Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-16 / 87. szám

ÚJ inos&G ¥95S. december 12. Hírek a n^pi demokratikus országokból Koreában elült a t'egyvereke zaja. Az uze mekben kalapácsUtések jelzik a munka lázas ritmusát és a földekre kidübörög tek a traktorok. Koreába visszatért az örömteli alkotó élet. ♦ T1RANÄBAN AZ ALBÁN TUDO­MÁNYOS INTÉZET konferenciát tartott az albán' nyelv és helyesírási szabályok- kérdé.seiröl. Itt megvitatták az egysé­ges albán helyesírás megteremtésének problémáit. A konferencián nyelvtudó­sok. tanítók, írók és új.ságírók vettex részt. Az albán nyelv az indoeurópai nyel­vek különleges csoportjába tartozik. Az elbán nyelvben két nagy dialektus van. Az északi, vagyis gegicki a szláv nyel­vekkel határ<is, a déli pedig, vagyis ♦ toszkicki, az újgöröggel határos. A két dialektus megszüntetésére egy átme­neti úgynevezett elbaszánszki nyelvjá­rást alkottak. Az Albán Népköztársa­ságban az új egységes irodalmi nyelv megteremtésére törekednek. ♦ MONGÓLIÁBAN CSAK AZ OKTÓ­BERI FORR.ADALOM hatására kirob­bant és győzedelmeskedő népi forra­dalom után indult fejlődésnek a kul­túra, a tudomány, a művészet. Mongó­liának azelőtt egyetlen színháza, egyet­len színjátszó csoportja sem volt. 1922. februárjában határozta el Mongólia Forradalmi Ifjúsági Szövetségének ideiglenes bizottsága az első szinjátszó- kör megalakítását. A kör a párt köz­vetlen vezetésével és útmutatásai alap­ján nagy munkát végzett a mongol színművészet megteremtéséért. Az első mongol színházat az Állami Központi Színházat 1931-ben, tíz évvel a forradalom győzelme után létesítet­ték. Ezután a mongol színházkultúra gyors fejlődésnek indult. Sokat segítet­tek a -meghívott szovjet művészek, a- kik kezdettől fogva részt vettek a mongol színművészet megalakításában. „A sötétség hatalma” című mongol da­rab 1933-ban a moszkvai nemzetközi olimpiászon már a második helyezést érte el. Megszületett az első nemzeti opera is, amelynek címe „Szomorú he­gyek közt”. Az Állami Színház művész- kollektíváját 1936-ban a Munka Vörös Zászlaja érdemrenddel tüntették ki. Ma a színház műsorán igen sok ak­tuális témára irt nemzeti dráma és a világirodalom nagyjainak művei szere­pelnek. Visinszkij eivtársat Lenin-renddel tiiníették ki A. J. Visinszkijt a Szovjetunió kül­ügyminiszterének első helyettesét a szovjet államnak tett kimagasló szol­gálataiért 70. születésnapján a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Elnök­sége Lenm-renddel tüntette ki. ♦ Paaskivi finn köztársasági elnök elhatározta, hogy feloszlatja a képvi- selöházat és — e képviselöház mandá­tumának lejárata előtt — 1954. március 7-re, valamint 8-ra kitűzi a képviselő- házi választásokat. A legközelebbi kép­viselőházi választásokat 1954. július e- lején kellett volna tartani, — jeienti a TASzSz. ♦ Montevideoban folytatódik a tex- tilipavi szállítási és téglagyári munká­sok sztrájkja. A sztrájkolők béremelést követelnek. December 7-én az urugua­yi Dolgozók Általános Szövetségéhez tartozó szakszervezetek, valamint az önálló szakszervezetek — szolidaritást vállalva a sztrájkolókkal — 24 órás ál­talános sztrájkot hirdettek. Körülbelül százezer munkás vesz részt a sztrájk­ban, — jelenti a TASzSz. ♦ Az egyiptomi kormány jegyzéket intézett Anglia kormányához a Szuezi- csetoma övezetében történt incidensek­kel kapcsolatban. Az angol katonák a múlt évben a Szuezi-csatorna övezeté­ben három egyiptomit megöltek, hár-, mat pedig megsebesítettek — jelenti a TASzSz. Francia képviselek Lengye’orszáj2;ban Különböző politikai pártokhoz tarto­zó francia képviselők egy csoportja tartózkodik Lengyelországban. A fran­cia képviselők hétfőn Wroclawba utaz­tak. A francia képviselők körutat tet­tek a városban. A „Scotsman” című angol lap hangsúlyozza, hogy a Len­gyelországba látogató különböző pár­tokhoz tartozó képviselőket az európai hadsereg ellen, közös ellenállás tűzi Befejező(iölt a bermudai értekezlet Az Associated Press hírügynökség közölte az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánytól bermudai értekezletének záróközleményét, ame­lyet december 8-án hoztak nyilvános­ságra Eisenhower, Churchill és Laniel nevében (bár utóbbi, mint ismeretes, csupán egyetlen ülésen volt jelen és egyszer sem szólalt fel.) A közlemény szerint az értekezlet részvevői saját erejüket tartják „a bé­ke és a biztonság biztosítékának” és kifejezésre juttatják azt a szándéku­kat, hogy továbbra is erőfeszítéseket tesznek „ennek az erőnek a tökéletesí­tésére”. A közlemény a továbbiakban hangsúlyozza, hogy az értekezlet j^sz- vevöi politikájának alapja az úgyneve­zett Északatlanti Szerződés, majd fel­sorolja ez értekezleten megvizsgált kérdéseket, többek között a német kérdést, az „európai védelmi közösség” kérdését, a távolkeleti helyzetet, az indokínai eseményeket. A külügyminiszterek értekezletének összehívásáról szóló szovjet jegyzékre adandó válasszal kapcsolatban a köz­lemény rámutat arra, hogy jóváhagyták a válaszok szövegét, „amelyeknek e négy külügyminiszter közeli találkozá­sához kell vezetnie.” A közlemény utal az értekezlet részvevői között fennál­ló nézeteltérésekre és ismerteti Fran­ciaország állásfoglalá.sát az „európai védelmi közösséggel” kapcsolatban. A Reuter közleménye megállapitja a négynapos értekezletről kiadott záró­közleményről, hogy „a kiadott közle­mény tükrözi azt a számos ellentétet, amellyel a nyugati hatalmak képvise­lőinek szembe kellett nézniök, amikor találkoztak és amelyek még mindig fennállnak, miután értekezletüket be­fejezték ...” .A Reuter megjegyzi, hogy „az egyetlen bejelentett határozott döntés az volt, hogy megegyeztek” a szovjet jegyzékre adandó válasz szö­vegében. Ez egyetlen számbavehető eredmény mellett — a Reuter különtudósítójának komment,árja szerint — ott áll az a- merikaiak elutasító poiitikája. Nyugati politikai körökben általában csalódá.ssal fogadták a bermudai érte­kezlet ,,eredményeit”.'"’ A legnagyobb csalódás — mint a je­lek mutatják — a francia politikai kö­röket érte. A francia politikai körök nyugtalan­ságát csak fokozza az, hogy a franciák úgy érzik, az amerikaiak kihajózzák őket a nagyhatalmak közül, Adenauer Nyugat-Németországe kedvéért. A De Volkskrant című amsterdami katolikus lap megállapította, hogy „Adena'uer kancellár az a negyedik ember, aki az értekezletet láthatatlanul, de erőtelje­sen befolyásolta.” Franciaország angol-amerikai részről történt ilyen mellőzé.sének külső jelei is voltak. Amint a Combét jelenti. Franciaországot a Bermuda-szigeteken „megalázták”. A francia kormányfőt a hamiltoni repülőtérre való megérkezé­sekor valamilyen operett vidám dalla­maival fogadták. — írja. — A walesi puská.sok nyilvánvalóari' nem ismerik a Marseiltaise-t. Churchill sietett Lanielt betuszkolni a kocsijába. Megakadályoz­ták minden megszólalási kísérletét és Lan'elt gátolták abban, hogy megtart­sa azt a beszédet, amelynek szövegét később kiosztották a sajtó képviselői­nek. A bermudai értekezlet első ülése folyamán (ez volt egyébként ez egyet­len, amelyen Laniel részt vett) Chur­chill kizárólag EÍidaulthoz intézte sza­vait, amikor a megbeszélés menete ar­ra kényszerítette, hogy egyszer Fran­ciaországhoz is forduljon. Jogunk ven két kérdést feltenni — hangoztatta vé­gül a lap, — Vájjon, ha Adenauer kan­cellár jelen lett volna, ugyanígy bán­tak voina vele? A mi képviselőink o- lyan mértékben vesztették el nemzeti méltóságuk tudatát, hogy ellentmondás nélkül vették tudomásul ezt a bánás­módot ? Ligenhower beszéde az ENSz-közayülése előtt Eisenhower, az Egyesült Államok- elnöke kedden este a Bermudákról visszatérve, beszédet tartott az ENSZ- kózgyűlés előtt. Eisenhower főként az atomerőproblémával togieikozott be­szédében, s kitért a négyhatalmi kül­ügyminiszteri tanácskozás kérdésére is. Pakisztán Kommunista Párija a demokratikus partokat' választási egységfrontba akarja tömöríteni Pakisztán Kommunista Pártja az 1954 februári keletpakisztáni választá­sokon demokratikus egységfront győ­zelméért küzd. Pakisztán Kommtmista Pártjának ke­letpakisztáni bizottsága Dakkában no­vember 10, és 12. között megtartott értekezletén határozatot hozott, amely a választásokon való aktív részvételre szólítja fel a lakos-ságot. Az értekezlet jóváhagyta a választási harcra készült kiáltványt is. Az értekezleten bizottságot alakítot­tak, amelynek az a feladata, hogy az összes demokratikus pártokat és de­mokratikus gondolkodású embereket választási egységfrontba tömörítse. Más keietpakisztáni ellenzéki pártok — köztük a Keletpakisztáni Népi Mu­zulmán Liga, a Keletpakisztáni Pa­raszt- és Munkáspárt, valamint a Ke­letpakisztáni Demokrata Párt — ugyen- csak tartományi értekezleteket tartot­tak és azokon kifejezésre juttatták készségüket az egységfront megvalósí­tására. Zenki: „Gyertek ide, mi majd gon­doskodunk rólatok!” Amikor a szent Officium kongre­gációjáról beszéltünk, azt mondottuk; a katolikus egyház elvben nem változ­tatta meg azt a szellemet, amely lét­rehozta az inkvizíciót. Az idők meg­változtak, s velük együtt változtak a katolikus egyház módszerei is. A szellem azonban, amellyel ez az egy­ház át van itatva, évszázadok óta vál­tozatlan és ha a modem társadalom csökkentette is erejét — lényegében ma IS az, mint régen. Az index, amely még ma is működik, kitűnő példa ér­ré. Az indexen kívül hasonló tények bebizonyítására megvizsgáljuk majd a katolikus egyház egy másik nagy ..minisztériumát”, amelynek a hitter- jesztés a feladata. Ennek a hitterjesztésnek (propa­ganda fide) feladata terjeszteni a ró­mai katolikus hitet attól a meggytizö déstdl vezérelve, hogy a római katoli­kus vallás az egyetlen igaz vallás, hogy az összes többi vallás helytelen és el kell tűnnie. Hog>' az emberiség nagyobbik fele, protestánsok, moha­medánok, buddhisták, hinduk, zsidók és pogényok csak úgy menekülhetnek meg a pokoltól, ha áttérnek a római katolikus hitre. Ebből következik, hogv a hitterjesztési munka színhelye az egész világ és szerepe az, hogy az egé.sz emberiséget áttéritse a katolikus hitre. Olyasféle szerv az, mint a náci Németftrszág vagy a fasiszta Olaszor­szág opaganda minisztériuma. Nem véletlen, hogy a huszadik szá­zad fasiszta dik+aturá és a katolikus egvhaz kozott s">k a közös vonás, — Mindkettüt ugyana- a szellem moz­gatja, ■ aik azonosak — persze a maguk működési területén. Ezért volt természetes dolog, hogy a katolikus egyház szellemi parancsuralma szö­vetségre talált a fa.íizmus és a náciz­mus parancsuralmában, ha időnként közvetlen érdekeik miatt összeütköz­tek is. Az indexen és a hitterjesztési műm kán keresztül a katolikus egyház A haladás legsötétebb ellensége A Vatikán szellemi diktatúrája igyekszik befolyásolni híveinek a gaz­dasági, társadalmi, politikai, kulturá­lis és erkölcsi mat,atartását. Vizsgál­juk meg ezeket a „minisztériumokat”. Mi az az index? .Az index azoknak a könyveknek a jegyzéke, amelyeket katolikusok nem olvashatnak. Ésszerűen hangzik: IV. Pius pápa kijelentette: „Elitéit” könyvet olvasni halálos bűn. A XVII. és a XVIII. század pápái így közük -egy köny^ „elítélését”­Érett megfő .tolás után személyes ítéletünk' és bizonyságunk szerint, apostoli tekintélyünknél fogva elitél- jük ezt a könyvet és megtiltjuk min- denkine.c. tekintet nélkül rangjára és helyzetére hogy azt kinyomtassa, ol­vassa, vagy birtokában tartsa. Az engedetlenség büntetése kiközö­sítés. Utasításunk az, hogy az említett munka már meglévő példányait a me­gye püspökének vagy inkvizítorának kell á'' ni, aki azokat késedelem nél­kül elégeti. Az index törvényei minden katoli­kust köteleznek — kVéve a bíborosm kát, püspököket ' azokat a méltó.sá- gnkat, akiknek rangja nem alacso­nyabb a püs|iököknél. A kánonjog nem hagy a katoliku­sokban kétséget a felől, hogy mit nem szabad olvasniok. Tizenegy kategória van. 1. Minden könyv, amely terjeszti vagy védelmezi az eretnekséget és egyházs’/akadást. vagy célja az egy­ház támadása, alapjainak szétzúzása. 2. Olyan könyvek, amelyek nevet- sége.s.sé akarják tenni a katolikus dog­mákat a katolík s szertartásokat a hierarchiát, a papságot vagy a va'lá- sos.ság(it. Olyan kcnvvek. amelyek alá akarják ásni rz egyházi fegyelmet, hogy a Szentszék által elvetett tévedé­seket védelmezik. 3 Olyan könyvek, amelyek a pár­bajt, az öngyilkcsságot, va^ a vallást törvényesnek jelentik ki, vagy ame­lyek a szabadkőművesekről és hason­ló szervezetekről azt állitják, hogy nem károsak az. egyházra. 4. Olyan könyvek, amelyek babonát, jóslást, boszorkánvságot, spiritizmust és más mesterkedéseket tanítanak vagy ajánlanak. 5. Olyan könyvek, amelyek nyíltan tárgyalják, tanítják vagy elbeszélik a trágárságot. 6. Az egyház liturgiái könyveinek olyan kiadásai, amelyek nem egyeznek minden részletükben a hivatalos kia- dás.sal. 7. Olyan könyvek és füzetek, ame­lyek új jelentéseket, látomásokat pró­féciákat, csodákat közölnek anélkül, hogy azokkal kapcsolatban a kánon­jogban megállapított kutatást végre­hajtották volna. 8. A biblia vagy bármely részének kiadásai, illetve bibliai magyarázatok bármilyen nyelven — ha azok nem vi­selik a püspök vagy magasabb egyházi méltóság engedélyező kézjegyét. 9. Tilos minden olyan fordítás, amely a tiltott mű eredeti jellegét megőrzi. 10. Az Úristen, a Szent Szűz, az angyalok és szentek képei, ha azok nem felelnek meg az egyház szokásai­nak és irányelveinek. 11. A „könyv” kifejezés vonatko-zik azokra az újságokra és folyóiratokra IS, amelyek az előbb említett kategó riák valamelyikébe tartoznak, de ezt nem az dönti el ha egyik másik dk kük elitélendí), hanem az. ha fő iránv vonaluk és céljuk a katolikus doktri nák aláásása. Mint a felsoroltakból láthatjuk, a katolikus egyház nem tülnagy válasz­tékot enged híveinek olyan' könyvek­ben, amelyeket olvashatnak. A tulajdonképeni római index ke­letkezese azzal a hatalmas támadással magyarázható, amelyet a Xl?!, század elején Németországban Luther Márton intézett a római babonák ellen. Ezzel szemben tény, hogy már jóval Luther fellépése eiütt betiltottak nyomtatot könyveKet. 1491-ben Velen­cében betiltották Antonin Roselli ,,Mo­narchia'’ c mű ’'önyvét és Pico della Mirandola „Téziseit'’. 1519 ben Luther megírta terjedelmes könyvét a bűn­bocsánatról és egyebekről. A Soibon­ne, va'amint a kölni és a louvaini egyetem nyomban betiltotta. A követ­kező esztendíiben Luther elégette a pápai bullát, a kannnjogot és Eck meg Emser írásait, A pápa elégette Luther könyveit Be'giumban. a Rajna-partján és Rómában. Az index kongregációját 1571-ben alapította meg V Pius páoa. Diktátori hatalmát 1587-'en V Sixtustói kapta 1897-ben XIII. Leó pápa visszavonat­ta a túlerőszakos szabályokat. A Leó- féle index 1900-as kiadá.sa 7 200 nevet sorol fel. 450 oldalon keresztül. Az eK'c szóban igyekeznek megmagyarázni ezt a „liberalizmust:” A pápa nemcsak azért rendelte el az index gyökeres átvizsgálását, hogy mérsékelie a ’’égi szahálvzatok hibáit hanem *rért is, hogv kinvilvlnítsa az egyház anyai jóságát és az indexet közelebb hozza a mai idők szellemé­hez. I Az anyai jóság ellenére az index '1930 as kiadása hét nyolcezer -nevet tarta'ma/ott Hogy fogalmat a'kotha.s- sunk ennek a tilalomnak a knmniy- ■íágáiól megemlítünk egynéhányat a felsorolt nevek közük Dante De mo­narchia (csak a múlt században en­gedélyezte XIII. Leó), ifj. és id. Du­mas összes mű .'el, Hajnau összes mű­vei, Kant összes művei, Voltaire 38 müve, Rus.seau: A társadalmi szerző­dés, Üj Helüiosse, stb. Stendhal mű­vei, Zola művei, Spinoza művei. Ba­con művei, Victur Hugo művei, stb. E.sztendőkig izgatta a világot az a tudományos elmélet, amely szerint a Eöld forog tengelye körül és kering a Nap kórül. Ennek a felfedezésnek leg­hatalmasabb és legelkeseredettebb el­lensége a katolikus egyház volt. Az egyház azt állította, hogy ez az elmélet teljesen helytelen. 1616. márciusában az index kongregációja a pápa szemé­lyes utasítására összeült és kijelentet­te, hogy a Föld nem forog tengelye körül és nem kering a Nap körül. — mert ez ellenkezik a Szentírássak Ez­zel az elítéléssel mit sem törődve, nalilei 1632-ben mégis kiadta híres ,,Párbeszédeit”, A következő évben' a könyvet a- egyház ezzel az indokolás­sal tette indexre: Téged. Galilei, a néhai firenzei Vin­cenzo Galilei fiát, aki hetven eszten­dős vagy, 1615-be- feljelentettek a szent Officiumnál. mert' igaznak mon­dottál egy sokak által tanított hamis elméletet, ne- ezetesen azt. hogy a vi­lág középpontjában a mozdulatlan Nap áll és a Föld mozog, még pedig a Nap körük Mert tanítványaid voltak, aki­ket ilyen nézetekre oktatták mert ami- Kor ellenérveket közöltek a Szentír's- Dól, válaszképen az írások jelentését saját céliaidnak megfelelően eltorzítot­tad, ezért ez a Szept Törvényszék fel akar lépni a szentséges hitnek ilyen eltorzításából fakadó növekvő kárral és rendelleness'iggel szemben.... Az az állítás, hogy a Nap világunk kozéppontia,... filozófiailag képtelen­ség, hazug és eretnek áHitá.s. mert ki­fejezetten ellenkezik a Szentírássa! Galileinek térdre hullva kell'-tt megtagadnia meggyö/ődé.sét és kimer dania hogy hamis a Föld mozgá.sána' elmélete.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents