovjet kormány éppen ezért gyakran figyelmeztette a francia kormányt, éppen úgy, mint Anglia és az USA kormányait, arra a veszélyre, amelyet az államok katonai csoportosulásainak kialakulása idézne elő. A szovjet kormány különösen az úgynevezett „európai védelmi közösség” megteremtésére irányuló tervekkel kapcsolatban hívta fel erre a figyelmet. Ezek a tervek a német müitarizmusnak összes veszélyes következményeivel való megújítására irányulnak, ami veszélyezteti Európa békéjét és különösen a Nyugat-Németországgal szomszédos államok biztonságát. Mint ismeretes, az „európai védelmi közösség” megteremtésére irányuló tervek kilátásba helyezik hat európai állam zárt katonai csoportosulásának megteremtését és ennek programm- ját követve szervezik a Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Nyugat-Németország fegyveres erőiből álló úgynevezett „európai hadsereget”. Ebben az „európai hadseregben” a hitlerista tábornokok vezetése alatt álló nyugatnémet fegyveres erők játsszák a fő szerepet. Ez ellentétben áll azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok a Szovjetunióval egyetemben vállaltak arra, hogy megakadályozzák a német mi- litarizmus megújhodását. Emellett már most terveket jelentenek be tízekre menő nyugatnémet hadosztályok alakítására. Az is jói ismert tény, hogy az „európai hadsereg” szervezésére irányuló tervekkel kapcsolatban a nyugatnémet uralkodó körök nyíltan célul tűzik ki Nyugat-Németország gyors újrafelfegyverzését és intézkedések végrehajtását az összes fegyvernemek rendes fegyveres erejének megteremtésére és nem tartják már többé szükségesnek, hogy a szomszédos államok előtt eltitkolják támadó céljaikat. Európa békeszerető nemzeteinek és különösen Nyugat- Németország szomszédainak ezért jogos a félelmük biztonságuk miatt azzal a veszéllyel kapcsolatban, amelyet a megújhódott német militarizmus és Nyugat-Németországnak az európai védelmi közösségbe való bevonása jelent. A német militarizmus megújítása és európai katonai csoportosulások létesítése útjának folytatása nemcsak azt jelenti, hogy nem járulnak hozzá a béke megszilárdításához, hanem ellenkezőleg, új háború előkészítésére törekszenek. Most azonban fontos, hogy minden békeszerető állam és elsősorban a nagyhatalmak az eddiginél sokkal jobban fokozzák törekvésüket az új háború megakadályozására, annak megakadályozására, hogy az európai nemzeteket és köztük a német nemzetet, ne sodorják be egy, a jelenlegi körülmények között a nemzetek szempontjából különösen veszélyes új háborúba. Ezt a feladatot csak akkor oldhatják meg sikeresen, ha az európai államok egymás ellen irányuló katonai csoportosulásai helyett kiépítik az összes európai államok közös törekvésén alapuló európai biztonsági rendszert. Ennek a kollektív európai biztonsági rendszernek a megteremtése egyúttal megfelel a világbéke megszilárdítása érdekeinek. Ezért, különösen a berlini értekezlet után, sok ország és a széles nemzetközi körök aktívan támogatták az európai kollektív biztonság gondolatát. Az európai szerződés megkötésére tett szovjet javaslat tárgyalásakor a berlini értekezleten ellentétek merültek fei, amelyek megakadályozták a már elfogadott határozat jóváhagyását. Tekintettel e fontos kérdésben való megegyezés jelentőségére, a szovjet kormány célszerűnek tartja, hogy folytassák a tárgyalást erről a javaslatról. Az európai kollektív biztonság biztosítására tett szovjet javaslat tárgyalásakor olyan nézetek merültek fel, hogy nem kívánatos az Amerikai Egyesült Államok kimaradása a kollektív európai biztonságról szóló szerződésből. Tekintettel e körülményre és arra, hogy az Egyesült Államok a második világháború idején részt vettek a hitlerista agresszió elleni közös harcban és tekintettel arra a felelősségre, amely a Szovjetunióval, Franciaországgal és Angliával egytemben Európa helyzetének háború utáni megoldásáért az USA-ra hárult és tekintettel az amerikai kormány berlini értekezleten elfoglalt álláspontjára, a szovjet kormány semmi akadályát nem látja annak, hogy az USA-nak „a kollektív európai biztonságról szóló összeurópai szerződésben” való részvételével pozitívan oldhassák meg a kérdést. Ilymódon el kellene tünniök azoknak a nehézségeknek, amelyek a kollektív európai biztonsági rendszer megteremtésének útjában állottak és amelyekre eddig rámutattak. A berlini értekezleten az összeurópai szerződésre tett szovjet javaslat megtárgyalásakor a kollektív európai biztonsági rendszer megteremtésével kapcsolatban az „északatlanti szerződés szervezetének” helyét és szerepét is szó- bahozták. Franciaország képviselője, Anglia és az USA képviselője azt állította, hogy az északatlanti szerződés védelmi jellegű és egyetlen állam vagy államok csoportja ellen sem irányul. Franciaország hivatalos képviselői, éppúgy mint az USA és Anglia képviselői, a berlini értekezlet után is hasonló kijelentéseket tesznek a kollektív európai biztonsági rendszer megalakítására tett szovjet javaslatról. A szovjet kormány álláspontja az északaiJanti szerződéssel kapcsolatban jól temert. A szovjet kormány nem osztozott és ma sem osztozhat abban az álláspontban, hogy ez a szerződés védelmi jellegű. A szovjet kormány abból indul ki, hogy az északatlanti szerződés az államok zárt csoportosulását alakítja ki, figyelmen kívül hagyja az új német agresszió megakadályozásának feladatát és mivel a hitlerellenes koalíció nagyhatalmi tagjai közül csak a Szovjetunió nem vesz részt ebben a szerződésben, lehetetlen, hogy az északatlanti szerződést ne tartsuk a Szovjetunió ellen irányuló agresszív szerződésnek. Teljesen érthető, hogy az „északatlanti szerződés szervezete” bizonyos körülmények között elveszthetné agresszív jelelegét, és pedig abban az esetben, ha a hitlerellenes koalícióban részt vett minden nagyhatalom tagja lenne. A szovjet kormány békés külpolitikájának változatlan alapelveit tartva szem előtt és a nemzetközi kapcsolatokban lévő feszültség enyhítésére törekedve, ezért készségét fejezi ki arra, hogy az érdekelt kormányokkal együtt megtárgyalja a Szovjetunió részvéteiét az északatlanti szerződésben. Mivel Franciaország kormánya, valamint Anglia és az USA kormányai hirdetik, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére és a béke megszilárdítására törekszenek, elvárhatjuk, hogy pozitív magatartást tanúsítanak lépések megtételére olyan helyzet biztosítása érdekében, hogy az északatlanti szerződés valóban védelmi jellegű legyen és létrejöjjenek azok a feltételek, amelyek kizárják Németország bármely része bevonásának lehetőségét katonai csoportosulásokba. Ebben az esetben az „északatlanti szerződés szervezete" megszűnne az államok zárt katonai csoportosulása lenni, hozzáférhető lenne más európai országok csatlakozásának is, ami a hatékony kollektív európai biztonsági rendszer megteremtésével együtt nagy jelentőségű lenne a világbéke megszilárdítása szempontjából. A szovjet kormány úgy véli, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdéseket a béke és a nemzetek biztonsága megszilárdításának érdekében minden érdekelt állam szempontjából k'e- légítően megoldhatnák. A szovjet kormány azonos szövegű jegyzékeket küldött Anglia és az USA kormányainak is.
