Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-07-18 / 44. szám
öiifjüsag Tudomány és technika 1953. jSlľus 18. A tarlóbánlás és a másodiiövények vetése Aratas oromtelj« idő- A fedetlen talaj átmelegedése által szak. A földműves egeszevi munkája növekedik a kipárolgás. Hogyha a után összeszedi munkájának gyümöl- nedvtartalom kisebb lesz, akkor a rö- csét. Az arany mezők visszhangzanak jobban összeállnak. Ezáltal növe- a kombájnok, arató-kötözök és trakto- kg^ik a talaj ellenálló képessége és rok vidárt dalától, A szövetkezeti ta- jgy ^ tarlóhántásnál mindinkább több gok a gotiwaldi ötéves terv ötM^ ^s több hajtóenergiára van szükség. A evenek bekearatasaba fogtak. Fellob- tarlóhántás így elhúzódik és a rögök bánt a harc a gabona időbeli s veszte- gördülnek. Mint már mondtuk a tar- ségnélküli begj'űjtéséért. A gepesites jô^ántás által a talaj kipárolgása ki- ezidén a begyűjtés térén igen előre- ^g^b lesz, másrészt viszont a légi esa- haladt. További gépvontatasú .szovjet pg^^kok jobban beleisszák magukat a kombájnok es rengeteg agregat bizo- talajba sikeres útat, mely szerint önmagunk csapadék és azok együttműködése a Ing. .Stanislav Rovný, fedezni tudjuk a hizlaláshoz szükséföldmüvelésügyi megbizotti hivatal ges takarmányunkat, mezőgazdasági gép- és traktorállomási osztályának dolgozója. A tarlóhántás által tulajdonképpen emeljük a talaj nedvességét és így a pelyyamagok kicsírázásához teremtünk előfeltételeket, amelyeket felszántunk és mint már említettük, — tönkre tesszük. Ezért kell a tarlóhántást még a kaszálás napján keresztülvezetni. nyitja, hogy a kommunista párt és a kormány mennyire gondoskodik a me- zOgazdaság fellendüléséről és egyúttal bizonyítéka, hogy a mezőgazdasági nagy termelés terén dolgozóink menynyire növekedtek. A gazdag termés örömteli begyűjtése után, minden mezőgazdasági dolgozónak gondolni kell arra, hogy rögtön az új termelési időszak elején a jövő termelési feltételeket kell előteremteni. Ilyen feltétel a helyesen keresztülvezetett tarlóhántás. Amikor tarlóhántásról beszélünk, akkor meg kell állapítani, hogy a tarlóhántás a szó legszorosabb értelmében tulajdonképpen nem szántás, hogyha a tarlóhántást az agrobiológia szempontjából vezessük keresztül. — Viliams tanítása szerint a tarlóhántást a begyűjtéssel egyidejűleg kell keresztülvezetni. Habár sok kézikönyv azt ajánlja, hogy a tarlóhántást 6-8-10 cm mélységben kell véghezvinni, a leghelyesebb, hogy ha nem valósítják meg nagyobb mélységben, m.nt 5 cm. — Miért éppen 5 cm és nem 6, vagy 10 cm? Azért, mert az 5 cm. mélységnél biztosítva van, hogy a pelyva magjainak alkalma van kicsirázni és a pelyva úgy nő ki, hogy az őszi szántásnál tönkre tesszük azáltal, hogy tö- harc az élősdiekkel. A tarlóhántás harmadik feladata a ban minden erűnket latba kell vetnünk, harcban a tarlóhántás idejében való és helyes keresztülviteléért. Nagy segítséget nyújthatnak éppen a CsISz-tagok a falvakon és állami birtokokon. Arról van szó, hogy a fiatalok segítsenek a brigádok megszervezésében, mégpedig olyképpen, hogy az egész termés az arató-kötözők által le legyen aratva, hogy keresztbe legyen rakva és az állami traktorállomások traktorosai idejében keresztül- vezethe.ssék a tarlóhántást. Az idejében és helvesen keresztülvezetett tarlóhántásnak óriási kihatása van a teiméshozam emelésére. Ennek óriási a jelentősége különösen ma, amikor a kedvezőtlen tavalyi termésévben nem tudtunk kellő takarmányról gondoskodni és a takarmányunk el is értéktelenedett. Továbbá még igen magas százalékban van olyan talajunk, amelyet népünk eleségének biztosítósára vete- ményekkel vetnek be, így tehát az olyan területeken, amelyek a takarmány részére maradt, nem teimelnek kellő mennyiségű takarmányt az ösz- ,szes mezUgazdasági állat számára. A tarlótakarmányok így tehát segítenek emelni az olcsó állatiakarmány- állományt és kisegítenek a fütakar- mány előállításánál, melyet mezükön, réteken vagy legelőn szereznek. vestül 18—20 cm mélységbe takarjuk a szántás mélysége szerint. Hogyha a tarlóhántást 8—10 cm. mélységbe csináljuk, akkor az őszi szántásnál a szántóföldön buckák keletkeznek, úgy. A bajcsi állami birtokon az aratással Mégpedig nemcsak a tojá.sok, hernyók, gubók, hanem a meglett kártékony élősdiek ellen, akik a tarlón, vagy a kini'tt pelyvában vagy pedig közvetlenül a talaj szerves részében tartózkodnak. A taregyidejüleg megkezdték a tarlóhántást is, és igy biztosítják a jövő évi gazdag termés előfeltételeit. hogy az eke beleakad és az ekevasat lóhántás által segítünk ezeket ?. kár- gyákrabban le kell szerelni. Így újból visszatérnek az elavult agrotechnikai földművelési módhoz. Az említftt buckák, az, hogy az eke rosszúl forgat, azért van, mert az eke nem talál olyan nagy ellenállásra, amelyre szükség volna, s ezt a mély tarlóhántás okozza. Mi történik a pelyvával az 5 cm.- nél mélyebb tarlóhántásnál? Az ilyen mély tarlóhántásnál kicsíráznak a pelyvák magjai, amelyek már a talajban voltak és a magok, amelyek a tarlóhántás által 10 cm. mélységbe kerültek az őszi szántásnál felszínre kerülnek és igy a legjobbak az előfeltételeit nyújtják a tavaszi növekedésnek és a szántóföld tele van pelyvával. Látjuk, ahelyett, hogy kultúrnövényeket termelnénk, gyomot termelünk. A tarlóhántást legjobban tárcsázó gépekkel végezhessük. I ■ Hogyha 5 cm. mélységbe fordítjuk meg a talajt, a szántóföld szerves szerkezetét, ez a réteg csak a pelyvamagot takarja be és nem pedig az okozókat tönkretenni, még pedig azáltal, hogy ott. ahol élnek és összpontosulnak, ott levegőben környezetet teremtünk. Ez annyit jelent hogy elvonjuk tőlük az oxygént, amelyre az élethez feltétlenül szükségük van, A tarlóhántás által segítünk eltávolítani a talaj fáradtságát. Ezt a fáIgy például a Szovjetunióban a müllerovszkói traktorállomáson megállapították. hog>' azáltal, hogy a tarlóhántást az aratással egyidejűleg hajtották végre, a teimé.stiozam hektáronként 4—8 hektárra emelkedett. A tarlóhántásnál, amelyet 7 nappal az aratás után vezettek keresztül, a terméshozam 1..3 méteimáz.sával hek- táj'onként több és a 30 nappal az aratás után keresztülvezetett tarlóhán- tásnál hektáronként 3 mázasával kevesebb. Már ez a néhány pé'ria mutatja, hogy az idejében elvégzett tarlóhán- tásnak milyen óriási nemzetgazdasági radtságot mikroszkopikus talajlények jelentősége van. Mennyire növelni leidézik elO, főleg gombák, amelyek téli hetne a mezőgazdaság’ növények hostádiumukban a talaj szeives rétegében tartózkodnak, . tivel ezen gom bák legtöbbje levegőtlen környezetben 2—3 éven át él, eltávolítjuk a holt talajt, amelyet a gomb-ák ■akoztak, azáltal az egyelés idejét kihúzztik, vagy- pedig úgy, hogy 'yan növényeket helyezünk el. amelyek a talaj fáradtságát csak a vetés 'dejéig okozzák Tehát a tarlóhántás szám-'i^a a kö- '.’Htkező alapeivek érvényesek zamát és mennyire le lehetne nyomni az állami traktorállomások kiadásait, hogyha a munkálatokat időben és kellőképpen vége-znék. mikö’zben az EFSz-ek az állami birtokok és az állami traktorállomások gazdaságossága lényegesen növekedne. A tarlóhántás helye.' megvalósítása tehát hozzájárulna az egységes földműves szövetkezetek megszilárdításához. Az aratásnál a mezőgazdasági dolA tarlótakarmány bevezetése a következő szernpontból is igen fontos. 1. ) A talajfelület porhanyósítása folytán megkíméljük a föld nedvességét és kellő takarmány ültetése által igen javul a talaj összetétele is. 2. ) Sikeresen és olcsón meggátolja a dudva elterjedését és így a dudvá- zás költségei is csökkennek. Sok kórokozó és betegségek elterjedését is lehetetlenné teszi. A tarlótakarmány és a nyáií ültetvények által a talaj humu,s,szal és mikroorganizmusokkal gyarapodik A pillangós takarmányt foszforral is trágyázzák. 3 ) A takarmánynövelés több trágyát jelent, a kellő mennyiségű nyári tarlotakarmányi növények biztosítják föld természetével. Ezek a feltételek szabják meg az egyes vidékeken a növekedés idejét. Nálunk a tarlótakarmánynövények termesztésére a legalkalmasabbak az alföldi és egyes hegyes vidékek is, 1500 méter magasságig a tenger szintje fölött. A mi alföldi területeinken a korai vetemb- nyek után június második felében az őszi rozs után és a nyári árpa után július elején lehet másod ültetvényeket vetni. A magasabban fekvő területeken legkésőbben jül-' s másik felében lehet elkezdeni. A másodtermesz- té.shez minden napot k' kell használni. Minden nap számít. Júliusban egy nap annyi, mint augusztusban vagy szeptemberben egy hét. A vetemények aratásánál ügyelni kell arra, hogy a ke>eszteket sűrű, egymástól távoleső sorokba kell rakni és közben szántani, boronálni és vetni. A szántás után boronálni kell és szükség szerint hengerelni. Miután a tarlótakarmányi növényeknél any- nyira fontos a trágyázás, sokszor előnyösebb ki.sebb területen tarlótakarmánynövényeket vetni, amelyhez nemcsak, hogy könnyebb a talajt jobban elkészíteni, hanem könnyebb a trágyát pótolni, mint elkésve vagy rosszúl elkészített, vagy gyengén trágyázott területet bevetni. Általában a tarlótakarmánynövények nem igényelnek különösebb kiadásokat, A mezőgazdasági dolgozótól csak az kíván nagy körültekintést és tudást. hogy helyesen válassza meg. milyen tarlótakarmánynövény alkalmas a talajra és mindent idejében úgy intézzen, hogy a főtermés semmiben sem szenvedjen kárt. A tarlótakarmánynövények nagy vá- la.sztéka naevban elősegíti a választást. A legjobb takarmány a vegyes takarmány. A le~jobb minőségű takarmányt nyújtja a csalamádé, napraforgó, borsó, szójabab, kukoricaszár. répalapú. káposztalapú, káposztakóré. A kukorica 13—14 hetet vesz igénybe, míg silózni lehet. Ezért a kukorica takarmányt július feléig tehet vetni és a hüvelyes takarmányt augusztus elejéig. A mustáros takarmányt még augusztusban és szeptemberben is. A takarmány kiválasztásánál ügyelni kell a talaj fekvésére és összetételére. A nehéz talajban, nedvesebb fekvésnél igen alkalmas a bab, borsó. zab. Az agyagos talajban nedvesebb fekvésnél: borsó, zab. árpa, kukorica. .3 hi/l.?lá5i terv egyenletes teljesítését napraforgó, és hűvösebb vidéken alés igen fontoo iőleg a zöld takarmány idejében, mert az egyoldalú hizlalási terv mellett, amelj lóheréből és lu- cernályV; áll, vannak még olyan takar- mányidOszakok is, amikor nyáron sincs kalmas a mustár, a nyárirépa. napraforgó, árpa; a könnyű homokos talajba száraz fekvésnél: a cirok, a muhar, mustár, stb. Zöldtakarmányra akkor használjuk. 1. ) A tarlóhántást még a kaszálás gozók számára nagyon fontos biztosi- napján kell keresztülvezetni. 2. ) A tarlóhántást 5 cm. mélységbe és nem méh'cbbre ke^' eszközölni. Hogyha ezeket az alajtelveket szem előtt tartjuk, akkor a tarlóhántás tel tani a kellő mennyi.ségű téli takarmányt. A mi alföld' kerületeinkben a mezőket sokszor nem használják ki, habár ott kellő a meleg, elég a nap és elég csapadék is van. Ezeket a kedegész tarlót. Ezekből láthatjuk, hogy jesíti feladatát. Az agrotechnikailag vező természeti feltételeket ki kell a tarlóhántás legfontosabb feladat a helyesen keresztülvezetett tarlóhántás használni arra, hogy növényekét ül- harc a pelyvával. az előfeltétele annak, hogy a talajt tessünk amelyek közül a legjobb kiláA tarlóhántás második fontos fel- műveljük meg, mivel ez az tása a takarmánynövényeknek van. adata, hogy biztosítsa a talaj kellő vízkészleteit. A tarlóhántás által megbolygatjuk a talajvíz átszűrűdését. — Amíg az érett gabonát nem kaszálták le, már nem von el vizet a talajtól, hanem védi a szél szárító hatása ellen. A gabona lekaszálása által felfedjük a talaj felületét ég kitesszük a szél és a napsütés befolyásának. KépUnkon tárcsás tarlóhánto' eljárás bonthatatlan egységet alkot és fontos, hogy az egyes feladatok teljesítése összhangban legyen. Ez az összhang biztosítja az állandó magas terméshozamot. A sok előny melleit az aratás legelején is komoly hiányokkal találkozunk. ■Visszamaradunk a harcban a helyes tarlóhántásért. Ezért a mezőgazdaságTakaimánynövényeknek nevezzük azokat a rövid fejlődési időt igénylő növényeket, am'.iyeket a vetés idejéig be tudjuk iktatni. Mint takai- mánynövényeket csak azokat használhatjuk, amelyeknek rövid a fejlődési ideje. A tarlótakarmánynövények nagybaii kiszélesítik a hízlalá.si tervünket, anélkül, hogy a vetés tervén bármit is változtatnánk és megmutatják azt a elég zöld takarmány. Ezáltal nagyobb lóhere és lucerna tartalékot tudunk télre is biztosítani. A nyári tarlótakarmánynövények előnye. — hogyha nem fogyasztották el, — még az is, hogy könnyen le lehet silózni. egy- magukban vagy pedig keverékben más takarmánnyal együtt. A tarlótakarmányi növények termászetes felamikor a növény virágzásban van, silózásra későbben. A kaszálásnál ma- ga.sabb tarlót kell meghagyni, mivel a gyökerek által legalább részben zöld trágyázást érünk. Szövetkezeti tagjaink nagy figyelmet szenteljenek a tarlótakarmányi növényeknek, mivel a zöld eleséget helyettesítik késő őszig egészen a tél tételei a meleg és kellő mennyiségű kezdetéig. 0] IFJÜSAG — • CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának lapia Megjelenik hetenkéni kétszer Kiadja a Smena, a CsIS/ Szlovákiái Központi Bizottságának kladóvallalaia. Bratislava, Sol- tésovej 2. Szárkászti a szerkes/tftblzoltság Fószerkes/ift Szóke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bratislava, Soltéstivej 2 Télefon 345-51, 2, 3. 229-31, 3 Nyomja Merkantil n. V. nyomdája. _ Elöllzetés egy évre 40.— Kés, félévre 20.— Kčs. -- A postatakarékpénztárt befizetőlap száma S-54001. — Hirlapbelyeg engedélyezve Bratislava 2 Kerületi Postahivatal. Feladó és Irányító postahivatal Bratislava 2.
