Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-04-03 / 26. szám
Azt akarjuk, hogy dolgozóink jobban öltözködhessenek, előnyösebben beszerezhessék azt, amire háztartásuk kellemessé tételéhez a háztartási munkák megkönnyítéséhez, a jobb lakáshoz szükségük van. (V. Siroky miniszterelnök beszámolójából.) Bratislava, 1954. április 3. Are 30 fillér Hl. évfolyam, 26. szám I s;oviét kormány jegyzéke Franciaország Nagy-Britannia és az USB kormányaihoz Jelentés a CsKP Központi Bizottságának üléséről Folyó hó 29-én tartották meg Prágában a CsKP KB teljes ülését. Az ülésen megvitatták a párt és a kormány határozatának javaslatát, amelynek értelmében 1954. április 1-i hatállyal harmadízben szállítják le a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árait, valamint a javítások és szolgáltatások árait. A javaslatról, valamint a CsKP KB szeptemberi ülésein hozott határozatok teljesítéséről Viliam Siroky elvtárs számolt be. A CsKP Központi Bizottsága egyhangúlag a következő határozatot hozta: 1. Jóváhagyják a CsKP KB-nak és a Csehszlovák Köztársaság kormányának határozati javaslatát a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árainak, valamint a javítások és szolgáltatások árainak leszállításáról. 2. Jóváhagy ják V. Siroky elvtárs beszámolóját, mint a párt és kormány munkájának irányelvét, hogy a párt-, állami és gazdasági munka szakaszán biztosítsák a CsKP KB és a Csehszlovák köztársaság kormányának határozatát a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árainak, valamint a javítások és szolgáltatások árainak leszállításáról. A párt-, állami és gazdasági szerveknek kötelessége, hogy részletesen kidolgozzák és konkretizálják a kitűzött irányelveket és minden intézkedést megtegyenek teljes megvalósításukra. Jelentés a Csehszlovák Köztársaság kormányának üléséről 1954. március 29-én a kormány ülést tartott, amelyen Viliam Siroky miniszterelnök elnökölt. A kormány letárgyalta és egyhangúlag jóváhagyta a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árainak, valamint a javítások és szolgáltatások árainak leszállításáról szóló javaslatot. Á párt és a kormány határozata a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árainak, valamint a javítások és szolgáltatások árainak leszállításáról V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere március 31-én fogadta L. Joh urat, a szovjetunióbeli francia nagykövetet, W. Hayter urat, Nagy-Britannia nagykövetét a Szovjetunióban és Ch. Bohlen urat, az USA nagykövetét a Szovjetunióban és átadta nekik a szovjet kormánynak Franciaország, Nagy-Britannia és ez USA kormányaihoz intézett azonos jegyzékeit. A szovjet kormány francia kormányhoz intézett jegzékének szövege így hangzik: A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy a következőkre hívja fel a francia kormány figyelmét: A Szovjetunió következetesen folytatta és folytatja a béke és az államok közötti kapcsolatok megjavításának politikáját. Ez az államok fegyverzetének általános csökkentésére, valamint az atomfegyver és más tömegpusztító fegyverfajták betiltására tett javaslatokból is kitűnt, melyeket a szovjet kormány az Egyesült Nemzetek Szervezetének előterjesztett. A fegyverzet általános csökkentése, továbbá az atomfegyver és más legveszélyesebb tömegpusztító fegyverfajták megtiltása feladatának megoldása annak a súlyos tehernek óriási megköny- nyítését jelentené, amely a most folyó lázas fegyverkezéssel a nemzetekre nehezedik. Annak a veszélynek elhárítását jelentené, hogy a nagyjelentőségű tudományos felfedezéseket, mint az atomerő felhasználása 'módjának feltalálását, pusztításra használják fel. E feladat megoldása óriási jelentőséggel bírna a béke megszilárdítása és a nemzetek biztonsága szempontjából. Mint ismeretes, eddig nem sikerült megfelelő nemzetközi megegyezésre jutni ezekben a fontos kérdésekben. Ezt fő ! a felmerült nehézségek okozták. Ez a körülmény azonban nem szabad, hogy csökkentse az államok és elsősorban azon nagyhatalmak törekvésének jelentőségét, amelyekre a nemzetközi béke megőrzéséért és az említett egyezmények eléréséért a legfőbb felelősség hárul. Ami a Szovjetuniót illeti, továbbra is szorgalmazni fogja az államok fegyverzetének és fegyveres erőinek jelentős csökkentését és olyan egyezménynek a megkötését, amely biztosítaná az atomerő pusztításra és emberek tömeges kiirtására való felhasználásának megakadályozását. Az államok ilyen irányú törekvésének jelentősége főleg azért is fokozódik, mert állandóan fejlődik az atomfegyver pusztítóereje és ezenkívül a hidrogénbombát is feltalálták, amely jelentősen felülmúlja az atomfegyver erejét. Nem kétséges, hogy az atom és hidrogénfegyver felhasználása háborúban végtelen szenvedést jelentene a nemzeteknek. A békés lakosság tömeges kiirtását és a nagyvárosok — modern iparközpontok, a kultúra és a tudomány, valamint a civilizáció legrégibb központjainak, mint amilyenek a világ államainak fővárosai, elpusztítását jelentené. A szovjet kormány kellő igyekezetét fejt ki a megegyezés lehetőségének megkönnyítésére ezekben a kérdésekben. Egyúttal abból indul ki, hogy vannak még eddig kihasználatlan lehetőségek is a béke megszilárdítására. Ezzel kapcsolatban ki kell emelnünk mindenekelőtt az európai biztonság megszilárdítása kérdésének jelentőségét, mivel az európai béke megszilárdításának döntő jelentősége van a világbéke megőrzésre és az új világháború megakadályozása szempontjából. A szovjet kormány ezért Franciaország, Anglia, az USA és a Szovjetunió külügyminisztereinek berlini értekezletén megtárgyalás végett javaslatot terjesztett elő „az európai biztonság biztosításáról”. Ezzel kapcsolatban javaslatot tett „az európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés” alapelveire. A szerződés tervezete valamennyi európai állam kollektív törekvésének alapján tűzi ki az európai biztonsági rendszer megteremtését. A szerződésben társadalmi rendszerére való tekintet nélkül minden európai állam, tehát Németország is részt vehet, úgyhogy Németország egyesítése előtt a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság vennének részt a szerződésben. A szerződés meghatározza, hogy a szerződés bármely részvevője ellen elkövetett fegyveres támadás esetén minden lehető eszközzel, fegyveres erők felhasználásával is, segítséget nyújtanak a megtámadott államnak, hogy visszaállítsák és megőrizzék a nemzetközi békét és Európa biztonságát. Az európai szerződés alapelveinek tervezete tehát az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának alapelveivel összhangban hatékony európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére irányul. Az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése véget vetne Európában annak, hogy az államok egymás ellen irányuló katonai csoportosulásokat alakítsanak. Az ilyen csoportosulások alakítása elkerülhetetlenül az államok közötti kapcsolatok kiéleződésére, ellenségeskedésük és bizalmatlanságuk fokozására vezet, eltekintve attól, hogy lázas fegyverkezés és a nemzetekre ebből háruló összes következmények kísérik. Azzal is számolni, kell, hogy egyes államok katonai csoportosulásának kialakítása más államok részéről elkerülhetetlenül ennek megfelelő intézkedéseket vált ki biztonságuk biztosításának érdekében. Ilymódon olyan helyzet alakult ki, hogy az államok kapcsolatai nem a béke megőrzése érdekében folytatandó kölcsönös együttműködésre irányuló törekvésen, hanem egyes államoknak más államokkal szemben tanúsított olyan magatartásán épülnek föl, hogy ez elkerülhetetlenül az államok egymás közötti kapcsolataiban levő feszültség kiéleződésére és egyúttal az új háború veszélyének fokozódására vezet. Ezzel kapcsolatban nem kerülheti el figyelmünket, hogy mind az első világháborút, mind a második világháborút az egymással szembenálló államok kato- na; csoportosulásának kialakulása, Európa két ellenséges táborra szakadása előzte meg. Emellett nem feledkezhetünk meg a német militarizmus különösen veszélyes szerepéről e katonai csoportosulásokban, az első és második világháború kirobbantásában. Mindez kiemeli annak jelentőségét, hogy az államok egymással szembenálló katonai csoportosulásainak kialakítására irányuló politikával szembehelyeztük az összes európai államok között a béke megőrzése és megszilárdítása érdekében folytatott hatékony együttműködés politikáját. A nagy és kis európai államok között társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül folytatott együttműködés lehetővé tenné a kiutat abból a helyzetből, hoav Eurónát időszakonként pusztító háborúkba sodorják, (Folytatás a 7. oldaiqn.) A Csehszlovák Köztársaság kormánya és Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az 1953. szeptember 15-i kormánynyilatkozat értelmében, az ipari termelésben elért sikerek alapján, valamint a munkatermelékenység fokozódásával és az önköltségek csökkenésével kapcsolatban elhatározták, hogy 1954. április 1-étől végrehajtják a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árainak, a szolgáltatások árainak további, harmadik leszállítását és szabaddá teszik az arany és ezüst ékszerárú eladását. Ez az intézkedés a munkások és a dolgozó értelmiség reálbérének további emelkedését, a csehszlovák korona vásárló erejének további gyarapodását jelenti. A jelentős árleszállítás, elsősorban az iparcikkek árainak leszállítása, lényegesen emeli a parasztok életszínvonalát is. Az új árleszállítás több mint 53.000 fajta közszükségleti cikkre vonatkozik. A lakosság ennek következtében egy év folyamán bevásárlásainál 5.6 milliárd koronát takarít meg. További 280 millió koronás megtakarítást jelent a javítások és szolgáltatások árának leszállítása. A szolgáltatások árjegyzékének bevezetése megteremti annak előfeltételét, hogy helyesen számolják el a végzett javítások és szolgáltatások árait. A Csehszlovák Köztársaság kormánya és Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elhatározták: A) 1954. április 1-től csökkentik az élelmiszerek és iparcikkek állami kiskereskedelmi árait, mégpedig az egyes fő csoportokban a következő mértékben: / I. Élelmiszerek: 1. Kenyér, liszt és lisztkészítménvek: az árleszállítás mértéke % -ban Kenyér átlag 8.1 ebből félfehérkenyér (rozs-búza keverék) 7.1 fehérkenyér (kiváló minőségű) 10.5 Búzaliszt 10.9 Gyermekdara 10.7 Péksütemény átlag 13.9 ebből közönséges sütemény — kifb 14.3 vajas sütemény — zsemlye 12.5 .finom süteménv - omlós 16.7 vaiassüteménv — kalács 18.7 résztafélék átlagban 15 ebből hóromtoiáso? csomagolt leves- | tészta 18 2. Rizs, hüvelyesek, dara, zabpehely: Rizs átlag 25 Hüvelyesek átlag 11.5 ebből hántott borsó 18.2 Dara átlag 10 Zabpehely 10 3. Kész ételek és halkészítmények (konzervek): Sertéshús káposztával 16.6 Sertéssült zölborsóval 25 Párolt sertésmáj 25 Marhasült vegyes zöldséggel és rizsával 22.7 Borjúsült vegyes zöldséggel és rizsával 21.7 Füstölt oldalas borsópürével 20 Házi májasburka 16.7 Füstölthús borsópürével 14.3 Lecsó hússal 11 Sólet marhahússal 22.2 Sertésmáj paprikás rizzsel (magyar készétel) 27.3 Baromfipástétom 12 Halsaláta 25 Haltekercs . 14.6 4. Tej és tejtermékek: Április elsejével érvénybe léptetik a tej nyári árát (2 Kcs literenként) 1954. május 1-től a tej nyári árát 10 százalékkal csökkentik. A tej téli árát 1954. november 1-i hatállyal 8.4 százalékkal leszállítják. Tejföl 12%-os 8.3 Lágy túró 22.2 Szárított teljes tej (Sunar) 8.3 Sűrített, cukrozott teljes tej 12.5 Sűrített, cukrozott kakaó 7.7 5. Vaj és tojás: Vaj átlag 8 ebből I. minőségű 4.5 n. minőségű 11.4 csokoládés vaj 13.7 gyümölcsös vaj 23.8 vaj növényi zsiradékkal 6.3 Tojás 1954 április 1-étől érvénybe léptetik a tojás nyári árát és ezt az árat tovább csökkentik 9.1
