Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-08-22 / 54. szám
Ol IFlOSAe r9fJ. augusztus 91. KHirOllTIKAI MAGYARÁZATOK 1953 legi«lentÓ9ebb eseménye Mintteíiiki előtt nyilváfivrié lehet, hogyha egy egyiptomi lap azt Írja, hogy Malenkov elvtárs beszéde 1933 leg.ielentősebb eseménye volt, akkor egy percig sem kételkedhetünk az egyiptomi újság objektivitásában. Ez igv is vwi. A Szovjetunió Legfelső Tanáosának- ötödik ülés szakán elhangzott beszéd irányvonal a külpolitikában és reménység a belpolitikát érintő kérdésekben a világ minden haladó népe számára. Mindenkelőit kétségtelenül megállapitható az emberről való gondoskodás nagyvonalúsága. Láthatjuk, ' hogv minden egy célt szolgál, az egyszerű dolgozó boldogságát, hogy békében élve, örülni tudjon az életnek. A nehéz áldozatok árán megteremtett nehézipar most azért termel, hogy termékeivel cipőt, ruhát és az életet megkönnyítő könynyifelDdri- cikheket gva-rthassa- n»k. A bíráló »zevak azért hangzottak *1, hogy a hibák kijavítása után az egyszerű dolgozók élete még jobb legyen. A szovjet állam megalapítója a zseniális Lenin tanította: ,.az állam ereje a tömegek öntudatában van. Az állam erős. ha a tömegek mindent tudnak, mindenről ítéletet formálhatnak, mindent öntudatosan vállalnak” — mondotta Malenkov elvtárs. A szovjet kormány mindent megtesz, hogy a tömegek öntudatosak legyenek, hogy jól éljenek, hogy érezzék, minden életük megjavításáért történik. így teszi az államot, a hatalmas Szovjetuniót, legyőzhetetlenné. A népek reményei megvalósulásáért Külpolitikai síkon a béke politikája töretlenül a maga nemes nagyságában folytatódik. Minden kérdés megvitatandó és meg is kell vitatni. Ez a magatartás nem gyengeségből ered, mert éppen ebből a beszédből tudtuk meg. hogy az agyonrek- lamázott ,,superbomba” — a hydrogénbomba — már nem képezi az USA egyedüli monopóliumát. Ettől függetlenül mégis a Szovjetunió volt az, aki ebben a beszédben is a nagyhatású tömegpusztító eszközök betiltása és nemzetközi ellenőrzése mellett emelte fel szavát. Bizonyos envhülés érezhető a külpol'tiki'^an — mondotta Malenkov elvtárs. Ez az enyhülés és a Szovjetunió azon törekvése, hogy kereskedelmet folytasson a nyugati államokkal, már a beszéd elhangzása után közvetlenül éreztette hatását. Ez pedig bevezetőnk legnagyobb igazolása. A napokban a Szovjetunió kereskedelmi szerződést kötött Argentínával és Dániával. Kereskedelmi és egyéb tárgyalások folynak Iránban is. Ha a három kereskedelmi szerződés közül az elsőt megtekintjük, látjuk, itt nemcsak egyszerű adásvételről van szó. A Szovjetunió Argentínának olajipari gépeket szállít. Ez pedig azt jelenti. hoey eddig az USA monopóliumaitól függő délamerikai ország, az USA beavatkozásáiól függetlenül termelheti ki nyersolaját és nyílván el is adhatja. Ez a tény, Argentína önállósá- .gának kérdésében óriási jelentőségű. Ilyen jelentőséggel bír az Iránnal, annak egv kritikasnak mondható periódusában folytatott kereskedelmi tárgyalás is. A nyugati államok legktsebb. ' egyben legfejlettebb mezőgazdasági államának — Dániának — az említett szerződés egész egyszerűen megváltást jelentett így vált Malenkov elvtács beszéde az egyszerű emberek reményeinek megv'alósulásává. A Szoyjetunió a jövőben is olyan politikát folytat, hogy az emberek ne csalódjanak benne. Az iráni sah szerepe fis nem megy szépen, — mondtak az .amik” — mehet csúnyán ». így jutottak el íz, iráni sahig. — aki Moszadek miniszterelnökben riválist látott Az USA a hata mögé állt és őt bújtatta fel, hogy államcsíny útján, egy-két tábornok társával vegye át a hatalmat Moszadek miniszterelnöktől. Az iráni sah azzal kezdte működését. hogy a parlamenten belül olyan frakciót szervezett, me y szabotálta a miniszterelnök, azaz a kormánv és az iráni nép követeléseit. A frakció egvre nő — a dollár Iránban is jó vásárló erővel bír — egészen odáig, míg a kormány és a parlament .szembekerült egymással. Ekkor Moszadek miniszterelnök a nép elé tárta az ügvet. még pedig olyán formában, hogv a nép döntsön szüksége van-e az ilyen parlamentre? Az Üj Ifjúság már említett híréből megtudhattuk, hogy az iráni nép döntött, még iHMc saMiaége fíeéig ligj’, hogy: a pariamentre. Malenkov elvtárs említett beszédében, amikor .sorra vetté a Szovjetunió szom.szédait, megemlékezett Iránról is. Kilátásba helyezte, hog\’ a két ország közti vitás kérdést, mégpedig a határkiigazítás kérdését, rövidesen megoldják Ebből a célból, e napokban egy vegyes bizottság utazott Iránba. Ezenkívül egy szovjet kereskedelmi bizottság is Iránban tartózkodik, hogv megoldja Irán kereskedelmi* probléiháit. melyek főleg abból keletkeztek, hog\' az angolokat kiutasitották Iránból. Ezek a tények arról tanúskodnak, hogy az iráni nép megtalálja a függetlenség és fel- emelkedés útját. Egészen biztos. hog\' árúfeleslegét is a béketábor országainak, az ediginél kedvezőbb áron és körülmények között adja majd át. R. J. Mi történt Iránban? Lapunk legutóbbi száma egy cikket hozott, melyből arról vehettünk tudomá.st, hogv népszavazás útján megszüntették a medz.süszt, az iráni parlamentet. Nézzük csak meg miért volt szükség az iráni parlament megszüntetésére. Köztudomású, hogy Irán hatalmas nyerselajtartalékokkal rendelkező állam. Ezt az olajat f'ddig az angol társaságok ak- '^•i-'ták ki, oly módon, hog\- teljesen az ország urainak kezdték érezni magukat, és éppen ezért ők akarták az országot is irányítani. Ez eddig nem ú.tság. Az újság ott kezdődik, hogy ezt az iráni nép már megelégelte és a tömegfelháborodások miatt, Moszadek miniszterelnök olyan rendszabályokat hozott, miszerint az angoloknak nagyon — angolosan — kellett eltávozniok Iránból. Ebbe persze nem nyugodtak bele. Az akkoriban még hűségesebb amerikai partnerre! karöltve, — viribus unitis — (egyesült erővel), Truman és Churchill, levelet küldtek Mo •szadek miniszterelnöknek, amelyben parancsoló hangon felszólították, hogy vonja vissza rendszabályait. Az iráni nép ezt nem engedte meg, ígv tehál Moszadek sem tehetett máskép Eisenhower elnöksége kezdetén szintén gondolt Mpszadekre. egész egyaierűen azt követelte, hogy ’ ' ^- Ijanak be az. 15SA nak és az U.SA háta mögött az angol nagybácsi majd viaszalo pózhatna régi jó pozíciójába Természetes, ezt is risszautasi- tották. • 46. §. A Magyar Népköztársa.ság biztosítja a dotgozókvak a pihenéshez és üdüléshez való jogát. (A Magyar Népköztársaság Alkotmányából.) Nótázó fiatalok a balatonfüredi Hajógyér sf>f)rtklub „.lóm».- dár" nevű vitorlásán. • Henri Martin Prágában Szombaton a délutáni órákban | Jr:::»::::::::::::::::;::::::;;;:::::. a prágai ruzyni repülőtérre feleségével Simoné-nal együtt megérkezett Henri Martin, a frangia nép hőse, a ..béke tengerésze.” A repülőtéren Henri Martin I elvtírsat a CsISz Központi Bi- | zottságának nevében Jaroslav Hejna és Vladimir Meisner, */a- I iaminx a C.seh.szlovákiai Békebizottság képviselői, V. P,. Vdovin eivtárs. a Nemzetközi Diák- szövetség titkára fogadták. Ki ne ismerné Henri Martint! Ki ne örülne a hírnek, amely az egész világot bejárta, hogy á mellűn! börtönből kiszabadult. És találkoztunk vele. Eljött hű feleségével Simone-nal eg>'ütt, hogy pár órás prágai tartózkodás után folytassa útját Bukarestbe, ahol részt vesz a Találkozó befejezésén Láttuk, jó! esett .''leki az a szeretetteljes fogadtatás amelyben Prágában részesítették. Arra a kérdésünkre, hogy mik az első benyomásai Csehszlovákiában. a következőket felelte: — Képzeljétek el. Két héttel ezelőtt még a börtönben voltam és ma már igazi szabad földön vagyok, ahol a felszabadult dolgozó nép uralkodik. A kérdések özönété vála.szoll A francia né'> hatalmas sztrájkjáról, az indokínai háború befejezéséről beszélt. Azt a meggyőződését fejezte ki. hogy a francia nép végül győzni fog fáradhatatlan törekvésében, hogy Vietnamban befejeződjön a vérontás. India! Valódi paradicsom partjait a meleg Oceán mossa! Már a rómaiak és görögök vágyakoztak utána. A nagy hódítók vágya természetesen nem teljesült. Indiát még Nagy Sándor se hódította meg. Sok uralkodónak, aki szerette volna cl- raboini az „indiai gyöngyöt”, ezen a gyöngyön belétört a foga. Indiát teljes sikerrel a hetedik század végén foglalták el a muzulmán- hódítók. Így keletkezett Indiában a muzulmán birodalom, melynek középpontja Delhi város volt. Egymásután váltakoztak a bennszülött hinduk véres felkelései és még m- resebb háborúi a mohamedán félhold ellen. 1526-ban Tamerlan utóda, az eltörökösödőu törzsek élén bevette Delhit és megalapította a Nagy Mogul birodalmat. De ezzel egyidejűleg India tengerparti részein egyre nőtt a portugálok befolyása. A régi görögökön kívül ez volt az első európai nemzet, mely aktivan beleszól: India történetébe, ó portugálok már régen Vasco de Gama diadalmas partra szállása előtt még 149B május 20-a előtt az indiai Oceán partjait belevonták kereskedelmi hálózatukba. A hinduk, az első európaiakban felszabadítóikat látták, akik felmentik őket a muzulmán iga alól. Természetesen a portugálokat csak a jövedelmező üzlet érdekelte és a mogulok észrevétlenül tovább uralkodtak. Uralkodóik mint, Akbar. Dzsehangir és Sahdzseban igyekeztek közelebb kerülni az indiai kultúrával es az Izlammal, ami számukra sikerült is: Tadzs Mahal síremléke Agrv környékén, mely bizánci stílusban van építve, mai napig India érdeklődésének központjában áll. 1661-ben az angol kiA FELOSZTOTT iiNDIA rály egy portugál kercegnővel Bombay kikötőjét hozományban kapta és így Indiában, az angol befolyás otthonos lett. India történetében új, szomorú fejezet kezdődött. A Brit Kelet-Indiai Társaság ügynökei ügyesen kihasználták a belső viszálykodásokat és a helyi hercegekre igyekeztek nagy befolyást gyakorolni. Lord R. Clive jól kiaknázta a helyzetet. Elfoglalta Kalkuttát és a szomszédos hercegségekben mindenkit eltávolított, aki ellenkezni mert. Lord Wellesley, aki 1798-ban jött Indiába, még keményebben nekivágott India meghódításának. 1823-ban már »Nagy-Británia teljes Indiát a Perzsa-öböltől egész Singapur-ig birtokába vette. 1858-ban a Keletindiai Társaság meghátrált a királyi korona előtt és Indiából több mint sz.íz millió arany fontsteriinget cipelt el Indiából és a brit kormánytól még hetven millió lelépést kapott, Az angol királyi korona ellenben „nagyon találóan” az egész adósságát az indiai lakós- ságra ruházta át. Rengeteg felkelés ellenére a puskapor es rendőrbotok kellő segédlete mellett tovább uralkodott. A vallási és kasztellentétek, amelyek alatt India vergődött, csak jól jött az angol uíaknak az „oszdd meg és uralkodj” elv alap.ián. 1919-ben az alkotmány Indiát tartománynak ismerte el. Formálisan a hinduk képviselve vannak az ú n. ..Indián legisla tionban, amely nem más, mint a brit főkormányzó segedr.szköze. míg a tulajdonképeni hatalom Londonban az India számára kinevezett államtitkár kezeibe van letéve. India erre bojkotUl f tc'B—r . K/WA) W£PKÖZMR«G é.s az angolok elleni gazdaság harccal felelt. 1924-ben Gandhi kezdeménve/éséből indult el az ú. n. „sváradzs” mozgalom, és Gandhi azt ajánlotta az incíia’ népnek, hogv íjtindent. amú Angliából hoznak, maguk termeljenek. 1928-ban Bombayban az összes pártok konferenciáján Nehru, India részére olyan alkotmányt indítványozott, mint j amilyen > dominiumcA alkot ! mánya. I 1931-ben Mac Donald índla 'Zámára iíZÖvetsési rendszei í Ígért. De a valóságban ez t: rendszer csak India szétdarabo- lását, így tehát legyengülésé' jelentené. A felszabadító harcok hullámai Indiában főleg a má.sodik világháború után erősbödött. .á brit gyarmatosítók, a hindu nagykapitalisták, főleg pedig a nagybirtoko.sok és hercegek, hogy kiküszöböljék az őket fe- I nyegetö veszélyt, elhatározfák. j hogy Indiát két részre osztják I és mű.súrlódások által elvonják ' a néi) figyelmét a felszabadító harcoktól. 1947-ben az egységes India helyett két állam keletkezett. a Hindu köztársaság és Pakisztán. 1947 óta India és Pakisztán között mesterségesen szítják az ellentéteket és azokat minden eszközzé] elősegítik. — Ezen viszályokat a legjobban a két állam között fennálló rendezetlen gazdasági viszonyok tükrözik vissza. Mondhatjuk, hogy a két ország burzsoá-kormánya egymás között igen viharos diplomáciai és gazdasági harcokat folytat. Az imperialisták agyafúrt fo- ga:-:.a mindkét ország gazdasági fejlődését hátráltatja. Míg a mai Pakisztán főleg mezőgazdasági terület és Indiát nyers anyaggal látta el. addig a mai India területén a régi India iparának 90 százaléka van összpontosítva. Vagyis egész konkréten: Pakisztán gazdag a bambusz, juta és ;yapot termelésben. Ezen nV'Ersanyago'- feldolgozási üzemei azonban Indiában vannak. Indiának viszont nincsen nyersanyaga. kénytelen becsukni üzemeit és a jól képesített szak- -iolgczókai elbocsájtani. Állandóan nő a munkanélküliség, az ■i'hség. az ipari termékek és az élelmiszerárak egv're eme'ked- i nek. Míg a pakisztáni kivitel Ini' ólába le lett állítva. Paki.sztán- j ban a nyers juta a mezőkön és i a raktára'..ban rothad. I Heivénvalo, ha feltesszük a I kérdé-1 Kinek énieke, hogy In- 1 dia és Pakisztán között így leromoljon a viszony? Csakis az angol-amerikai monopolisták érdeke. Azáltal, hogy Pakisztán- kivitelét Indiában leállították, az indiai ipa.r rászorult az Angliából behozott nyersanyagokra főleg a japán behozdtalra, ame lyet viszont az Egyesült Államok uralnak Míg Pakisztán 1952-ben 1,7 millió bála nyers jutát hozott be Indiába. India I Japántól hatszor olyan mennyi- ! séget kapott. Úgy az indiai, mint a pakisztáni nép la.ssanként ráeszmél ezen politika hátterére. Mindkét országban egyre erő sebb lesz az a mozgalom, mely az India és Pakisztán között fennálló viszony javulását óhajtja és kölcsönös gazdasági kapcsolatok kimélyitését a Szovjetunióval és a népi Kínával. 1952-ben a Pekingben megtartott Azsiai-Csendesóceáni Országok békeharcosainak konferenciáján az indiai és pakisztáni küldöttség nyilatkozatot írt alá. amelyben a kijvetkezőket mondja: „Kijelentjük, hogy igyekezni fogunk kiméiyíteni a két ország és népei között fennálló barátságot. Minden eszközt megmozgatunk ezen cél érdekében, beleértve a gazdasági é.s kulturális kapcsolatokat.” A hindu-pakisztáni közeledés a népi mozgalomnak olyan erőt ad, mely 1953-ban arra kényszerítette az indiai és pakisztáni kormányt, hogy új gazda.sági szerződést kössön, amely ellentétben az eddigi szerzfidésekkel. legalább részben eleget tesz a két ország gazdasági követelmé- nyemek. Ez az első siker, útban India i és Pakisztán széleskörű kapcso- 1 latainak kimélyitéséhez és az ! első lépés a nagy célhoz: az I önálló és egj'séges Indiához. < Dr. Miloš Hlavsa. 0} ItJUSAG — 1 CalSz Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer Kiadja • Smena. a CsISz Szlovák lai Központi Bizottságának kiadövallalata. Bratislava. Sol- eésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő Szőke Jőzsel — Szerkesztőség és kladőhivatal. Bratislava. Soltéaovej 2 Telefon 345-51. 2, 5, 22S-31, 3 Nyomja Merkantfl n « nyomdája. "*• Előfizetés egy évre 40.— Kés, félévre 20 — Kés. — A postatakarékpénztár! befizetőlap száina S-54001. — Hlrli«phélveo engedélyezve Bratislava 2 Két illeti Postahivatal Feladó és Iránylté postahivatal Bratislava 2.