Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-07-22 / 45. szám
4 Ol inOSAG ii'iliii«: 22. Miroslava Čapkova \ libereci kerületből Bukarestbe, a béke PS barátság jegyében lezajló IV. Világifjúsági és Diáktalálkozóra választott küldöttségbe a CsISz kerületi vezető titkárán, Alois Ton és még három elvtárson kívül Miroslava Capkovát, a libereci pedagógiai gimnázium tanulóját is beválasztották. Miroslava Čapko- vának nagy érdemei vannak, a libereci pedagógiai gimnázium népdal és tánc- kultúregyüttese ma a legjobb a libere- ci kerületben a bmoi első országos népművészeti fesztiválon. Csehországból ő képviselte az iskolai csoportokat A régi népi táncok és dalok felújításokról szintén kivette részét. Miroslava Capkovát a jó munkájáért az a kitüntetés érte, hogy részt vesz 8 rv. Világifjúsági és Diáktalálkozón Bukarestben. A VIT nemzetköz» ifjúsás;i stafétája átfut Bratislaván Szlovákia ifjúsága július 23-án, csütörtökön, az esti órákban Bratislavában a Sztálin-téren fogja a IV. Világifjúsági Találkozó tiszteletére indított nemzetközi ifjúsági stafétát üdvözölni. A nemzetközi stafétával egyidejűleg futnak be jelképesen a térre az egyes kerületek csillag-stafétái is üzeneteikkel, amelyektx.m ifjúságunk drága pártunk és kormányunk iránti szeretetét és odaadását juttatja kifejezésre, valamint azt a harcos elhatározást, hogy munkahelyén végzett mindennapos lelkiismeretes munkájával megerősíti a világbékéért folytatott harcot A nemzetközi stafétát, amely a pionír-zenekar hangjai mellett 20 óra 30 perckor fut be a Sztálin-térre, a Szlovák Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága nevében František Kubáé, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a Szlovák Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottságának központi titkára és Iván Litvay, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség szlovákiai Központi Bizottságának titl^ra üdvözli. Kékiriges brigád a lándori birtokon — Hej. nem ilyen volt valaha az aratás, nem -ilyen volt a mi ifjú.m- gunk!... — sóhajt mellettem hangosan Misák bácsi, a nagybirtok egykori cselédje, amikor meglátta az MPG CsISz brigádját hazatérni a mezőről cséplés után Vidám dalos ifjúság ez, amely nem tél a munkától, mert öröm és büszkeség forrása a munka. Szeme végigrándorol a barnára sült arcokon, a mbsolygó .szemeken, azután átkarolja mellette álló felesége vállát, akinek ősz haja ezüstösen csillog a letűnő nap eltévedt sugaraiban. — Jó nézni ezeket a gyerekeket, igaz e anyjuk? — az csak bólint erre, nem tud felelni, annyird elömlött benne a szeretet öröme, még szorongatja is valami a torkát. Misák bácsi-ina már nyugdíjas, elöregedett a munkában, megszolgálta az állam ajándékát, de azért csak nem tud nyugodni, nem tud pihenni. Büszkén mondja— Oda mentem, ahol még segíthetek valamelye.st! A kis borjak nevelését leállnitnm Kilencven fillérért darabját. így még valamicskét segítek is a ni/ugdíj mellé Tizenhártmt. tizen- négy korona ezzel is összejön naponta. Arcába nézek, ezer ránc horonáha. az e.sztergomi káptalan vé.ste beléje, azé ltolt va'amikor ez a fö'd. be lehet nhtasni róla a midtat, a maggar béresek cselédek múltját, az ispán ont- jának árnyékában. Ezért az a mély- ri'tl feltörő sóhajtás Misák bác.si ajkán, amikor két öregedő, de tiszta szemével a' kékinges brigádot nézi amely szünidejében segíteni jött a lándori állami birtokra. Fiatal tanító jelöltek utaztak ide Komárom mellé, ahol a Nyitra megdagadt vize a Vágba ömlik, ahol hatalmas magtárak árnyékában gazdag sra- tást hozott az esztendő. A nyári záporok után, amelyek eddig mindennapos vendégként látogatták a dúskalászú táblákat, m'eg.szik.kadt a fö d. A búza is. amely msárnap meghajolt a zápor .súlya alatt. 'a.s.san fölemelte fejét és csak imitt-amott fek'ldt a termés, ahogyan a Csallóközön végigszaladt a piros motoros vonat. A lándori határban csak a keresztek tarkították már a feltört tarlót. Azok se maradtak ott sokáig, mert a pót- koc.sis traktorok, meg á vendégoldalas szekerek egnikét a másik után hordták el a füzesek öJébe. ahol egymásnak háttal két hatalmas ezerhétszázas cséplőgépet et'etett a kékinges brigád. Az aratókötözők után maradt keresztekből bőven csurgóit az őszi árpa — Még jobb is lehetne... — magyarázza nagy szakértelemmel Bognár Jenő, a brigádvezetö — ha be nem sült volna egy kicsit. Kezével belenyúl a zsákba, aranyszínű árpaszemeket csorgat a markába, megnéz- nézzük. elharapjuk, bizony igaza imn. ego kicsit he.sült. De azért gyorsan telnek a zsákok. Halász Imre dl! a máz.saló mellett, gyakorlott mozdulattal .szedi te a teli zsákokat az etető szájáról és egyetlen ügyes mozdulattal dobja át a nagymáz,sára. IWukLy llóh. Cuid>tasi«gyí!ete) XXVI folytatás A másik faluban van. Nyolc kilométerre van, nekieredek a nyolc kilométernek, kérem a könyvet, de ott sem találják, hanem menjek a szomszéd faluba, 3 kilométerre van, ott biztosan kapok. Átmegyek. Éjfél után érek haza. fáradtan esem az ágyba. Már kilencszer voltam orosz könyi^ért. Kilenc napon át gyalogolok 11 kilométert oda és 11-et vissza. Mindegy: az a fontos, hogy az orosz nyelv tanulása megy. * • • A tanulók és az egész falu kimegy a gyümölcsösbe, amelyet mi ü'tettünk, mi kerítettünk be, mi öntöztünk, nyestünk és ápoltunk. Az őszi földeken traktorok zúgnak, mellettük és rajtuk munkások dalolnak. Daluk elhal a széles határban. Ekéket húznak a traktorok, amott i'előgépeket. A szövetkezet előtt megyünk el: éppen betakarítás folyik. Este lesz a termény- bevétel elszámolása. Az asszonyok, emberek már készülnek erre a napra. Gépek i'annak már a faluban: darálók kaszálók, gereblyézök és cséplőgépek. Mindegyiket villany hajtja, mindegyiket a Pártnak és Rákosi elvtársnak köszönhetjük. Megyünk a gyümölcsösbe: a gyerekek dala felveri a csendet, sokan jönnek velünk, mert nincs mész- szó. Minden gyereknél egy nagy kosár. Nézzük a gyümölcsöst: 550 almafa. mindegyiken hatalmas piros almák. A gyereksereg bezúdul és óvatosan .szedi a gyümölcsöt. Létrákat cipelnek, nagy halmokba .szedik az édes. remekszép gyümölcsöt. Talán 10 percig is tartott, míg elmentünk a gyümölcsös mellett, talán 10 percig is eltartott, amíg csak álmát látott a szem. Fiatal fák. piros almák, egé.sz.ségtöl duzza- dóak, A traktorok zúgása idehállatszik. Új élet új dala ez a zúgás, ez az acél hang. A gyerekek örömmel ugrálnak, szedik az almát és dalolnak:, azt, amelyik olyan kedves nekik. „Szép gyermekem, jöjj ki a rétre .. " Szétárad a nóta, a falusiak is énekelik Együtt örülnek a gyerekekkel- A menyecskék lekuporodnak, leteszik kicsinyeiket, akik a fűben mászkálnak, kezükben alma. A falusi dolgozók ott állnak és nézik a daloló gyereksereget és mosolyognak Fent fl.szi felhők szaladnak, mintha .súgnának, mintha iramra öszfökélnének: csak előre, csak előre! Csillog az almafasor a napfényben, zeng a gyerekek dala. Áz egyik kislány és az egyik kis gyerek feltartják a piros almát: köszöntik vele a dolgozók világát, a nagy Sztálin elvtársat, Ráko.si elvtársat és a dolgozókat, akiknek munkáin nyomán megszépül e’ az élet. Udt'özletükben benne van az újjá született falu üzenete: Oj élet fogant a faluban. A szocializmus útján halad a magyar falu! I Vége. — Ötvennyolc máz.sa volt délelőtt! — mondja csendesen de kétszer ony- nyi is lehetett volna, ha meg nem akad az öreg g/fzgép. Jn három órát álltunk, mig segítségre jött ez a nagn hernyótól pás Hofier traktor. Az elevátorok egyenletesén szórjak a szalmát, a cséplödnb nyúitottan. egyhangúan fújja a nójáját. q két etető. ferenc Laci meg Vdvardi Béla két kézzel nyugodt mozdulatokkal veszik át a kibimtitt kévéket Berecz Erzsitől, meg Sáfrány Edittől Egyik szekér a másik titán áll a gép mellé, egj/ik szekér a másik után ürül ki. egj/ik traktor a másik után rakódik meg teli z.sáknkkal, mennek a raktár felé. — Az a fontos, hogy mindig legyen üres zsák. elegendő — mondja Ta- nóczky Pali, izmos testén látni, hogy a hatvanküós zsákok meg se kottyannak neki. Vaszil Laci se panaszkodik a zsákokra, de Bognár óvatos. 6 a felelős és mindjárt megjegyzi: — Holnap csak ötven kiló mehet a zsákokba, m'ír szóltam az irodán is, nem akarjuk, hogy valaki megemelje magát: Szokolai bácsi, a gép öreg kezelője, felfénj/lő .szemekkel nézi a fiatalok játékát. Talán arra gondol, hogy 6 is így bírta valamikor, üyen jáiéko.san. könnyedén, ahogyan ezek a fiatalok játsza"ak o zsákokkal. Nem szól semmit. csak nézi őket majd kimered a szeme belső nayjj örömétől. — Jól verődött ös.sze a c.sajiat. mondja Gajas Kati. akinek az arca olyan poros volt, hogy csak a szeméről lehetett felismerni. És nevetnek együtt Szabó Máriával. Tóth Éiiával meg a többiekkel. okkal vagy ok nélkül. ebben a szabad békés nyárban. Vidám, békés aratás van gazdag a termés, bőrért hullik a szem a magtárba. amelyben egyre dagad dagad az aranyos tenger — az árpa. a búza, a rozs. — holnapi kenyerünk ... Pse- nák elvtárs. a birtok egyik dolgozója, nézi az egjjre áradó hombárt, alig tud betelni a látn.sáral. Ugyanígy nézi a szépen zö'(ip/ő rizst is. amelynek pontosan beosztott nagy téglalap alakú ve- tésterüetére a pumpák bőven emelik át a rízet Fürdik a rizs. a tűző nap m.eleaiti az életet adó vizet Amott távolabb már másodnövényeket retnek- tt tarlóba-I Magtmknak is vidámabb a kedvünk, — telenszik mellénk Psenák elvtárs, — amióta itt van a CsfSz-brigad. Becsületesen dolgoznak és ha jól kihasználják a gép teljesítőképességét ha nem lesznek iizemza>'arok. nem akarok sokat mnn - "ni de egy szép szöretruhárn valót mindegyik megkeres magának. — Ha el tudjuk érni a kétszáznegyven mázsát naponta. — teszi hozzá Bognár eívtárs. — akkor szépen keresünk. — dekát nemcsak ezért jöttünk ide — mondja elgondolkodva. — nemcsak lünni akarunk, adni is, abból, amit tanultunk, az itteni dolgozóknak. Horváth Lá.szló. Kína művészete A. Kirgiz SzSzK képmífvészeti múzeumában állandó ősz, ly nyílt amely a Kinai Népköztársaság művészetével foglalkozik Az itt kiállított tárgyak között festészeti, grafikai remekművek, csontmetszetek varrottasok. -stb. láthatók, 'különösen nagy az érdeklődés a mai kínai művészek alkotásai iránt. Nagy érdeklődést keltettek az elpfántrsontból nagy müvé.szettel faragott figurák, amelyek bányá.szt, magvetőt stb. ábrázolnak. A feltámadt nép Nagy kastély árnyékában, rossz kjűnyhóban ültél meztéláb. rongyosan, éhesen. Ha szóltál, tompa bú koppant a szóban, majd újra nehéz csend .kongott rémesen. Gyereked piszkos volt. asszonyod beteg, vonszoltad, cipelted szomorú életed. A kastélyban cigányzene szólt vígan, hallottad; mint csörren a pohár néha. Festettkörmü nő feküdt a csalitban, hol illatos volt nyáron a hüs széna; s ha fiad megzavarta, fölpofozták! „Ki földje ez?!” — sikoltott egy hang hozzád. És egyszer mosolygós vitézek jöttek a Don mellől s mint fergeieg, erősek; és minden koldusbotot összetörtek. Már vakítón sugárzott fel előtted a szabadság hajnala! Tán könnyeztél, — ember! Akkor valóban ember lettél! Népem, azóta minden oly szabad már! és minden a tiéd, gyümölcs és búza. A te tejedről illatos a sajtár, a lovacska a- te szénádat húzza, fiad tisztnek, lányod orvosnak készül s a kis házak helyén palota épül. S ha most szólsz, vidám dal már minden szavad, — Petőfi s Dózsa álmodott e korról! —- Jókedved dús forrása ki nem apad. Mint .jó nagy korty az édes. drága borból, úgy Ízlik, népem, úgy-e a szabadság?! — A földeken épp a búzát aratják. Veres János Tüzecskék Irta V. G. Korolenko Valamikor régen, sötét, őszi estén csónakkal mentünk, egy zord, szibériai folyón A folyó túlsó oldalán, a sötét hegyek alatt hirtelen tűz fénye csillant. Fényesen, erősen világított, egészen közelró! . . — Hála Isten' — kiáltottam fel, — közel van az éjjeli szállás' Az evezős megfordult, vállán keresztül a tűzre jiézett. majd újból egykedvűen belefeküdt az evezőkbe. — Messze van az! Nem hittem neki. A tüzecske úgy fénVIett ott, mintha kjlépett volna az alaktalan sötétségbe. De az evezősnek volt igaza: valóban távolinak bizonyult. Ezek az éjjeli tüzek, legyőzve a sötétséget, csillogva, ' vonzva ígérgetik közel.ségüket. Ogy tűnik, mintha már- már. csupán két-három evezócsapás volna hátra — és az utazAs befejeződött ... Valójában azonban, messze vannak!... É-s még sokáig hajóztunk a tintafekete folyón. Hegyszorosok és sziklák bukkantak elő, közeledtek és távolodtak. Hátramaradtak és mintha eltűntek volna a végtelen messzeségben. A tü-' zecske pedig közvetlenül előttünk állt, csillogva és ígérgetve, egészen köze! és mégis távol ... Most is gyakran jut eszmebe ez t sziklás, hegyektől beárnyékolt sötét folyó és az az éló tüzecske, Sok ilyen tűz ígérte már közelségét korábban é' későbben másoknak is. Ugyanezeken a zord partokon folyik az élet és a tü- zeoskék még messze vannak. Ojből bele kell feküdni az evezőkbe ... £s mégis... mégis mindig csak előre — a tüzecskék felé. oroszból fordította; Kaszó Katalin. V. G. Korolenko, akinek százéves születési évfordulóját ünnepeljük az idén, 1900-ban rögtönzésképpen vetette papírra ezt a prózában írott költeményt. A „Tüzecskék" először 1901- ben Pétervárott jelent meg egy gyűjteményben. Később számLalarKszor nyomtatták ki. valamennyi gyűjteményes kiadásban megjelent és gyakran olvasták fel irodalmi estéken. Film Albánia nemzeti hőséről Albániában befejeződtek a „Szkan- der bég — Albánia nagy katonája" című színes játékfilm felvételei. A film a „Moszfjlm” és az „Oj Albánia” filmstúdiók közös alkotómunkájának I eredménye. A film jelenetei az albán népnek a török járom ellen vívott hősies harca töiténe!n-i tényeit örökítik meg. Boldog vagyok, hogy a VIT-re megyek Nincs hazánkban egyetlen egy fiatal sem, akinek a szive ne örülne, ha látja, hogyan szépül és épül újjá drága hazánk. Az ember bármerre megy, mindenütt a pez.sgő, vidám életet látja, a mosolygó arcú gyermekeket, anyákat és apákat. Nem volt még a történelmünkben soha olyan Idő. amely csak messziről is megközelítené azt a hatalmas változást, amely napjainkban a szocializmust építő csehszlovák hazánkban végbe megy. Hála és szeretet 8 Szovjetuniónak s a drága pártunknak mindazért, amit örömteli, boldog békés életünkért tett. — Mi fiatalok ezt a földet, mely új életet adott nekünk, nem engedjük soha. de soha a dolláréhes martalócok által bemooskülni — mondja Nagy Irén. tele tűzzel és szenvedéllyel hangjában — Akárhogy is acsarkodnak az imperialista hiénák, bennünket megtörni, megfélemlíteni és legyőzni nem fognak soha Nagy Irén nemcsak szavakkal, de tettíihéiel is tanubizonvságot tesz, elszánt akarrJterejéröl. Már 2 éve dolgozik a tamási EFSz-ben. de mindég a legjobb munkások közé tartozott. Szorgalmas és becsületes munkájával elérte azt, hogy me a szövetkezet legjobb munkása. Írón nemcsak a munkában áH,. példaképül ifjúságunk előtt, hanem a CsISz-szervezetében végzett munkájában is. Szabad Idejében tanul és olvas, mert tudatában van annak, hogy munkájával csak akkor érhet el kimagasló eredményeket, ha szellemileg is állandóan képezi magát. Irén 21 éves, vidám és szerén;, leány. Nem szeret dicsekedni és kitűnni. Amikor a munkája felől érdeklődtem. csak rövid feleletekkel válaszolt és azt mondta, hogy inkább kérdezzem meg azoktól a munkástársaiktól, hogy hogyan dolgozik, akikkel minden nap becsületesen végzi munkáját. — Tudom azt. hogy miért dolgozok és munkámat mindig becsületesen és lelkiismeretesen elvégzem. Irénre, amit rábíznak, mindig időben és pontosan elvégzi. A legnehezebb munkák alól sí* *m húzza ki magát. Sohasem hallani a szájából azt, hogy nem, mindenre két szóval felel, igen és megteszem. — Én mindent a pártnak köszönhetek — mondja Irén. — Régen nyomorúságban éltem, igaz még gyerek voltam akkor, de azért még jól emlékszem azokra a keserves napokra, amikor még csak sovány kenyeret is nt- kán ehettem. S ha a múltra gondolok, torkoniat a düh fojtogatja, s öklömr-* Ős.szeszorítom és tízszeres erővel dől gozom. Irén, aki normáját mindig 100 százalékon felül teljesíti, ma a VIT-re meg\ — Nagyon boldog vagyok, hogy s VIT-re megyek s amikor megtudta ij hogy járásunkból én megyek a VIT-rt aihatároztam, hogy most még az ed diginél is jobban fogok dolgozni. S h^ eljön, az a nap. amikor szemtói szem be találkozhatom a világ összes ifjúságával. elmondom nekik, hogy mi Csehszlovákia ifjai milyen boldogar élünk s harcolunk azért, hogy a vilát egész ifjúságának szabadsága legyen Irén elhatározta, hogy ha a VIT-ro hazatért, részletesen beszámol a járá- összes CsISz-szeryezetében a VIT-er szerzett tapasztalatairól. S minden erejével arra fog törekedni, hogy Ifji munkástársait munkára és harcra serkentse. hogy minél hamarább megvalósuljon a szocializmus felépítése, (te )
