Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-08 / 50. szám

ül IFIÚSÄG

ínra (nifliiírtiK 'S.

A diószegi cukorgyár CsISz szervezetének ku Itúr mim k áj a

Még csak néhány hónapja, hogy a dió.szegi cukorgyárban megalakult a CsIS^-szervezel 73 tagú zene- és énekkara. Igaz. a megszervezés nem ment könnyen de a jó agitálás és meggyőző munka eredménnyel vég/f'idött. Ma mar az együttes kiváló eredményeket éf el: estenként szórakoztatja a mrtn- kálTrl hazMí rO mufrkásokat, akik a ,Jól .sikerü't kultúrest után még vidámabban és lelke.sebben végzik napi munkáiukat.

Kultűreg\'üttesünk nemcsak kultú- rális téren veszi ki részét a falu ú.i.iá- épité.séhen hanem a fizikai rnunkában ;s segítünk falusi dolgozóinknak. — Essüttesünk tagiai munkabrigádokat sze: ve/tek az aratás és a cséplési mun- ká'at''kban, A csoportok versenyben állanak egymással.

Bratislavában a kultúrfesztiválon kultúregyüite.sünk június 5.-éh értékes kultúr.számmal lépett tel. ahol a közönség hatalmas tapsviharral ismerte el az együttes fp"épé.sét. A brati.sla- vai fellépésünket Madró István elv- tár-.snak kö.szönhetiük aki együttesünket a kultúrfellépésre fáradtságot nem ismérvé, alaposan előké.szitette.

Az eredmények mellett azonban vannak nehéz-ségeink is. A járás CsI.Sz vezetősége keveset törődik az együttesünk munkájával. Sok esetben kéj- 'ük a támogatásukat, de a kéré.sünk csak kérés marad Szeretnénk, ha a CsISz járási vezetősége mindenben .segítségére lenne az együttesünknek s így munkánkban még kiválóbb eredményeket tudnánk elérni.

Somogyi Rozália.

A vájísellyei járás tilkársájíán nem olvaí^sák az Uj Ifjúságot

A vágsellyei járásban elmaradtak az oktatási év kiértékelésével. K.ddig csak két alapszervezetnel történt meg a kiértékelő g.vulés, Szelócén és a gép- állomá.son. A kiértékelések elhanyago- lasa azt jelenti, hogy pontosan nem tudnak elókészülni az új oktatási évre .A kiértékelő gyűléseken még Jobban fel kell világosítani az itjúságot, a politikai iskolázás fontosságáról és a kiértékeléskor kell, hogy kedvet kapjanak az oktatás fokozottabb látogatásara is, Tehat, ha az oktatások kiértékelését pontosan nem hajtjuk végre, akkor a tagok bizalma az alapszervezetek vezetőségei iránt, jogosan meginog Pedig, ha ez megtörténik, akkor nem lehet az új oktatási évet sem sikeresen megszervezni. Ez a hiba a vágsellyei járásban fennáll és eddig még a propagátorok kiválogatásához sem fogtak hozzá.

Nagy hiba az is, hogy a CsISz vág- sellyei járás titkárságán senki se olvassa az Új Ifjúságot. Ezért nincsenek kellőképpen tá.iékozva a többi járásokban és a kerületekben lefolyt dolgokról. Ezen hiány következtében természetesen a járásban csak lassú ütemben folyik a szervezési munka. .A sajtó állandóan növeli eszmei tudásunkat es ez a vágsellyei .(árási titkárság dolgozóira Is vonatkozik. Ha a járási titkárság funkcionáriusai nag.yobb eszmei tudással rendelkeznének — ami bizonyos részben a 5a,itőn keresztül érhető el, akkor a járásban megjavulnának a viszonyok.

A cl UHU szer (la helyi Cseni adok ajándók műsora

Egyházkarcsán az aratás végefelé jár. Mindenki örömmel dolgozik, mert tudják, hogy népünk kenyeréről van •SZÓ, Az idei hektárhozam, búzából átlag 27 mázsa, ami az egyéni gazdálkodás ideién soha.sem fordult el(! Az aratási munká'atokbaii a karcsaiak járási viszopviatban jtl állnak. Példás munkájukért, szorgalmukért a C.sema- dok dunaszerdahelyt c-sojrortia aján- dékmű.sorra) jutalmazta meg őket.

