Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-07-29 / 47. szám
Ol IFIÚSAC 1P53 .inuní 2Q. rsYzz Bukarestre! Láttál e már hömpölygő, tarka tengert, Mely kacagva árad. énekelve? Nézz Bukarestre, hol százezer embert, Ifjút tng.se látni vígan menetelve. Akit az összetartás, s Béke vezet, S felette a szabadság napja nevet! Láttál e már nyugtalan piros erdőt? Nézz Bukarestre! A fák felett zászlók Suhognak ha jönnek 6 nyári szellők: S e zá.szlók olyan pirosak, parázslók, Mint azoknak szíve, kik vi.szik Okét! Mint tüzes szive a sok ifjú hOshek. Láttál e már mosolj/gó. vörös rózsát? Nézz valameh/ik fiatal arcára! Mily harsáni/an zengi a boldog nótát Mely elrepül Moszkvába s Afrikáiba! Ró minden ifjú izgatottan figyel, Ki szabadon él. vagy még jármot cipel. Láttál e már igazi barátságot? Nézz e napokban zsongó Bukarestre" Egtj néger magj/ar lánvnak nyújt virágot És szovjet, brazil fiú ölelkezve Sétál az utcán hol minden csupa fény És fehér aalamb ül a ház tetején. Láttál e már roppant nagy erőt együtt? Nézz Bukarestre s meglátod ott hamar! Egi/befogó ifjak — s a nap felettük — Mind békét 's- szent szabadságot akar! Azért jött itt az ifjúság mo.st össze: Barátságát még szorosabbra kösse. Láttál e már ilyen hadsereget. Mely most irdiilt el és máris gyOzött? Csodáld meg most a zsongó Bukarestet. Melynek zenéje győz most azok >ö'ött. Kik ágyúöntő kedvbe t.ébolyogtak. Árnyán a rideg felhőkarcolóknak. Láttál e már üy forgó színes táncot? Bukarest, mintegy forró nagy szív dobog! Tartja a te.stén ez ifjú ‘dg világot, — Ragyognak tiszti! fiatal homlokok. Világszeme! Nézz most Bukarestre! győztes fövO táncol ott nevetve! Veres János; Petőfi Sándor halálának 104 éves évfordiilóia Mapszervemeink nagy izgalomban öltek e napokban. A hazánkban keresztül haladó stafétát lázas készülődés fogadta. Képünkön St. Jalúvka, a CsISz bar- toševice helyi szervezetének elnöke veszi át a stafétát. A magyar irodalomnak nincs még egy olyan messzemenően kimaga.sló alakia. mint Petőfi Sándor, a nagy forradalmi öltO. Igaz. nem is dúlt oly heves harc a magyar uralkodó o.sztály a magyar nép és végül magának Petőfi költeményeinek valósága között, mint a magyarok e legnagyobb köiti’itének társadalmi hitvallá.sa körül. Petőfi megtagadása vagy mégha- hamisitása száz e.sztendőn át a magvar uralkodó osztály legfőbb gondiát képezte. A támadások Petőfi ellen IS.SO körül indultak meg. mikor a szabadságharcban résztvett. aprónemesség és polgárság elárulva a szabad.ságharc eszméit, megegyezést keresett az osztrákokkal. már lóval a kiegyezés előtt. Petőfi forradalmi költészete, ebben a látókban nem talált helyet. Két lehetőség mutatkozott: agyonhallgatni, vagy pedig meghamisítani. Az előbbi megoldás ugvan kényelmesebbnek tűnt — de lehetetlennek bizonyult. Az egyszerű magyar nénben Petőfi költészr-tf sokkal mélvebh gvökereket ereszt ’ semminthngy azt egyszerű agyonha-l gatá.s.sal ki 'ehessen gyomlálni. A,magyar nemesi uralkodóosz.tály szövetségre lépve, az előretörő polgársággal cselhez folvamodott- minden ereiét 'atba vetette, hogy Petőfit meghamisítsa. Petőfi Sándor történelmi szerepének “s személyének forradalmi, lázító va- ló.ságát a Petőfi-legenda ködébe kívánták burkolni — szellemi hagvatékát nedig k’foT-patták és meghamisították Magát Petőú kö'tészetét kénvtelenek- nek biznnvultak klasszikusnak nyilvánítani de forradalmi költészetét ..fiatalos eltévelvpd°snek" minősítették ame'v ugyan nem méltó a nagy költőhöz de azért kegvesen hűnbncsánat- ban részesítették A magyar uralkodó osztály Petőfit a nén a szabadságharc lánglelkfí költőiét egyszerűen ki akarta saiátitani Pedig a magyarok e nagv kö'tőiének egész élete és pályafutása, de még halála is az egyszerű magyar néppel forrt egybe, az utolsó percig küzdve azok ellen, akik most ki.sajátítani igyekeztek. Petőfi .Sándor ifjúságát keserves tat)a.sztalatok emlékek szegélyezik — Mint verseiben maga is tanúbizonyságát adja. nem egvszer Ismerte meg az éhség kínzó gvötrelmét. Kora ifjiisá- gában egy ideig mint vándorszínész járta az országot -egismerve a magvar népet közelről gondjaival, vá- gvaival egyetemben. Már ebben az id'-hen minden ízével gyűlölte az osztrák elnyomókat és hazai bérenceik népnvúzó rendszerét t.assan már körvonalazódnak Petiőfi forradalmi életének perspektívái. Majd elkövetkezett a történelmi 1848-as esztendő. Petőfi Sándor korának és hazájának legforradalmibb kö'tőie nem hagyott magára váratni. Az elsők közölt volt. akik megértették az idők szavát és csatasorba álltak A budapesti Pilvax kávéház egv éjszaka alatt a haladó szellemű magvar fiatalság főhadiszállá.sa lett. ahol Petőfi közreműködé.sével megfogalmazták a március l.S-kei követeléseket Az egé.sz ország hazafias lángban égett és ennek a lángnak táplálója Petőfi forradalmi lelkesítő kö'té- szete volt. 1848 március lá-ke és Petőfi Sándor neve e!vála.szthatatlanok egymástól ' Petőfi Sándor szerepe az 1848-as szabadságharcban jelentősége és költői hagvatékának értéke a világkultúra szempontjából megfelelően domborodik ki ha tekintetbe ves.szük azt az érdeklődést ame'v élete és kö'tészete iránt a Szovjetunióban is megnyilvánul Petőfi Sán^. .’ól 1949-ben. halálának 100 éves évforduója alkalmából Nikolai Kokin, egy szovjet kultúrális lapban ezeket íria: ,.A szovjet nép nagy .szeretettel tanulmányozza e kivételesen nagy ember életét és kö'tői hagyatékát. A szovjet haza embereinek kedves Petőfi Sándor és közel á” szivünkhöz azért mert 100 évvel ezelőtt amikor a dől gozó ember sorsa a rabság és elnyo matás volt. s mikor a hozzá hasonló lángoló forradalmárok csak elszigetel ten jelentkeztek Petőfi bátran és szi lárdan kiállt az elnyomatás ellen. Pe töfit tisztelik és szeretik a sz"viet em berek mert életét a dolgozó nép ügvé nek szentelte és országa felszabaaítá sáért folytatott harcban e.sett el.” Petőfi Sándornak kijutott az elis mérésből a Szovjetunióban még akkor mikor Magva rországon az esztéták ha da azon versengett egymás.sal. — ki tudja jobban meghamisítani forradalmi költé.szetét. N. Lunacsarszkij. a Szovjetunió első közoktatásügyi minisztere maga ls költő. 192.'5-ben így ír Petőfi Sándorról: „Petőfi Sándor az európai költészet legmarkán.sabb alakja Mint a nd Ler- montovunk 27 éves korában meghalt és a gazdag magvar irodalomban azt a szerepet játsza mint Puskin miná- lunk. Kétségtelen, hogy a magyar irodalom élén jár. Petőfi származását illetően nem a nemesi riLskinnal és Ler- montovval. hanem a népisorból származó Sev'csen'-ó—l hason'íthatiuk ösz- sze. bár Petőfi élete és sorsa hasonlíthatatlanul ragyogóbb ukrán kortár- ■sáénál. Petőfi kifejezetten baloldali forradalmár volt... Erőteljesen anti- burz.soá helyet foglalt el. A forradalomban úgyszólván a kor ..bolsevikije '. Ezek a hangok, amelyek a világ első szocialista államából, a Szovjetunióból származnak mindennél meggvőzőbben bizonyítják Petőfi Sándor nemzetközi nagyságát Petőfi Sándor 1849 július 29-én a Segesvári csatában, hazája védelmében él tét vesztette de költészete és eszméi örökké élő valóként lógják áthatni a szabadságért az elnyomatás- ellen küzdő népek millióit. Sas Ferenc. Filmek készülnek a Viláfififjésági Találkozóról A bukaresti IV Világifjúsági Találkozó napjaiban a román filmoperatöfök Hja Koperin szovjet filmrendezővel *s szovjet filmoperatörnkkel együttműködve egész estét betöltő színes filmet készítenek az ifjúság nagy ünnepéről. A dokumentum fi'm első képeit már felvették. Ezek a képek a Román Népköztársaság ifjainak és leányainak készülődését mutatják be-Az „.Alekszandni Bahia” híradó és dokument film-stúdió a Világifjúsági Találkozó sporteseményeiről készít filmet. Film a népművészet Jánosik-hap;yományairól A tudoinánvos-népszerűsítő film bra- tislavaí stúdiójában befejezése előtt áll „Jánosik a népművészet bagyományá- ban” című rövid film. amelyet a legközelebbi napokban moziainkban bemutatnak. .A tudományos népszerűsítő filmet, amely megörökíti Jánosik és működé.si helyének a népi műalkotásra gyakorolt hatá.sát, D. Plirbta rende-zte saját szövegkönyve alapján Dr. A Me- licheréik professzor szakszerű együttműködésével. Ü| magyar könyvek Klapková: Hl»s daliák A népmese és különösen a Szovjetunió népeinek meséi őszinte kifejezői a nép évszázados szabad.ságvágyának. harcának, amelyet elnyomói ellen viv. Kötetünk hősei a derék vitézek a nép fiai Életüket a nép javának szentelik küzdenek a nép szerencsétlen.ségét okozó gonosz erőkkel — királyokkal és. sárkányokkal, kánokkal és szörnyekkel. A jó vitéz győzelme megsejteti azt a végleges győzelmet amelyet, végül a nép arat elnyomói felett. Baren Ba.<t/u: Zsoldosok Baren Baszu. a fiatal haladó bengáh írók egyike. A z.soldnsok a haladó irodalom legjobb művei közé tartozik amely feltárja az angol indiai had.se- regben uralkodó borzalmas viszonvo- kat megismertet b-^nnünket a felbérelt zsoldosok szerencsétlen sorsával., akiket az éhség kergetett a kiz.sákmá- nynlók karmaiba. Először kerül magyar olvasó kezébe Bengáli nvelvből fordított irodalmi mű. először hallunk a valóságnak megfelelő hírt. a bengáli nép életéről és független.ségéért folytatott harcáról. A vonat Érsekújvárról Komárom felé robog velem Az ablaknál állok és mohón leoeltetem a szemem a mögöt- t nk elsuhanó tarka mezőn. A vég- 'elen mez'<n ezer és ezer sárga búza- úereszt csillog a júliusi perz.selő nap <uoarn!han A kukorica olvan mint valami óriás zöld pázsit ha beleáUsz úqtj érzed hogy az ausztráliai sziget- i-ilóo vnlnme ti dzsvnoplében vagy — Arrébb poti tábla kpnder örvénylik a reaopli szellő lágy fuvalatában Most “Ott saraa asztvo tárul a szemem elé < mellette zilmmnoö gép s lomha ele- '•átor melt! méltóságteljesen hordja az asztag tetejére az összekúszált szalmát A vonal éles füttye hasit bele a madarak dalától és n gépek tomjta dü- hörgésPtől i-angrts tiszta levegőbe Már ■sikorognak is a ‘fékek és a mozdony vöttöave megáll — — Téglagyár — hangzik a kalauz hangja. Bánm kV 'méter innen az út a lán- dorj birtokig Meleg van. a verejték patakzik az arcomról. Legszívesebben lehevernék a Ni/itra folt/ócskn lankát partján terpeszkedő fűzfák hűvösében Majdnem egy óráig tartott, amíg hekutvagoltam a majorba. Lándor a isyítra folyó partján fekszik. rezgő nyárfák és fűzfák százai szegélyezik A tanya csöndes, csak •tt-ott lézeng eoy-egy murcos gt/er- kőc az út p, . óban. Az emberek szanaszét a határban végzik mindennapi miinkíiukai F^/ik csoport a cséplés- nél. a másik a rizsben harmadik a széna betakarításánál szorgoskodik. — Nincs pg /ellen -gy ember sem aki el- lehzselr.é ezeket a drága napokat. Pár perces várakozás után végül feltűnik egy emberi alak a láthatáron. Ruháján az apró z.sír. X'agy olajcseppek Stefánkovič Ernő gyöngyként ragyognak a nap vakító tényében. Nem nagy tudomány kellett ahhoz, hogy a felém ballagó zsíros ruhába bújt baiszos bácsikáról megállapítsam. hogy traktorista Nem is csalódtam mert tüstént megtudtam hogy Stenfankovirs Ernővel az állami birtok legjobb trakt -istájával van szerencsém szemtől szembe találkozni — Nem sokkal e szerencsés tnlálkozá.s után egy traktor poros teste rajzolódik ki az égtelen jyirfelhő közül A traktort egy 14 éves körüli szőke, kék- szemű' kama.sz vezette. Az apa és a fia — Ez a fiam — mondja Ernő bácsi. Arcán boldog mosollyal. Ernő bácsi már IS éve dolgozik ezen a birtokon. A IS keserves évnek a nyoma meg ü látszik irályén barázdált napbarnított arcán — Az ember azt a bánásmódot amelyben bennünket az az átkozott potrohos. hasú esztergomi káptalan ré- szesiett. soha sem felejtem el — mondja Ernő bic.si parázsló szemekkel. Fiam. akkor az ember állat volt ott ipküdtünk az istállóban a barmok között a felünk tettj-n az egerek valóságos népvándorlást rendeztek. S ha az ember nem csókolt kezet a dagadt- fejff jíüspök úrnknak. úgy néztek ránk mint a i'éres ingre. Négy fiam volt. de amíg az esztergomi érsek cselédje voltam egy rongyot sem tudtam venni rájuk s ma mindegyiknek három-négy öHő ruhája van. Mes.erségre tanhatlnm őket amit a múltban sohasem bírtam volna megtenni. Ez a János gyerek pedig gén- lakatos szeretne lenni igaz már fel is vették tanulónak Szeptember elsején már zl is megy tanulni S úgy gondoltam addig magamhoz veszem hadd tanuljon valamit hisz úgyis hasznát veszi majd ott a vühelyben a zörgő gépek közt Ernő bács a “Oiiütt 200 — 210 százalékra teljesíti a napi tervét. — Nincs még egy ilyen kiváló munkás a birtokon mint ő — jegyzi meg Psenák elvtárs Kincs az a munka amit ô el ne végezne minden szó nélkül. Ernő bácsi azonfelül, hogy a legjobb munkások közé tartozik, a legtöbbet tanul. Szabad idejében legkedvencebb szórakozása az olva.sá. Most is ott díStefankovič János szeleg a zsebében a ..Fáklya" legutolsó száma. S azt mondja. — Azt akarom hjogy dyan legyen a mi állami birtokunk is mint a: ..Vörös Tortiza” akkor már nem 1.400 koronát fogok keresni havonta hanem 2 400-at s a cukorrépából nem -WO mázsás hektárhoznmot fogok elérni hanem QOO-at meg lOOO-et. mint az orosz emberek. — Ajaa kész a motor. — mondja János s már mehetünk is mert szeretném ha ma a 200 százalékos normát elérnénk. 11 óra felé jár az idő. Már kinn bolyongunk a sárga tarlókon. Mellettünk vad iramban rohan a Nyitra folyócska. A zöld selymes fű közül megriadt fürjek röpültek fel. s a szöcskék százai szögdeltek szanaszét A keresztek között egy pár kajlaszarvú sőre an- dalog a terménnyel megrakott szekérben. A sárga keresztektől nem messze egv csénlőgép dübörög Körötte napbarnított s porlepte arcú munkások szorgo.skodnak. Ernő bácsi már indulni akart a terménnyel. Hirtelen leszállt s azt mondja: _ — El ne felejtse megírni abba az újságba hogy olyan termény mint a lándori határban, nincsen ám egész Szlovákiában. A búzáheí 46 mázsás hektárhozamot is elértünk A búza átlagos hektárhozama 40 mázsa. írja meg azt is az újságba hogy ezt az eredményt: keresztsorosvetéssel és szemcsés műtrágyázással értük el. János ezalatt méc jól megvizsgálta a motort hogy nin s-t valami haja. — Gondosan megnézte a ..vlecskát", hogy jól át van-e kötve. Mehet is apa s mire visszajön megjavítom a szíjjot. A távolból harangzúgás hallatszik jelzi hogy dél van. Az otromba tüzes gép nagyokat köhög - meo.ill A munkások szanaszét lehevernek s jó étvággyal fogyasztják e' az ebédet. Aw.íg esznek, nagyokat hallgatnak, mert a magyar ember evés közben nem szokott beszélni. A. víg falaiozás után megered a munkások nvelve őtröm- mel és boldogan, az idei gazdag termésről fecsegnek, mert ilyen termés, még nem volt sohasem a lándori határ- ban. '■ Török Wemér.
