Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-08-01 / 48. szám
UI IFIOSAG 'Hír-IO fl'C T_ A koreai néphadserey topjai az elmúlt napokban Bukarestbe érkeztek Az epuüttes a VIT mep- nuitása eWtt pt/akran kultúrműsorokkal lép tel a román íali'akhan és városokban. ahol Őszinte, me- lep baráti fopadtatásbun részesülnek. Az eppütíes lapjai boldop örörrimel fo- 'iriAfák a koreai legpv^r- szünet hírét s mindany- ni/tan elhatározták, hzi naza térnek, minden erejükkel azon lesznek, minél hamarább felépítsék Sok olvasója van a szepsi járási könyvtárnak A szepsi járási könvvtamak nétköz- nap délután is sok látopniója van — Ilyenkor a. pionírok látopntiák. A helyiség kicsinek bizonyult a különhö zCbb társasjátékokat használó píonirok .számára A gyermekirodalom két ha- talma.s szekrényben van képviselve de sok másféle könyv is. különösen sok a .szakkönyv. Naponta négyszázan k&í^sönóznek ki könyvet és ez a szám az aratás ideje alatt, a nagy munkaidőben is alig csökkent. A Könyvköl- csonzOk jegyzékén, a foglalkozá.si rovatba legtöbbször ..munkást" írtak be Örvendetes jelenség, hogy az orosz nyelvű könyveket is sokan olvassák és az olvasók fölep CsISz-tagok akik a népi oro.sz nyelvtanfolyamon meg tanultak oroszul olva.sni. A könyvtár részére most nagyon sok új könyvet vá-sároltak. ami azt jelenti hogy az olvasók száma még tovább emelkedik. Akiknek a siker a fejükbe száll Sztálin elvtárs ezen cikkét a kolhozmozgalom keidéséiől a moszkvai Pravdában, 23 esztendővel ezelőtt. 1930 tavaszán írta meg Sztálin elvtárs cikkei. tanulmányai levelei, mindmeg- annyi kincs a marxizmasleninizmus tárházban amelybOl mi is hazánk építésének bonyolult feladatai közepette mint bftsiges kút. rrásból bizton menthetünk. Az önelégültség káros voltára Gottwald elvt .rsunk. a CsKP országos konferenciá.ián figyelmeztetett bennünket és úgy hisszük, ezzel kapcsolatosan helyes feleleveníteni Sztálin elvtárs erről ír- tt cikkét, amely Sztálin műv ■’ I2-ik kötetében, teljes egészében megtaÜálhatók. Miről írt Sztálin eKtárs. ebben a nagyjelentőségű értekezésében ? Mindenekelőtt megállapítja azt a tényt, hogy 1930 tavas.ráig a szövetkezeti mozgalom nagy e .Iményeket ért el és az ország para.sztgazda.ságainak már kb. 50 százaléka kollektív gazdálkodást folytat Megtörtént tehát a falu gyökeres fordulata a szocializmus felé A sikereknek azonban árnyoldaluk is van. Még pedig az. hogy néhol esetleg könnyen érték el ezeket és ebben az esetheti elhizakodottakká teszik a kommunistákat: „Mi mindent meg tui dunk csinálni' . Nekünk mindez csak gyeiek.iaték”. Veszélyes igen veszélyes ez a han gúlát A sajtó feladata, mondja Sztálin elvtárs. — az’ hogy leleplezze ezeket az antileninista ha- 'ólatokat Ennek alátámasztására néhány tényt hoz fel. -V Mindenekelőtt azt, hogy a kolhozpolitika sikere, az önkénte.sségben van ■A parasztok a szovhozok és a kolhozok jó példáján okulva. ,meggyO/rKi- nek a kollektiv és géfiesitett gazdái•- kodás eiönyeiiől. A kolhoz szervezés jól előkészített, meggyőzd munkát igényel, amit azonban sokszor papíros- határoz,atokkal igye'teznek pótolni. A kolhozmozgalom bürokratikus elrendelése. a parasztság fenyegetése., lejáratja a kolhoztnozgalom eszjnéjét és az ellenséget ei^ísitr. Második ilyen fontos tény az. hogy minden esetben meg kell találni a kolhozépítés láncának legfontosabb szemét Vagyis nem lehet a kolhozépilést a föld közös műv'plésére társult c.so- poittal vagy kommunával kezdeni, arrrlyeknek a feltételei még nem értek meg. Ott kell kezdem, ahol lehet, tehát a mezOgazda.sági kartellben. Itt a munka, a földhasználat, a gépek, az igá.sállatnk á gazdasági épületek tár- sadalmasítva vannak. Viszont nincsenek társadalmasitva a háztáji földek a lakóépületek a feiösmarha egyrés/e a.jkecske. juh, disznó baromfi. Sok helyütt átugorjak az artel formáját és azonnal kommunára térnek át „Meg nem oldották meg a gabonakérdést de már az állattenyésztés és baromfitenyésztés problémáira térnek át. Kinek kell ez a buta ‘’föreiramcjdás — veti fel a kérdési Sztálin elvtárs. A kolhozvezetés. vagy a kolhozbomlasztásának és lejárá.sgnak politikája ez? A kér- dé.sben benne van a felelet. Az ilyen ugrásokat. -- Sztálin elvtárs — nevetséges kísérletezésnek nevezi, azt célozzák, hogy az osztályellenség malmára hajtsaK a vizet Mindez csak azéit történhetik még mert a .köny- nytí” és varatlan sikerek következtében az ehtáisaknak fejükbe szállt a dicsOség. Aki a mozgalmat vezetni akarja és eg' útbil meg akaria tartani a kapcsolatot a milliós tömegekkel, annak két fronton kell harcolnia, — az elmaradók ellen is. az elöreszaladók ellen is — írja értekezésének záróbeszédében Sztálin Ma ezek a szavak kétszeresen jelenJán Kollár A szlovák nép lángelméj-fí fiának, Ján Kollárnak, a cseh költhi nyelvet új szépségekkel gazdagító íiómÜvész- nek, a néni múlt és a folklór tudof, kutatójának és a népi igazságtťte't- hozó látójának születése óta 160 év lelt el. Tíz évvel ezelőtt, születésének má;;- féiszázados évfoidufóján Mos/kvában ünnepelték Kollárt a legmeifnbljan abbah a Moszkvában, amely felé a költő a XX-ik század első felében szívének egész melegevel es bizaKo- dásáva) fordult, s ahonnan a XX-ik század má.sodik világháhorúiában a harcot a fasizmii.'- ellen irénvihitták mely — mintha felújuit volna benne a szlovák Xol'ár által fájdalmasan idézett hajdani eltfprásának teuton kísérlete — a nemzetek egész sorát rabságba döntötte Azóta beteljesültek Kollár álmai a cseh és a szlovák nép teljes fels/.abadi- tásáról a nagy oro.sz néppel való összefogás útján. Ján Kollár, mint jénai diák 1817 kö rül megismerte azt a burzsoá nacionalizmust. amelyben más nemzetek gOgös lenézése, a fizikai erőszak csodálatával párosult .s amely, — amint az E'ba mentén Thünngíában és Lu- zsicában történt — népek temetőjévé változtatott területeket ahol a kultúra építését -szláv dolgozók kezdték meg, A fiatal Kollárnak ez fájt és egész költészete ennek a fájdalomnak mea.svólaltatóia. Ján Kollái két fő műve- A Szláva lánya című 'óai höskö.temény és a szláv tö'-/s."k iródalmi kölcsönö.-ispgé- röl szóló tudománvos puhlins/tika rrcinkája V dkét frtű Pesten jelent Bieg. A Szláv lányába bele van szőve Kollár r'mantikus szerelmi története, mély vonzalma egy thüringiai leány- ,hoz, akivel jénai diáksága idején megismerkedett. eljegyezte, de anyja nem engedte, hogy Magyarországra menjen férjhez Vannak a költeményeiben magyar vonatkozá.sok is így például beszél a költő arról, hogy .Attiláról hOskö'te- rnényt tervezett, niegem'ékezík a napsütötte tokaji hegyek látványáról és emit get egy szigetet, amely a Duna bó! emelkedik ki és egy szent szűz nevét viseli. A mű ffitémája: A szlá vök sorsa, a l,abetól a Volgáig, a Szü- détáktól, az Uraiig s összefogásuk szükségessége, amely meghozza a jobb jövőt. Lényegében ugyanez a témája a szláv törzsek kölcsönösségéről írott kötetének. Amikor a múlt százsad 40-es éveiben Kollárt megtámadták amiatt, hogy a Szláva lányába a magyar nemesi politika éllen állást foglalt egyizben Pesten. séta közben Kertbeny Károlynak Petőfi német forditójámk a követke zOket mondotta: „Á magyarok nem látják be és nem értik, mi olvasandó a sorok között (a Szláva lánya sorairól van szó. és ami a sorok közül, kiolvasandó. az Kollár állásfoglalása a német zsarnokság ellen S. A.) — El fog Jönni az idO — folytatja Kollár — mi kor nekik is be kell látnink. hogy csak velünk foghatnak kezet, ellenségünk közös Mit használnak mindazok az üzelmek, melyeknek a magyarok a maguk részéről éppoly vakon ülntk fel. mint közülünk is e legföiiben " ián Kollét bámulatos termékeny- .séggel komponálta a szonettek hosz- szú sorozatát közben küzdött einem zetietlenedett honfitársakkal, védekezett a német és a magyar feudális na cionalizmus ellen és a maga humanisztikus elveihez, törhetetlenül hű maradt. tőségtel.iesek. Kétszeresen azért mert a nemrég múlt nafxikban a .Magvar Dolgozók Pártjájiak Köz|>onti vezetősége ilven és elThez hasonló hibákat tárt fel a termelőszövetkezeti mozgalom fejiödé.séhen. a Magyar Népköz- társaság területén és bátor önbírá'atof gyakorolva, hecsüleíesen megkezdte a hibák helyreállításának útiát Ugyanakkor terTné.s/etesen mi sem vagyunk mentesek az ilyen hibáktól Hazánk'ian Vikhelyütt a szövetkezeti mozgalom szintén nem halad a koMekt'v gazdálkodás kiépítésének „sztálini útján”. Igen sok községber, kiadták a száz százalékra a szövetkezetbe” tetszetős lelszót. amely sok esetben sem politikailag, sem gazdaságilag kelli'kepjien nem v'olt előkészitve. Ennek következtében most egyes szö\etkezetekben olvan hibák metiiite'- fel. amelvek idö'pge.sen akadálvozzák a szövetkezetek megpiőRödését Az ellenség ezt ki- , használva, igyekezett megbontani a j .szövetkezetek munkaerkölcsét, i Široký elvtárs a X pártkongre.sszu- son mondott beszédében a legfontosabb célként a szövetkezeti mozgalom megerOsité.sét a szövetkezetek gazdái kodá.sának megP’ö'öHéRéi tűzte ki célul, Ennek a partvonalnak szellemé-- ben és a kollektív gazdálkodás sztálini útjából kiindulva, a jó és gazdag aratás sikeres elvégzé.se után, minden erőnkkel forduljunk a szövetkezetek í kérdései felé. Megerősíteni a szövet- 1’ kezeteket annyit jelent, hogy megia-_ ! vitám azok gazdálkodását magasabb színvonalra emelni a para.szLság életmódját átalakítani r feudális és bur- I zsná társadalom hínárjában gyötrődő para.szti életet, kialakítani a szocialista parasztt-'piLsl Ifjúság'inkra is nagy ; feladat ár ehbeiy a munkában A fa- lu.si CsISz szervezetek igen sokat tehetnek a falu szociali.sta átalakításáért folytatott harcban Fiatalokról van szó akiket nem ter..el annyira a burz-soá társadalom csökevénye és öröksége Tanuljanak, álljanak erősen a lábukon. őriért másokat meggyőzni csak az tud, aki meg van győződve a maga igazáról és viszont a meggvOződéshez c.sak a gazdaság lehetőségek konkrét ismeretében juthatunk el. ' A sikerek arra késztetnek bennün két, hogy még nagyobb erővel szálljunk szembe a nehézségekkel, vílágo- -lan felismerve a célt és a faluépítés ragyogó távlatát, a párt irányításával türelmesen és áldozatké.sz munkával segítsük falvaink elOiehaladását. Horváth László. A kis sportpálya ünnepi díszbe öltözve várja vendégeit. Szokottnál is rendezettebb itt minden. A padokat gondosan .letörölték, a homokot pedig ; szépen elsimították. Nagy fény.szórók felszerelésén doicoznak. A pálya kö zepén ftótalmas áll'^ny, A járókelők kiváncsisn bekukucskálnak, érdeklő déssel kérdik egymástól: — Vájjon milyen mérkőzés lesz itt? Az ;d0 hat óra felé közeledik. Ki- ■sebb-nagyobb csoportokban hrömpölyög a tömeg a kis telep felé. Afalósággal tarka viiágós réfn°k tönik az ember nek. amikor a magasból nézi Okét. — Szürke és barna munkaruhákban, ifjak és öregek százai, ezerszinfí taika ruhákban leányok és asszonyok köze lednek Amikor a pályára ér-nek mindenki Igyekszik elfoglalni a kié piros táblával jelzett helvet Ott a szoprán túl meg az alt amott a tenor és a basszus Mindenki elhelvezkedik itt usmerik meg egvmást közelebbről a kü'öncö/ő üzemek munkásai s intézmények tisztviselői. Itt ezen az első találkozón -nég lobban összeko- váosolódik barátságuk . . . A pályán néma csend lett. Csak ész üli népem... Készül,! népem nagyünnep virrad rád: Bukarestben holnap találkozik a világifjúság. kibontja sokszínű zászlaját, s harsogva zengi a béke szent dalát. Elvtárs. ne csücsülj a hűvösben, még virít a konkoly a földeden. Ha ülsz babérjaidon ölhetett kézzel, azt hiszed kamrád megtelik gyümölccsel, s a földed o magától megszépül ? Nem elvtársi \ Hazád így nem épül, s te elsatnyulsz a semmitevést öl! Űzze, kergesse egymást agyadban a gondolat, s ha egyszer célba talált szülessen újra megint, s lelje meg a titkok ajtait, szóródjék szét a földeken s osztódjék, mint a kenyér, mint a reménység, hogy szüljön, építsen, hogy újra maggá sokasodjék! Gyerünk! ne kullogj ott hátul, nézd. hogy dühöng ránk: a kulák, s a burzsuj. Törjünk előre, mint hajó a vízen, ne legyen köztünk gyáva senki sem' '' Mi írjük az égre a .történelmet, munkádban egy percet se vesztegess! Gyerünk, szelídítsük meg a földet, hadd teremjen, — mint még eddig-soha a népnek tengernyi gabona! Török Elemér Száll a dal néha hallatS7ott az ácsok és az építők békéjének tolmácsolná; a román nép kopácsolása. Dumitru Botez, karmester. az emelvényre lépett. A tagok vihai-os tapssal fogadták. Pár szót intézett az énekesekhez s aztán megkezdődött a próba. — Figyelem! — szól a karmester s a kórus e-iely már elérte a 2.500 tagot. fe.szülten figyel. Csak egy beintés és 2.50(í' dolgozó ajkáról felcsendül az ének- ,,Már el- ‘udultak mind mind a népek, hogy a tiékét kivívják velünk...” — hang /lOtt a-/ egész környék. A szoinszéri Ságban a dalszínház épitOi is megálltak egy pillanatra Megdobbantak a szi vek' És ebben a pillanathan mindeiik' erezte, hogy erősek vagyunk — legyőz heteti enek. Botez elvtars kezével az ének 'jefe- lezését inti. Látszik rajta, hogy meg van elégedve az első próbával. Pár pillanatig szünetet tartanak ^Majd úira megkezdik a munkát Egy- 'mást követik énekek. A DÍVSZ in- dulóia .. az NDSZ himnusza..., román népdalok . . . szerzőink a VIT tisztelet -e szerzett dalait éneklik ... Messze száll a dal. Mintha a világ békében épít s a békéért harcol. Kezdjük elOlrOI — szól most a karmester. — Képzeljük el, hogy a VIT-en vagyunk. s a világ népeinek ifjúsága elöJ énekelünk ... Száll a dal 2.500 ifjú torokból. Közben besötétedett. A hatalmas fény.szórók bevilágítják a sporttelepet. Az utcák la.ssan elcsendesednek. A 2.500 tagii énekkar hangja meg tisztábban. még eiősebben cseng és száll a váro.s fe'° Marhuvseu Eliza t'kintete gyakran a lomlxis fa alatt ü^ö kisfiára a 7 éves Costelre siklik öt is elhozta magával. Mikor gyermekére néz, úgy érzi. hogv még tüzesebnen kell énekelnie. hiszen neki is szól ez a dal. Tudja hogy csak békében nevelheti fel gyermekét... Ils erő^n, szívből, mint a többiek dalolja: „A béketábor legyflzhetetlen. ■ beke útja biztos út. Ha összetartunk rendületlen Legyőzzük végleg a háborút..’* ;.EÍóre”-b01.