A kis kultúrterem zsúfolásig megtelt. .Sanda Imre elvtárs a Csemarink riunaszerdahelyi csoportiának elnöke üdvözö'te a hallgatóságot,

A mfl.sor első számaként. Sándor Erzsi igazi étérzéssel szava'ta el I.sza- kovszkitól: ,,Ének a békéről'' című versét. A további kuHúrszámok: vidám csasztaskák, egyfelvonásos vígjátékok a traktoristák “ipterf", népda'nk és népi táncok voltak. A csasztuskák az egyházkarc'sal szövetkezet példás dolgozóiról .szóltak. De nem feledkeztek meg a munkákból elmaradókról sem. A közönségnek nagyon tetszett a lusták művészi kipellengérezé.se. A csa.sz- tuskákat és a népdalokat Derzsi Jolán és Btunner Tivadar énekelték. Ugyancsak nagyon tetszett a közönségnek a néptánc is. amriyet viharos tap.ssai kö.szöntött. A Csemadok ku'túregvüt- te.se zeneszámokkal is fellépett, amely szintén örömet szerzett az egyházkar- csai dolgozóknak.

Ezeket a kultúrszámnkat a szövetkezet kívá’ó dolgozói kapták, mint például: .Sánka József, Saidik MIhá'y, Godán Ferenc, akik a szövetkezetben szíwel-lélekkel dolgoznak,

A dunaszerdahelyi Csemadok kul- túibrigadja Sanda Imre elvtárs veze- té.sével ez évben kü'önbözö kultúr- számokkal hat alkalommal lépett fel.

Somogyi Mátyás.

V. G. Korolenko születésének 100. évfordulója

A Cselipz’ovák Rótlió magyar adásának heti iníisora :

Hétfő:

5.13. 5.45 Hírek, sajtószemle,

tnezögazdasági negyedóra, 18.00,

18.30 Hírek, rádió híradó.

Kedd:

5.15, 5.45 Hírek, sajtószemle, rnezógazdasági negyedóra. 18.00,

18.30 Hírek, rádió-híradó.

21.00, > 21.15 Mezőgazdasági ne- g,yedóra.

Szerda:

5.15, 5.45 Hírek, sajtószemle, mezőgazdasági negyedóra. 18.00,

18.30 Hírek, rádió-híradó.

C.sUtörtök:

3.15, 5.45 Hírek, sajtószemle, mezőgdzdasági negyedóra. 18.00,

18.30 Hírek, rádió-híradó.

Péntek:

5.15, 5.45 Hírek, sajtószemle, mezőgazdasági negyedóra. 18.00,

18.30 Hírek, rádió-híradó.

21.00, 21.15 Mezőgazdasági negyedóra.

Szombat:

5.15, 5,45 Hírek, sajtószemle, mezőgazdasági negyedóra. 18.Ô0,

18.30 Hírek, rádió-híradó.

Vasárnap:

9.30, 10.00 Rádió népi egyetem, 14 00, 14.30 Szövetkezeti félóra,

18.00, 18.30, Kultúrfélóra.

Fesztivál-est a nyári kiképző táborban

Alakulatunk nyári kiképzőtáborban tölti napjait. Parancsnokaink nemcsak a harci kikéjrzésre és politikai fejlődésünkre fektetik a füsúlyt, hanem arról is gondoskodnak, hogy munka után kelU! szórakozásban legyen részünk, meit ez is szerves része a hadsereg életének. Hiszen mindannyian kiveszik részüket a kemény munkából, és szabad perceinkben szükségünk van énekre és vidámságra.

Tekintve, hogy alakulatunk a harci tudomány elsajétítá.sában az utóbbi hetekben szépen fejlődött, hogy hazánkat bárkivel szemben meg tildjuk védeni, parancsnokaink meg vannak velünk elégedve. Fesztlval-estét rendeztünk a bukaresti Világifjúsági Találkozó tlsztekiére. hogy e nagy napok eseményeiből mi is kivegyük részünket. A táborban, nagy az izgatottság. Mindenki el van valamivel foglalva. A sátrak mögötti ténöl hang és ének- foszlányokat hoz az esti szellO. Ott az énekkórus tartja a próbát. Mert hiszen közön.ség is lesz, minden számot ki kell csiszolni, új aktuális számokat kell betanulni, nehogy szégyent vall- junk a- „civilek” előtt.

Egy másik csopoit a táncparkettet ácsolja. Néhány perc alatt kész is van, süt zenekarunk számára még dobogót is varázsoltak az ügyes kezek. A többiek az esti tábortűzre fát és gallyakat hordanak a közeli erdüböl. A kul- túrfelelös elvtárs másodmagával a közeli tavakat és a termelőszövetkezeteket járja, ahol minden érdeklődőt szívélyesen meghív a nagy eseményre. Mert nagy esemény ez a falu népe számára is, akiknek — főleg a nyári munkák idején — nincs sok idejük hasonló szép kultúrprogrammot látni és hallani. Mindenki örömmel fogadja a meghívást és szépszámú közönség Ígérkezik az estre ...

A domb alján már alkonyaikor nagy a sürgés-forgás. Mint egy hangyaboly olyan a rét.

Már itt is vannak. Innen is, onnan is kisebb-nagyobb csoportokban egyre szállingóznak a vendégek. Kékinges leányok, kipirult arcú fiatalok. Anyák gyermekeikkel. Lassan egé.szen oesöté- tedett. A CsISz elnöke lép az emel' vényre és alakulatunk nevében szívélyesen üdvözli a megjelenteket.

Ma van az előestéje a bukaresti Vllágifjúságl Találkozónak — mondta a szónok. Bukarest utcái tele vannak fiatal békeharcosükkal a világ minden

tájáról. Egyesek könnyen jutottak el ! oda, de soknak nehéz harcot kellett vívni, hogy résztvehessenek a bukaresti Fesztiválon.

Koreában végre béke van, de rajtunk áll. hogy ha.sonló gaztett a világ- íörténelemben már ne forduljon elő. Ha minden jóindulatú ember a tartós békéért egyesül, nipcs az a hatalom a földön, mely akadályt gördíthetne eléjük.

Ezután parancsnokunk ünnejrélyes keretek közt meggyújtotta a tábortüzet és a ropogó hasábok fényénél megvilágosodtak az arcok. Kibújt a hold is a domb mögül és sápadt fénnyel öntötte el az egész térséget.

A műsor három részből állt. Az első részben énekkaraink szerepeltek és jól megválasztott, nagyon szépen előadott számaikkal nagy rikert arattak. Minden egyes énekszámot egy-egy tiszt elvtárs tiszteletére énekeltek, akinek nagyon jól esett ez a kis figyelmesség. Hiszen tik azok, akik minket vezetnek, és mindenben tanácsot adnak nekünk és akikhez bizalommal lehet fordulni.

Mindent megérdemelnek tőlünk.

Az énekszámok között elvtársaink nagy sikerrel haladószellemű költők verseiből szavaltak. Ezután kisebb szünet következett, és akik szomjasak voltak friss sörrel csillapíthatták szom- jukat.

A műsor második része humoros számokból és dalokból állt. Még egy rögtönzött cirkuszé!('adást is rendeztünk, amelynek főleg a jelenlévő gyerekek körében volt nagy sikere. Elvtársaink gitárkísérlettel tréfás dalokat adtak elő. Ezek is nagyban hozzájárultak az est sikeréhez.

Azután végre zenekarunk is szóhoz jutott! Pillanatok alatt mozdulni sem lehetett a parketten. A leányok eleinte bizony szégyelték ma.gukat, de azután nekibátoródtak és holdvilágnál a tábortűz fényénél járták a katonákkal a vidám polkát. Az idő elszaladt, észre sem vettük és éjfél körül járt az idO. Trombita szólalt meg a dombon. — Takarodó.

Alakulatunk büszke lehet arra. hogy olyan jól sikerült estét rendezett. — Bebizonyítottuk, hogy had.seregünk nemcsak fegyverforgatasban kiváló, de énekkel, vidámsággal és kultúrával is akar élni. tanulni, dolgozni, akkor védi a bókét.

Dr. J. Szepesi

Korolenko, a volhininai Zsitomir városkában született. A moszkv.ii Péter cárról elnevezett mezőgazdasági akadémia hallgatója volt és még diák é- veiben csatlakozott az elnyomottak politikai mozgalmához, amiért később 1879-ben 6 évi szibériai száműzetésre ítélték. Megjárta azt az utat, amelyet előtte N. G. Csernyisevszkij, a nagy orosz forradalmi demokrata tett meg. Sokáig tartózkodott a Jakut föld hűvös éghajlata alatt. Száműzetéséből hat év múlva térhetett vissza, de lankadatlanul tovább folytatta harcát a társadalom igazságtalanságai ellen. Kedvenc témája volt a .,batrak”-ok azaz a me- zitlábosak életének ábrázolása, és ezeket a figurákat később nagy tanítványa Maxim Gorkij alkotásaiban művészi tökéllyel jellemezte.

