Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-20 / 22. szám

1954. március 20. 01 IFJÚSÁG Komszomol-tagok a szovjet nép boldogságáért A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága az elmúlt napokban teljes ülést tartott- melyen elhatározták, hogy az ország keleti ;-s délkeleti részében, két éven belül 13 millió hektár eddig parlagon heverd földet termékenyítenek meg. Ez a te­rület nagyobb. mint Argentína, Ausztrália, Franciaország és francia Marokkó búzaföldjei együttvéve. Ez­által még inkább kielégíthetik a la­kosság egyre növekvő élelmiszerszük­ségleteit és a fejlődő állattenyésztést jobban tudják takarmánygabonával el­látni. Már hetek óta robognak a kom szomoltagokkal zsúfolt vonatok kelet felé. A moszkvai, ukrán vonatokat ku- bányi, gorkei. szaratovi komszomol- tagok vonatjai követik, akik eleget tettek a Komszomol Központi Bizott­sága felhívásának és elindultak, hogv megteimékenyitsék a továli Alfaj. Ka­zahsztán és Szibéria földjeit. A moszkvai fiatalok égy része már meg is érkezett új munkahelyére. Altai és Kazahsztán lakossága és a helyi Komszomol-szervezetek öröm mei és szeretetteljesen fogadják a fia tál, friss erőket, az önkéntes seg tséget és mindent elkövetnek, hogy otthono­san érezzék magukat. A bamauli állomás előtti téren egész embertömeg gyűlt össze. A komszo­mol-tagok tiszteletére ünnepi gyűlést tartottak. Lebedev, a párt járási bi­zottságának titkára üdvözlő beszédében a többi között ezeket mondotta: — A ti példátokat ezer és ezer fia­tal követi, mind részt akar venni az eddig parlagon hevert földterületek megtermékenvítésében. Nemsokára megérkeznek a leningrádi kerület és az ország többi részének fiataljai is. A sokszázéves föld megtermékenyítése lehetővé teszi, hogy a kolhozok és szovhozok még ebben az évben soK millió elsőrendű gabonát adjanak az államnak. A moszkvai komszomol-tagok haza fias példája nyomán már 15 ezer fia­tal leningrádi munkás és szakember jelentkezett, hogy bekapcsolódnak a szibériai, kazahsztáni és uráli föld megtermékenyítésébe. Ukrajnából is készülnek a fiatalok a kazahsztáni útra. A donyeci szén medence fiatal bányászainak első nagy csoportja már meg is érkezett Kusz- tanajba. Megérkezésük a kazak és ukrán nép barátságának nagy mani- fesztációjává vált. |V/| i vagyunk az első ukrajnai ■*-’-* komszomol-tagok. akik eljöt­tünk, hogy megtermékenyítsük Ka­zahsztán szüzföldjét — jelentette ki Ivan Rudsztih mechanikus, a cselji- binszki naggyűlésen. — Hamarosan száz és száz fiú és lány követ minket. Mindannyiuk hő vágya, hogy a kazas fö'dön is olyan termést érjenek cl. mint Ukrajnában. A fehérorosz ifjúság is lelkesen fo­gadta a párt felhívását. A fehérorosz gép- és traktorállomásokon, kolhozok­ban, ipari üzemekben komszomol-gyű­léseket tartanak, amelvek szemmel- láthatóan bizonyítják az ifjúság ha­zafias érzelmét. A msztisziavszki me­zőgazdasági iskola tanulói gyűlésükön egyhangúlag elhatározták hogy ők 'S résztvesznek az új termőföldek meg­teremtésében. Harminchétén jelent­keztek. — Kérem, küldjenek engem mint traktoristát Kazahsztánba, — írja je- lentkezőlapján Nvikolaj Prutnyik >v ígérem, hogy minden igyekezetem mel azon leszek, hogy teljesítsem a párt és kormány határozatát. Már több mint 150 ezer fiatal fiú és lány jelentkezett, hogy életét a tér méketlen sztveppék átalakításának és a magas terméshozam mesteri munká­jának szentelje. Az áUam a technika legmodernebb vívmányaival bőven látja el azokat a területeket, amelyek átalakításához a komszomol-tagok oly lelkesen neki­láttak. A kelet felé robogó vonatok tele vannak erős Diesel-traktorokkal, kombájnokkal, automobilokkal és a legkülönbözőbb mezőgazdasági gépek­kel. A moszkvai leningrádi, szverdlov- szki, cseljabiaszki, rosztovi és más városok üzemeiben is, mindjobban terjed az új terület megművelésével kapcsolatos megrendelések teljesíté­séért folyó verseny. A moszkvai V. V Ku.ibisev transzfoi-mátor-üzem szere­lő osztályának munkásai további transzformátorokat kész tettek el idő előtt a falusi villanytelepek számára. Ezeket a transzformátorokat Kazah­sztán és Alta.j-vidék járásaiba szállít­ják, megteszik az előkészületeket a föld megművelésére. A keletre induló fiatal hazafiak lépten-nyomon érzik a párt, a kormány és a nép támogatását. An­nak ellenére, hogy ez a segítség ál­landóan növekszik, a fiatal önkéntesek dicső útjukon még sok nehézségre bukkannak. De „a szovjet fiúk és lá­nyok nem keresik a könnyű éh tét” — jelentették ki felhívásukban a moszk­vai komszomol-tagok. Erre tanította őket a kommunista párt. Világosan maguk előtt látják a nemes célt es kitartóan és áldozatkészen harco'nak a megvalósításáért A CsISz galántai járási konferencia járó \ A galántai járás fiataljai vasárnap tartották meg a CsISz V. járási kon­ferenciáját. A konferenciára régóta készültek. Ez meglátszott a beszámo­lón, a felszólalásokon és a rendezésen is. Kosztolányi és Nagy elvtársak be­számoltak a járási bizottság és a tit­károk működéséről. A beszámoló egyik hiányossága az volt, hogy kellőképpen nem foglalkoztak ez alapszervezetek­kel. A beszámolónak meg kellett volna világítania, hogy a legjobb alapszer­vezeteknél miképpen jöttek létre az eredmények és a rosszul működő alap­szervezeteknél többnyire mi okozza a hiányosságokat. A beszámolók legna- gyobD dicséretére vá! k, hogy feltárta azokat a hibákat is, amelyeket a járá­si bizottság okozott, főleg a Fucsík- jelvényszerző mozgalommal és a poli­tikai iskolázással kapcsolatosan. A saj­tóterjesztés is eléggé gyengén folyik a járásban és a kultúrténykedés is, de ez utóbbi már kezd fellendülni. A já­rásban a legnagyobb hiba a politikai iskolázás terén mutatkozik. Kezdetben majdnem minden alapszervezetnél megszervezték a politikai iskolázást. Ma pedig már csak három helyen mű­ködnek a tanulókörök. Nádszegen, Víz­keleten (Clerny Brod) és a galántai tanulóotthonben. A Fucsík-jel vényszer­ző verseny a 11 éves iskolában, a ga- lántei tanuilóotthonban és a dószegi cukorgyár üzemi szervezetében folyik. A falusi szervezeteknél úgy a politi­kai iskolázást, mint a Fucsík-jelvény- szerző versenyt elhanyagolják. Sajnos a kiküldöttek felszólalásaikban sem adtak feleletet a felvetett kérdésekre. A beszámolóból kitűnt, hogy a propa­gandisták nem látogatják a járási sze­mináriumot. A bejt az okozza, hogy a járási szemináriumon bizonyára nem jól foglalkoztak a propagandistákkal, biztos nem tanultak az előadásokból. Mert ha ezekből tanultak volna, tovább is látogatnák a szemináriumot. A tagsági igazolványok ellenőrzése óta 1.233 űj tagot szerveztek be az alapszervezetekbe. Ez azt mutatja, hogy e járási bizottság és az alapszer vezetek vezetői nagy súlyt fektettek a tegszerzésre. Egyre mélyebb a kapcso­lat a szervezett és a szervezetlen fia­talok között is. A múlt évben a járás­ban hét új szervezetet alakítottak. A konferencián részvevő fiatalok leginkább a szervezetük aktív munká­járól számoltak be. Különösen kiemel­ték ezi, hogy miképpen segítették az EFSz-eket és milyen kötelezettségeket | vállaltak pártunk X. kongresszusára. I Kitűnt, hogy pártunk X. kongresszu- | sára a járás fiataljai nagyon készü- i lödnek. Vörös Imre kismácsédi küldött arról számolt be, hogy a pártkongresz- szus tiszteletére ötszáz brigádóra le­dolgozását vállalták az EFSz-ben. Azonban sok küldött kritizálta a járási bizottság munkáját. Bőgi Janka a ko­súti szervezet küldötte azt mondotta, hogy a járási titkárok csak kifutnak a faluba, futólag beszélnek valamelyüt CsISz funkcionáriussal és máris tovább mennek. A szervezetet nem irányítják és a bajokon nem segítenek. Dobro- vodsky elvtáns, a hidaskürti szervezet kiküldötte szintén a járási titkárságot kritizálta, mert nem látogatják a szer­vezetet. A múlt évben a szervezet emiatt már kétszer feloszlott. Kovács elvtárs, akit a diószegi cukorgyártól küldtek ki, szintén bírálta a járási titkárokat, mert nem oldják meg a propagandisták iskolázásának kérdését. Varga elvtárs, akit a kajali elapszer- vezet küldött a konferenciára, elmon­dotta, hogy ez elmúlt év folyamán az EFSz-ben 900 brigádórát dolgoztak le. Sebők elvtárs a járási pártbizottság képviselője a konferencia kiértékelé­sénél felhívta az ifjúság figyelmét a pártkongresszusra és a tavaszi mun­kák gyors elvégzésére. A fiatalság előtt hangoztatta a választási kampány jelentőségét, a sport és a kultúrmunke fontosságát. A konferencia után bizonyára jobban dolgoznak majd a járásban, mert a hibák felszínre kerültek és minden alapszervezet igyekszik tisztára seper­ni a háza táját. B. I. így dolgozik a patasi ifjúság Tavasz van, ébred a föld, a hosszú téli alvás után a természet feléled és új életre kel. Így van ez a patasi if­júsággal is, de azzal a különbséggel, hogy ők télen nem aludtak. Jól ki­használták a hosszú téli estéket, ösz- szejöttek és színdarabot tanultak be. Az új szocialista és népi kultúra ter­jesztésének nagy jelentősége van a nép nevelésében és kultúrszínvona- la emelésében. A patasi ifjúság meg­értette ezt és fáradságot nem ismerve nagyon jól betanulta és n. gy sikerrel adta elő a „Cigány” című színmüvet. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy az idő­sebbek is nagyon segítettek a színda­rab előadásánál. A színjátszók kiérté­kelésénél elsősorban ki kell emelni Csicsay elvtárs munkáját, aki nem saj­nálva a fáradságot megszervezte és irányította az űjúság játékát. A sike­rekhez nagyban hozzájárult az óvónő elvtársnő is, aki szintén alaposan ki­vette részét úgy a szervezésből, mbit a többi munkából. Az óvónő elvtársnő végezte a maszkirozást. Ez nem köny- nyű feladat, hiszen mondhatjuk a jó maszkirozás fél sikert jelent. Ügy Csi­csay elvtárs, mint az óvónő elvtársnő szépen teljesítették nehéz feladatukat. Sok-sok fáradságba került míg ilyen tökéletesen betanulták a színdarabot, de sikerült. A türelmes és fáradságos munka siker koronázta. Az együttes játék' lebilincselte a közönség figyel­mét. A színjátszók közül ki kell emel­ni Czuczor, Both és László elvtársakat, habár már nős emberek, mégsem rös- teltek az ifjúság közé menni és fárad­ságos estéket eltölteni a színdarab betanulásánál. A közönség különösen megkedvelte Both elvtársat, aki az öreg cigány szerepét játszotta. Nehéz volt ö. zhangba hozni a játékot, mert a színészegyüttes tagjai vagy még na­gyon tapasztalatlanok, vagy már kijöttek a színjátszásból. Dicséretet érdemelnek Soós, Csémi és Csóka elvtársnők, akik először léptek fel színpadon és olyan jól játszották szerepüket, hogy való­sággal magukkal raqadták a nézőket. Különösen nehéz feladata volt Csicsay Móric ak, aki az utolsó este ugrott be szerepébe, mert az előbbi szereplőnek családi okokból vissza kellett adni a szerepet. A színjátszó együttes érté­kelésénél nem lehetünk elfogultak az egyes személyekkel szemben, hanem az egész együttes munkáját kell érté­kelni. Mért értek el olyan nagy sikert? — tehetjük fel a kérdést. Elsősorban an­nak köszönhetjük, hogy a szereplőket jól választották meg, mindenki szemé­lyéhez és tehetségéhez mérten kapott szerepet, továbbá annak, hogy jól szer­vezték meg a betanítást. Valóban jól játszottak, azt nemcsak a patasi néző­közönség bizonyítja, hanem a szom­szédos falvak nézőközönsége is. Mert az enyüttes nem rejtette véka alá mű­vészetét, hanem a közeli falvakban, mint Kulcsod, Bögellő és Csiliznyára- don is vendégszerepeitek. A patasi együttes a jövőre nézve is szép terveket kovácsolt. Az eddig' elő­adások jövedelméből új színpadi dísz­leteket akarnak beszerezni. Sok sikert kívánunk a patasi ifjúságnak további munkájában. VARGA ERNŐ tizedes. REJTETT KINCSEK Nem. aranyról, ezüstről, vagy drá­gakőről akarok itt írni, hanem em­berekről, fiatalokról, akik a mi szá­munkra mindenfajta drágakőnél érté­kesebbek. Ezek a fiatalok nem élmun. kások, nem is újítók. Azok közé a százak és ezrek közé tartoznak, akik jobbak a közepesnél, de még nem ju­tottak el az élenjárókig. Az oroszkai cukorgyárban találkoz­tunk velük. Egyszerű munkásembereK és éppen az egyszerűség és a becsü­letesség adja meg valódi értéküket Szakmájukban „talpig emberek/”. — Saját munkahelyükön érzik a reájuk háruló felelősséget. Nagy Magda, az irodában az akták fölé hajolva, épp úgy érzi, mint Molnár Lajos, aki i- gyelmesen vizsgálja, tisztítja a nagy­értékű gépeket, amelyek segítségéivel dolgozó népünk számára cukrot ter­melnek. A jobbszámyon lévO műhelyből las­sú búgás, kopogás hallatszik. Ez a műhely most az „alvó-gyár'' szíve Szabók, asztalosok, cipészek szíjgyár­tók dolgoznak itten. A mlíhely köze­pén hosszú asztal mellett magas, kék­ruhás fiú dolgozik. Leboc Ferenc szíj­gyártó. A műhelyben csak Ferinek ismerik. Nyílt tekintete, csengő hang­ja mellett a munkája segítette ahhoz, hogy népszerűvé váljon. Az Ősszel tért haza a hadseregből, ahol a haza iránti kötelességét teljesítette. Haza­térése után aktívan kezdett dolgozni a CslSz-ben. Később a vezetőségbe is beválasztották. Ferenc tisztán látja a választások jelentőségét és ezért propagandistának jelentkezett. A; üzemi pártszervezet sokra értékeli munkáját és Damásdon, a saját falu­jában tűzött ki számára feladatokat. Biztos, hogy munkájával nagy segít­séget nyújt majd a választások előké­szítésében. Ferenc asztalától alig két lépésnyire erős termetű, halványarcú leány ha­jol a varrógép fölé. Sebök Mária. — Munkaruhákat készít. Három éve, hogy a gyárban dolgozik s már égé. Sebük Mária, az oroszkai cukorgyár egyik élenjáró dolgozója. szén összeforrott a gyárral. Szezon alatt fent az első szaturációnál (első főzésnél) dolgozott. A szezon végen újból elfoglalja helyét a műhelyben. Szorgalmasan tanul, látogatja a cu­kortechnikai iskolát. Tanulás mellett a szépirodalomról sem feledkezik meg. Készül a Fucsík-jelvény megszerzé­sére. Nagyban hozzájárult ahhoz v, hogy a 24 tagú szervezet 14 tagja kötelezettséget vállalt a Fucsík.jel­vény megszerzésére. S így sorolhatnánk tovább, — mert csak néhány fiatalt említettünk az->k közül, akik az ,gdvó-gy árban” nem alusznak. Az üzem vezetőségének az lesz a feladata, hogy észrevegye a szerényen meghúzódókat, jutalmazza, példakép­nek állítsa őket a többiek elé. Nem szabad hagyni, hogy a rejtett kims beporosodjon, törü]getni, fényesíteni kell, hogy mindig szebben, tündök.- lőbben ragyogjon. cs. 40.000 tonna síén a X. kongresszus tiszteletére A nováki bányásziskola CsISz-tag- jai március 7-én taggyűlésre jöttek össze. A gyűlésen megvitatták az ed­dig elért eredményeket, feltárták hiá­nyosságaikat és további feladatokat tűztek maguk elé. A beszámolót Ugor elvtárs tartotta. Beszámolójában meg­világította az ifjúság életét a múlt­ban és most és ismertette az eddig el­ért eredményeket. Hogy a mi tanu­lóink jól tudnak dolgozni, ezt a feb­ruár 21 -i műszak is bizonyítja — mondja Ugor elvtárs. Az egyes szá­mú bányán ezen a napon 389 csille szenet termeltek, vagyis havi tervü. két 113.06%-ra teljesítették. Madnri Imre, Szabó Béla, Leczkési István, Laso, Máján. Pataki, Gál és Grác elv társak odaadó munkájukkal járultak hozzá a szép eredményekhez. A 3-as számú munkahely tanulói, Opáleny, Sykora és Danis elvtársak pé'dául hat métert ha’adtak élűre. A 2-es számú bányán Ondrej Fides munkacsoportja öt métert haladt eleire. Ezektől a sike­rektől azonban nem szabad megmá- morosodni. Igyekeznük kell, hogy a még mindig fennálló hiányosságokat eltávolítsuk. Ezzel szabaddá tesszük a még nagyobb sikerekhez vezető utunkat. Ezen a gyűlésen a tanulók pártunk X. kongresszusa és május elseje tiszteletére kötelezettséget vál­laltak. A kötelezettségvállalások alap­ján közös célt tűztek maguk elé. —. 40.000 tonna szenet termelünk ki a kongresszus tiszteletére, — határoz­ták el a nováki bányásztanulók. Kö­zösen megállapodtak abban, hogy szo­cialista munkaversenyre hívják ki az összes ál'ami munkaerőtartalékoK intézeteinek bányásztanulóit. A no­váki bányásztanulók tudják, hogy eb­ben a versenyben nehéz harc vár rá­juk. A nehézségektől azonban nem rettennek vissza. Törekvésük az, hogy a szocialista munka verseny minden hónapban új sikerekhez vezessen. A gyűlés végén Matuska elvtárs átadta a győztes sz'ovák szénbányák zász­laját, melyet a tanulók a januári eredményükért kaptak. NÉMETH SÁNDOR, Nováky. „IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIMIMUUlHMHIUimillMIIIMMIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIMIIIIIIinMIIIIIIIIIIIIIimMIHIMIIIIIIMIHIIIIIIlmMIimHIIIIMtIIIIIIIMIIIIIIMIlmilMIII ■HMIIIIHIIIIIIIHMIIIIIIIIIIIIIltlinillUltlIimilllllllllllllllMHIIIIIIMIIMMMIIIIH A csalióközcsütörtöki gép- és traktorállomás éb'»r- ** hárti traktoros brigádjának tagjai jól felké­szültek a tavaszi munkákra. Idejében szerződést kö­töttek az egységes fö'dmüves szövetkezettel és rész­letesen elkészítették a termelési költségvetést. A ta­vaszi munkáknál elért napi eredményeket grafiko­non fogják jegyezni. Terv szerint az agregáttal két műszakban fognak dolgozni, hogy a földet határidő előtt megművelhessék. Mihelyt a föld egv kicsit ki­szárad. megkezdik a mezei munkákat. Első képünkön Sz gél Máriát, az „Építésben elért sikerekért" érdem renddel kitüntetett CsISz-tagot látjuk, aki most mint szakasz-agronómus használja ki traktorista és kom­bájnista tapasztalatait. A brigád tagjai örülnek, hogy ezidén is együtt fognak dolgozni. A magas állami kitüntetés és a jubileumi Fucsík-jelvény, amelyben a CsISz Központi Bizottsága Szígel Máriát részesí­tette, arra kötelezik, hogy műiden erejét a föld Jó megmunkálására és a terméshozam emelésére for­dítsa. Másik képünkön az éberhárti CsISz-brigád tag­jai saitótizpercükön megtárgyalják a CsKP X. kon­gresszusa tiszteltére tett köte’ezettségvállalásukat. Kollektív felajánlásukban vállalják, hogy az idén 147 hektár földet művelnek meg, terven felül, ebbűl 39-et a tavaszi munkák idején. Az üzemszükséglet csők kentését is vállalták. A géphibákat is 50 százalékkal csökkentik. Felajánlásukban nem feledkeztek meg a Fucsík-jelvénv megszerzésérül sem. Kötelezettség­vállalásuk teljesítésével legméltóbban üdvöz’ik a kommunista párt kongresszusát és hozzájárulnak a tavaszi munkák sikeres elvégzéséhez. ••IIIIIMIimlllllllHIIIIHIHI

Next

/
Thumbnails
Contents