Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-06 / 1. szám

UJ IFJÚSÁG A Cslbz SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA EjIAtp ifjúságiiul' jóirt érit, népünk anyagi és kuíturáiis feiemelkedeseértl Bratislava. 1954./január 6. Ara 40 fillér. III. évfolyam. 1 <w.-V Antonin Zápotocky köztársasági elnök újévi beszéde Antonín Zápotocky köztársasági elnök pénteken, 1954 január else­jén Csehszlovákia népéhez újévi beszédet intézett a csehszlovák rá­dióban. Beszédében a következőket mondotta: Tisztelt polgártársak, elvtársak, testvérek! Üj év kezdetén mindnyájatoknak kívánom, hogy országunkban to­vábbra is megőrizzük a békét és sikeresen keresztülhúzzuk minden háborús úszító terveit, aki orszá­gunkban és világviszonylatban fel akarná forgatni ezt a békét és nyu­galmat. A béke és nyugalom további le­hetőséget jelent számunkra a gyá rákban, a mezőkön, építkezéseken és munkánk valamennyi többi sza­kaszán végzett becsületes és ered­ményes munka kifejtésére. Egyedül a munkának állandóan növekvő ter­melékenysége, a nemzeti jövedelem gyarapodása és új értékek állandó­an növekvő termelése biztosítja né pünk élet- és kulturális színvona­lának további emelkedését. Midőn ma, az első ötéves terv befejezése után mérlegelnünk kell tevékenységünket, és ki kell érté­kelnünk munkánk eredményeit, azt hiszem, hogy ez a béke megmen­tése után politikánk legnagyobb si kere. A köztársaság békéje és nyugal­ma valóban veszélyeztetve volt Mindnyájan tudjátok, hogy a haza: reakció a februári puccs előidéző sével, amellyel meg akarta hiúsí­tani a köztársaság fejlődését a szo- cializálódás felé, a külföldi hábo rús uszítőkkai összeköttetésben már 1948-ban háborúra számított és a háború gyors kirobbantásával fe­nyegetett. A reakciós emigráció és külföldi ellenségeink soraiba tartozó hábo­rús uszitóknak 1948 évi karácso­nyi beszédemben a következőket üzentem: „Semmi sem teljesült jóslataik­ból. A háború nem következett be és erősen hisszük, hogy nem is kö­vetkezik be Hiába törekszenek és vágynak erre reakciós emigránsaink a külföldi háborús úszitókkai együtt Évröl-évre növekszenek a népi de mokratikusi a háborúellenes erők Nem ülnek tétlenül ölhetett kézzel Tudják, hogy lehetetlen csak vágy­ni a békére, lehetetlen csak imád kozni a békéért, védelmezni kell a békét, keresztül kell húzni a hábo­rús uszítók terveit és küzdeni kell a béke felforgatására és háború elő­idézésére irányuló szándékaik el­len.« A világbéketáborral együtt, leg­jobb barátunkkal és szövetsége sünkkel, a Szovjetunióval az élen, harcoltunk a béke fenntartásáért Ezért a háborús uszítók és az áru­ló emigráció bűnös szándéka* nem teljesültek ebben az ötéves terv ben. Hisszük, hogy a jövőben sem tel­jesülnek és elszántan tovább állunk a vártán, megakadályozzuk a há­borút, megvédjük a békét és al kotó munkával biztosítjuk csehszlo­vák hazánk további felvirágozásá- nak lehetőségét és népe életszínvo­nalának állandó emelkedését a cseh országrészekben és Szlovákiában. A másik siker, amelyre méltán büszkék '.ehetünk, az új gazdasági építés tervének — első gottwaldi ötéves tervünknek — teljesítése. Lezárva ma országunk új gazda­sági életének felépítésére irányuló öt éves törekvésünk mérlegét, méltán hivatkozhatunk arra, hogy sohasem építettünk légvárakat, sohasem ámi tottuk népünket teljesíthetetlen ígé­retekkel, meddő álmokkal és re­ményekkel Mindig kiemeltük, hogy a jólét és az örömteljes élet útja a kemény és megfeszített munka útja, amelyen akadályok és nehéz ségek is előadódnak, amelyeket a magunk szorgalmas munkájával, sőt néha áldozatainkkal kell le- küzdenünk. A nemzetgyűlésben 1948. októ­ber 7-én az ötéves tervről szóló törvénytervezet benyújtásakor mon­dott beszédemben a következőket mondottam: »Annak érdekében, hogy élet- és kulturális színvonalunk emelkedhes­sen, feltétlenül teljesíteni kell a tervet, azaz át kell építeni az ipa­ri és mezőgazdasági termelést, ma­gasabb technikai színvonalra kell emelni, el kell érni, hogy többet termeljenek a gyárakban és mező­kön. növelni kell a munkateljesít­ményeket és a munka termelékeny­ségét, gyarapítani kell a nemzeti jövedelmet és ezt a nemzeti jöve­delmet azután igazságosan kell szétosztani, hogy jobban, elégedet­tebben és örömteljesebben élhes­sünk. Az építést és az átépítést nem azért valósítjuk meg, mintha vala­kinek a jámbor kívánsága lenne, hogy ezt végrehajtsuk. Az építés és átépítés fokozott munkát és fo­kozott költségeket jelent.« A továbbiakban hangsúlyoztam, hogy: »Saját munkánk számlájára, sa- iát eszközeink számlájára. saját megtakarításaink és nem átallom kimondani. áldozataink árán kell felépíteni gazdaságunkat és meg­valósítani átépítését.« Az elmúlj öt év nem könnyű és könnyen elérhető sikerek öt éve volt Voltak nehézségek és akadá­lyok: külső és. belső ellenségeink bűnös fondorlatokat eszeltek ki. So­kakat pánik ' fog-o,t e. „-s’ kishitű ségbe estek. Városaink és falvaink dolgozó népe óriási többsége törhetetlen akaratának és lelkesedésének ered ményeképpen azonban mindezeket az akadályokat leküzdöttük Büszkén és önérzettel nézhetjük át az elmúlt öt év mérlegét amely években országrészeink történelmi jelentőségű fordulatszerű változáso­kon mentek keresztül. Gazdaságunk építésének és át­építésének megvalósítása mindenek­előtt a gazdaság legfőbb láncsze mén: az iparon állott Előrelátható eredmények szerint már ma meg állapíthatjuk, hogy az ötéves terv folyamán nagy. azelőtt sohasem tapasztalt fellendülést értünk e] az ipari termelés fejlesztésében. Ideiglenes becslés szerint az ipa­ri termelés 1953-ban 1948-hoz vi­szonyítva több mint a kétszeresére növekedett. Ipari termelésünk há­ború előtti terjedelméhez viszonyít, va úgy számíthatjuk, hogy 2 ü- szerte magasabb színvonalon va­gyunk. mint a háború előttj 1937­ben, noha köztársaságunk lakóinak száma lényegesen csökkent. Ezek a tények különösen örven detesek Szlovákia iparának fejlődé, sében. A szlovákiai Ipar termelése az elmúlt öt év alatt oly módon nö­vekedett, hogy az 1937-es háború- előtti helyzethez viszonyítva Szlo­vákiában körülbelül 350 százalékos termelési növekedést állapíthatunk meg. Ezek Szlovákia gyors iparosí­tását célzó politikánk eredményei, amellyel megteremtjük a csehek és szlovákok testvéri köteléke meg szilárdításának gazdasági alapját. A szocialista ipar fellendítésével egyúttal hozzájárultunk gazdaságunk szocialista szektorának megszilárdí­tásához. Az iparban az első ötéves terv végéig gyakorlatilag felszámol­tuk a kapitalista szektor marad­ványait, , Iparunk és főleg gépipa­runk hatalmas fejlesztésével, amely nek termelése öt év alatt mintegy három és félszeresen növekedett, megteremtettük az egész gazdaság átépítése és építése megvalósításá­nak. országunk védelmi képessége megszilárdításának és a