Korolenko a 80-as években kapcsolódott be az orosz irodalombé. 1880- ban megjelent „Csodaszép” (Csudnaja) című elbeszélésében egy gyenge testalkatú. de erőslelkü forradalmár képét rajzolja meg, akit bár megtörhetnek, de sohasem hajlíthatnak meg.

„A vad zenész” című elbeszélésében Korolenko az emberek boldogságának útjában álló akadályok elhárításáért lelkesít harcra,

Korolenko mint író és mint publicista egyaránt igyekezett felébreszteni az emberekben a polgári jogaik tudatát. Gorkij ezzel kapcsolatban a kővetkezőket Irta Korolenkóról: „Meg vagyok róla győződve, hogy Vlagyimir Gal'aktyionovics kultürmiinkája felébresztette számtalan orosz alvó jogismeretét." Korolenkóról elmondható, hogy művész volt, közíró tevékenységében és a művészi alkotásaiban is közítö maradt.

Korolenkot alkotásában a legfőbb igazság és szépség, az emberiség boldogságáért vívott harc irányította.

Korolenko 1903-ban résztvett a chi- kágói világkiállításon. A kapitalista Amerikában tett úija során látta a nagy munkanélküliséget, a, dolgozó tömegek jogfosztottságát, a négerek faji elnyomását, a mindenható „business” uralmát. Mindez a „Nyelvnélküli” című elbeszélésében jutott kifejezésre.

Az 1905-ös forradalom előtt Írásaiban Korolenko harcra lelkesített a szociális elnyomás megszüntetéséért.

Korolenko élete végén egy hatalmas alkotáson, „Kortarsaink története” című művén dolgozott, amely a 60—80- as évek hatalmas méretű ábrázolása volt.

Korolenko egész életében az elnyomottak védelmezője volt. Résztvett a parasztok védelmének megszervezésében, akiket a rendőrség által megrendezett birtsági tárgyaláson az ukrajnai úgynevezett agrár zavargásokkal vádoltak.

A történelem igazolta Korolenko nagy művét.

Alkotásait nem lepte be az évek pora. 1 Korolenko müvét a .Szovjetunió népe és minden haladó ember tisztelettel olvassa.

Versenyre készen

(Bukaresti ripor'hól)

A román fiatalok rendkívüli érdek- lOdé.ssel várták a VIT nemzetközi sporteseményeit. A sport ma már igt n népszerű a Román Népköztársaságban.

Zátopekkel a pálytiudraron.

Sportolóink megérkeztek a bukaresti pályaudvarra. I,eszállt egy versenyző, majd kettő, három.

— Hol van Zátopek? — kérdik már sokan aggódva, amikor végre utolsónak, szerényen feltűnik háromszoros olimpiai bajnokunk, A román fiatalok nagy örömmel fogadták Zátopekot. aki két évvel ezelőtt járt utoljára Bukarestben.

— Anufrijev? — kérdezte vissza Zátopek. — Igen. ez nagyon érdekes téma. amely, megérdemli, hogy beszéljünk róla. Ŕn már a múlt esztendőben Kierben az olimpia előtt észrevettem, hogy Sza.sa Anufrijev csodálatosképességű futó s eddigi legerősebb ellenfelem. Én most azt mondhatom, amit néhány napja az 5.000 m futás tülág- rekordere. Gundar Hagg: nézzétek azt az embert, aki megközelíti rekordomat.

— Remélem, a VIT-versenyen már olyan formában leszek, mint az olimpia idején — mondotta végül.

Példásan segílett a nagymegyeri CsISz csopori: a terményfelvásáriásban

Nagymegyer tanácsháza belső termébül kósza harmonika-dallamok csapják meg a járó-kelők fülét. Bent a teremben. Kulcsár ehtársat körülvéve, fiúk és lányok próbálgatják fiatal hangjukat. Kultúrműsorral készülnek az aratást és cséplést követi! , .aratóünnepél yre”.

Beke elvtárs. a helyi CsISz-csopoit elnöke is nagy buzgalommal énekel. A próbaszünet alatt megtudjuk tőle. hogy a CsISz-tagok az aratást már el is felejtették, s a cséplést is a befejezés elé segítették. A dolgozó nép államával szemben — folytatja írüs'z- kén B.ke elvtárs — járásunk a múlt hó 28-án 13 órakor teljesítette kötelességét. Azóta — folytatja Kosár elv- társ, az EFSz-ek terven felül az állami raktárakba legalább 10 vagón gabonát szállítanak.

Öröm végignézni a jól végzett munka gyümölcsén. A becsületesen végzett munka keúemes érz.é.ssel tölti be a sziveket, ajkukra boldog mosolyt varázsol. •

— Hogyan segítette elő a helyi CsISz-csoport a termésbetakarításban elért kimagasló eredményt?

— Hogy ezt megértsd elvtárs, az elején kell kezdenem — magyarázza Beke .elvtárs. Tudnod kell, hogy itt csak ez év áprilisától működik a CsISz csoport, úgy. ahogy az hozzá illik. — Azelőtt a gyűlésekre sem járt el a tagság, Április végén azonban döntő vál tozás történt. Az új vezetőség teve kenységre serkentette a fiatalságot Igaz, kezdetben lassan ment a munka de május 1-jére a tagság nagyobbrésze már szép felajánlá.sokat tett a mun kásosztály legnagyobb ünnepének mé! tó megünneplésére. Sokan az agitációs munkába Ls bekapcsolódtak. S május tói napjainkig sokat fejlődött a cső port. A tagok rendszeresen hetente el járnak a gyűlésekre, bővült a politikai tudásuk, s más s.^emmel kezdtek nézni a rájuk háruló feladatokra. Hová to vább. annál inkább kezdeményezí'ikké váltak. 'Ilyen körülmények között érkezett hozzánk a VIT hire. Csoportunk nem számlál sok tagot, de aki csak tehette — a tagság túlnyomó része — a VIT tiszteletére, vállalta, hogy a helyi EFSz-nek megad minden segítséget. hogy a járási versenyben méltóképpen helyt álthasson a nyári munkák határidőelőtti elvégzésében. Csoportunk tagjai várva-várták az aratást. Be akarták bizonyítani, hogy méltók a CsISz-tagságra. Lelkes munkájukkal akartak forró üdvözletei küldeni Bukarestbe.

Elérkezett az aratá.s. Brigádokat szerveztünk, s kimentünk a határba kévéket hordani, éjjel pedig csépeltünk., Boldog aratás volt ez, tudtuk, hogy munkánk a béke ügyét szolgálja s népünk nagyobb darab kenyerét biztosítja. A gyorsan végzett aratás és cséplés előfeltétele a jó agitációs munka rolt. Szervezetünk ebben is kivette részét. Az aratásban példás munkájukkal Kuszi Pál. Vankó Béla, Mikolai Miklós és Hegyi Gyula tűntek ik.

Közülük Hegyi Gyulát is itt találjuk a kultúrbrigád pmbáján. Húsz éves barna fiú. kék szereli’/ ruhája alól kidomborodik munkában edzett izmos teste. Szerénykedve mondja, hogy naponta átlag „c.sak” 10—12 hektárt aratott le. Még nagyobb eredményt szeretett volna elérni. Bízhatunk benne, hogy új munkamódszerével ez sikerülni is fog neki.

Az agitációs és az aratási és cséplési brigádmunkákból Vrezgó Mátyás, Nagy Jolán, Bartos Gizella és Milec Zsófia Vették ki legjobban a részüket.

Szükség volt ránk. s mi örömmel jelentkeztünk — mondja Bartos Gizella. Munkánkkal biztosítani akartuk a nagyobb kenyeret. Az agitációt még az aratás megkezdé.se előtt indítottuk meg — viszi át a szót Milec elvtársnU. Boldogan végeztük ezt a munkát is, mert tudtuk, hogy a határidő előtti beszolgáltatás csak az előzetes meggyőzi! munkával érhető el. Ezért nem sajnáltuk a fáradtságot s munkánk után kési! éjszakáig sorbajártuk a házakat. S nem jártak hiába — veti közbe Beke elvtárs — munkájukat dicséri a jó beszolgáltatási eredmény.

elégszünk meg az elért sikerekkel — folytatja Beke elvtárs — a járás legjobb CsISz-szervezete akarunk lenni. Oj tagokat veszünk fel a csoportunkba, az idén kimaradt pionírok sorából. További jó munkánkkal újabb eredményeket akarunk elérni.

Mikor kiléptünk az utcára, még messze elkísért bennünket Kulcsár elvtárs harmonikájának hangja, s a ritmikus büszke énekből új elhatározás ríj cél csendült ki. B. T.-.►i-ííkvi • f