Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-03 / 17. szám

1954. március 3. ÚJ IFJÚSÁG Cservenkov elvtárs beszámolója a bolgár pártkongresszuson A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának február 25-i délelőtti ülésén a központi bi­zottság beszámolóját Vlko Cser­venkov főtitkár terjesztette be. A beszámoló első része a nem­zetközi helyzettel és Bulgária külpolitikájával foglalkozott. Cservenkov elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy a bolgár kormány to­vábbra is minden lehető módon támogatja a Szovjetunió béke­szerető politikáját és a szom­szédos országokkal való jószom­szédi viszony elmélyítésére s a kereskedelmi kapcsolatok kiszé­lesítésére törekszik. Cservenkov elvtárs ezután a Bulgáriában végbement gyökeres gazdasági és szociális változá­sokról beszélt. Az ipari terme­lés emelkedésével foglalkozva a többi között megállapította, hogy míg 1939-ben az ipari, illetve a mezőgazdasági termelés 33 8:66.2 arányban viszonylott egymáshoz, ez 1592-re 66.6:33.4 arányra változott. A továbbiakban mél­tatta az első ötéves terv határ­idő előtti megvalósításának je­lentőségét. A mezőgazdasággal, a termelőszövetkezetek fejlődé­sével foglalkozva, kijelentette: „A szegényparasztok és közép­parasztok zöme, különösen az ország gabonatermő vidékein, belépett a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekbe, 1952-ben a szövetkezeti földek területe elérte az összes szántóföldek 50.5 százalékát, a szövetkeze­tekbe belépett parasztgazdasá­gok száma pedig elérte az ösz- szes parasztgazdaságok 52.3 szá­zalékát”. A bolgár nép előtt álló fela­datokról szólva kijelentette, hogy a dolgozók kulturális és anyagi színvonalának emelése érdekében törekedni kell a másod:k ötéves terv határidő előtti teljesítésére Megállapította, hogy továbbra is a fő feladatok közé tartozik a nehézipar, a villamosenergia­termelés nagymérvű fejlesztése és a szénkitermelő ipar támoga­tása, valamint a mezőgazdaság gyorsiramú fellendítése. „Min­den eredményünk alapja a párt rendíthetetlen egysége, egvre szorosabb kapcsolata a néppel, a nép növekvő bizalma és ra­gaszkodása a párthoz, a párt és a nép rendíthetetlen hűsége a bolgár-szovjet barátsághoz” — mondotta beszédében Vlkg Cser­venkov. A bolgár pártkongresszuson felszólalt P. N. Poszpjelov, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának í'tkára Poszpjelov elvtárs felolvasta a Szovjetunió Kommunista Párt­jának a kongresszushoz intézeti üdvözletét. „Szívből kívánunk a Bolgár Kommunista Pártnak újabb sikereket a szocializmus építésében ... a békéért és a népek közötti barátságért foly­tatott küzdelemben” — hangzik többi között az üdvözlet. Szovjetunió nagyjelentőségű javaslata a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére Az ENSz titkársága az Egyesült Nemzetek Szervezetének hiva­talos okmányaképpen kiadta A. J. Visinszkijnak, a Szovjetunió állandó ENSz-beli képviselőjének, az ENSz főtitkárához intézett levelét. Mint a levél rámutat, a Szov­jetuniónak az ENSz-nél műkö­di! képviselete közli, hogy a Szovjetunió küldöttsége a gaz­dasági és Szociális Tanács , új ülésszakán javasolni fogja tűz­zék napirendre a következő kér­dést: „A nemzetközi kereskedem lem nehézségeinek kiküszöbö­lése és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének esz­közei.” A Szovjetunió EMSz-beli kép­viselete kéri a főtitkárt, ter­jessze a tanács elé ezt a javas- 'atot. hogy azt a XVII üléssza­kon a napirend jóváhagyásakor megtárgyalhassa. A Szovjetunió küldöttsége a levélhez magyarázó megjegy­zést fűzött, amelyben meginckk kolja az említett javaslatot. A magvarázó megipgvzés a többi között a következüket mondja „A Szovjetunió küldöttsége a Gazdasági és Szociális Tanács eliárási szabályainak megfele- 'ően javasolja, hogv mint fontos és sürgős jelleg" kérdést, tűz­zék a XVII. ülésszak napirend­jére a „nemzetközi kereskede­lem nehézségeinek kiküszöbölé­se és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének esz­közei” kérdését. A Szovjetunió abból indul ki, hogy a kereskedelem az orszá­gok közötti békés kapcsola­tok lejlesztésének egészséges és szilárd alapja, függetle­nül az egyes országok gaz­dasági és szociális felépíté­sében mutatkozó eltérések­től. A Szovjetunió küldöttsége, amikor javasolja, Mogy tűzzék a Gazdasági és Szociális Tanács XVII. ülésszakának napirend­jére „A nemzetközi kereskede­lem nehézségeinek kiküszöbö­lése és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének esz­közei” kérdését annak a mély meggyőződésnek ad kifeje­zést. hogy e kérdés építő szellemű megvitatása szol­gálni fogjf^ valamennyi or­szág érdekeit, a népek kö­zötti gazdasági együttműködés kiszé'esítését és a béke megszi­lárdítását.” Az „United Fruit Company” amerikai monopolistái az Egyesült Államok kormány köreinek támogatásával nyíltan arra készül­nek, hogy a Guatemalával szomszédos államok területén szer­vezett zsoldos bandáikkal fegyveres támadást indítsanak Gua­temala ellen. (Ujsághir) Veszedelmes ragadozó fenyegeti Guatemalát Adenauer keresztülha'szolta alkotmányszeg«*' törvényjavaslatait A bonni parlament reakciós többsége, amely Adenauer szep­temberi 6-i terrorválasztásain jött léte. pénteken rövid és csu­pán alaki kérdésekre szorítkozó tárgyalás után második és har­madik olvasásban elfogadott két békeellenes alkotmánymódosító törvényjavaslatot. A bonni parlament épülete köré pénteken hajnalban a rendőrség védőkordont vont'. — Bonn határában további erős rendőri alakulatokat vontak össze- esetleges tüntetések el­fojtására. A két törvényjavaslat egye­lőre nem vezeti be a hadköte­lezettséget, de lehetővé teszi, hogy az Adenauer-klikk egy­szerű parlamenti többséggel hadkötelezettségi törvényt hoz­zon. A most elfogadott alkot- mánymódositó törvényjavasla tok kimondják, hogv nyugat­német hadsereg felállítása, va­lamint a bonni és a párizsi mi­litarista szerződés nem ellen­kezik a nyugatnémet alkot­mány rendelkezéseivel. A bonni kormánykoalícióhoz tartozó pártok Adenauer utasí­tására gondoskodtak arról, hogy valamennyi képviselőjük jelen legyen a parlament pénteki ülésén. A kereszténydemokrata unió két súlyosan beteg képvi­selőjét hordágyon hozták az ülésterembe Á koalíciós pártok vezetői kijelentették hogy azo­kat a képviselőket akik az al­kotmánymódosító törvényjavas­latok ellen szavaznak, megfoszt­ják mandátumuktól. A szava­zást az ellenőrzés érdekében névszerint és nyíltan ejtették meg. Adenauer militarista törvény- javaslatainak a koalíciós pártok 333 és a centrumpárt 1 képvi­selője, ellene 144 szociáldemok­rata képviselő szavazott. Ade- nauernek tehát terrorral és de­magógiával sikPrüh békee'lenes alkotmánymódosító törvény­javaslatait az előírt kétharmad többséggel keresztülhajszolnia Fig] osztrák külügyminiszter a parlamenten kormánynyi'at- kozatot tett az orsztrák kérdés­nek a berlini négyhatalmi kül­ügyminiszteri tanácskozáson történt megvitatásáról. Fig1 igazolni próbálta az osztrák kor­mánynak azt az eljárását. h°gy elutas'totta az osztrák béke­szerződésnek a szovjet kü'dött- ség .javaslatai a'ap.ján történő megkötését. A Figl nyilatkozatával kap­csolatos vitában felszólalt Fi-- scher, az Osztrák Népi Ellenzék képviselője. Fischer beszéde során felve­tette a kérdést, miért utasította el az osztrák kormány Molotov elvtárs javaslatait? Fischer kijelentette, hogy a külügyminiszterek berlini ta­nácskozásán az osztrák küldött­ség nem volt szabad határozatai­ban, hanem az amerikaiak uta­sítására cselekedett. — Amerika sok éven át tör­tént „segélynyújtása" semmit sem adott Ausztriának — mond­ta a továbbiakban Fischer — miközben a nemzetközi feszült­ség enyhülésének néhány hó­napja .jelentős megkönnvebbü- 'ést eredményezett. Sokkal töb bet érhetnénk el, ha a kormány beleegyezne abba amit Berlin­ben javasoltak. Ausztria nőst válaszút előtt áll. Mi teljes szív­ből kívánjuk, hogv Ausztria ne a múlt, hanem a jövő felé for­duljon. Churchill a nagyhatalmak államfőinek találkozója melleit nyilatkozott Churchill miniszterelnök csü­törtökön a bériini értekezlet kérdésével foglalkozó vita so­rán felszólalt az alsóházban. — Egyebek között hangsúlyozta, hogy a tárgyalásoknak volt. szá­mos csalódást keltő mozzanata, néhány valóságos előnyt ‘azon­ban sikerült nyerni. „Valójában a felmerült kérdések megvitatá­sa kevéssé kényes és veszélyes lesz, mint az értekezlet előtti időben volt”, — mondotta. A genfi értekezletet Churchill a berlini tárgyalások kiemelkedő és reményt keltő eredményének mondotta és hangsúlyozta: úgy véli, a genfi értekezletnek töt b esélye van arra, hogy gyümöl­csöző eredményeket hozzon mmt a berlini értekezletnek volt — Churchill érvelése a továbbiak­ban félreérthetetlenül állást foglal Nyugat-Némecország új­ra felfegyverkezése mellett. Be­széde befejező részében Ismétel­ten célzott májusi piszédére, amikor kívánatosnak mondotta a nagyhatalmak államúimek ta­lálkozását. Ezzel kapcsolatba í most is kijelentette: „továbbra is úgy vélem, hogy ilyen talál­kozó jelentőségét nem Kellene kizárni.” lllIflllllllllllllMlllli imiimmimiimii ■ 111111■ii ■ 1111111111 f11■■ 11 iiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiMimiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiimiiimmimiiiiiiiiiiiiimiii­A hazaárulók élete nyugaton ♦ Franciaországban a diák­sztrájk újabb hulláma vonult végig. A közép- és főiskolák drikiainak csaknem száz száza­léka csatlakozott a sztrájkotok­hoz. sőt a tanára-'k többsége is velük tartott. A sztrájk-mozga­lom tiltakozás a Dániel kor- mánv nyomprpolitikáia ellen, amely a katonai kiadásokat a közoktatási költségvetés alapos megnyirbálásával tudja csak biztosítani. ♦ Az iráni kormányhatóságok elhatározták, hogy két-három évre amerikai tanácsadókat hív­nak meg ,a rend fenntartás megszervezésére” és „rendőrök, valamint detektívek" kiképzésé­re — jelenti a TASZSZ. ♦ Scelba kormánya pénteken este 123 szavazattal 110 eltoné- ben bizalmat kapott az olasz szenátusban. Két szenátor tar­tózkodott a szavazástól. A bi­zalmi vita során elhangzott fel - szó'alásokia adott válaszában Scelba miniszterelnöke ismer­tette programmbeszéde több pont jajt és megújította kom­munista- és szocialista ellenes támadásait. Hangsúlyozta, hog\ knrmánva proprammjának egvik sarke'atos pontra az „európai védelmi közösségiül szó'ó szer­ződés ratifikálása”. Emil Arnold elvtárs Gmőt szabad! Mint a Vorwärts, a Svájci Munkapárt hivatalos lapja ír­ja, február 20-an kiszabadít börtönéből Emil A ■ nőid, a párt politikai bizottságának tagja, a Vorwärts szerkesztőre. Ismeretes, hogy Emil Arnold perbefogására az a „ested szol­gált ürügyül, amelyét 19.11-ben a Nemzetközi Újságíró Szövet­ség végrehajtó bizottságának budapesti ülésén mondott. Ar­nold elvtársat a svájci vzócet- ségi bíróság 8 havi börtönre, va lamint polgári jogát gyakorlá­sának kétévi felfüggesztésére ítélte. A svájci Munkarart a Vor­wärts hasábjain üdvözli Emil Arnoldot kiszabadulása alkal­mából. A német ifjúság tiltakozik a hadkötelezettség tervbevett bevezetése ellen A hadkötelezettség bevezeté­sét célzó alkotmánymódosító ja­vaslatokat a bonni szövetségi gyűlésben történt elfogadása viharos felháborodásra talált Németországban. E döntés ellen különösen a legközvetelenebbüi érintett korosztály a német if­júság tiltakozott. A Szabad Német Ifjúság lapja a Junge Welt szombati vezér­cikkében hangsúlyozza a had­kötelezettség bevezetéséne'-' kérdésében nem az Adenauer- klikk, hanem a Nyugat- Német­ország ifjúsága mondja ki a.z utolsó szót. Pénteken számom Nyugat-Német városban, való mint Berlin nyugati övezetében az ifjúság képviselői izzó hau gulatú gyűléseken követelték e háborús határozatok azonnali megsemmisítését. Magyarországon megkezdje munkáját a Sztálin Vasmfí 1. számú nagyo vasztója Sztálinváros a hatalmas vas­művel méltóan fejezi ki a ma­gyar dolgozó nép szorgos, sze­rény munkájának eredményeit. Befejezték a vasmű 1. számú nagyolvasztójának építkezését. Most már vasat ad a hatalmas kohó. Vasárnap délben került sor az ünnepélyes csapoiásra. Az avatóünnepségen megjelent Rá­kosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségéne'- első titkára, az MDP Politika Bizottságának tagjai, a szocia lista munka hősei, a Kossuth- dijas sztahanovisták és a politi­kai, gazdasági és kulturális élet számos kiválósága. Jelen volt J D. Kiszeljov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete is. Két áruló találkozik Párizs utcáján s azon vi­tatkoznak, hogy melyik káveházba menjenek. A következő várbeszéd bon­takozik ki közöttük: ,,EI-, mehetnénk a Scosy-ba". — „Oda nem mehetünk, odajár a konkurencia! Franta és Venca, ők ice pezik a balszárny jobb közepét”. — „Akkor Du- ponthoz!” — oda viszont Jarda jár!” — „És mit csinál ott? Hiszen teljes- sen egyedül áll a bal­szárny bal közepén” — „A Viel kávéházba szin­tén nem mehetünk. Oda jár Zdenek Tondóval, a mi jobboldali ellenzé kürik” — „Tudod mit, elmegyünk a bisztróba'’ (buffet) - '„Te jó ember, hát mihez kezdjünk? Hisz ott senkit se talá­lunk — Csak ketten va­gyunk! Tudod mit, kia­lakítjuk az ellenzéket — a balszárny ellenzéke ellen. Ezt az anekdotát nem szoptuk ki a kisujjunk- ból. Szórol-szóra a haza­árulók Návrat című fo­lyóiratából vettük át. Az olvasó, aki majd fi­gyelemmel kiséri az áru­lók politikai életéről szó­ló sorainkat. elismeri, hogy ez az anekdota, a- melyet ők egymásközt így mesélnek e , valóban jellem :ö életükre. Olvasóink bizonyán gyorsan rájönnek, hogy az árulók bemutatását miért kezdjük magánéle­tükkel, erkölcseik boncol­gatásaival miért nem foglalkozunk programi­jukkal, árulásuk okával. Ha a 'hazaárulók cél jattól beszélgetnénk, ük­kor az árulókat politi- húsféléknek kellene kép­zelnünk, akiket nénitm. és köztársaságunk ellen■ Régeinek tartunk, népünk eszmei ellenzékét képe­zik, akikkel nem érthe­tünk egyet. De mégis va­lahogy komolyabban kel­lene vennünk, érdemes­nek kellene őket tartani arra, hogy meggyőzzük őket és vitába bocsájt- kozzunk velük. De az olyan „előkelő” árulók életkörülményeit magyarázni, fakiknek nem kell éhezniük, és nem sínylődnek 'Szöke­vénytáborokban és nem keresnek munkát a világ minden sarkában) annyit jelent, hogy az innal az elején le kell rántani ró­luk a leplet és be kell mutatni igazi ábr ’'satu­kat. Amikor ezek az „előkelőségek” az .,Ame­rika hangja” vagy a „Sza­bad Európa” mik io fonja elé állnak, a legjobb be­nyomást akarják kelteni Emberi eszméről, politi­kai vrogrammokról. e- gvezménvekről, távlatod­ról és célokról beszélnek — egyszóval politikai ve­zérkéknek szeretnének fel tűnni. De abban a pillanatban, amikor kikapcsolják a mikrofont, azzá változ­nak, amik a imlóságban bukott politikusokká, ká­véházi lumpokká. kupé­tokká és „seffel őklcé”. akik egvmás köpött ve­rekszenek a funkciókért jobb helyért. minden dollárért, amit nz ame­rikai kenyéradójuk oda­vet nekik. Amikor egymás között vannak, egész másképp beszélnek mint az „Ame- rik^ hangía” mikrofonja előtt .Elég ha rftlapoz­gatjuk az árulók folyói­ratainak néhány számát, azonnal meggyőződünk erről. Nem ke'lemes poés.i- fuában taposni. Figye- 'cmmel kísérni a haza­árulók lapjait, hogy pil­lanatnyilag hogyan cso­portosul az áruló társa­ság, ki kit támad, kit vá­dol nagyzási mániájában, egyéni gusztusból, aljas- s 'gból, vagy diktátorsá- gából. Vagy pedig figye­lemmel kísérni azt. hogy hogyan zárják ki kölcsö­nösen az asztali társasá­gokból, melyeknek ilyen becses neveket adnak: „Tanács”, „Liga”, „Bi­zottság”. De az, aki képet akar nyerni az árulók életéről, annak számolnia kell a piszoksággal és kényte­len elszánni magát lapja­ik tanulmányozására. A hazaárulók süllyedéséről nem lehet semmit sem kigondolni és nem is kell. Legjobban a saját szava­ikkal leleplezhetjük őket. Egyre azonban figyel­meztetjük olvasóinkat, hooy ne erőltessék agyu­kat azzal, hogy milyen csoportban tömörülnek az árulók. Ez egészen ‘e- lesleges. Az előkelő áru­lók. nem adják fel játé­kukat. „Skatulya, skatulya, mozogjatok!” A mai „szö­vetségesek és jóbarátok" holnap már fejvesztve fognak veszekedni, civa­kodni. És azok, akik teg­nap még egymást vádol­ták az aljasság legkülön­bözőbb vádjával, ma kez­ei kézben haladnak. Egyszóval pontos r.s tiszta az egész kép: A hazaárulásban komédiát játszanak sok változattal és szerepcserével és azok, akik a nemzetet. Európát, sőt az egész „nyugati ci- vilizác'ót" akarnák „egye­síteni", nem képesek ma­guk között rendet terem­teni és egi/esülni. KLEIN LÁSZLÓ („Árulók a nemzet el­len” nyomán) mmiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiitiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiii iMiiiM*»iiiiiiiimiiMiiiii»Mii,iiiiiiiiiili„nHHinll|ll||lHiiliilwl»iiillilHiillllllllii(nij|nOTi||jnWWWWIIMliliiilllliiiilililmiiiiliimiinMii,i,„"„l Vita az osztrák parlamentben a berlini értekezletről

Next

/
Thumbnails
Contents