Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-12 / 86. szám

dpr-nmbf'r 0 OIIFJOSÜG Csehszlovákia harmadik Európában Egész Európában már befejeződött az 1953-as év atlétikai idénye. Az 1953-as év nemcsak igazolta, hanem még jobban megerősítette a Szovjet­unió elsőségét. A ranglétrát a szokás )S pontozás alapján állították ös.sze, azaz a ■ egyes versenyszámokhan elért leg- iobb tíz eredményt értékelték ki a következő pontozás alapján: Az első helyért 10, a másodikért 9, a harma­dikért 8 ... a tizedikért pedig egy pon­tot kaptak a legjobb eredményeket elért versenyzők. A pontozás alapján megállapíthatjuk, hogy a Szovjetuniónak több mint két­szer annyi pontja van, mint a második helyen álló Svédországnak. Csehszlovákia az 1953-as évben elén kiváló eredményekkel az európai rang­lista harmadik helyét foglalta el és ezzel megelőzte Finnországot. A végleges sorrend a következő: 1. Szovjetunió 263,100 pont, 2. Svédor­szág 118 500 p, 3. Csehszlovákia 113.300 p, 4. Finnország 113.167 p, 5. Német- oiszág (Nyugat és Kelet együtt) 87.333 p, 6. Magyarország 87.133 p, 7 Anglia 68 633 p, 8. Jugoszlávia 39.433 p, 9. Belgium 32.100 p, 10. Franciaország 28.100 p. A további sorrend: Olaszor­szág, Norvégia, Románia, Legyelország, Hollandia, Dánia, Írország, Bulgária és Svájc. V. Jól szervezzük meg a téli Ifjúsági Sportjátékokat Már az ez év szeptemberében meg­tartott Ifjú-ságl Sportjátékok verseny­számai megmutatták, hogy még na­gyobb gondot kel! fordltammk az Ifjú­sági Sportjátékok megrendezésére. Az Ifjúsági Sportjátékok ebben az évben a tavalyitól eltérően valósulnak meg Fiatal fiúk és lányok az elsfl három, esetleg négy forduló után kerilteti. najd az országos döntőben harcolják ki az első helyeket. Az Ifjúsági Sportjátékokat rendező sportegyesületek nem rendelkeznek még elég tapasztalattal és kevés ön­kéntes munkatársuk van. Az állami, Il­letve a Szlovák Testnevelési és Sport­hivatal feladata, hogv seoftséqet nyújt­son ezen a téren és biztosltse az ifjú­ság tömeges részvételét az IfjáságI Sportjátékokban és az egyes verseny­számok színvonalát a lehető legmaga­sabbra emeľje. Elsősorban biztosítani kell az Ifjúsági Sportjátékok téli részé­nek jó megszervezését. Biztosítani kell a különböző verseny­számok, e sportgimnasztika, síelés, jég­korong sakkjátékok és a birkózás a- kadálytalan lebonyoUtá.sának feltételeit. A sportgimnasztikát az Ifjúsági Sportjátékokon az elmúlt években sok­sok fiú és leány kedvelte meg. Soraik­ból már több kiváló sportoló nőtt ki. A sportgimnasztika üzését például a bratlslavai Méhes elvtánsnö is az Ifjú- ■sági Sportjátékokon kezdte el. A sport- gimnasztika első fordulóját az idén de­cember 15-ig bonyolítják le. Már december van. de ennek ellené­re még sok helyen nem foglalkoznak a téli előkészületekkel. Ez nagy hiba. amely kapkodáshoz és utólagos gyor.s pótláshoz vezet, A gimnasztika második fordulójának a határideje 19.54. január 15-e, a har­madiké pedig február 28-a. A birkózásban az első fordPlót már november 28-ig le kellett bonyolítani. Egyes helyeken azonban elmerad‘ak az első fordulók lebonyolításával, s néhol megnehezítik az ellenőrzést azáltal, hogy a felsőbb állami szervekkel nem tartanak fenn. kielégítő kapcsolatot. Folyó hő végéig a sakkozóknak 's le kell játszaniok az első fordulót. Való­színű, hogy ez iránt a sportág iránt is lesz érdeklődés s a verseny meg­szervezése is könnyű lesz. A második fordulót február 28-ig, a harmadikat pedig április 30-ig kell lebonyolítani. A sportegyesületeknek és a sporto­lóknak is alaposan fel kell készülniök a siversenyekre és a jégkorongmérkó zésekre. Az első forduló lebonyolítása az időjárástól függ. Az egyesületeknek és a versenyzőknek már előre fel kell készülniök, hogy az első kedvező al­kalmat fel tudják használni az első for­duló lebonyolítására. A jégkorongozók január 31-ig rendezik meg a má.sodik fordulót, a harmadikat pedig február 15-ig. A síelők második fordulójának határideje február 3-a, a harmadik for­dulóé pedig február 1^-e. Mint látható, az Ifjúsági Sportjáté­kok téli részének lebonyolítása nagy feladat elé állítja a rendezőket. Ha az Ifjúsági Sportjátékokon az ifjú.ság tö­meges részvételét akarjuk elérni, úgy ahogy azt az elmúlt években elértük, akkor fokoznunk kell az előkészülete­ket és a szervezési munkákat. I Az egyesületeknek nem szabad 'ebe- csülniök az iskolákban és a munkaerő­tartalékok tanulóotthonaiban folyó elő­készületeket. Az első körök rendezői­nek gondoskodniok kell az Ifjúsági Sportjátékokon versenyző fiatalok TS- igazolvánnyal való ellátásáról, továbbá orvosi vizsgálatot kell előkészíteni és segíteni kell az ifjúságot a hátralévő MHK-gyakorlatok teljesítésében. \t MHK-qyakorlatok teljesítése a további fordulókba való jutás feltétele. Az e- gyik fő feladat tehát az MHK-gyakor- latok minél előbbi teljesítése. Képünk az CNV Slovsn kosarlabadacsa patát ábrázolja K. Uberal edzővel, aki minden nap tervszerű edzést tart a csapattal. SZOVJET SPORTHÍREK Nagy érdeklődés Prágában a csehszlovák-magyar férfi leremkfziíabda mérkőzés iránt A pénteki csehszlovák lapok beszá­molnak arról a nagy érdeklődésről, a- mely a vasárnap Prágában sorra kerü­lő csehszlovák—magyar férfi teremké- zilabda világbajnoki .selejtező mérkő­zést megelőzi. A Práce „A magyar ké­zilabdázók bíznak a győzelemben" cím­mel Irt cikkében kiemeli, hogy e ma­gyar kézilabdázók csütörtöki edzése nem csupán kiváló testi erőnlétről ta­núskodott, hanem gyors játékot és fő­leg kemény és biztos lövéseket muta­tott. A cikk kiemeli, hogy ez a magyar játékosok kitartó és tervszerű edzésé­nek az eredménye. A Mladá Fronta „Mi vagy a magya­rok?” című cikkében ezt írja: Nehezen tudjuk megítélni, hogy a két csapat kö­zül melyiknek van nagyobb esélye a qvözelemre. Szovjetunió válogatott labdarúgóira szavazott a svéd közönség. A Stock­holmban megjelenő „A1 Sport" című sportláp körkérdést intézett olvasótá­borához, hogy Európa válogatott lab­darúgó együttesei közül melyiket sze­retné leginkább látni. A több. mint 22.000 beérkezett válasz Így oszlott meg: Szovjetunió 14.687, Ausztria 4.561, Anglia 3.908 .iugoszlávia 3.103, Csehszlovákia 2.411, Magyarország 2,398 és Svájc 1.007. A szovjet labdarúgócsapatok befe­jezték külföldi vendégszereplésüket. Ezzel kapcsolatban Borisz Apuhtyin. a Szovjetunió állami labdarúgó edzője, a következ(3két mondotta: — A szovjet labdarúgók még soha­sem Játszottak annyi nemzetközi mér­kőzést egy év alatt, mint az idén hu­szonkét hazai és huszonnyolc külföld: nemzetközi mérkőzésen vettek részt. A szovjet labdarúgó együttesek 1953-ban Ausztria, Albánia, Bulgária. Magyaror­szág. a Német Demokratikus Köztársa­ság, Dána, India. Norvégia, Lengyel- ország. Románia, Svédország. Finnor­szág és Csehszlovákia labdarúgóival mérték össze erejüket. A szovjet csa­patok 31 mérkőzésen arattak győzel­met, kilenc találkozón döntetlen ered­ményt értek el és tíz mérkőzésen hagy­ták el vesztesként a pályát. A nemzet­közi mérkőzések mindenütt baráti lég­körben zajlottak le és elősegítették a szovjet sportolók és a külföldi sporto­lók közötti baráti kapcsolatok meg­szilárdítását. ♦ A Szovjetunió idei asztaltenisz csa­patbajnokságát Litvánia együttese nyer­te. Befejezték a „Bajnokaink” című új színes szovjet sportfilm felvételeit. .A film szereplői többek között Scsegole- java és Gíoncsarenko gyorskorcsolyázó világbajnokok, Zibina és Scserbekov súlylökő és hármasugró világrekorde­rek, Csukarin többszörös olimpiai baj­nok, tornász. Ha/aérkezelt a győztes magyar válogatóit A magyar válogatott labdarúgócsa­pat tagjai, akik az elmúlt héten a lon­doni Wembley-stadiünben oly nagy di­csőséget szereztek hazájuknak, csütör­tökön hazaérkeztek. A labdarúgók még idegen földön jár­tak, mialatt Hegyeshelom határállomá­son már lázas izgalommal készülődtek fogadásukra. Több százan álltak sorfa­lat a sínek mentén, amikor hajnali egy óra 12 perckor a vonat a sportinduló 1 ^ , , ,, ............ hangjai mellett begördült az állomásra. I sportolóinknak, hogy A többi állomásokon is. amelyeken a ' J°'tak a nagy érdeklődéshez és vonat áthaladt, nagy lelkesedéssel fo- | ''^''3l'°z4shoz, Beváltották ígéretüket, gadták a dolgozók a válogatott tagjait. : eleitek népünk bizalmának szere­Pontusan féltízkor érkezett a vonat a I megbecsülésének. Keleti-pályaudvarra. Itt már hatalmas ! üdvözlésre Puskás Ferenc vála­tőmeg várta őket a feldíszített állomá­bley-i mérkőzés győzteseit. Az ünnep­séget a himnusz hangjai vezették be, majd Kristóf István elvtárs mondott ünneplő beszédet. — A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége, a magyar kormány és az elnöki tanács nevében szeretettél üdvözlöm a magyar válogatott labderú- gócsapat minden egyes tagját, a csfipat vezetőit és edzőit — mondotta. — Ko­szolt. son. A csapat vezetői és a játékosok alig győzték átvenni a sok virágcsok­rot. Amint a diszemelvényre léptek ,a terén összegyűlt sokezer főnyi tömeg hosszan,- lelkesen ünnepelte a Wem­Az ünnepség után a fogadtatásra egybegyült budapesti dolgozók még so­káig lelkesen ünnepelték a magyar ha­zának nagy dicsőséget szerzett, győz­tes labdarúgókat. A meglevő vallás- és politikai intéz­mények közül a Vatikán a legnagyobb és mintegy másfélezer éves múltra te­kint vissza. ♦ A keresztény egyházban, nemsokkal keletkezése után kialakul és megszi­lárdul a püspöki hatalom. A továbbiak­ban Rómának — mint a birodalom fő­városának püspökei — különleges he­lyet foglaltak el a püspökök sorában Nem utolsó sorban már az akkor meg­levő hatalmas vagyonuk, földbirtokuk következtében. A III. és IV. században még minden keresztény püspököt pá­pának neveznek (papas, görög szó, a- tyát jelent). Az V. században már csak a római püspököket illeti ez az elne­vezés és végeredményben yugaton tel­jesen a római püspök, a pápa válik az egyház fejévé. A XIV. századtól kezd­ve a vatikáni palota a pápa székhelye A katolikus enciklopédia szerint „a Vatikán a római pápa hivatalos székhe­lye. Nevét onnan kapta, hogy a Vati- kán-domb lankáin épült. Képletes ér­telemben a neve a pápai hatalom és befolyás, általában p^ig az egyház ha­talmának és befolyásának jellemzésére használják.” ♦ A pápaság kezdettől fogva azt a tant hirdette, hogy z „lelki” vagyis egyházi hatalom telette áll a világinak. Eleinte a gyakorlatban ez csak abban nyilvánult meg, hogy a rómaiak ügyes- ha.Jos dolgaikkal a pápákhoz, mint pat- rónusiikhoz fordultak. Amikor azonba.n Itáliát két részre osztották ,a pápaság, hol az egyik oldalon a kelet- római csá­szár, hol a másik oldalon a longobard király mellett foglalt állást, beavatkoz­va a ti.sztán világi, politikai jellegű vi­tákba. Többek között ennek az Ugye.