Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-07-25 / 46. szám
2 Ül IFIÜSÄC lí>53 jliliu-s 25. A csehszlovák Artyekben Gyönyört vidéken fekszik a tébor. Szép fö'd is az a cseh főid. Nem rrvesz- sze ott ragyog a tó, partjain őrt áll- .nak a fenyvesek. Benn a tisztásokon ki-ki villan egy villa piros teteje. — Azok építették, akik a mások verejtéke árán járták hűsíteni testüket a nyári tikkadt melegben a tó vízébe. A domb tetején ott büszkélkedik a lílmr P7t hirdeti hncv eltfínt a rossz ge. — Minden évben szebb Csillebérc, minden évben új megleijetés várja az úttörőket, — mondja Maigit. Nag.yon szereti ez a két leány hazáját. Boldogan beszél annak szépsé- gérUl. gazdagságáról. Nem egy Csehszlovákiában éli) pionír tanulhatna tűlük forró, odaadó hazaszeretetei. * * * A vidékre ránehezedett az este. LanA megnyitás Ünnepén Pardubicéröl Sze csre érkezett a VIT ifjúsági stafétája. és szép a fiatalság élete. Sok munkáskéz szorgalmasan dolgozott, hogy min- nél elűbb elkészüljön a pionírok sze- csi nemzetközi tátera. Többen éjszakáikat is feláldozták, mint például Pribyl elvtárs, a villanyszerelő. * * * Szabad foglalkozás,' van. Vidám gyermekhangoktól visszhangzik a vidék. Cseh, magyar és szlovák pionirok barátkoznak. Az udvaron repül a hinta, két pionír lelkesen asztalteniszezik, egy csoport dalolva vonul végig a mezőn. Nyüzsi^ az-élet. Benn a klubteremben két magyar úttörő beszélget. Hozzájuk csatlakozunk. Szabó Margit és Lajkó Ilona, akiket barátokká kovácsoltak az együtt töltött napok. Meglepő a két kisleány szerénysége, öntudatossága és tudása. Elragadtatva beszélnek a táborról, a cseh és szlovák pionírokról. Sohasem fogjuk elfelejteni azt a szíves fogadtatást, amiben részesültünk, — mondja Szabó Margit. Késő este érkeztünk. Habár a többiek is éppen olyan fáradtak voltak az utazástól mint mi, felsorakozva várt az egesz tábor és nemcsak kedves szóval, hanem virággal is elhalmoztak minket — A legnagyobb baj, — panaszkodik a két leány, — hogy nem tudhik egymást a legtökéletesebben megérten Orosz tudásunkat sokszor a mi nemzetközi nyelvünkkel a „kézzel-lábbaľ' való magyarázással kell kiegészíteni. No, de se baj. Fonódik a beszéd fonala lassan mi i€ Budapesten. Lajkó Ilona kémiai köréb'n képzeljük magunkat. • A kerületi Ütti^ö Ház kémai körének a tagja — tudjuk meg tűle. Kiváló tudással bír a kör vezetője. Nagyon sokat lehet tűle tanulni. Érdekessé teszi a kör munkáját. Olyan szerc?tettel beszél ez a magyar leány tanárjáról és körének, iskolájának munkájáról, hogy minket is felhevítenek szavai. Budapestről nemsokára Csillebércre visznek a szavak és a képzelet. Szabó Margit elbeszélésében megelevenedik előttünk a magyar úttörők büszkeségyos nyári szél simogatta a pionírok borzas haját. A tó felé igyekszik valamennyi. Lábuk alatt engedelmesen símül a földhöz a fű. Tábortűz lesz a parton. Igen, már ropognak is a gallyak, a lángnyelvek be'e-bele marnak a sötétségbe. Műsor- számok váltakoznak. Magyar, cseh, szlovák népdalok, népitáncok mozgalmi dalok és tornaszámok. Különböző nemzetek bánata, öröme, élni és építeni akarása zú3 fel a pionírok ajkáról. Egyszerre csendül fel cseh es magyar nyelven a „Májusi Dal.” Ezt sem hallotta itt még a vidék, sohasem volt tanúja a barátság ilyen kovácsolásának. Az est szépsége tűzijátékban csúcsosodik ki. Kék, piros és zö'd rakéták szelik át a sötétséget. Majd vibrálva zuhannak alá. hogy a kiváncsi szemek elöl elnyelje őket a viz ragyogó tükre. Lassan eltönik a fény, a pionírok a tábor felé veszik útjukat, hogy az éjszakai alvás után egy új, szép napra ébredjenek. P. V. Citrom a Dunántúl napsütötte lejtőin A szepsi járás fiataljai így készülnek a VlT-re .A VIT híre megrázta a szepsi járás fiataljait is. Sokkal nagyobb tevékenységet fejtenek ki mint eddig. A járásban sok hegy van, néha felhők megpihennek rajtuk. Ezért később érik a gabona mint a Csallóközben, mert a ga- t>>na és a hegy ne.i, szereti egymást. A késóbbérés m'^g nem jelent rossz termést, csak gyors munkát igényel, mert az idő rosszra változhat és akkor kárt csinál a termésben. Már pedig ennek elejét kell venni. A makranci ifjúság nagyrésze az i- Darban dolgozik, estefelé ér haza. A termés kitűnő, gazdaggá teheti a szövetkezetét. Neki is mennek a termés betakarítási munkálatoknak, ezért a vállalások szerint 400 órát dolgoznak te az aratásnál. Persze, ha többet kell, akkor többet is dolgoznak. A kultúr- héz építésénél pedig 200 órát dolgoznak le. így emlékeznek meg a VIT- rol, Lueffiebényáíi negyoíi hiányzik egy A haza építésében új emberek nőnek ki a magyar síkságokon, akik m.ár nem elégszenek meg a természet adottságaival, hanem a szovjet micsurini tudomány alapján a természet uraiva válnak. Pár évvel ezelőtt Magyarország népe még álmodni sem mert arról, hogy valaha is saját termesztésű citromot adhatnak a fogyasztók számára. A szovjet nép önzetlen támogatásával a magyar gyümölcstermesztők fáradhatatlan kísérletezésével, a természettel vívott kemény harc közepette, Magyarországon is meghonosodott a citrom. Ezzel, kapcsolatban közö^Jk Mada rász-Andor, a budapesti Szabad Ifjúság munkatársának riportját. Akaii sziklás hegyi ej tűjén kaptatunk felfelé. Mezőgazdasági tntívelé.sie alig alkalmas, köves, kopár talajon haladunk. Bármilyen rossz is a talaj, Akaii ma mégis híres mezőgazdaságunk világában. Állami növénynemesítű telep működik itt — a látogatók sokaságát vonzza magához. Mi tette híressé a telepet? Gyű- mölcsnemesítői, nagyszerű vállalkozása, a citrom meghonosítása. A citrom délszaki növény A Földközi tenger kéklO partján bó- longatnak lombjai. Egész éven át virít és terem. A délvidéknek ezt a gyermekét — testvéreivel, a naranccsal é§ mandarinnal együtt — a Szovjetunió déli részében már meghonosították. A szovjet példát követve, a mi növénynemesítőink is vállalkoztak a citrom meghonosítására. Két évvel ez- eK'tt hatalmas szovjet repülőgépen több ezer, gondosan vattába csomagolt citromoltványt hoztak hazánkba. Azok virítanak most Akaii napsütötte lejtőin. A fiatal oltványok csakhamar megbarátkoztak a Dunántúl napjával, a bakonyi széllel, a balatoni párával. — Megkedvelték, megszerették űket a telep dolgozói is. különösen a fiatalok. Valahogy úgy érezték felelősek azért, hogy a gondiaikra bízott citrom megérjen, meghonosodjék hazánkban is. Eljött az első ősz. A telep fiataljait. Horváth Kálmánt, Kondor Józsefet. Kocsor Terézt, a citrom átteleltetésé- nek gondja foglalkoztatta. Nyáron a Balatonon versenyre kelhet a Földközi tengerrel, de talán kihuny a fény. fagyos szelek süvöltenek. Méternyi mély árkokat ástak tehát. Hogy be ne omoljanak falukat termésköve] kibélelték. Ide. az árkok menedéket nyújtó mélyébe ültették féltő gonddal a citromfácskákat. Hiába csapott le már a Bakony kemény, gonosz szele — nem tett kárt a növényekben. Lelkes gondozók 10 cm vastag nádpallóval fedték be az árkoka', — azalatt teleltek át a növények. Azóta még egy tél múlt el és most újból a nyári nap tüzes sugarai éltetik az akali citromfákat. Mivé lettek azóta és mit csinálnak fiatal ápolóik? Üj fajta ü vés ház Kocsor Terézt elvitte az érdeklődés Keszthelyre, egy hetes citromtermesztési tanfolyamra. Horváth Kálmánnak ma már 10 sz,akkönyve van. Együtt nőnek, együtt fejlődnek a gondjukra bízott fácskákkal. Az árokban nevelés a citn>m termesztésnek c.sak egyik módszere. Mátal János ifjú agronómus tanácsára a fiatalok más módszerrel is kísérleteznek. Szovjet és bolgár tapasztalatok alapján nyeregtető alatt is termesztenek majd. Ez a módszer az üvegházi termesztésnek és az árkos termesztésnek összepárosítása. Az árkokat szélesebbre építik, hogy jól hozzáférhessenek a csemetékhez. Az árkok fölé nyereg alakú tetű kerül. Egyik fele üvegből, mási': fele nádból készül. Az ÚJ módszer kiküszöböli majd az árkok téli takarásának azt a hátrányát. hogy a vastag nádpalló nemcsak a hideget rekeszti ki, hanem a téli napfényt és világosságot is. Horváth Kálmán más módon kép zeli el a citrom termesztés jövfjjét Ismeri jól Micsurin ‘anítását sokat beszélgettek róla a telep vezetőiével. — Olyan citromot szeretne Akaiiban ki- nemesfteni. amelyet télen sem kellene óvni. takargatni. Fagyálló citrom Aki lelkesen dolgozik, az nem ismer akadályt Az akali fiataloknak ma már birtokában ''an a hazánkban is található vadcitrom cserjének jó néhány hajtása. Ez a növény jól bírja á kemény magyar telet, ám gyümölcsei alig húsosak, inkább, csak zöld bogyók. A fagyálló magyar citrom cserjére ráoltják majd a szovjet citromfa csirahajtását és az új növény kibírja a kemény magyar telet. Kondor Józs^'f, Horváth Kálmán rendszeresen tanulnak, képezik magukat. ősztől fogva résztvesznek a kertészeti főiskola levelező tanfolyamán. Még többet akarnak tudni a citromról és a kert dús gyümölcsű növényeiről. Újfajta növények nőnek az akali napsütötte lejtűin. Újfajta parasztfiatalok gondozzák e növényeket, A szeretettel ápolt növények kitágítják látókörüket: a Földközi-tengertől a Szovjetunióig szárnyal pillantásuk. — Szinte azt mondhatnánk, nemcsak Ok nevelik a növényeket, hanem azok ^s ..nevelik”, alakítják fejlődésre, továbbtanulásra késztetik parasztfiatalságunk legjobbjait. A magyar úttörők nagy lelkesedéssel fogadják Guszta Fucsíkovát a szecsi nemzetközi táborben összekötő út, amely a lakóteleptől a bányatelepre vezetne. Esős időben nyakig sárban kell megközelíteni a munkahelyet. Ezen segíteni kell. Az ifjúság vállalta, hogy az útépítésnél 500 órát akar ledolgozni. Az útat a VIT emlékére akarják megvalósítani. Tornán az aratásnál 100 órát dolgoznak le a fiatalok. A VIT tiszteletére a torna-i alagútépítésnél három műszak alatt ledolgozott munkaértéket dolgoznak le. Jászon van a járás egyik legjobb CsISz-szervezete. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesz jobb é.s nem dolgozik még jobban mint eddig. Itt is az aratási munkák képezik a falu legnagyobb problémáit. A szervezet segít megoldani a kérdést, mert 380 órát dolgoznak le a gabonafölrteken. \ VIT nagyobb munkára serkenti a fiaUljainkat és a nagyobb munka biz- tosít.ia azt, hogy a Maratott búzából sült kenyeret békében ehessük meg. A s7omolnol<i bányásztanulók teljesítették vállalása'kat A szomolnoki bányásztanulóotthonban lelkesen készülnek a tanulók a VIT örömteljes napjaira. A vállalásaikat, melyeket a VIT tiszteletére tettek, megvalósították. Vállalták, hogy a 102-es munkahelyen 149 százalékra tel,jesítik a normát. A normateljesítésben elóljártak Hoffmann, Blazsek, Hottinger, Schust, Bodnár, Cserven és Szopka elsőéves fiatal bányásztanulok. Azok a tanulók, akik jól teljesítették normájukat, példát mutattak a többi tanulónak is. és kedvet adtak nekik a munkához. Így történhetett, hogy a 102 számú munkahelyen a végleges , kiértékelésnél 212 százalékra teljesl- I tették végeredményben a vállalások I teljesítését. Jgy felülmúlták vállalá- ' saikat. A tanulók általánosan 190.3 százalékra teljesítik a tervet. A versenyben Szopko Géza a legjobb. Vállalták még, hogy a helybeli EFSz-nek 11 hektár szénát lekaszálnak, amit már szintén teljesítettek. Az ipolyviski fiatalok még jobban segítsék a szövetkezetei Az ipolyviski CsISz-szervezet elhatározta, hogy július 12-én brigádmun- kával segít az aratási munkálatoknál. Nagyon szép lett volna, minden tag részvéte’e a brigádmunkába, de mégis csak pár CsISz-tag vonult ki a szövetkezet földjeire, pedig a községben sok fiatal van. A szervezetlen fiatalok pedig nem dolgoznak jól, ha a szervezettek nem mutatnak nekik példát. A szövetkezet az országos versenyzászlót kapta meg jó munkájáért. Most a fiatalokon a sor. hogy a zászló minél tovább a szövetkezet birtokában maradjon. De ha az ifjúság nem segít a szövetkezetnek mindennemű munka elvégzésénél, akkor a zászló nem sokáig lehet a birtokukban. Necsak brigád- munkát végezzenek, hanem a munkában állják meg jól a helyüket, a hibákat vegyék észre és távolítsák el, a munkahelyükön járjanak jó példával elől. Szervezzék meg maguk körül legjobban a munkát, irányítsák a szervezeten kívül álló fiatalokat is, mert ezáltal elősegítik a szövetkezet fejlődését. A kecerlipóci ifjúság dolgozik, míg a kassai járási titkárság alszik Július 18-án Kecerlipócon arattak és más munka is volt a mezőn. Az itteni fiatalok sokat dolgoztak, de azért egy szóval se mondta senki, hogy nem megy el a CsISz-gyülésre, amelyén az oktatási év eredményeit értékelték ki. A fiatalok a nagy munka ideje alatt sem feledkeztek meg a- kötelessógiikrö!. Az oktatási év alatt öt témát adtak elő. tehát volt miről beszélni és tudtak mit kiértékelni. Kalnyák elvtárs, aki a kiértékelő gyűlést megnyitotta, helyes megjegv- zést tett a politikai oktatás fontosságára. Bátran dicsérhette az ifjúságot, amiért elősegítik az EFSz működését. Kovács elvtárs, aki traktoros és részt- vett a politikai iskolázáson, éppen az iskolán szerzett politikai ismerete alapján győződött meg róla, milyen fontos az ő munkája is a termelésben. Nem szégyenkezett az utolsó traktorosok közt ezelőtt sem, de az iskolázás hatása alatt, mint ahogy ezt ő maga is elismeri, minta-traktoros lett. Ha a községben már van egy minta-traK- toros, akkor az annak a jele, hogy ott nemsokára több is lesz. Szabó! elvtárs is traktoros lett és minta-traktoros lesz. Már pedig a minta-traktorosok szeretnek dolgozni, ezért a község egész biztosan nem marad el, sem a tarlóhántásban, sem pedig a mélyszántásban. Minden ifjú boldogan rájött arra, hogy az iskolázáson megtanult ismeretek segítségével e- lőbb viszik a községet a fejlődés útján. Ezért a következő iskolázást még jobban megszervezik. Csulk elvtársnő a szervezet elnöke, beszámolójában rámutatott arra, hogy milyen nagy munkát végeztek a szervezés terén. A siker gyümölcse nem hullik megérve a kalapba, még Kecerlipócon sem. Ezért szerveztek, agitáltak. úton-útfélen, hogy az iskolázás sikerüljön és sikerült is. A CsLSz kassai járási bizottsága a füle hegyét se mozgatta meg, nem hogy segített volna a politikai iskolázás megszervezésénél. A járási vezetőség nem látogatja a községeket és teljesen elszigetelődött az ifjúságtól. Az itteni alapszervezet tagjainak eszükbe sincs azt kívánni, hogy a járási bizottságból valaki állandóan őrizze őket. Rájuk nem kell yigyázni. amint látjuk, nem vesznek el. Néha azonban mégis csak szükséges, hogy egy-egy taggyűlésre ellátogassanak a járási vezetőség dolgozói. Például a politikai iskolázás megszervezésénél sokat segíthettek volna azzal, ha a fiataloknak legalább eg.vszer megmagyarázták volna a politikai oktatás fontosságát. Ha a járástól jön valaki a községbe, a szavának nagyobb súlya van, mint annak, ki állandóan a községben lakik. Azonkívül a járási vezetőségnek közvetlenül meg kel! győződni arról, hogy milyenek az eredmények, milyen hibák fordulnak elő az alapszervezeteknél, mert e nélkül nem lehet az alapszervezete- ket irányítani. A kassai járási bizottság és a járási titkárság dolgozói úgy- látszik erről megfeledkeztek. Inkább az irodában üldögélnek, semhogy t falvakat látogatnák. Az irodában Is nagy rendetlenség uralkodik, az asztalok tele vannak papírhulladékkal és ceruzaforgáccsal. Az irodában könnyű ülni, de ezzel semmiképpen se mutatnak példát az alapszervezeieknek. A kecerlipóci szervezet vezetősége és tagjai sem elégedtek meg ezzel a tevékenységgel és ezért az oktatási év kiértékeléséről írt jegyzőkönyvükben hanyagság miatt megkritizáiták a járási titkárságot, különösen azért, mert nem iátogat.iák és nem irányítják az alapszerveztteket Úgy a vezetőség, mint a tagok elvárják, hogy erre vonatkozólag válasz' kapnak a járási titkárság dolgozóite és feltétlenül megjavítják munkájuk i Bagota IsIvmi