béketábor országai szocialista építésében nvuj' tandó hatékony segítségnek szilárd anyagi alapját. Az 1948-ban kitű­zött eredeti ötéves tervet és fel adatait nemcsak teljesítettük, ha­nem negyedrészével túlteljesítettük A kezdet) sikerek 1951-ben az ere­deti terv feladatainak felemelésére késztettek bennünket. Ezeket a fel­emelt tervfeladatokat sikerült úgy szólván 99 százalékban teljesíteni Ebből arra következtethetünk, hogy ez a felemelt terv is reális volt és teljes! ű;éíó lett vonni, iiein lett volna a Szlánszky bandába tartozó leleplezett és megbüntetett árulók bűnös tevékenysége, vala­mint sok hiba és hiányosság, ame lyek egyes helyeken nemcsak lent hanem gazdaságunk vezető szervei­ben is felmerültek. Tudunk ezekről a hiányosságok­ról és hibákról, nem leplezgetjük őket. Éppen ellenkezőleg, igyek szünk feltárni, megállapítani és helyrehozni őket. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy elegendő erőnk, képességünk és le­hetőségünk van valamennyi hiá­nyosság kiküszöbölésére, a nehéz­ségek leküzdésére, a szocializmus és ezze] köztársaságunk nemzetei boldog élete felépítésének biztosi tására. A köztársaság és a szocializmus ellenségei természetesen minden ne hézségnek örülnek és szeretnék el­hitetni a világgal, hogy ezek a ne­hézségek szocialista építésünk csőd­jét jelzik Reményeik és számítá­saik épp olyan meddöeknek bízó nyúlnak, mint amilyen meddöeknek bizonyultak mostanáig összes szá­mításaik és kísérleteik arra, hogy tetérítsenek bennünket az új szo­cialista élet építésének megkezdett útjáról. Nem szabad, hogy kárörvendő törekvésük bennünket saját hibá­ink és fogyatékosságaink takarga- tására és eltitkolására vezessenek. Gyakran tettek és még tesznek ki sédeteket nálunk a hibák leplezé­sére és a bírálat elfojtására. Ez el­len egész kommunista pártunknak, a Nemzeti Arcvonalnak és a kor mänynak teljfeg erővel küzdenie kell. Az 1953. szeptember 15-i kor- ^nánynyilatkozat váljék a gazdasá­gunk fejlődését fékező, a, szükség­letek és igények egyre növekvő ki elégítésének lehetőségét lassító ösz- szes hiányosságok, fogyatékosságok és helytelenségek ellen folytatott széleskörű harc igazi alapjává. Ez alkalommal fel akarom hívni a figyelmet különösen mezőgazda- sági termelésünk kérdéseire. Lakos­ságunk egyre növekvő életszínvo­nala természetesen magával házzá az élelmiszergyártás terén az egy­re növekvő követelményeket is. Mezőgazdasági termelésünk fej­lődése azonban ma nem felel meg ezeknek a fokozott követelmények­nek. A mezőgazdasági termelés jó­val elmaradt az ipari termelés fej. lődése mögött. Ebből ered sok köz­ellátási nehézségünk, melyeket csak a mezőgazdasági termékek — a ga bona termelésének, főleg azonban az állattenyésztésnek fokozásával küszöbölhetünk ki , ■fCcgi módszerekkel' lehetetlen a mezőgazdasági termelés növelése Meg kelj tanulnunk új módszer rei gazdálkodni A szocialista ipari termelést a szocialista mezőgazda­ságnak is kj kell egészítenie Gé piesen és sablonszerűén ezt nem ér­hetjük el. A tapasztalatok erről meggyőztek bennünket. Az ú.j, termelékenyebb és jöve­delmezőbb gazdálkodás alapját az egységes földmüvesszövetkezetek képezik és fogják képezni a jövő ben is. Ennek igazságáról azonban a parasztot meg kell győzni, rádik­tálni nem lehet. Ezért mindenütt, ahol letértek a meggyőzés helyes útjáról és az erö- szakoláshoz nyúltak, ott az egysé ges földművesszövetkezetek alapi tása nem nozott előnyöket^ hanem sikertelenséget és csalódást okozott Nem féltünk feltárni és kipellen gérezni ezeket a hibákat. Nem hagy juk azonban, hogy ezek a hibák el­tántorítsanak bennünket, hogy né hány sikertelenség miatt letérjünk az egyedül helyes útról, hogy a helyes szövetkezeti gazdálkodás segítségé­A szovjet kormány mindent megtesz, hogy a népek békében éljenek G. M. Malenkov válaszai egy amerikai újságíró kérdéseire A moszkvai lapok január 1-én köz­zétették G M. Malenkovnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének válaszait P. Kingsburry Smith kér­déseire. P. Kingsburry Smith, az „In­ternational News Service” amerikai ügynökség európai főigazgatója de­cember 28-án az újév alkalmából az­zal a kéréssel fordult G. M. Malenkov- hoz. hogy válaszoljon néhány kérdésre. Közöljük P Kingsburry Smith kér­déseit és G. M. Malenkov válaszait: Első kérdés: Mit kíván az amerikai népnek ez 1954-es évre? Válasz: Teljes szívemből boldogsá­got és békés életet kívánok az ame­rikai népnek. Sikereket kívánok a/ amerikai népnek, az összes népekkel való barátsági kapcsolatok fejlesz­tésében és gyümölcsöző eredményeket a béke védelmének nemes művében, minden kísérlettel szemben, amellyel a békét meg akarják zavarni. Második kérdés' Reméli-e, hogy az új évben megszilárdulnak az Ameri­ka és az Oroszország nemzetei közöt­ti barátság szálai’ Válasz: Elsősorban óhajtani kell az országaink közötti kapcsolatok megjavítását. Ügy vélem, hogy nem állanak fenn objektív akadályai an­nak, hogy ez új évben megjavulja­nak a Szovjetunió és az USA közötti kapcsolatok és hogy megszilárdulja­nak az országaink nemzetei közötti barátságnak hagyományos szálai. Re­mélem, hogy ez így lesz. Harmadik kérdés: Hogyan értékeli ön a béke megőrzésének lehetőségeit az egész világon és a nemzetközi fe­szültség enyhítésének lehetőségeit az 1954-es évben? Válasz: Az összes nemzetek tartós békére vágynak és meg vannak a kedvező lehetőségek a nemzetközi feszültség további enyhítésére az 1954-es évben. A kormányoknak, el­sősorban a nagyhatalmak kormá­nyainak figyelembe kell venniök a nemzetek hangját és tiszteletben kell tartaniok növekvő vágyukat a tartós békére. Ami a szoviet kormányt H eti. mindent megtett, megtesz és tovább­ra is meg foq tenni, hogy a nemzetek békében éljenek, hogy a nemzetközi feszültség enyhüljön és hogy létre­jöjjenek a normális kapcsolatok az államok között. Negyedik kérdés: Mit tart ön a legfontosabb lépésnek, amelyet 1954- ben meg lehetne tenni az egész világ békéjének érdekében: Válasz Ilyen lépés volna az álla­mok közötti megegyezés megkötése, amely szerint ez egyezmény ' részve­vői ünnepélyesen és kikötések nélkül köteleznék magukat, hogy nem alkalmaz­nak atom- és hidrngénfegyvert. sem pedig más tömegpusztító fegyvereket. Az ilyen egyezmény megkönnyítené azt a lehetőséget, hogy megegyezés jöjjön létre az atomfegyverek teljes eltiltásá­ról és az atomenergia katonai célokre való alkalmazása eltiltásáról és e tila­lom nemzetközi ellenőrzéséről. Ezzel egyidejűleg a szovjet kormány szükségesnek tartaná, hogy megegye­zés jöjjön létre ez összes többi fegy­verfajták és a fegyveres erők számbeli állaootának jelentős csökkentéséről. Mindez kétségtelenül csökkentené a katonai szükségletekre fordított állam- költségeket és megkönnyítené a lakos­ság gazdasági helyzetét. vei magasabb technikai színvonalra emeljük a mezőgazdasági termelést. Az egységes földmüvesszövetkeze­tek nagyban hozzájárulnák szocia­lista építésünkhöz, ha gazdálkodá­suk, a gabonatermelésben és állat­tenyésztésben elért termékhozamaik felülmúlják a magánszektorét, jobb élet- és kultúrfeltételeket nyújtanak a szövetkezet tagjainak, mint ami­lyeneket a szétaprózott, kis paraszt- gazdaságok nyújthatnak. A jól jövedelmező és helyesen gazdálkodó szövetkezetek százai bizonyítják ezt az igazságot és ezért az illetékes tényezők minden törek­vése oda irányuljon, hogy valóban csak rendesen jövedelmező és jól gazdálkodó földmüvesszövetkeze- teink legyenek. Az az ígéretünk, hogy az ötéves terv állandó munkát biztosít min­den polgárunk számára, következe­tesen megvalósult. Általános gazdálkodásunk sikeres voltát az alkalmazott személyek számának állandó növekedése jel­lemzi. Figyelembe kell venni, hogy 1933- ban 920.000 munkanélkülije volt a köztársaságnak. Az 1928—1938. években évente átlag 17.000 személy hagyta el a köztársaságot, mivel nem tudott állást és megélhetést kapni. Ha ma valaki a köztársaság­ból eltávozik, az csak olyan lehet, aki nem akar tisztességesen dolgoz­ni, vagypedig olyan ifjú kalandor, aki tettét később keserűen meg­bánja. Az ötéves terv idején az ipari és építkezési alkalmazottak száma 36 százalékkal növekedett. Az alkalma­zottai; jzámáfi.al. »fokoz: dAt-ébars nagy részük van a nőknek. A mun- kaeröszükségiet a jövőben sem fog csökkenni, sőt növekedni fog. Ter­mészetesen emellett a munkaerőket egyenletesebben és célszerűbben kell elhelyezni. Minden bizonnyal nem egészséges jelenség, hogy a mező­gazdaságban alkalmazott dolgozók száma a legutóbbi években néhány százezerrel csökkent Noha a gépe­sítés következtében számoltunk a munkaerők csökkenésével a mező­gazdaságban, a munkaerők e csök­kenése nem felel meg a gépesítés folyamatának, sok hiányt és zavart okoz, amelyek ma mezőgazdasá­gunkban a közösség kárára jelent­keznek. Ezért kellő számú munkaerő biz­tosítása gazdaságunk minden egyes termelési szakaszára, a mezőgaz­dasági termelést is beleértve, nem­csak az illető szakasznak kérdése, hanem az egész nemzet és további elörevezető utunk biztosítása érde­kének is kérdése. A pénzreform végrehajtásával kapcsolatban az egységes piac beve­zetése is tanúskodik gazdaságunk konszolidálódásáról Ha az egységes piac bevezetését általános helyeslés fogadta Is, be kell ismernünk, hogy a pénzreform végrehajtása nem volt népszerű A helyes gazdálkodásra és az egyre növekvő életszínvonal biz­tosítására irányuló törekvés megkö­veteli azonban, hogy néha népsze­rűtlen intézkedéseket is tegyünk, amelyeknek hasznosságát és szük­ségességét csak a további fejlődés igazolja Ez a helyzet a pénzrcíormma) is. Lehetetlen volt felszabadítani a kö­tött piacot anélkül, hogy elvonjuk a fölöslege.:/ vásárlóerőt, amely az esetek többségében a régi kapitalis­ta gazdálkodás maradványa és nem munka eredménye, hanem régi ki­zsákmányolás és üzérkedés marad­ványa volt. Tudatosítanunk kell, mit nyertek például csak az üzérke­dő nagykereskedők, akiknek áru­készletét az első pénzreform három­szorosára értékelte és ezze] jogtala­nul és munka nélkül gazdagította őket. Ez a fölösleges, jogtalanul szerzett töke állandóan veszélyez­tette gazdaságunkat és képes volt pánikot előidézni piacunkon, amint ennek számtalanszor tanúi voltunk.

Next

/
Thumbnails
Contents