Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-06 / 18. szám

ÚJ IFJÚSÁG A CsISz SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LA PJA Bratislava, 1954. március 6. Ara 40 fillér. III. évfolyam. 18. szám. Sztálin és a nép Amikor egy évvel ezelőtt Joszif Visszarionovics Sztálin halálának híre bejárta a világot, az egész haladó emberiség mély bánatba és szomorúságba mélyedt. Közel harminc évvel Lenin, a tanító ha­lála után eltávozott az emberiség új életének alkotói és építői sorá­ból a nagy tanítvány, Sztálin. ' Miért is árasztotta el könnyek­kel ez a szomorú márciusi nap százmilliók szemét? Miért hajtot­ták le olyan szomorúan fejüket a Szovjetunió új életének építői, a népi demokráciák és a tőkés világ szabadságért harcoló milliók? A kérdésre megtaláljuk a feleletet és a nép vonzódását Sztálinhoz megértjük, ha megértjük Sztálin viszonyát a tömegekhez, az egy­szerű dolgozó néphez. A Szovjet­unió, a népi demokráciák és a tő­kés államok dolgozói megértették annak a szomorú hírnek a mélysé­lenin-tipusú politikusok legyenek, tántoríthatatlanok a harcban és kérle'hetetlenek a nép ellenségei­vel szemben, szilárdak bármilyen zűrzavarban, amikor a helyzet bo­nyolulttá válik, előrelátóak és meg­fontoltak a nehéz kérdések megol­dásánál, igazságosak és becsülete­sek, és hogy úgy szeressék a né­pet, ahogy azt Lenin szerette. Sztálin elvtárshoz bizalommal fordultak panaszaikkal a párttagok és pártonkívüiiek, mert figyelme­sen meghallgatta őket, és türelme­sen foglalkozott minden csekély­séggel is. Az emberről való gon­doskodás, a megértés és az ember iránti figyelmesség, Sztálin elv- társ munkájában mindig az első helyet foglalták el. Ism retes, mennyire szerelte Sztálin elvtárs a fiatalságot. Ö mutatta meg az új távlatokat, bí­zott alkotó erejében, és benne lát­gét, mely egy évvel ezelőtt a tör­ténelmi Kremlből oly szomorúan áradt szét a világba. A dolgozó em­ber megértette, hogy Sztálinban a leghűbb barátját, a dolgozók tö­megéért küzdő, a munkásosztály ügyének derekas é: áldozatkész harcosát, vesztette el. Sztálin Iegtip:kusabb vonása az em­berhez való viszonya és a nép iránti forró szeretete volt. Sztálin egész életét ez töltötte ki. Az egész vi­lág egyszerű dolgozói éppen azé't szerették úgy Sztálint,- mert egész életét a dolgozók szabadságáén, boldogságáért és az egész haladó világ győzelméért folytatott harc­nak szentelte. Sztálin életműve iga­zolja, hogy mit tehet egy kimagasló személyiség, h^- - történelmi fej­lődés ‘’crvényszerű igazságát, a dolgozó tömegek akaratát és ér­dekeit valósítja meg. Sztálin nem félt a harcok nehéz­ségeitől, nem törte meg a cári bör­tönök '.ínzása. Felmérhetetlen har­cot vívott a marxizmus-Ieninizinus minden ellensége ellen. Ötvenedik születésnapján a szer­vezetek üdvözlő táviratára Sztálin elvtárs kijelentette: „Elvtársak biztosak lehettek afelől, hogy to­vábbra is minden erőmet, minden tehetségemet és ha kell, véremel is odaadom a munkásosztály, a proletárforradalom ügyéért és a kommunizmus megvalósításáért, az egész világon. Nézzük csak meg Sztálin elvtárs életét, hogyan való­sította meg ezeket a harcos és el­szánt szavakat. é!s hasonló munkát kívánt meg azoktól is, akikbe o nép bizalmát helyezte. 1937 decemberében, Sztálin elv­társ választókhoz intézett beszé­dében hangsúlyozta hogy a válasz­tók követeljék meg képviselőik­től, hogy azok mindig feladataik majtslatán álljanak, hogy tevé­kenységükben ne essenek a kispol­gári politikusok színvonalára, hogy ta a kommunizmus építődnek után­pótlását. Már 1928-ban, a Komszo mol VIII. kongresszusán, harcos feladatot állított a szocializmus fiatal építői elé, a tudomány vá­rának bevételét. De Sztálin nem­csak kitűzi ezt a feladatot, hanem maga is példaképül szolgál a leni- i nizmus továbbfejlesztésében, a szocialista haza építésének irányi- ' tásában. Mennyi reményre, lelke­sedésre, önbizalomra és elhatáro­zásra buzdították az ifjúságot SztáMn szavai: „Egész csoportokra, az új bolsevik káderek százaira és ezreire van most szükségünk, akik képesek mesterekké válni az is­meretek minden ágában.” Sztálin elvtársban népünk min­dig bari ját, a nemzeti független­ségért és szociális jogokért foly­tatott harcban pedig harcostársát látta. Tudjuk, hogy miként har­colt '’-'Ilin eMárs az első világ- hábo-ú előtt 1913-ban a „Marxiz­mus és a nemzetiség! kérdés” cí­mű művében ? független állam, és nemzeti életre való jogainkért. Min­dig hálásak leszünk Sztálin elv­társnak azon felbecsülhetetlen se­gítségéért, amit az 1925—29 évek­ben, kor.iirimista pártunk bolsevi- zálásáért folyó harcban nyújtott. Népeink történetében örökké em­lékezetes lesz, hogy Sztálin elvtárs és a szovjet nép mindig hú és ön­zetlen baiáturk volt, a müncheni nehez időkben, népünk nemzeti felszabadító harcának idején, fő­leg a Szlovák Nemzeti Felkelés . napjaiban és a felszabadulás után. Sztálin elvtár'-nak és a Szovjet­unió nemzet '-.ek ez a népünk iránt tanúsított segítsége, a dol­gozó ember iránti nagy szeretete- ból fák I. Ezért olyar. közvetlen népünk viszonya Sztálir elvtárs és a szovjet nép iránt, amit legjob­ban Element Pottwale» elvtárs -sza­vaival fejezünk ki: „A Szovjet­unióval örök időkre:'’ TÖRÖK ELEMÉR: Sztálin él Elvtárs! mondd, miért oly búsak , az emberek? Szólj! ne tagadd! valami bánt éteket. Mondd, miért könnyes a tegnap még mosolygó szemed ? Miért oly néma minden? mit jelent a kavargó embererdő itten ? Elvtárs! beszélj... — Azt mondják, hogy Ö már nem él. Nem! Ez nem ijaz, SztáLn él, hallom, hogy a népnek beszél Moszkva főte én. Él, itt van köztünk az iskolában, az anyák, az apák, boldog nfosolyában, az új üzemekben, a szövetkezetekben, a hullámzó rizsföldeken. Itt van ... Nézd. hogy mosolyog ránk, a mi bölcs Sztálin apánk. Hazánk egén ő volt a tiszta jel s most már tudja mindenki, hogy érte: élni, halni kell. Lenin és Sztálin a két név a Párttal örökre összeforrt, mint hegesztésnél ■ a vas. Ök törtek utat a kommunizmus felé ök voltak a roppant erő a milliókat szervező Ök őrködtek álmaink felett, Ök vezették fényre az emberiséget. Az ő nevükkel indúlt harcba: Kosevoj és Zoja és tízmillió szovjet katona. Elvtárs, ne csüggedj, ne horgászd le fejed, mert Sztál'n él, hozzád most Ő beszél: — Lendítsd magasba acélos öklödet, s mint a villám rújts le oda, ahol még mocorog az ordasok hada Tízszeies erővel harcolj tovább, § tartsd magasra a Párt zászlaját... — Előre hát bátran a nagy Sztálin nyomán. "Tovább, tovább, a kommunizmus fénylő csúcsáig, elvtárs!

Next

/
Thumbnails
Contents