Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-03-03 / 17. szám
< Ül IFÍÖS&& 1S54. március S. Felkészültek a tavaszi munkákra A zselizi magyar középiskolás pionírok és CslSz-tagok életéből A zselizi magyar középiskolában nagy változás történt. Iskolánk put- n rjai között 53 tanuló betöltötte 14 életévét és az új alapszabátyok értelmében már a CsISz kötelékébe tartó-' zik. A tanulók a pionírokkal vállvetve lázasan készülődnek a pionírszervezet mellett megalakuló CsISz-szerve- zet gyűlésére. Erre a nevezetes napra szép kultúrprogrammot készítenetc elő az új CslSz-tagok. Az alakulás tiszteletére szép kötelezettségvállalási tettek. Elsősorban teljes erejükből továbbra is támogatni fogják az iskolánkban működd pionirszervezetel Az őrsvezetők még fokozottabb figyelemmel teljesítik kötelességüket. Sík versenyt közösen szerveznek meg Például nagyszabású korcsolyaversenyt. Eredetű eg úgy volt. hogy Nag 7- sa'lón, de technikai okokból Z sei ízen tartották meg. A versenyen a jár is isko'ái közül a következők vettem részt. A nagysallói szlovák és magyar iskola, a zselizi szlovák és magyar iskola, és az oroszkai szlovák és magyar középiskola pionírjai. A járási iskolákat 29 leány és S3 fiú képviselte. A versenyt a befagyott Garam tolnán tartották meg. A leányok közül Mo'nár Emma, az ofoszkai magyar körépisko'a tanulója lett győztes. A fiúk közül pedig Fehér Gyula, a zselizi magyar középiskola tanulója. A já-ási korcsolyaverseny győztesei Pri- vigi'én resztvettek a Icerü'eti versenyeken. Szervezetünk tagjai közül Csikós Ilona, a magyar középiskola tanulójj résztvett a Bajmóvón 1954 február 4—7-ig megtartott sakkver senyén, ahol Csikós Ilona második helyezetet ért el. Iskoláink CsISz-tagjai és a pionírok február 12-én pénteken tartották meg a járási síversenyt, ahol minden iskolát hat fiú és hat leány képviselt. Ezek az eredmények azonban még mindig nem je'entik azt, hogy nálunk minden rendben folyik. Sajnos néhány fiatal CslSz-taggal sok bajunk volt. Akadtak olyanok is, akiket a legszigorúbb fegyelmi eljárásban kellett részesíteni. Ezekhez tartozik Dóka Károly és társai 8. osztályos tanulók. CsISz tagjaink azonban vállalták, hagy ezeket" a pajtásokat meggyőzik, és reméljük nemsokára visszatérnek szervezetünkbe. Célunk az, hogy tagjainkból olyan új kádereket neveljünk, mint amilyenekre dolgozó népünknek és szeretett pártunknak szüksége van. . TÓTH KÁROLY Zsel’z. A bélai gép- és traktorállomáson 1 minden élénk. Az udvaron ki- és bejárnak a traktorok. \ javítók február 24-én bejelentették, hogy teljesítették kötelezettségvállalásaikat, a traktorok javítását. A februári traktorjavítási terveket már február 24-én befejezték és készenlétben álltak. A gépek javítása eleinte gyengén haladt előre. A CsISz üzemi szervezete A falusi és mezőgazdasági ifjúság Olaszországban megtartandó nemzetközi találkozó alkalmából a CsISz KR. a kultúrnrnisztérium, valamint a mezőgazdasági minisztérium versenyre hívja a falusi együtteseket és egyéni szereplőket. A versenyre április 15-ig a CsISz járási titkárságán lehet jelentkezni. A versenyre jelentkezhetnek együttesek, színjátszó csoportok, ének, zene és tánckörök, valamint vegyesmüsorú kis művé-szürigádok és egyének, továbbá szavalok, népi előadók, szólóénekesek, harmónikások, hegedűsök és népi hangszereken játszók. A verseny három köre április 15-161 1954 novemberéig tart. Az első kört a járási versenyek a választási kampány, a tavaszi munkálatok május 1. 1 Eduard Vasa, aki az üzem egyik legjobb javítója kezdeményezésére elhatározta, hogy élmunkás-hetet szervez. Az élmunkáshét alatt a javítás lendületesebb lett, és ezt a tempót végig megtartották. Ügy hogy február 24-én adták át az utolsó gépeket. A traktorjavítási kötelezettségvállalás teljesítésével a javítók munkája még nem ért véget. Most a búesi és bátorkeszi EFSz traktorait javítják. és május 9-e időszakára esik. A járási versenyek legjobb együttesei és egyéni szereplői a második körben az aratás megkezdése vagy az arató ünnepélyek alkalmából lépnek fel. Míg viszont a kerületek legjobb együttesei és a legjobb egyéni szereplők novemberben az Olaszországban megtartandó falusi és mezőgazdasági ifjúság nemzetközi találkozásának tiszteletére a prágai központi szemlén lépnek fel. A versenyeket a járási, kerületi és a központi bíráló bizottságok értékelik ki. A versenybizottságok javallatait a CsISz és a NB illetékes szervei hagyják jóvá. A legjobb együttesek és az egyéni szereplők eredményeit a sajtó útján hozzák köztudomásra. Hét nappal a kitűzött határidő előtt Nagyszombatban a gépek téli javításánál hadseregünk tagjai is segítenek. Képünkön Gorel József közkatona és Bilesík József őrvezetőt látjuk, amint a hernyótalpas traktor motorját javítják. Magas szaktudásuk és szorgalmas munkájuk eredménye, hogy a traktor javítását hét nappal a kitűzött határidő előtt befejezték. Falusi eg* ütie«ek és egyéni szerepifik versenye A falusi ifjúság konferenciájáról Teljesítjük a kitűzött feladatokat A CsISz KB XI. teljes ülése ez által, hogy feltárta e hiányosságokét megmutatta a helyes utat is, amelyen alapszervezeteiniknek haladni kell, hogy a kitűzött feladatokat teljesíthessék. A CsISz járási vezetőségeinek az a felelősségteljes feladat jutott, hogy irányítsák és segítsék az alapszervezetek munkáját. Megmutassák a helyes utat az alepszervezetek számára, amely út az ifjúság széles tömegeihez vezet. A CsISz dunaszerdehelyi járási vezetősége, §zem előtt tartva a KB határozatát, állandóan behatóan foglalkozott a falusi ifjúság aktivizálásának kérdésével. Minden lehetőséget megragadott, hogy az élenjáró falusi szervezetek vezetőinek munkamódszereit megismertesse a többi szervezet vezetőjével. A falusi ifjúság február 28-án Dunaszer- dahelyen megtartott járási konferenciája a járási vezetőséget nagyban hozzásegítette a feladatok megoldásához. A konferencián megjelentek az állami gazdaságok, a trektorállomás és a falusi CslSz-szervezetek kiküldöttei Eljöttek az üzemi CsISz-szervezetek, a párt- és e tömegszervezetek kiküldőt tei is. Gyurcsík elvtárs, a CsISz járási titkára, beszámolójában megvilágította a fontos nemzetközi eseményeket és összehasonlította a mi. fiatalságunk életét a kapitalista államokban élő fiatalság életével. A beszámoló ismertette az elért eredményeket, feltárta a fennálló hány osságokat és a gyengén működő szervezetek számára megmutatta a további utat. Nem véletlen, — mondja a beszámoló — hogy Felsőpatonyon, Bősön, Vásárúton, Nádasdon varrnak a legjobb szervezeteink Ez csupán azt bizonyítja, hogy mennyire fontos, hogy a falusi tanítók bekapcsolódjanak a szervezetek vezetésébe. Ott, ahol a tanítók tevékenyen kiveszik részüket az ifjúság neveléséből, mindig ott vannak .a legjobb szervezeteink. A beszámolót követő vitában teljesen kibontakozott előttünk a duna- szerdahelyi járás ifjúságának munkája. A felszólalások nemcsak ez alapszervezetekben elért eredmények csillogtatásait jelentették, hanem élő bizonyítékai annak, hogy hogyan gondolkodik a földműves ifjúság, mennyit« a szívén viseli a kitűzött feladatok teljesítését. B'esková elvtársnő jogosan bírálta az EFSz elniwét. azért, hogy nem jár el gyűléseikre. Bizony már ideje, hogy végre trenden falusi funkcionárius megértse, milyen fontos tényező az ifjúság a falu életében és munkájuk megsegítésében. A dunaszerdahelyi tizenegyéves magyarnyelvű iskola mindenben ez elsők között halad. Sajnos, a CsISz-szervezet nem segítette eléggé a pionírszervezetet. A jövőben a CslSz- szervezetnek ezen a téren is meg kel! javítania munkáját. A traktorál'omás CsTSz-szervezetének elnöke beismerte, hogy az állomáson kevés kultúrmunkát fejtett ki a szervezet, ez részben a vezetőség hibájából történt. Ki kel! hangsúlyoznunk, hogy tvektoristáink munkához veló viszonya jó. Ezt az állítást legjobban az a körülmény igazolja, hogy a legjobb traktorsta, a legjobb kombejnista, a legjobb szakaszszerelő, mind CsISz-tag. Potásek elvtárs felszólalásában arról beszélt, milyen nagy feladat vár a mezei munkacsoportokban dolgozó fiatalokra. Nagyon helyesen magyarázta, hogy a répa egyelésétől s kapálásától függ a termés meny- nyisége. Az EFSz-ben, ez állami gazdaságokon dolgozó CslSz-tagok feladata 0 kéz erővel végzett munka minőségének megjavítása. Matus Anna, a mezőgazdasági kísérleti állomás dolgozójának felszólalása után új mederbe terelődött a vita. A kísérleti állomáson dolgozó CslSz-tagok nevében felajánlotta, hogy ez EFSz-ben megalakuló Miesurin-köröknek minden segítséget megadnak. Felhívta a fiatalságot a szocialista verseny kiszélesítésére. Mi is a versenynek köszönhetjük — mondotta — hogy tervünket határidő előtt teljesítettük. Ebben a versenyben nálunk kitűnő eredmények születtek. Pázmány József, a minden munkában élenjáró fiatal dolgozó, megszerezte az élmunkás címet. A vita befejezése után Méhes Károíynak, a felsópetonyi EFSz élenjáró fiatal dolgozójának átnyújtották a jubileumi Fucsík-jel vényt. Méhes elvtárs odaadó munkájával érdemelte ki a magas kitüntetést. A konferenca részvevői felhívást intéztek e járásban dolgozó fiatalokhoz, hogy munkahelyükön járjanak elől jó példával. Legyenek példás dolgozók és terjesszék az új munkamódszereket. A konferencia után megállapíthatjuk, hogy a dunaszerdahelyi járás ifjúsága teljesíti a CsISz KB XI. teljes ülésének határozatát. Az ifjúság mozgató erő a szövetkezetekben, az állami gazdaságokon és a traktorállomáson. Munkájukkal segítik a párt- és kormányhatározat teljesítését, aktívan harcolnak a magasabb hektárhozamokért, dolgozó népünk életszínvonalának emeléséért. CSETŐ JÁNOS A forradalmi nemzeti bizottságok tervezete a Szovjet Hadsereg által felszabadított hazánkban mindjárt az első napokban újabb megerősítést nyert. A felszabadított területen megalakult a csenek és a szlovákok Nemzeti Frontjának első kormánya, amely Gott- wald elvtárs és a CsKP kezdeményezésére és vezetése alatt a nemzeti bizottságokat ez új államhatalom és köz- igazgatás népi szerveinek jelöli meg ugyanúgy, mint ahogy azt a CSKP a felszabadító harcok szellemében a Szlovák Nemzeti Felkelés idején tette. A Programm 5. cikkelye kimondja, hogy „a kormány be^tolitikája abból az a- lapcikkelyböl indul ki. hogy az áilatri- hatulom egyedüli forrása a nép. Ezért a ''ormány a közéletet tökéletesen dent kratikus alapon építi -ki. a népnek minden politikai jogot biztosít és kérlelhetetlen harcot indít a fasizmus teljes megsemmisítéséért. Ellentétben ez előző bürokratikus, a néptől teljesen távolálló közigazgatási apparátustól a községekben, járásokban és az egyes országrészekben megalakulnak az állami és nyilvános igazgatás új szervei. a nép által választott nemzeti bizottságok. Ezek a nép által választott, a nép állandó ellenőrzése alatt állő és a nép által bármikor felbontható nemzőn bizottságok saját működési körzetükben fogják intézni ez összes ü- gveket, a központi szervek mellett ü- gvelm fognak a közb ztonsáqra, és megszervezik ,a nekik alárendelt demokratikus hivatalnoki apparátust. A kormány a nemzeti bizottságokra támaszkodva és azokon keresztül valósítja meg politikáját " A kassai kohnanvprogramm 5. cikkelye újabb bizonyítéka annak, bogy a nemzeti b'zottságokból. a megszállók, a hazai árulók, kolleboránsok és lasisz- ták elleni nemzeti felszabadító harcok forradalmi szerveiből pz új nép államhatalom és igazgatási szervek keletkeznek -és hoqv az új népi demokrat’- kus államunk politikai alapját képezik. De az os7tálvherc á nemzeti bizottságok és köztársaságunk politikai jelegéért. a kassai kormányprograrrúnal még nem ért véget. A burzsoázia mint osztály, hatalmi helyzete alaposan megrendült különösen azáltal, hogy elseperték s nagvburzsoázia és a rtagvbi--- rokosok felső rétegeit, de még neru Nemzi ti bizottságaink megalakulásáról (Befejezés) semmisítettük meg teljesen, még le kell győznünk. Nem osoda tehát, hogy 0 burzsoázia a nemzeti bizottságokkal kapcsolatban is igyekezett a fejlődés menetét befolyásolni, és igyekezett a - zokat úgy belülről, mint kívülről szétforgácsolni és megsemmisíteni, hogy 6 nemzeti bizottságok valóban a széles néptömegek akaratát akarják megvalósítani és azáltal, hogy a kassai kor- mányprogramm megvalósítását tartották szinti előtt, keresztülhúzták a burzsoázia számílásait. A burzsoázia harca a nemzeti bizottságok ellen nap:C, napra élesebb lett, mivel az eddigi tö-- vériyes intézkedések mellett arról volt szó, hog^ a nemzeti bizottságok a jövendő alkotmányban teljesen meghonosodnak. Ezek után érthető, hogy a nemzeti bizottságokért folytatót harc, melynek gottwaldi értelmezésé,: az 1946-os Gotlwuld-kormány építő programmja is kifejezi a Május 9-i Alkotmány végleges kidolgozása előtt nagymértékben megerősödött. Az alkotmányért folytatott harcnak három pontja volt: 1. az áMemosítás, 2 a csehek és a szlovákok új vszonyának rendezése és 3. a nemzeti bizottságon kért folyó harc. Ez volt a legnehezebb Nem ecsetelhetjük kellőképpen, hogy a burzsoázia ezidőtájt a nemzeti bizottságokban,. a l'-gfelsőbb szervekben és közvetlenül az alkotmán.vbizottsá- gokbán miiyen harci módszerekhez folyamodott. A harc kimeneteiét a Győzedelmes Február döntötte el, melye’' rövid idővel azután a Május 9-i Alkotmány elfogadása követett. Végre kellő elhelyezést nyertek el azok a nemzati bizottságok is. melyekért a l^sKIj. a munkásosztály és dolgozó népünk oly hosszú iveken keresztül harcolt. A nemzeti bizottságokért folytáért harc az 1918 emlékezetes Februárban érte el tetőfokát, mivel az új fogalmazásban helyet kapott az alkotmányban Dolgozó népünk világosan és érthetően megmondta a magáét. A Május 9-i Alkotmány összeftq'al- ja az előző időszak ered mén vejt A nemzeti hizottsáqokat érintve az alkotmány 10. cikkelye úgy beszél a nemzeti bizottságokról, hogy azok az államhatalom hordozói és végrehajtói, úgy a falvakban, járásokban, és a nép szabadságőrzöinek nevezi őket. Ezzel szilárdan megalapozta további fejlődésük alapjait. Az alkotmány kitűzte a nemzeti bizottságok feladatait is népi demokratikus köztársaságunk felépítésében. Feladatához tartozik: népi demokratikus rendszerünk megerösités- és védelme, az államvédelmi feladatok közös megszervezése, a nemzetbiztonságról való gondoskodás, a nemzeti vagyon védelme, az egységes gazdasági terv kidolgozásában való részvétel, a szoc'áüs és kulturális fejlődésről való gondoskodás és a lakosság élelmiszer- ellátásáról való gondoskodás. »Az alkotmányban lett lefektetve a nemzeti bizottságok felépítése is, amely a kerületi, járási és helyi bizottságon alapul, További a nemzeti bizottság tevékenységének aiepelvei is e demokratizmus, centralizmus, a szocialista törvényesség és a gazdasági szervezés is. Az alkotmány elfogadása óta. a gott- weldi ötéves terv teljesítése közben napjainkig a nemzeti bizottságok nagy és felelősségteljes feladatot teljesítettek. Vitathatatlan, hogy működésük óta jó eredményeket értek el úgy gazdasági, mint kulturális és politikai életük minden szakaszán. Hazánk nagymértékű iparosításával, a mezőgazdasági termelés új formáinak az egységes földmű vesszövetkezetek megszervezésével, a szocialista tulajdon védelmével és saját magunk átrveveiésével kapcsolatban nagißm nehéz feladat várt a nemzeti bizottságokra. Népünk a nehézségek ellenére is elsajátította az állam igazgatását. A nemzeti b’zottságok, a dolgozók soraiból kkerült funkcionáriusok számára jó iskolát jelentettek. Pártunk vezetése mellett megtamtltak kormányozni sa ját országukban, és ezt a vizsgát becsületesen le is tették. A nemzeti bizottságokról szóló örvényjavaslatok országos vitája bizonyítja hnqv fontos doloqró1 van sző Népijnt. rrvndpn hatalom ioaz' hordozója. Mielőtt a törvényjavaslatokat a nép legfelsőbb képviselete, a nemzetgyűlés elfogadja, előbb kifejti nézeteit és hozzászól a törvényjavaslathoz, hogy az új alkotmányi és törvényi kiigazítás saját akaratát tükrözze vissza. Minden állampolgár érzi, hogy nemzeti bizottságaink fejlődésének újabb szakaszába lépünk, melyben mindnyájan azon leszünk, hogy azokat a hibákat és egészségtelen megnyilvánulásokat, melyeket eddigi munkánk folyamán elkövettünk és amelyekre Zápotocky é6 Siroky elvtársak CsKP Központi Bizottságának 1953. december 3. és 5. közötti plenáris ülésén rámutattak, eltávolítsuk. Ma mindnyájan tudatára ébredünk annak, hogy ha ezeket a hibákat és hiányosságokat mielőbb eltávolítjuk, akkot bátrabban hozzáfoghatunk az új feladatok megoldásához, melyek az 1953. IX. 10-i kormányjelentésből, vagype- dig a nemzetgazdaság 1954-es tervéből adódnak. Pártunk és kormányunk három okból látott neki a nemzeti bizottságokról szóló új törvényjavaslat kidolgozásához és elfogadásához: egyrészt, mert a nemzeti bizottságok felépítése már nem megfelelő, mivel a nemzeti bizottságok elmaradnak a népi demokráciánk jelenlegi fejlődésének gazdasági és politikai követelményei mögött és egyúttal nagyon nehezen alkalmazkodtak az újabb követelményekhez; elégtelennek és gyakran helytelennek bizonyultak a népi demokratikus rendszerünkben a bürokratikus munkamódszerek; ' • és az előzőkből kifolyólag az állam- igazgatási szervek és a dolgozó tömegek között nem volt meg a megfelelő ‘kapcsolat. A rri államunk szocialista típusú állam, a munkásosztály diktatúrájának álilama. A munkásosztály diktatúrája elsősorban is a munkásosztály ,a lolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség megbonthatatlan szövetségét, a munka ’sztály partjának és a dolgozók tömegeivel való szórna kapo.so'e tot jelenti. Csakis ilyen feltételek között beszélhetünk a munkásosztály diktatúrájáról, a szocialista demokráciáról és csak ilyen feltételek között teljesíthetjük a munkásosztály diktatúrájának funkcióját, a szocialista állam és társadalom felépítését. A nemzeti bizottságokról szóló új törvényjavaslatok jelentőségét ebből a szemszögből kell értelmezni, mert ú- jabb lépést jelentenek elsősorban is a nemzet! bizottságok demokratizálása felé és ezzel megváltoztaják az eddigi állapotot, mert a nemzeti bizottságok tagjai általános, egyenes, közvetlen és titkos szavazással választhatók meg. Bizonyos, hogy ezzel a fontos lépéssel megerősítjük a nemzeti bizottságok és a dolgozók kapcsolatát, megerősítjük egymás iránti bizalmukat, megerősítjük a választottak kötelezettségérzetét és ezzel megalapozzuk állampolgáraink tízezreinek részvételét az államigazgatásiban. A nemzeti bizottságok jövő fejlődésének további szakaszára más fontos körülmények is jellemzők: elsősorban is a nemzeti bizotságok szervezeti megerősödése, a nemzeti bizottságok rendszerének jobb megszervezése a kerületi megszervezés alapján. Ez az új kiigazítás a kerületi, járási és helyt nemzeti bizottságok régi helyzetével szemben pontosan megkülönbözteti a városi és a körzeti nemzeti bizotságo- kat is. A csehszlovák dolgozó nép államhatalmi szerveinek, a dolgozók legszélesebb szervezetének, a nemzeti b- zottsá goknak, szovjet minta szerinti következetes kiépítése, kerületekben, járásokban és falvakban a munkások, dolgozó parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségére támaszkodik Ebben az időszakban pontosan megkülönböztetjük a nemzeti bizottságokat, mint az államhatalom szerveit, a tanácsait ped g mint a választott szervek végrehajtó szerveit, mégpedig a kettős alárenaeltség alapján: Természetes, hogy ezek az űj körülmények megerősítik a szocialista törvényességet, ez ái.amfegyelmet és a többi alapelvet, melyek szerint a nemzeti bizottságokat kezdetttől fog vá építettük. - a nép részvéteiét a nemzeti bizottságok munkájáimn, a tervezés és a demokratikus centralizmus alapelveit. dr. S. MATOUSEK