« kétkulacsos nolitikának az az eredmé­nye. hogv a VI. század végén már mint jelentős politikai tényező szerepel a Vatikán, a pápaság. Ettől az időtől kezdve, ho! közvetve, hol közvetlenül, mindvégig rendszeresen beleavatkozik • világpolitikába. Mégpedig olyan érte­A haladás legsötétebb ellensége lemben, hogy felhasználta tekintélyét a kizsákmányoló osztályok uralmának biztosítása, megerősítése érdekében, természetesn úgy, hogy ebből igyeke­zett az egyház, a pápaság számára a megfelelő erkölcsi, természetesen nem utolsó sorban anyagi hasznot is bizto­sítani. Engels szerint a római katoli­kus egyház isteni dicsfénnyel övezte a hűbéri rendszert, maga volt a leg­nagyobb hübérúr és mint ilyen, ‘öbb időszakában a hűbéri rendszernek, vi- j lagpolitikai szempontból komoly hata­lom. A polgárság uralomra jutásával a ka­pitalista rend kialakuláMval a pápaság is megfelelő „fejlődésen” megy. keresz­tül. További magatartásának, politiká­jának központi vonása a kapitalizmus, később az imperializmus, sőt a fasizmus feltétlen támogatása. Továbbra is a ki­zsákmányolás szentesítése érdekében használják tel erköic.si, vallási tekinté­lyét. Hogy ezt minél nagyobb mérték­ben sikerüljön véghezvinni, elsősorban a saját hatalmának az emelése érdeké­ben 1870-ben a vatikáni egyházi zsinat kimondja a „pápa csalhatatlanságáról” szóló dogmát. Ez azt jelenti, hogy amit a pápa kijelent, az szent, ő nem té­vedhet és az ő álláspontja feltétlenül kötelező érvényű minden katolikusra, i Ennek a „csalhatatlanságnak” a segít- j ségével olyan szociális tanokat hirdet, i amelyek az uralkodó osztály érdekeit j szolgálják. XIII. Leó 1879-ben elővet- I Aquinói Tamás tanításait és kinyíl- I vánította, hogy „az egyház egyetlen fanifója a középkori Aquinói Tamás". ! ehet, hogy ez a körülmény az első cillanathan kissé meglepőnek látszik, de korántsem fogunk c.sodálkozni azon, hogy XIII l.eőtól XII. Plus pápáig miért I aiání.iák -ilyan következetesen Aquinói i Tamás tanulmánvozását mint útmutatót j az életbe? (és itt mindjárt megiegvez- ; hetjük, hfigv nem egészen eredtr.énv- j lelenül, mert például az Egyesült Ä1- I lamokban egy 1945. évi kiadású könyv­tári útmutató 5.667 könyvet és cikket sorol fel, amelyek 1920—1940 között Aquinói Tamásról az Egyesült Államok­ban megjelent. Ha megnézzük, hogy melyek Aquinói Tamásnak, illetőleg az ő tanításai alapján ma a pápaságnak a szociális elvei, megtaláljuk ott a kü­lönböző tanok között a társadalmi osz­tályok örökkévalóságáról, a rabszolga­ságról, mint szabályszerű jelenségről szóló tan mellett a szabadgondolkodás bűnösségéről szóló tant, továbbá az egyház és állam szövetségének a szük­ségességéről szóló tant az egyház he­gemóniája alatt. Ami a tulajdonjoggal kapcsolatos álláspontját illeti a Vati­kánnak. Aquinől Tamás segítségével (nem Jelent ez számukra nehezebb problémát) eljutunk odáig, hogy példá­ul XI. Plus kijelenti: .... a természet­adta magántulaidonjog mindig sértet­len kell, hogy maradjon.” Vagy példá­ul XII. Plus pápa azt írja az amerikai papsághoz Intézett üzenetében, hogy „a sorsunkat tökéletesen intéző Isten úgy rendelte, hogy a világon legyenek gazdagok és szegény^, emberi méltó­ságuk jó próbára téwe végett". Ezek- után nem lehet csoállkozni azon sem, hogy XIII. Leo „bölcs tanáccsal” fordul a munkásokhoz és azt ajánl,ja, hogy „ne hajszolják a földi javakat, mert csak a földi lét megszűntével kezdődik szá­munkra az igaz élet.” Ezekután azt várná az ember, hogy a földi javakról szóló „magasztos ta ii- fásokat” elsősorban maga a pápaság viszi át a gyakorlatba és jár élen a ’e- mondás területén. A gyakorlat azonban ■gészen má.st mutat. Ady Endre, ami­kor a Vatikán „lemondásáról” ír, azt ■nond.ja, hogy a Vatikán „üzérkedik -nindennel, csonttal, ronggyal, lelkiis 'nerellel . . . pénz, pénz, pénz, akárhon on iöiiön .csak pénz” Hoov mennvir, ign/a van .Adynak, csak néhány adatot a Vatikán és a katolikus főpapság „sze­I rény" anyagi helyzetéről és javairól ' Olaszországban az ország 600 milliárd líra összegű takarékbetétjéből 400 mil­liárd fölött a Vatikán rendelkezik, 40 központi és többszáz kisebb bank út­ján Sok olasz bank vezetőségében és egyben a Vatikán igazgatásában is ko­moly szerepet játszik Giulio Pacelli herceg, a jelenlegi pápa unokaöccse. Nincs rossz „foglalkozása” a pápa má- ! sik unokaöccsének Markantolio Pacelli- : nek sem, aki szintén tekintélyes sze- I mélyisége a Vatikánnak, de miután jól I meg tudja szervezni a munkáját, emel­lett még több részvénytársaságnak i- gazgató.sági tagja és egy nagy vállalat­nak elnöke Jelentős tőkebefektetéseket eszközöl a Vatikán éppen úgy, mim . bármelyik tőkés vállalat. Az Egyesült I Államokban például 35 milliárd frank­kal. más országokban 60 milliárd frank- ! kai van érdekelve. És hogy hova fek- : telik be, abban nem nagyon válogató­sak. Befektetnek tökét ipari és hadi­üzemekbe is, sót monte carlói játék­barlangokba is. De nemcsak Olaszországban tűzik a katolikus főpapságot ilyen szálak a burzsoáziához. Az amerikai egyháznak például 4 milliárd dollár értékű vagyo­na és ebből évi 800 millió dollár jöve­delme van Lehetne ezt a sort folytat­ni tovább, annak a bizonyítására, hogy a Vatikán nem veti meg a világi java­kat, de ez az egynéhány példa Is elég ahhoz, hogy hogyan értelmezi a szent­szék a világi javakról való lemondást a gyakorlatban. ♦ A pápaság támogatta a feudalizmust, hozzájárult a kapitalizmus hatalmának megszilárdításához és fenntartásához, negpgyezik az imperializmussal és, K'Qcgyezett a hitleri fasizmussal is. <933-ban Hitler választásokra ké- 'ult Meg akarta szerezni a diktátori italmat és ehhez szüksége volt a cichsfagban a katolikus centrum-párt ámoqatására. Hitler megígérte, hogy drnetmyiben a Vatikán biztosítja szá­mára a centrum-párt szavazatait, ural­kodása alatt a katolikus egyház a hit­leri birodalomban különleges jogokat fog élvezni. A Vatikán elfogadta az a- jánlatot és megkezdődtek a tárgyalások a különleges helyzet biztosítására. Hit­ler kijelentette „kötelességünknek tart­juk, hogy fenntartsuk és kifejlesszük a szentszékhez fűződő baráti kapcsola­tokat”. A Vatikánban Hitlernek ez a nyilatkozata Igen nagy örömet okozott és a pápa a német püspököknek ful- dai konferenciájára olyan értelmű üze­netet küld, hogy a püspöki kár támo­gassa Hitlert a választási harcban. U- gyanakkor a katolikus centrum-párt szónokain kívül egyetlen nem náci pán sem kapott engedélyt választási gyű­lések tartására. 1933. március 5-én nem kis részben a Vatikán segítségével Hit­ler megkapja a szavazatok többségét Hitler győzelme után, mielőtt a mege- gye-'ést aláírja a Vatikánnal, még egy üzletet köt. Ne tiltakozzék a Vatikán „a kommunistákat, szocialistákat és né­hány haladó katolikus szervezetet érin­tő „belpolitikai rendszabályok” ellen" A Vatikán önmagát tagadta volna meg addigi politikai magatartásával kerül’ volna ellentétbe, ha nem egyezik bel' ebbe az ajánlatba. Ettől kezdve a ná cizmus a Vatikán teljes támogatásé élvezi, eltekintve egy néhány tütako- zá.stól, amikor Hitler itt-ott a katoli­kus egyház érdekeit sérti meg az In­tézkedéseivel. A támogatásnak a tő­oka: Hitler a Vatikán szemében nem jelentett mást, mint olyan tényezőt, akinek az uralma a Szovjetunió elleni támadás reményét nyújtja. Ezért nen' tiltakozik a Szovjetunió elleni hábo>- ellen és mindvégig k tart Hitler tám qatása mellett. Amikor azonban kid' rül, mindenki számára n.yilvánvf”" lesz, hogy a fasizmus elvesztette borút, a Vatikán politikai gvako • hoz és elveihez híven úi ká»-' amerikai Imperializmusra tesz sodik világháború utolsó éveitől ' ve a mai napig egyre komolyabb é'- ko­molyabb kapcsolatot épít ki az Egye­sült Államokkal. folytatás következik. (Szakái)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents