Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-07-29 / 47. szám

ül IFIÜS46 1953 július 29. Július 30-án lesz a Szovjelimió Kommunista Pártja fennállásának 50. évfordulója Július 30-án lesz 50 éve, hogy megnyílt az Oroszországi Szo­ciáldemokrata Munkáspárt (OSZ- MP) 11. kongresszusa. Ez az év­forduló kiemelkedő esemény a Szovjetunió Kommunista Párt­jának, országunk népeinek éle­tében és az egész nemzetközi forgalom történetében. Ezen a kongresszuson vetették meg a munkásosztály harcos, forradal­mi, marxista pártjának az alap­it, egy új típusú pártét, amely elviieg különbözik a II. Interna­tionale reformista pártjaitól. „A bolsevizmus — irta V. I. Lenin — mint politikai eszmeáramlat és mint politikai párt 1903 óta áll fenn”. A II. kongresszuson siker ko­ronázta a nagy Lenin valóban ti­tán! küzdelmét egy forradalmi proletár párt megteremktéséért Oroszországban. A múlt század 90-es éveitől kezdve V. J. Le­Az Albán Népköztársaság külügyminisztérfumának jegyzéke a jugoszláv kormányhoz Az albán jegyzék határozot­tan leszögezi, hogy a jugoszláv kormány felelős az Albán Nép- köztársaság és az albán nép el­len elkövetett provokációkért, felsorolja azokat a jegyzékexet, amelyeket az 1948 szeptember 15-i első jegyzék óta az albán kormány eljuttatott a jugoszláv kormányhoz. E jegyzékek bizo­nyítják, hogy a jugoszláv kor­mány és közegei rendszeresen folytatják provokációikat az Al­bán Népköztársaság és az albán nép ellen, megsértették az Albán ■Népköztársaság területi épségét, légiterét, és felségvizeit. A jegyzék befejezésül hang­súlyozza, hogy az Albán Nép- köztársaság kormánya, követke­zetesen és békepolüííkájándk megfelelően, a nemzetkö-zi fe­szültség enyhítésének előmozdi- Uisa, a népek közötti béke fenn­tartása és megszilárdítása, vala­mint az albán-jugoszláv határon tán-iadt helyzet mielőbbi norma­lizálása érdekében újból felkéri a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság kormányát, tegye meg a szükséges intézkedéseket, ves­sen véget a határközegei .'észá- röl az Albán Népköztársaság és az albán nép ellen eddig kifej­tett provokáló tevékenységnek. ,Nyári kormánynak“ mondják Párizsban a Laniel-kormányt A Szabad Vietnam ma nin hosszú éveken át Marx és Engels tanításának hű követője­ként lépett tel, alkotó szellem­ben tovább fejlesztette a mar­xizmust és az új történelmi tel­tételek között, kérlelhetetlen harcot folytatott a marxizmus nyílt és titkos ellenségei ellen, a proletariátus erőinek a torra- dalmi marxizmus zászlaja alatt való megszervezéséért és tömö­rítéséért. Olasz és pakisztáni VIT küldöttektől megtagadták az útleveleket Terracini kommunista szená­tor tiltakozott az olasz külügy­minisztériumban az ellen,, hogy a? illetékes kormányhatóságok szabotálják az ifjúságnak a IV. Vn -en való részvételét. Ez kü­lönösen megnyilvánul abban, hogy rendkívül hosszadaimasan járnak el az útlevelek kiadásá­nál, vagy pedig kereken vissza- uta.sítják az útlevél kiadását. A „Pakisztán Times” közli, hogy a paki-sztáni kormány meg­tagadta a VIT-re utazó küldöt­tektől az útlevlet. A Szovjetunió páriz«i nagykövete átnyújtotta megbízólevelét Sz. A. Vinogradov, a Szovjet­unió párizsi nagykövete átnyúj­totta megbízó levelét Vincent .AurióI francia köztársasági el­nöknek. A megbízó levél átnyujtásakor jelen volt Georges Bidauld fran­cia külügyminiszter, Sz. A. Vi­nogradov, Vincent Auriollal foly­tatott rövid beszélgetés után be­mutatta az elnöknek a szovjet nagykövetség tagjait. A vietnami had.sereg első ala- I kulata 1940—41-ben 34 fegy- ] vérzett harcost számlált és cél­lá a francia gyarmatosítók által Indokínába beengedett japán imperial i.sták elleni partizán­harc. a kezdeményezés kézben­tartása és a harci erük követke­zetes kiépítése volt összecsapás­tól — öss '^csapásig. A vietnami néphadsereg 1944 végén azon­ban már kétezer főre rúgott és fegyverzetét nagyrészt az ellen­ségtől zsákmányolt fegyverek alkottak. A Japánok 1945 márciusában megtámadták francia kiszolgá­lóikat. de öt hónap múltán, a háború elvesztése után kapitu­láltak. Vietnam legnagyobb vá­rosainak. — Hanoié és Saigon — lakossága az ország egész népé­vel együtt felkelt. Ez volt az ismeretes 1945-ös augusztusi forradalom, amely kikiáltotta a demokratih köztáisa.ságot. az élen Ho Csi Min köztársa.sági el­nökkel. A degauiysta admiráli­sok és francia monopolisták azonban csakhamar megszegték a Vietnam állam függetlenségét elismerő szerződést, amelyet 1946 márciusában írták alá Ho Csi Min elnök kezdettől fogva hajlandónak bizonyult a szoros gazdasági és kultúrális kapcsolatok ápolá.sára Francia- országgal. sőt a Francia unióból sem szándékozott kilépni, de a franci 1 gyarmatosítók Vietnam­ban teljhatalmú urak kívántak lenni. A fi-'-ácia fegyveres erük 1946 decemberében Hanoi ellen intézett támadását követően az ellenállás résztvevői kénytele­nek mutatkoztak Ismét a he­gyekbe vi.s.szahúzódni, mint a japán meg.szállás idején. Né­hány éven át sikeresen hárítot­ták el a f’ icia expediciós had­sereg támadásait míg végül 1950 őszén ellentámadásba mentek át és megtisztították a Kínával ha­táros sávot, amelynek népi fel­szabadító hadserege éppen befe­jezte győzelmes harcait Csian- kai.sek bandáival. A vietnami néphadsereg ma kezdetén ismét bizonyságot tett erejéről. Hoa-Bin a Hanoi-tol délnyugatra fekvő stratégiai szep:ipontból rendkívül fontos város elfoglalásával. A múlt év- őszén, pedig felszabadult. — rö vid. de ragyogó támadásuk ered ményekéni az ország északnyu gáti részét lakó Thai nemzeti ségbeli 250.000 lakós. A Jün- nannal és Patet-Laoval határos területeket is sikerült megtisz­títani az ellenségtől nagy hosz- szúságban. A vitnami néphadsereg ma már számos hadtestből áll. jól van kiképezve és felszereléséből nem hiányzik a nehéz tüzéhség sem. amelyet nagyrészt a fran­cia expedíciás seregektől ejtet­tek zsákmányul. A vietnami rendes hadseregen kívül létez­nek még az ellenség háta mö­gött jól szervezett partizán tá­maszpontok is amelyek élénk harci tev"'"'nységet fejtenek ki. Vietnam lakosságának 90%-a földműves. A vietnami föld- .fbűve-^k nehéz életkörülmé- nyeir'il tanúskodnak még a hi- vatalo.c ‘■’■"ncia stati.sztikák is 1948-ból: az északi delta terü­letein a földművesek 24%-a nem birtokosa egyáltalában földnek, délen pedig a fö'dnélkűli pa­rasztok száma 57%-ot tesz ki. Több mint egy millió földmű­ves család csupán egészen kis területen gazdálkodik. — általá­ban egy családra kevesebb mint fél hektár jut Ez a megélhetés­hez keví' vi.szont az éhhalálhoz sok Eközben az ország északi ré.szében 180 c.salád minden földterület 20%-rt tartja tulaj­donában délen pedig a föld 43 százaléka 6.300 nagv'birtokos tu­lajdona — ezek nagy többsége idegen. Az ipari termékek dön­tő többsége behozatalra .szorul, az exnortcikkek — kaucsuk. cin. szén — árait pedig idegen monopolok szabják meg. Vietnam demokratikus köztár­sasága lassan, de bizto.san a helyzet gyökeres megváltozta­tásának útjára lépett. Elsősor­ban az élelmiszer termelés nö­velésének szentelnek különös figyelmet, valamint a kisipari es ipari termelés fejlesztésének A szabad Vietnamban folyamat­ban van a földreform is. A köl­csönföld-bért 25 S’zázalékka) csökkentik eltörlik a régi tarto­zásokat és csökkentik a hitel­kamatokat A földművesek ok­tatásban részesülnek, miként változtatható át a dzsungel tor mőtalajjá és milyen módon növelhető a terméshozam, A vagyontalan földmüve'-cl-' között felosztásra a francia gyarmatosítók és az áruló nagy birtokosok elkobzott földjei ke rülnek. valarc-’t a régi községi parcellázásra szánt birtokok — így az utóbbi időben 250 000 hektár földet osztottak fel 420 ezer földműves között Nagy méreteket ölt szabad Vietnam­ban az új mezőgazdasági mód­szerek bevezetését szorgalmazó mozgalom is, Vietnam .ellenállási mozgal­mának résztvevői ezidő'szermt a Lien Viet egységes arcvonalá­ban egyesültek. A Lien Viet egyesíti: a l,?o Dong pártot, ■— Vietnam dolgozóinak pártját a Demokrata és Szocialista pár­tokat. az Általános munkakon- federációt. a Földművesek szö­vetségét. valamint az ifjúság é.s nők szervezeteit Ezenkívül a Lien Viet arcvonal egyesíti a budhista nemzeti mentés Lisá- ját. az ellenállási mozgalom ka­tolikus vallású híveit és .számos pártonkívüli kimagasló hazafit is. származá.sukra és nézeteikre való tekint'^t nélkül. Szabad Vietnamban a kultu­rális élet is virágzik. Több mint 1.3 millió felnőtt és gyermek ta­nul írni é.s olvasni. Vándor szín­házak járják az országot és 1952-ben megrendezett irodalmi versenyben 700 színmű költe­mény és elbeszélés került végső elbírálás alá. Szabad Vietnamban maga a nép vette kézéi a hatalmat. Az ifjúság új eszmék szellemében nevelődik és meggyő'ződése. hogy népe győzelme lehetővé teszi számára is a boldog, örömteli életet. Sas Ferenc (Prága) Laníel: Gyerekek, jól kapaszkodjatok meg, mert iiag,yon her- vadtan nézünk ki! A MAGVAK I’ARBAJTÖRÖZÖK NAGY SIKERK A BRÜSSZELI VILÁGBAJNOKSÁGON. Brüsz- szelben immár egy hete folyik ;. vívóvilágbajnokság. A magyar vívók hatalmas sikert értek ei. .Áz egyéni versenyben Sákovits nyert világbajnokságot, a máso­dik helyen a magyar Berzsenyi végzett. Va.sárnap este fejezték be a kardcsapat világbajnoksá­got. A győztes Magyarország csapata lett. A magyar női tör- vívók szintén nagyszerűen sze­repelnek. A döntő küzdelmekre kedden, az éjszakai órákban ke­rül majd sor Brüsszelben. NAGYSZERŰEN SZEREPELNEK MER.ANÖB.AN A CSEHSZLOVÁK K.VJ.YKOZOK, Az olaszországi Merano városban szombaton ün- ' nepélyes keretek között kezdték el az idei kajak-világbajnokság küzdelmeit. A csehszlovák kaja­kozok az első versenynap mind egyéni, mind pedig csapatver­senyben kitűnő eredményeket értek el. A kanoe egyéni ver­senyben Jánsky (ČSR) győ­zött, a második pedig Jirášek ugyancsak csehszlovák verseny­ző lett. A csapatversenyben az első helyen Csehszlovákia áll, második Németország, harmadik Franciaország, A NAGYMAGYARI SZOKOL TAGOK teljes számban bekap­csolódtak az aratási, behordási és cséplési munkákba. Eddig 3500 munkaórát dolgoztak le. A nagymagyari sportolók további 1500 brigádórát vállaltak. Mun­katársunk felkereste a nagyma­gyari Szokol sportegyesület el­nökét, aki az egysület terveivel kapcsolatban a következőképpen nyilatkozott: — Az aratási munkák befeje­zése után korszerű öltözőket építünk a pályán. A Munkára és Honvédelemre Kész jelvényszer­zőversenybe eddig 28-an kapcso­lódtak be és máris megkezdték az előírt feltételek teljesítését. Az egyesület tagsága bekapcso­lódott a Zátopek-mozgalomba is, — fejezte be nyilatkozatát Far­kas .Árpád az egyesület elnöke. A NÉMET DEMOKRATIKUS Köztársaság sportolói MEGÉRKEZTEK BUKARESTBE. Mint Bukarestből jelentik, az első külföldi vendégek: a Német Demokratikus Köztársaság spor­tolói megérkeztek a román fő­városba. A Német sportolókat Bukarestben nagy szeretettel üdvözölték. Német Demokratikus Köztársaság 142 sportolóval vesz részt a versenyeken. STRANDIT 66.66 métert do­bott kalapáccsal. Mint Osloből jelentik. Strandi) a kalapácsve­tés világrekordere vasárnap az év legjobb teljesítményét ért el. A norvég kalapácsvetö nagyszerű formában van. Már biztos, hogy ö is résztvesz a bukaresti VIT-en. Minden kétséget kizáróan bebizonvo- sodott már, hogy az USA egyedüli szö­vetségesét Európában Nyugat-Német- országban látja. Angliával és Francia- országgal sok a baj, sok a nézetelté­rés, főleg az utóbbi időben. Ép|X)n ez­ért, amikor egy olyan nagy tétről van szó, mint a szeptember 6. választások, az USA pénzzel, vérrel és vassal, az az minden eszközt igénybevéve segít -Adena űrnek, hogy megszerezze a par­lamenti többséget. Ezt a célt szolgálta a június 17-i berlini provokáció is. melyet hosszú ideig, sok pénzzel készítettek elö. A provokáció eredete nemcsak Berlinben és Németországban közismert tény, hanem még a francia külügyminiszté­rium félhivatalos lapja, a Le Monde is nyíltan megírja, hogy a szabotázst Washington szervezte. Sőt a lap tovább megy. Azt kérdezi: mi lenne akkor, ha feltámadna az a szellem, amely a pro­vokációt irányította, t. i. a fa­sizmus. Ez esetben — írja a lap — újra feltámadna az a politika, ahol az volt a tárgyalási mód, hogy ököllel az asztalra vágtak. A lap a jövőt vizsgál­va megállapítja: mi lenne, ha az euró­pai hadsereg a provokáció ideje alatt már készen lett volna? És mindjárt meg is adja a feleletet; hogy az ilyen provokáció háborúhoz is vezethetett volna, melybe Franciaországot akarata ellenére berántották volna. Külpolitikai magyarázatok A nyugatnémet választások elíkt így vélekedik a francia szövetséges. Németországban mindenki jól tudja, hogy a provokációt azért pont most, a választások előtt robbantották ki, hogy nyugat veszítse el hitét a keleti államtorában és ebből kifolyólag Nyugat-Németország Kommunista Pártja Í.S veszítsen tekintélyéből. Ami­kor a június 17-i események teljes mélységükben kül- és belföldön lelep­leződtek, .jött a következő provokáció, melyet * Abrak provokációnak gúnyolnak. Előbbi magyarázatunkban már meg­említettük és lapunk legutóbbi száma hozta azt a levelet, melyben az US.A moszk'^i ügyvivője bejelentette, hogy az USA 15 millió dollárral akarja se­gíteni a Német Demokratikus Köztár­saság népét. Bár az NDK kormányát, mint a Német Demokratikus Köztársa- ■ság népének képviselőjét meg sem kérdezték, hogy mi a véleménye erről a segítségről, mégis megmondta a vé­leményét. hogy a segélyből nem kér­nek. A Német Demokratikus Köztár­saságot előnyös kereskedelmi szerződé­sek kötik össze a Szovjetunióval. Kíná­val és a népi demokratikus államokkal. ezen országok meg nemcsak most, ha­nem máskor is segítettek már. Ettől függetlenül most is egymásután érkez­nek az éleimiszerszállítmányok az ösz- szes népi demokratikus államokbói, hogy ez pontot tegyen az abrakprovo­káció végére. Természetes, ha a német népet nem sikerült félrevezetni, azt remélik Aden- auerék és gazdáik, miért ne sikerülne megfélemlíteni. Adenauer ez alkalom­mal sem válogat az eszközökben. Leg­utóbb felfüggesztették Max Reiman eivtárs és még két kommunista kép­viselő mentelmi jogát. Természetesen ezzel szemben a volt náci tábornokok egymásután jelölték ki magukat kép­viselőknek. Sőt, kiengedték Norvégi.s hóhérát, akit először halálra, majd 20 évre Ítéltek, — Fragenholm táborno­kot Betiltották a nyilvános kommunis­ta gyűléseket. És még sokáig lehetne folytatni. A nyugat-német nép a Német Kom­munista Párt választási felhívása alapján megoldja függetlensége és jóléte prob­lémáját. És biztosan nem fog szavaz­ni a benzinpalackos gyújtogatók. rab­lók hirdette politikájára. Reakciós roham a francia kormány ellen-A nemrégen beiktatott Laniel kor­mány az adóztatás alapszervezési ér­dekében benyújtott törvényjavaslat u- tán most az alkotmány megváltozt^á- sára tett javaslatot. A jelenlegi francia alkotmányt 1946- ban fogadták e! olyan körülmények között, amikor a demokratikus erők­nek nagy befolyása volt. Az alkotmány cikkei között van többek között az is, hogy fontos törvényjavaslatokat csak ügy fogadhat el a parlament, ha 315 képviselő rá szavaz. Ebből kifolyólag a mostani kormányhatalmat a franc’a parlamenttől látja függőnek. Éppen ezért az új alkotmánytervezetben a végrehajtó hatalmat akarja megerősí­teni a törvényhozó hatalom — a parla­ment rovására. Milyen változásokat akarnak hozni az új alkotmányban? Mindenekelőtt a képviselők 'jogait akarják megnyirbál­ni, mégpedig úgy, hogy rendkívüli meghatalmazás idején a kormány ma­ga hozhatja a parlament jóváhagyása nélkül rendeletéit. De ezentúl még messzebb mennek a reformálás terü­letén és egész fasiszta Ízű változásokat kívánnak' igy többek között azt, hogy bizonyos körülmények esetén a parla­mentet még öt hónapra is el lehessen napolni. Sőt azt is megakarják való­sítani, hogy a nyári szünidők idején a képviselők vesszék el mentelmi jogu­kat. Mint látható, a francia burzsoázia nem átalja a még meglévő látszatsza­badságot is megnyirbálni. De Gaule pártja még ezen is túl megy és olyan államrendszert akar majd létre hozni, mint Lava! és Petain fasiszta rendsze­re volt. igy valóban elmondhatjuk azt, hogy a burzsoázia érdekeinek meg­védése miatt télre dobja a független­ség és polgári szabadság vívmányait, hiszen az 1946-os alkotmány polgári alkotmány volt. Ezzel szemben egyes egyedül a Francia Kommunista Párt harcol a demokratikus jogokért, hiszen a javaslat benyújtása után az első kép­viselő, aki a javaslatot a legélesebben támadta, kommunista képviselő volt így válik valósággá a sztálini jóslat, hogy: „A burzsoázia most dollárokért áruba bocsájtja a nemzet jogait és füg­getlenségét. A iiemzeti függetlenség és a nemzeti szuverenitás zászlaját fél­relökte. Kétségtelen, hogy ezt a zász­lót Önöknek, a kommunista és demo­kratikus pártok képviselőinek kell ma­gasra emelniök és elöreyinniök, ha ha­zafiak akarnak lenni, ha a nemzet vezetőerejévé akarnak válni. Nincs más, aki magasra emelje ezt a zász­lót". R. J OJ IFJOSAG — a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának lapia Megielenik hetenként kétszer Kiadja a Sniena a CsISz Szlovákiái Központi Bizottságának kiadovallalata Bratislava Sol- tésovej 2. — Szcd-kesztI a szerkesztőbizottság Főszerkesztő Szőke József — Szerkes/iőseg és kiadőhivaial Bratislava Sollésnvej 2 Telefon 545-fil 2. 3 2211 31 3 Nvomla Merkantil n » nyomdája. — Előfizetés egy évre 40.— Kés, félévre 20.— Kés. — A postatakarékpénztár! befizetőlap száma S-54001. — Hirlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2 KeriiletI Postahivatal. Feladó és Iránjdtő postahivatal Bratislava 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents