Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-06 / 18. szám

OHFJOSAG

f§5?. mÄ retus fi

Az ú j törvények és a nemzeti bizottságok ha való választások megszilárdítják népi demokratikus rendszerünket

tömegei szükségleteinek kielégítésére irányul és az ö érdekeiket tartja szem előtt. Ezért a lakos ság nagy többsége önkéntesen és öntudatosan, belső meggyőződésből teliesiti az e'ötte 4116 feladatokat. Ehhez a nemzeti bizottságok is hozzájárulnak a dolgozók fokozott, öntudatos, állami és munkafegyelemre valóf nevelésivel. A nemzeti bizottságok meggyőzik a dolgozókat határozataik helyességéről és ebben a tömegek támogatására támaszkodnak, mert a szocialista társadalom fejlődése feltételezi, hogy minden tagja teljesíti kötelezettsé gélt. Helytelenül járnak el azok a nemzeti bizottságok, amelyek úgy magyarázzák a tömegekkel való kapcsolatukat, hogy magukévá kell tenniök néhány egyén vagy csoport maradi nézeteit és engedniük kei] a maradi hangadatnak. A szocializmus építése a tömegek óriási méretű átnevelése, a kapitalista ideológiának az emberek tudatában élő ősöké vényei ellen -folytatott rendszeres harc nélkül elképzelhetetlen. Ez értelemben nagy küldetés vár a nemzeti bizottságokra, hogy vezessék a tömegeket, szoros kapcsolatot tartsanak fenn velük és saját tapasztalataik alapján meggyőzzék őket utunk helyessé géröl és annak szükségéről, hogy lelkiismeretesen és becsületesen kell te’je- énünk k": -ettsége;n- ket a társadalommal szemben, hogy a szocialista és hazafias öntuda. tosság szellemében kell nevelniük a polgárokat.

Az önbírálat és főleg az alulról jövő bírálat váljék fontos fegyver, ré a nemzeti bizottságok munkájá. ban mutatkozó hibák és fogyatékosságok elleni mindennapi harcban és váljék fontos eszközzé munkájuk megjavítására. Az alulról jövö bírálat a dolgozók alkotó kezdeményezésének megnyilvánulása. Az országos vita lefolyása is kézzelfoghatóan bebizonyította ezt. Fontos annak kivívása, hogy a nemzeti bizottságok munkatársai ösZ'üte viszonyt tanúsítsanak a kri tikéhoz, hogy gondoskodjanak a bírált hiányosságok minél előbbi kiküszöböléséről. Fontos továbbá hogy önbírálattal éljenek, hogy ' so. hase elégedjenek meg azzal, amit tegnap elértek és mindig keressenek utat arra. hogy ma jobban holnap pedig még jobban dolgoz zanak. A nemzeti bizottságok min- den egyes munkatársa öntudatosságának mérőfoka nagy mértékben a bírálathoz és Önbírálathoz való őszinte viszony. A nemzeti bizottságok ülései vá’janak a bírálat és önbírálat fejlesztésének szónoki emelvényévé, aho] nyíltan és be csülettel fe’tárják munkájuk fogyatékosságait és hiányosságait és aho) intézkedéseket hoznak munka- hiányosságaik kiküszöbölésére.

A birá'at kérdésével a dolgozók panaszai e'intézésének módja is szorosan összefügg Ezen a szakaszon is lényegesen meg kell javulnia a munkának. Nemcsak az a fontos, hogy a nemzeti bizottságok minél gyorsabban elintézzék az összes panaszokat, hanem, hogy foglalkozzanak a polgárok összes javaslataival és egyetlen kezdemé nyezésüket se hagyják megvála szoiat’anul. Az indokolatlan pana szókra is nagy figyelmet keli fordi taniok és a panaszosoknak türel mesen meg kel! magyarázniok. mi ben tévednek. Adjanak nekik ta nácsot nehézségeikben.

A törvényjavaslatok nagy súlyt fektetnek a kollektiv vezetés alap. elvére. A nemzeti bizottságok és tanácsa minden tagjának köteles sége tevékenyen részt venni a kér dések közös megoldásában, tapasz ta'atalvai és ismer-teivel hozzájá rulni a helyes döntéshez. A kollek tivitás alapelvének következetes be. vezetése a burzsoá parlamentariz mus csökevényeinek kisöprését, a csupán vitatkozó testületek követ, kezetes felszámolását és olyan szervekkel való felváltását is jelen, ti, amelyek tárgyilagosan és gyakorlatilag működnek. Ezért az új törvények megszüntetik az előadók eddigi rendszerét, melyben az előadó csupán ügyosztályának képviselője volt és nem érzett felelős séget a tanács munkájáért. Az elő adói rendszer, amelynek bevezetése idején létjogosultsága volt, a nemzeti bizottság alkalmazotti ap parátusa fejlődésének és javulása, nak akadályává vált.

A kollektív vezetés alapelve kap csolatos a személyes felelősséggel A tanács egyes tagjai, a szak- és közigazgatási osztályok főnökei személyesen felelősek a nemzeti bi. zottságok és tanácsaik határozatai ne k végrehaitásáért '*•* m!~ ' *

aki a kollektív vezetés alapelvét megszegné, aki kedvező alkalmat látna arra, hogy mentesüljön a reá bízott munka elvégzéséért járó felelősségtől, hogy a kollektív szerv mögé búijon és kibújjon a felelősségteljes döntés szüksége alól, meg szegné a kollektiv vezetés alapelvét.

Népi demokratikus rendszerünk olyan rendszer, amely tiszteli az embert, A nemzeti bizottságok azzal, hogy a tömegek széleskörűen részt vesznek az állam igazgatásában, a pártnak és a kormánynak még hata masabb lendítőkarjává válnak a dolgozók egyre növekvő anyagi és kulturális szükségétéinek maximális kielégítésére irányuló törekvésükben. A nép jogának és

szabadságának őreivé válnak, ezért még nagyobb építő-sikereket érnek el, még jobban teljesítik a múlt év szeptember 15-i kormánynyilatkozatban, a népgazdaság fejlesztése 1954. évi állami tervéről szóló törvényben és más törvényekben és kormányhatározatokban eléjük tűzött összes feladatokat.

Az előterjesztett törvényjavaslatok ezen röviden felvázolt alapelveiből és további rendelkezéseiből kiviláglik, hogy a törvényjavaslatok nagy lépést jelentenek előre a népi demokrácia fejlődésében és elmélyülésében, közéletünk további demokratizálódásában, a dolgozó nép legszélesebb tömegei politikai aktivitásának felélesztésében. Az új törvényekkel biztosítani akarjuk, hogy a nemzeti bizottságok népünknek, a nálunk létezett kép viseleti szervek közül ne csak a legdemokratikusabb képviseleti

szervei, hanem olyan szervei legyenek, amelyek magasfokú politikai és szakmai színvonalukkal kéz. zelfogható bizonyítékát fogják nyújtani annak, hogy népünk, a munkások, parasztok, és a dolgozó értelmiség tagjai sikeresen elsajátítják a kormányzás művészetét és a szocialista építésünkben felmerülő legbonyolultabb kérdéseket is meg tudják oldani.

Az országos vita értékelése

A nemzeti bizottságokról szóló törvények nagy jelentőségére való tekintettel a népi demokratikus állam építésének szempontjából a kormány e’határorta, hogy a nemzetgyűlésben való megtárgyalásuk előtt nyilvános vitára bocsátja őket és így biztosítja a dolgozó nép öntudatos részének államrendszerünk alapvető kérdései megoldásában va ló részvételét. A nemzeti b'zottsá gokról szó'ó törvényekkel kapcso ’atos országos vita a köztársaság összes kerületeiben nagy visszhang ra talált. Bebizonyult,. hogy a dől gozók szé es tömegei nagyon jól megértik, hogy milyen nagy jelen, tőséggel bírnak számukra a nemzeti bizottságok, hogy az ö jó mun. káiuktól függ a mezőgazdasági tér me’és, élelmezés, helyi ipar és a közüzemi gazdaságok, a lakásén! t.és, egészségügy, kultúra feilödése és ezzel a dolgozók anyagi és kul- turá’is színvonalának további emel. kedése is.

A nyilvános vita valóban orszá. gos vitává és a do'gozók nagy is kólájává vált. Az országos vita lényegesen megszilárdította • a nemzeti bizottságoknak a néppel való kapcsolatát. A do’gozók megértés, sei fogadták a kormány javasla fait és melegen üdvözölték a tör vényen megtárgyalásának e mód iát. Számos értékes ötletükkel és hozzászólásukkal a törvényekkel és a nemzeti bizottságok működésé ve] kapcsolatban egyúttal kifejezés- re juttatták Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Arcvonal kormánya iránti bizalmukat Egyúttal kifejezésre juttatták szi 'árd akaratukat arra nézve, hogy még behatóbban akarnak részt venni az állam igazgatásában még aktívabban akarják építeni a szocia’izmust ás harco’ni a világbékéért. Az or. szágos vita nagy iskola volt a nemzeti bizottságok dolgozói és funkcionáriusai részére is.

Az országos vitában, kizárólag csak e vitának szentelt gyűléseken összesen 2 1100.544 polgár vett részt és a vitához 451.000 polgár szólt hozzá. Ezenkívül a nemzeti bízott. Ságokról szóló törvényeket számos további aktiván, gyűlésen és összejövetelen tárgyalták meg.

A törvényjavaslatokkal kapcsolatban 60.220 hozzászólást. 132.263 indítványt tettek a nemzeti bízott, ságok munkájának megjavítására és 110.157 másféle hozzászólást és javaslatot, amelyek főleg az állami igazgatás munkájának megjavítására vonatkoztak összesen tehát a vita eredményeit feldolgozó, figyelemmel t kísérő és irányító kormánybizottsághoz 302.640 hozzászólás érkezett.

Az országos vita a szervezésben előforduló néhány hiányosság ellenére is nagyon eredményes volt Megmutatta, hogy a dolgozók tu datosítják az új törvények mész szeható jelentőségét népi demokrá ciánk fejlődésében, hogy fontos ne. kik a nemzeti bizottságok jó munkája és a nemzeti bizottságok ed. digi tevékenységére vonatkozó bí rálatuk nyílt és pozitív vo>t. Meg mutatta azt is. hogy a dolgozók széles tömegei az á'lami apparátus és a nemzet- bizottságok munkájá ban előforduló nagv hiányosságok ellenére többre becsülik a burzsoa rendszernél és a München e’ötti köztársaságnál a népi demokratikus rendszer e’önyeit. A vita hallatlan érdeklődést keltett a széles nyilvánosságban a nemzeti bizottságokkal kapcsolatos számos kérdés iránt, a nemzeti bizottságok tagjainak kötelessége jogai és munkamód szerei iránt. Polgárainkban je’en. tös aktivitást keltett, növelte igényeiket a nemzeti bizottságok munkájával szemben és jelentősen hozzájárult a nemzeti bizottságok aktivizálásához, a munkájukban előforduló hiányosságok ellen folytatott hathatósabb harchoz, gazdasági-szervezői és kulturális nevelő- tevékenységük jelentős felélénküléséhez.

A dolgozók a vita folyamán bírálták a munka bürokratikus módszereit és a polgárok panaszainak és kérelmeinek elintézésében levő hanyagságot, a dolgozók szükségleteivel szemben fennálló nemtörö dömséget, a lakásgazda.ságban előforduló rendet'enségeket. Bírálták számos nemzeti bizottság a'acsony politikai és szakszinvonalát és főleg a mezőgazdasági referátusok munkáját vetették alá éles és igaz ságos kritikának. A nemzeti bízott ságok munkájában komoly hiányosságokat lepleztek le a helyi gazda ság, az állami és szövetkezeti ke reskedelem szakaszán'. Számos kri tikai hozzászólás szólott a közpon ti hivataloknak, főleg a begyűjtési minisztériumnak, a földművelésügyi minisztériumnak, a belkereskede. lemügyi minisztériumnak, stb.

Szükséges, hogy a mindenfokú nemzeti bizottságok és a központi hivatalok most a kritikai hozzászó lásokkal és a munka megjavításá ra irányuló indítványokkal foga! kozzanak, hogy ezeket a legrövi debb időn belül megtárgyalják és levonják belőlük a szükséges következtetésekét.

A nemzeti bizottságokról szóló törvényekre vonatkozó hozzászóló sok megerősítik, hogy a törvény javaslatok helyesen fejezik ki a nép szükségleteit és érdekeit és hogy a nép egyetért velük. Egyúttal a kormánybizottságnak és kormánynak gazdag anyagot szolgál, tattak a törvények ismételt átvizsgálására. A hozzászólások megmu. tatták, hogy néhány kérdés, főleg azok, amelyek némely nemzeti bizottságok tagjainak számára, a nemzeti bizottságom tagjait megillető jogok tisztázására, az állandó albizottságok küldetésére és néhány további problémára vonatkoznak, nem voltak következetesen meg. oldva és hogy ezért módosítani kell őket.

A törvényjavaslatokat az orszá gos vitából eredő változtatások, javítások, kiegészítések végrehajtó sa után a nemzetgyűlés elé terjesztették. Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet a fö hozzászó lásokra. amelyeket a kormány elfogadott ás azokra az egyes hozzászólásokra, amelyeket a kormány nem talált elfogadhatónak.

A kormány elfogadta a polgárok számos hozzászó’ását arra vonat kozólag, hogy megmaradjon a ..Prá ga főváros központi nemzeti bi. zottsága” eddigi elnevezés. Ezzel nemcsak Prága főváros különleges jelentőségét hangsúlyozzuk, hanem egyúttal nemzeti bizottságának kü. lönleges helyzetét is, amely kerületi nemzeti bizottság hatáskörével bír és amelyet közvetlenül a kor. mány irányít. Módosítottuk Bratislava városának, a szlovákiai nem- zeti szervek székhelyének helyzetét | is, amelynek központi nemzeti bi- 1 zottságát a Megbízottak Testületé | fogja irányítani.

Egyes dolgozók joggal mutattak rá arra, hogy a referátus elnevezés j a referátusi rendszer eltörlése után | nem megfelelő és ezért a beteriesz. j tett törvé.nyiavas’atokban a referá. I tus elnevezést ügyosztály elnevezéssel helyettesítettük, amely jobban kifejezi a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek helyzetét.

Az ajánlások egész sorára va'ó tekintette! az alkotmánytörvénybe bevettük a korhatárról való intéz, kedést az aktiv választójogra vo. natkozóiag és a nemzeti bizottságok tagjainak fogadalomtételére vonatkozó határozatot, amelyet az alkotmányból vettünk át.

A hozzászó’ások ban gyakran kérték, hogy a nemzeti bizottságokról szóló a’kotmánytörvényben .szabják meg a szlovákiai nemzeti bizottságoknak a Megbízottak Testületéhez való viszonyát, ahogyan ez a május 9-i alkotmányból fo. lyik. Ezért az alkotmánytörvénybe bevették az új 8. paragrafust, ame.y meghatározza, hogy Szlovákiában a kormány jogkörét a nemzeti bizottság irányában az alkotmány határozatainak határain be'ü] a Meg. bízottak Testületé gyakorolja.

Számos hozzászólás hangzott el a passzív választójoggal kapcsolatos korhatárra vonatkozólag. Javasol, ták ennek a korhatárnak 18 évre való leszál itását is és 24, esetleg 26 évre való fölemelését is. A kormány elhatározta, hogy meghagyja az eddigi 21 éves korhatárt, amelyet a május 9-i alkotmány határozott meg.

Egyes további indítványoknál a kormány szintén nem találta meg- fe'előnek, hogy e eget tegyen ne- kik. Főleg arról a követelményről volt szó. hogy a nemzeti bizottsá gokat népi tanácsoknak vagy szov jeteknek nevezzék el és egyúttal a nemzeti bizottság»» tanácsát a népi tanács végrehajtó tanácsának, a nemzeti bizottság tagját pedig a nemzeti bizottság képviselőjének nevezzék. A nemzet? bizottságok és tanácsaik a dolgozó népnek a meg. szállók ellen folytatott forradalmi harcaiban betöltött szerepükkel és a szocializmus építésében fennállt feladatukkal közéletünkben mély gyökeret vertek, elnevezésük bele rögződött az emberek tudatába és ezért nincsen lényeges ok a vál. toztatásra.

Egyes vitázók ajánlották, hogy a nemzeti bizottságok hároméves működési időszakát két évre rftvi dítsék le. Mások azt ajánlották hogy hosszabbítsuk meg 4.-6 évre -Ezeket az indítványokat a kormány nem fogadta el, mivel a hároméves működési időszakot célszerűnek tartja. A rövidebb időszak a nemzeti bizottságok összetételében túlságosan gyakori változásokhoz vezetne, a hosszabb időszaknak pedig az leime a következménye, hogy a választások előtti kampány mozgósító hatása, amely lényegesen hozzájárul a nemzeti bizottságok munkájának megjavításához, túlságosan hosszú időközökben nyilvánulna meg.

A nemzeti bizottságokról szőlő törvényjavaslatokkal kapcsolatos egyes hozzászólások rámutattak arra, hogy az eredeti javaslatban nem sikerült elég világosan kifejezni a nemzeti bizottságoknak a dolgozó nép széles tömegeivel való kapcsolatának fő elvét. Főleg az egyes nemzeti bizottságok tagjainak számáröl, a nemzeti bizottságok állandó albizottságainak küldetéséről és feladatairól és a nemzeti bizottságok tagjainak jogairól és kötelességeiről van szó. Ezeknek a hozzászólásoknak elemzése és megfontolása után szükségesnek mutatkozott a városi nemzeti bizottságok tagjai és főleg Prága főváros központi nemzeti bizottsága tagjai számának fölemelése. Módosítottuk Bratislava város központi nemzeti bizottsága tagjainak s.zámát is. Eltöröltük a kerületi nemzeti bizottságok tagjai számának felső határát. Mindezekkel a változtatásokkal a nemzeti bizottságoknak a néppel való még jobb és szorosabb kapcsolatát akarjuk elérni. Továbbá felemeltük a nemzeti bizottságok tanácstagjainak számát és páros számok helyett a tagok páratlan számát állapítottuk meg.

Az állandó albizottságokról szóló újonnan megfogalmazott Intézkedésekben hangsúlyoztuk a nemzeti bizottságok fő feladatát, ezeknek az állandó albizottságoknak közvetítésével bekapcsolni az állami igazgatásba a polgárok legszélesebb tömegeit és a nemzeti bizottságok munkájába minden egyes tagjukat.

A nemzeti bizottságok tagjainak kötelességeire és jogaira vonatkozó hozzászólásokban leggyakrabban azt kifogásolták, hogy a törvényes rendelkezésekben a ngmzeti bizottságok tagjainak csupán kötelességei foglaltatnak, jogaik nem. Ezért a kormány a törvénybe különleges határozatot vett be, amely magában foglalja a nemzeti bizottságok tagjainak legjelentősebb jogait, mégpedig a nemzeti bizottságokkal, az ügyosztályokkal és a nemzeti bizottságok vezetőségével és az állami igazgatás többi szerveivel szemben is a nemzeti bizottságok területén.

Az eredeti törvényjavaslat intézkedése, amely a kormányt járási nemzeti bizottságok hatáskörével bíró városi nemzeti bizottságok alakítására hatalmazza fel, számos hozzászólásra és ezeknek a városi nemzeti bizottságoknak alakítására vonatkozó közvetlen követelmények érvényesítésére adott indítékot. Megfontolás után a kormány elhatározta, hogy a járási nemzeti bizottságok jogkörével bíró városi,nemzeti bizottságokat egyelőre csak kerületi városokban alakítsanak. A kormány nem tartja helyesnek, hogy az eddigi járásokból még további városokat is kizárjanak, mi- vei ennek kényszerű következménye lenne a munkások és parasztok szövetségének meggyengülése.

A Magas-Tátra területének, mint országos jelentőségű fürdöközpjnt- nak, különleges helyzetére való tekintettel a kormány elhatározta, hogy a Magas-Tátra területén városi nemzeti bizottságot alakit, amelyet közvetlen a Megbízottak Testületének rendel alá. E járási nem- 1 zeti bizottság szervezésének és működésének módosítása és a Magas- Tátra területének körülhatárolása megmarad a Szlovák Nemzeti Tanács törvényes hatáskörében.

A kormány fontolóra vette különleges módosítások lehetőségét Karlové Vary fürdővárosra nézve is. De Karlové Vary városa kerületi nemzeti bizottság székhelye és nem volna előnyős, ha Karlové Varybar a városi nemzeti bizottságot köz vétlenül a kormány alá rendelnék

Nagyon gyakran követelték, c.g