Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-08 / 50. szám

1?W3. «igtjswiug I. ŰIIFIOSÄC S Franriaországbsn is. mint ál­talában a kanitaüsta államok­ban. szép zenszetes SBayá töi- venyek védik a munkások és külön az ifiú áG losait E tör­vények nem furakodnak az'ígé­retekbe munkavédelmet, fize­tett szabadságot, megfelelő bért s .ami csak szemnek szálnak ínyére, mindent garantálnak. Az alábbiakban arról lesz szó. tiogyan védi a törvény három francia ifiúmunkás érdekeit, ,’o- gait. A három fiatal: Pascale Juliette marseillei varrótanonc. Castellucci Jean-Paul nizzai küművestanonc és Silvioni bu­cién ugyancsak nizzai villanv- szerelő, betanított munkás — a bukaresti VTT részvevői. Ez a három ifiúmunkás még viszony­lag a szerencsések közé tarto­zik szakmát tanulhatnak ami sok-sokezer francia fiatal szá­mára elérhetetlen álom.’ Franciaországban a szakmun­kásképzés tudvalevőleg nem ál­lami feladat Edenkezőleg: a tőkések számára rendkívül Ki­váló üzletet ielent a tanoncsor- baji lévő fiatal munkaerő Ju­liette a 17 éves karcsú, szőke- hajú marseillei lánv vanmő akar lenni. Álmai vágyai ma még nem tériednek túl néhány szép ruhán a nyugodt, békés, meghitt családi otthon létreho­zásán Dolgos úiiai közt ügye­sen alakul a .selyem, a bársony gazdag hölgyeket diszitft ru,na- költeménvekké. De tehetséges munkájáért Juliette egyenlőre s“mmi béH .sem kap Ellenkező­leg: 6 tizet havonta 1000 fran­kot a kegyes apácának, azé-t. hogy kitanulhassa a varróspk- mát. Marseilleben ugyanis, épp­úgy mint Franciaország más va­rosaiban és falvaiban javarészt az egyház kezében van ae ok­yan védi a törvény liároni francia ifjúmunkás jogait? tatás, a szakképzés. Havi 1000 frank nem nagy összeg. De >'e gyük csak hozzá, hogy ezt az 1000 frankot Juliette édesapjá­nak kicsinyke fizetéséiyll kell elszakítania És azt sem lehet figyelmen kívül hagyni hogy Juliette nemcsak tanul Három tanoncév alatt tetemes hasznot hoz az apácarend számára A marsellei varrólány tűvel ö-sz- szeszurkált uijainak véres gyü­mölcséből ái részvényeket vá­sárol az aoácarend főnöke Pá­rizsban. — Juliette még szerencsés — jegyzi meg Jean-Paul. a niz­zai kőmúvestanuló. Nálunk ugyanis 4 év a tanoncidő És a 4 év alatt is alig tudiuk megta­nulni a szakmát \ parton 'a főnök) egész nap küldözget bennünket ide-oda Hol bevá.sá- mini megyünk, hol pedig a ház- taitásban segédkezünk. És a négy évi munkáért egyetlen fil­lért sem kapunk No, de meny­nyien vannak akik még csak tanoncnaK sem mehetnek el. — Én sem lehettem tanonc — vág közbe bucién, a villanysze reif), Tizennée-'- éves kontmban kénytelen voltam elmenni se- gédmunkásnak tgv munkaköz ben igyekeztem ellesni a vil lanvszerelő szakma tudnivalóit Azt talán mondanom sem kell hogy a legnehezebb munkákat éppen velünk, nem szakmunká .sokkal végeztetik. A' patr:in gyakran még éjszakára is ott tart bennünket az üzemben A fizetésünk pedig még nyomo- munkába állunk csak a negye­dét kapjuk a felnőtt munkások bérének Első év után ez a fel­nőttek bérének felére emelke­dik. 19 éves koráig bármilyen munkát végez’zen is, fiatal nem kaphat egyenlő bért. Ezáltal is ellentétet akarnak szítani a munká.sok között. — Milyen a munkavédelem a villanyszerelő szakmában? — Papíron nagyon szép. A valóság annál sivárabb képet mutat. így például nem adják meg a szükséges gumicsizmákat gumikesztyűket. Emiatt napi­renden vannak az üz«mi bal esetek. Nemrég Cannesben egy villanys-zerelőt halálra sújtott az áram. mert nem volt gumi kesztyűié. Négy kis gyermek maradt utána árván. A társada- lombiztositására fizetésük 6 szá­zalékát vonták le. De mit érünk az on’osi segéllyel, ha a 'ehntefen rossz munkalTörü'mé- nyek állandóan veszélyeztetik életüket es testi épségünket. F..s még ennél is súlyosabb hogy a munkané'küMség bárdia állan- d"an a feiünk fölött függ. — A kormány azt hirdeti, hogy tudja a kiutat ebből a belyzet- böl. — szól újra Jean-Paul, a kömüvestanuló. - Minden utca­sarkon ott bivalkodik a plakát: „Fiatal, ha dicsőséget és pénzt akarsz, .jelentkezz a gyarmati hadseregbe, legyél önkéntes In­dokínában " Persze, a fiatalokat nem nagyon csábít.ja ez a lehe tőség De vannak, akik mégis belekényszerülnek a hadseregbe. .Az egyik barátomat például egy­másután három munkahelyrói kitették Odahaza a szülei állan­dóan zaklatják, hogy miért nem keres pénzt. Már-már azon gon­dolkozik, hogy beáll önkéntes­nek. — Ön azt kérdezte tőlünk, hogyan védi a törvény a fran­cia ifjúmunkások .jogéit. Azt hisszük, sikerült válaszolnunk erre a kérdésre ... Sz. I. Kétezerlagú énekegyüttes A IV. VlT-en több mint kéte­zer emberből á41ó ének^yütles lép fel. Ez a román fiatalok é- nekkara, amely az ország leg­jobb énekkaraiból, szólistáiból a- lakult. Bukarest ifjúsága élén­ken vett részt ennek az énekkar­nak megszervezésében. Az ének­kart Dimitru Botez vezényli és román szerzők dalait adják elő, amelyet e nagy ünnep alkalmá­ból komponáltak a szerzők. El- éneklik VaszHij Popovici „A kí­nai nép barátságáról” szóló dalt, „üdvözöljük vendégeinket” Al­fréd Mendelsontól, „Fiatalcát e- gyüttese", Teodor Bratutóh „Bukarest — fiatalok városa” Gheorghi Kleintől. Boldog napok Bukarest mar három napja ünnepli az ifjúság, boldogság, béke és barátság ünnepét. Al­kalmam volt részt venni a cseh­szlovák ének- és táncegyüttes augusztus 3-ki fellépésén. A tapsvihar, amely a csehszlovák ifjúságot fogadta, bizonyítja a román nép Csehszlovákja népe és kultúrája iránt érzett szere- tetét. A csehszlovák ifjúsági énekegyüttes nagy lelkesedéssel adta elő a nép életéről szóló da­lokat. Ezeken a daltá<on keresztül a hallgatóknak még több alkal­muk volt megismerkedniök an­nak a népnek a kultúrájával, amely Smetanát és Fucsíkot ad­ta a világnak, s amely most boldogan építi jövőjét. Dsehszlovákta dolgozóinak az úton még egyszer köszönjük, hogy munkájukkal lehetóve tet­ték számunkra, hogy olyan bol­dog napokat élhetünk át ba­rátságban, egységben és bizto­sítjuk őket, hogy népi táncaikat és népdalaikat a román közön­ség olyan szeretettel fogadta, mint a sajátjait. Ez a találkozás majd örökké szivünkben él. Sohase felejtjük el. hogy egy augusztus este kéz a kézben beszéltünk. Béke és barátság! Florian Calin, Bukarest. Egy olasz tanító a De Gasperi-kormány bukásáról .Az olasz küldöttség népes, tar­ka csoportja is átutazott hazán­kon. Az utón, .Ausztriában érte­sültek a kormányválságról, de határainktól nyugatra senkivel sem közölhették érzelmeiket, nem beszélhettek örömeikről, re­ményeikről. Magyarországon a- zonban szabadon elmondhatták véleményüket. . — De Gasperi urailma ször­nyű nyomorba taszította az olasz népet — ezzel kezdi a beszél­getést Azzerio Vitali, rosettoi tanító. ma;|d tényeket, számokai, adatokat sorol fel életéból, ame­lyek vádolnak és azt bizonyítják, hogy de Gasperi uralmának meg kellett buknia. — .Az olasz állam például az elmúlt években igen keveset tö­rődött a tanítással, a tanulókkal és tanítókkal egyaránt. Elren­delte ugyan a kötelező négyosz­tályos (itatást, az egyéves is­métlést, de ennek végrehajtásá­val mitsém törődik. Ezért van az. hogy egyes vidékeken nincs Mexikó nem lesz az Egyesült Államok gyarmata — mondja Ameriko (von*alis, a VIX mexikói küldöttségének tagja Sötéthajú, élénkszemű, nyurga fiatalem­ber foglal helyet velünk szemben egy prá­gai szálkxJa társalgójában. Americo Garsia Gonzalis, a VlT-re meavá a'-'urt nr,' x’k küldöttség tagja, 2€ éves, egyetemi hallgató és tanító. Gonzalis a haladó mexikói ifjúság egyik tipikus képvi-selője Mmdenekfelett szereti hazáját és épp^n ezért tanulmányai tárgyául országa és ^éjie történelmének megismerését választotta. Azonban nem elégszik nteg csak a tanulással, hanem tanít is. Esténként és minden .szabad idejében Mexiko Cityben, az egyik ütött-kopott elemi iskolában a kis pro­letár gyermekeket tanítja megismerni és sze­retni hazájukat. — Mexikó még nem is olyan régen — mondja Gonzalis — minden téren igen el­maradott ország volt. Az 19l_0-es forradalom azonban sok mindent megváltoztatott. Be­vezették a kötelező hat elemi iskolai osztályt c. többi Közép- és Délamenkai államhoz vi- szonyitva, az állam közigazgatásra elég nagy __________ gondot fordít. Továbbiakban az ifjú tanító arról beszél, hogy az E^esüH Államok milyen módon kívánják befolyásolni a mexikói koz- oktatást _ Az amerikai imperialisták természetesen mindent elkOvot­aek, hogy közvetlen vagy közvetett formában, nyíltan, vap' álcázva reakciós eszméket csempésszenek be _a mexikói köz­iktatásba. Mi, fiatal haladószellemü mexikói értelmiségek, azonban sikeresen küzdünk a burkolt reakciós tanítások ellen. A mexikói közoktatás ugyanis a forradalomban kiharcolt vív­mányok alapján nyugszik. Ezen hagyományokkal szemben a nép széles rétegei körében minden reakciós ideológia gyengé­nek bizonyúlt. ^ • Americo Gonzalis nagy büszkeséggel besz^ a mexikói tani- tókró. — Mexikóban a tanítók dönW többsége demokratikus es haladószillemü. Szinte valamennyien tagjai a Mexikói Tanítók Demokratikus Szövetségének, amely a nemrégiben Bécsben megtartott Tanítók Világkongresszusán három küldötte! képvi­seltette magát Küldötteink beszámoltak a reakció ellen viselt harcunkról, valamint a tudatlanság és a butítás sötét erejével szemben vívott küzdelmeink során elért sikereinkről. Minden vágyam hogy a VIT-en a világ ifjúságának színe elé tárjam ifjúsáPimk a jövO nemzedék problémáit és céliait — Mexikó, sajnos ma még gazdaságilag az USA hálójában vergődik, de haladószellemű ifiúságunk sohasem engedi meg. hogy Mexikó bármilyen formában is az Egyesült Államok gyar­mata leSven. Ezt a küzdelmünket támoaatia a világifiúság nagv szolidaritása is. amelynek méltó megnyilatkozása éppen a IV VIT — mondja befejezésül Americo Gonzalis a VTT mexikói küldöttségének tagja. Sas Ferenc. fogjatok össze Bukarestben kigyúlt a máglya és harcos ifjak sokasága sereglett zászlód alá: élet. Kelet, nyugat küldötte ókét, régi földre új magvetőket, kik átkos múltat tölcséreinek. . , Ifjak a béke katonái, szent testvériség őrtállói, minden nemzetek fia. lánya, bennetek már az emberiség revelpeti legnagyobb hitét, higy önnönmagát megtalálja, hogy önönmagát megtalálja. Fogjatok össze most is bátran, gyújtsatok fényt az éjtszakában, hirdessétek az új világot. Győz majd eszmétek, győs! az élet, s megértik egymást mimden népek, iehtrfl a földről minden átok. Dénes György. A bukaresti VIT naplójábót A szerdai napon 176 Pro­gramm között válogathattak a VIT résztvevői. A bábjátéktól a balettig, a strandoláslól a sport- versenyig, mindenki megtalálhat­ta azokat az eseményeket, ame­lyekre leginkább kiváncsi volt. A DÍVSZ napja. Ma v<^t a Dívsz napja. Már a reggeli 6- rákbun összejövetelek voltak a szállásoktm, ahol a DÍVSZ mun­kájáról beszélgettek. Este a Sztáliii-parkban díszelőadást ren­deztek a Szövetség tiszteletére. Utána fogadást tartottak, ame­lyen számos nemzet ajándékkal kedveskedett a DlVSZ-nek. A betiltott svájci VIT plakát A svájci kiállítás bejáratánál egy plakát, egyszerű hirdetmény függ a Fe-tivalról. Ezt a plaká­tot a svájci hatóságok betiltot­ták és megakadályozták kira­gasztásét. A plakát mégis ott volt Bern, Zürich, Genf utcáin és a találkozóra nagyszámú sváj­ci küldöttség jött el. 2] nemzet fiai egy színpadon Öt helyen láthattak az érdeklő­dök nemzetközi műsort: a Sztá- lin-parkban este 21 nemzet fiat mutatkoztak be egy színpad.in, köztük szovjet, amerikai, fran­cia, kínai művészek. A mozikban 51 filmbemutató volt, köztük szovjet, kínai, magyar, német, .svéd, olasz, angol filmeket lát­hattak a fiatalok. iskola és egyáltalán nem tudnak ími-tilvasní. A klerikális olasz kormánynak ez csak malmára hajtotta a vizet, hiszen a műve­letlen írástudatlan parasztokat — sokszor egész megyére valót — könnyebb kizsákmányolni, be­csapni,. — A tanulóknál cseppet sem jobb a tanítók sorsa — folytat­ja — Én például 29.000 lírát ka­pok havonta fizetés címén. Ez a nagyszániú pénzösszeg azonban édes-kevésnek bizonyul, am9<or megélhetésre kerül a sor. S máris papírra veti az olasz­országi árakat: 15.000 lírát fizet lakásért, de ha Firenzébera lak­na. 30.000 lírába kerülne egy kétszobás lakás bére. Egy kilo­gramm fekete kenyér (mert csak ilyen van) ára 105 líra. egy kilogramm hús 1.200—1.500 lí­rába kerül. Ha tehát kifizeti la­kását. megmaradt fizetéséből, egy hónap alatt legjobb esetben 10 kilogramm húst vehet ma­gának. Hol van akkor még a ke­nyér, a liszt, a cukor és más ezerféle apró közszükségleti cikk, amely nélkülözhetetlen a mm- dennapi élethez. Azzerio Vitali megérte a har­minc évet, de nem nősülhet meg, mert fizetése egy ember nyomorúságára elég. Amint mon­dotta : — 53.000 líra kellene a leg­szükségesebbre, de még akkor sem tudnék megnősülni, családot alapítani, mert a mai Olaszor­szágban ez fényűzés. Nyilatkozatát a kővetkező sza­vakkal fe.iezte be: — Harcoltam és továbbra Is harcolni fogok, hogy országunkat olyan emberek vezessék, akik megértHí keserveinket és segité- ni akarnak. Mindenkinek meg kell értenie, aki Olaszországban kormányt akar alakítani, hogy a nép nélkül és ellene nem lehet kormányozni. Azt akarjuk, hogy hazánkban a háborúra való tö­rekvés helyett a gyermekek ne­velésével törődjenek. Balassa Ist-ván A bukaresti IV. Világifjúsági Találkozóról A Világifiúsági Találkozó har­madik napja augusztus 4-e volt.' a legfontosabb nap. A , nemzetközi kulturális verseny keretében az egész nap folya­mán különféle együttesek és szólisták léptek fel, köztük fel­lépett a csehszlovák állami dal­es táncegyüttes, a CKD Stalin- .grád együttese és a csehszlovák szólisták. Tizenhárom ország együttesei mutatták be műsoru­kat, köztük a Sz.ovjetunió. Franciaország. Bulgária. Albá­nia. Chile, Korea. Görögország és más országok művészei. — Óriási az érdeklődés a kultúr- fellépések iránt. A szirvhézak termei nem képesek befogadni az összes nézőket, akik mind- nyájan megszeretnék tekinteni a különböítő nemeetek művé­szetét. Csehszlovákiát kedden a CKD Stalingrad és a Tienöan együttesek képviseíték, gazdag műsorukat a Totbuchin téren mutatták be. A ■ nemzetközi Itrogramwi folyamán a Lúčnica nevű csehszlovák együttes együtt táncolt és énekelt Szíria, Libanon, Iralf, Németország t-s Franciaország együtteseivel és a Szkupa bábszínház az Orfeum termében két előadást rendezett. Reprezentációs programmal léptek fed a Idnaiak, fmoek, brazilok és norvégek. A «loztk- ba« és klubbokban. valamint a szabadtéri mozikban különféle országokból negyven filmet mutattak be. Az Ktenetil Szín­házban este ünnepélvesen kihir­dették a fesztivál előtti kultúr- versenyek győzteseinek nevét. E verseny keretében a csehszlová­kok közül a köve+kező szerzik nyertek dijat: J#í Marek ..ffjú- harcoeok" című munkájáért ffl. díjat. Kanéra a ,,Bécsi kongrasz- szüs” cimö filmért 1. Äjat nyert. Milan Vosimihovot I. díjjal tüntették ki a ..Vörös tu­lipánok" cimű filmért és Mé­nek Formant H. dijjal „Béke építkezése” című fiimiéért. A képzőművészet terén kitün­tetést nyert Mária Mrdvecká .,A béke gyermekei” című képe. Bukarest utcái este ismét vi­dám utcai báloktól voltak han­gosak. Az Egyetem-téren az if­júság holland táncokat tanult es » Szabadság-téren a fiatalok ez­rei vettek részt aa őrönateli kö­zös feéwKbffla. A Missisipi folyó­téi a Gangeszig, az Andeszeg iá- bátál a Pamirig, a norvég fjor- doktól a izzó afrikai »vatagig az ifjak ezrei, akik Ltneoln Ab­rahám ors-zágából, vaigy ae ős­régi Moszkvától, a Földközi-ten­ger partjától, vagy a Csendes Óceán korallswgetérW érkeztek az ifjúság e hatadnaas taiálko- aójára. * * * Hétfőn, ai^asztus; 3.-ást este a fesztiválon résztvevő szov,)et küldöttség művészcsoportja az újonnan megnyílt Operaház épületében első hangverse­nyét rendezte. A hangversenyttn résztvett Petru Groza, Hománia (nagy) itentzetgytílésének elnö­ke, a párt és kormány veaető dolgozói, élük^ Gheorghi« Dej- a diploínáciai testület tag- ,jai és a sajtó képvi.setOi. — A hangversenynek óriá»i sikeie volt. A zsúfolásig megtelt szín­házban a mosc.kvai diákok együttese táncolt és énekelt, valamint a szibériai orosz népi együttes é.s a moszkvai konzer­vatórium hallgatói zenekarinak és saóHsíái léptek W.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents