Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-05 / 84. szám

Ol IFIÚSÁG ig.'iS. december 2 ♦ Osztrava dolgozói Korea megsegítéséért. Osztrava dolgo­zói már jelentős segítséget nyúj­tottak Koreának, egész sor ön­kéntes műszakot dolgoztak le a koreai nép megsegítésének ér­dekében. A lengyel kultúregye- sület hat műsoros estet, szítie- löadást és két hangversenyt ren­dez e cél érdekében. ♦ Olaszországban haladó mű­vészekből színjátszó egyesület alakult, amely az egyszerű em­berek szórakoztatását és nevelé­sét tűzte programmjába. Molié- re „Fösvények" című darabja mellett a kiváló cseh szatirista Hašek: „Svejk, a jó katona” cí­mű müvét is a legközelebbi mű­sorára tűzte. ♦ Oj angol támaszpontokat hoz­nak létre K'iveitban. Az angol főbiztos engedélyt kért Köveit emirjétól „a Szuezi csatorna ö- vezetében lévő angol támaszpon­tokhoz hasonló" két újabb kato­nai támaszpont felépítésére. Az angol kormány Kuveitben kato­nai táborokat is épít. — Írja az „AI Dzsumhur al-Miszrl”. ♦ Albániában az utóbbi időkben a párt és a kormány támogatá­sával ásatások indultak az albán nép óskulturájának tanulmányo­zására. A főváros archeológiái és néprajzi múzeumában talál­ható tárgyak közül különösen azok érdekesek, amelyek az il­lírek, a mostani albánok öseinoi< életere vetnek tényt. Különböző emlékeket tárnak fel Amantia őskori városban, az amand-törzs központjában. E leletek 'arról tanúskodnak, hogy az amandok törzse illír törzs volt és fejlett gazdasággal ren­delkezett. Amantiát az időszá­mításunk előtti harmadik és második században nagyszerű épületek és színházak díszítet­ték. • Több városban találtak igen érdekes sírköveket és dumbor- műveket, illír mesterek müveit. Az illírek lakóhelyein Ulált gaz­dag pénzgyűjtemények e törzsek gazdasági és kulturális fejlett­ségéről tanúskodnak. A görög és thrák-macedon pénzek fényt vetnek az illír törzsek és a kör­nyező országok között fennállott kereskedelmi és egyéb kapcso­latokra. ♦ Bez.sira város (Br.ianszki te­rület) szélén épül a Szovjet­unió egyik legnagyobb fésits- gv'apjú-kombinát, amely évente sok millió méter bo.szton-, sevi- jot, koverkot és más kiváló mi­nőségű gyapjűs szövetet fog gyártani. A kombinátot a leg­modernebb szovjet technikává; szerelik fel. Gépesítik és auto­matizálják az összes -jalapvető és kisegítő munkafolyamokat, a nyersanyagátvételtől a kész­áru csomagolásáig. A kombináttal egyidőben té szülnek a lakóházak, az iroda- és kulturális épületek. A válla­lat dolgozói számára külön la­kótelepet építenek, területe 35 ezer négyzetméter lesz. ♦ Az amerikai országos tenge- rész.szakszervezet évi értekezle­tén kitűnt, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi hajóin dolgozó tengerészek munkanél­küliségé katasztrofális mérete­ket ölt. A kereskedelmi flotta 19.52 lanuárjában 2000 hajóból állt. Ez a szám 1953 augusztu­sára 1400 ra apadt Ennek kö­vetkeztében !8 hónap alatt mintegy 25 ezer amerikai ten­gerész vesztette el állását. ♦ Nagy katonai építkezések folynaic Tirolban, Finstermünte erőd kCmyékén — jelenti a „Der Abend". A hegyekben be­fejeztek több üzemanyagraktár építését. Az egész építkezést drótsövénnyel vették körül. G. M. Malenkov fogadta rS'agy-Britannia m«>f'^zkvai nagykövetét G. M. Malenkov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke november 28-án fogadta Sir William Haytert. Nagy-Britannia moszkvai nagykövetét. Jelen volt V, M. Molotov, a Szovjet­unió külügyminisztere is. „A Laniel'kormány csak haladékot kapott“ •Mint ismeretes, a francia nemzet­gyűlés pénteki ülésén a baniel-kor- mány 31 főnyi szavazattöbbséggei megmenekült a bukástól, mert a gaul- listák tartózkodtak a szavazástól és mert a miniszterelnök egvszerűen át­siklott az „európai védelmi közösség" kénves kérdésén. ‘A szavazás befejezése után Jacques Duelos kijelentette- ..Ne ittasodjanak meg a győzelemtől, mert önök csak haladékot kaptak jólismert manőverek stgitségével, de az európai hadsereg vereséget fog szenvedni”. A l'Huma- nité szombati cikkében ezt írja. ..A Laniel-kormany biztosítani akarta fennmatadá.Sc't és ezért a miniszter- elnök tartózkodott az európai hadse­regre vonatkozó minden célzástól, mert ebben az ügyben okvetlenül meg­bukott volna". Az ENSz politikai bizottságának ülése Az ENSz politikai bizottságának no­vember 26-i ülésén szavaztak ..Az új világháború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről" előterjesztett szovjet határozati javaslat felett. A szavazás cikkelyenként történt. Az angol-amerikai tömb nyomására a többség elvetette a nemzetközi fe­szültség enyhítését célzó szovjet javas­latokat. A szavazásnál azonban élesen megmutatkozott, hogy az Egyesült Ál­lamok befol 4sa alatt álló több ország, kü'önösen a közel- és középkeleti ál­lamok e,gyre inkább ellenzik az ame rikai háborús politikát. A közel- és középkeleti országok, többek között India, Burma, Pakisztán, Irán, Afga­nisztán stb. küldöttei a szovjet javas lat egyes pontjai mellett foglaltak ál lást, vagy tartózkodtál a szavazástól. A szovjet kormány jegyzéke Franc’aország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról A Szovjetunió külügyminisztériuma nuvember 16-án megkapta Franciaor­szág, Anglia és az Egyesült Államok azonosszövegű válasz jegyzékét a szov­jet kormánynak a külügyminiszterek tan' közé' összehívása tárgyában küldött november 3-i jegyzékére. A Szovjetunió külügyminisztériuma november 26-án meg’-"'dte Francia- ország, iglia és az Egyesüt Államok moszkvai nagykövetségének a szovjet­kormány válasz jegyzékét. A jegyzék többi között a következőket tartal­mazza: A szovjet jegyzék bevezetőben fog­lalkozik a nyugati hatalmaknak azzal az á . tásával, hogy a Szovjetunió kor­mánya eluta-sitotta volna a külügy­minisztereknek a legsürgősebb nemzet­közi kérdések tárgyában összehívandó tanácskozásáról szóló javaslatot. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak és nyilvánvaló ellentétben van azzal, amit a szovjet kormány november 3-i jtgy- zékében mond. Mint ismeretes, a szov- jetkormány jegyzékében nemcsak, hogy nem utasította el a külügyminisz­tereknek a legsürgősebb nemzetközi kérdések tárgyában megtartandó ta­nácskozása összehívásáról szóló javas­latot. hanem ellenkezüleg, újból hang­súlyozta, hogy pozitivon foglal állást az ilyen tanácskozás kérdésében, bár a Szovjetunió kormányának javaslata nem egyezik Franciaország kormá­nyának javaslatával. A szovjet kormány javaslata: „1. Anglia, Franciaország, az Ame­rikai Egyesült Államok, a Kínai Nép- köztársaság és a Szovjetunió külügy­minisztériumai vizsgálják meg a nem­zetközi feszültség enyi.itését szolgáló intézkedéseket. 2. Anglia, Franciaország, az Ameri­kai Egyesült Államok és a Szovjet­unió külügyminiszterei tárgyalják m -g a német kérdést, beleértve a ta­nácskozás előkészítése során előterjesz­tett valamenny-' javaslatot.” A szovjet kormány tehát következe­tesen ragaszkodott ahhoz, hogy hívják össze a külügyminiszterek tanácskozá­sát általában a ntmzetközi feszü tség csökkentését szolgáló inté^edések kérdésének megtárgya'ására, különö­sen a német kérdés megviz-sgálására Utóbb nak megoldása a legszorosab­ban összefügg az európai biztonság fenntartásával, következésképen a nemzetközi feszültség enyhítésével. A szovjet kormány most is szükségesnek tartja ilyen tanácskozás összehívását. Az ilyen tanácskozást a szovjet kor­mány véleménye szerint nem szabad előre yalamilyen kérdés megtárgyalá­sára korlátozni,, hanem e tanácskozá­son valóban lehetőségnek kell nyílnia a legsürgősebb nemzetközi kérdé,sek megtárgyalására. A szoyjet kormánynak azt a javas­latát. hogy Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság minisztereinek részvételével hívjanak össze tanácsko- zá.st a nemzetközi helyzet feszültségé­nek csökkentésére irányuló intézkedé­sek megvizsgálására, valarrllnt Fran­ciaország. Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió minisztereinek rész­vételével hívjanak össze tanácskozást a német kérdés megtárgva'ására, egy közös törekvés hatja át: elősegíteni a nemzetközi ieszü'tség enyhülését és a többi között a tartós biztonság szava­tolását Európában, ami megköveteli a német kéidés végleges rendezését. Egyúttal semmi a'apja sincs tagadni azt a nyilvánvaló tényt, hogy megriett az egész nemzetközi helyzet feszültsé­gének csökkentésére irányuló intézke­dések megvitatásának szüksége.ssége amire a szovjet kormány állhatatos erőfeszítései irányúinak, ez pedig azt 'elenti. hogy Franciaország, .Anglia, az Egyesült Ál'amok, a Szovjetunió és a Kínai Népiköztársaság külügyminisz­tereinek részvételével taitott tanács­kozás halaszthatatlan ügy. Époť’n ezért, mert az egész nemzet­közi helyzet enyhítésére irányuló in­tézkedések kérdésének megvizsgálása nemcsak sürget'!, de halaszthatatlan is, a szovjet kormány szük.ségesnek tar­totta és szükségesnek tart.ja hogy hív­janak össze tanácskozást, kivétel nél­kül valamennyi nagyhatalom részvé­telével. A jegyzék ezután megállapítja: A Szovjetunió kormánya ezzel együtt újból kijelenti. hog\' a német militarizmus újjáteremtése és a Nyu "aWNémetország újrafe fe<?vv.:'rzése fe- é ajtót nyitó úgynevezett „európai hadsereg” megteremtésének tervei, va­lamint külföldi katonai téma.szf)ontok létesítése jónéhány európai áPam te­rületén. veszélyeztetik más európai ál­lamok biztonságát, összeegyeztethetet­lenek az európai biztonság érdekeive;. Az ..európai hadséreg” terv megvj- lósítá.sának veszélyét be kell látnia Európa minden népének, köztük azon országok népének is, amelveket most bevonnak e had.sereg megalakitásába, mert világos, hogy az úgynevezett „európai hadsereg” leple alatt a német militarizmus hadseregét támasztják fel. A nyugateurópai országok biztonsá.ga tartós lesz, ha nem aria épül. ho^y a nyugateurópai országokat szembeállít­ják Kelet-Európa országaival, hanem arra. hogy ö.sszeegyeztetik va'amennyi európai országnak az európai bizton­ság fenntartását szolgáló eröfesz.itéseit. Ezek az eröfeszité.sek a megfelelő da­ta'mák által korábban elfogadott kö­telezettségekre épülnek és ezekre Ls kell éjm'niök. A Szovjetunió, midiin az európai had­sereg e'len foelal állást, az új háború veszélyének e'hárítá.sa érdekében, kö- vetkc'zésképen az igazi európai bizton­ság fenntartása érdekében cse!eks:'ik. A Szovietunió más európai országok­kal együtt kész latbavetni minden ere­jét. hogv elősegítse az európai bizton­ság fennta-rtását. Euróiia va'amennyi orszá 'ánák megfelelő megegyezé.se út­ján. függet énül ezeknek az országok nak a társadalmi rendjétől. Ezután a szovjet jegyzék a kütogy- miniszte ek ta'álkozóiának .szükséges­ségével fog'alkozik. majd befejezésül kijelenti: A szovjet kormányt az a törekvés vezéili, hogv tTő.segítse a megérett nemzetközi problémák mielőbbi ren- dezé.sét, késznek nviia*kozik tehát részt venni Franciaország, a Szovjet­unió. .Anglia és az Egvesü t Államok kü’ü.gvm'ni.sztereinek tanácskozásán. A szovjet korrnánv szükségesnek tartja kijelenteni, hogv a fent említett meí^gondolásík folvtán ezen a tanács­kozáson felveti azt a kéidést, hogv a nem.'etiiözi feszültség enyhítése érde­kében a legközelebbi jövőben hívják össze Franciaország, Arigba az Egye­sült .Ál'amok a Szovjetunió és a Ki-' nai Néjiköztársaság kü ügyminiszterei­nek tanácskozását. A szovjet kormány véleménye sze­rint Berlin városa m'’gfclpl() színhelye volna a négv hata'om külügyminiszte­rei tanácskozásának. Árnyék ... Több mint hét évszázad távla tából is rettegve emlegetik Dzsingis/k hán nevét. Félelmetes seregeivel való. Sággal lehengerelte Ázsia és Kelet- Európa népeit, olyan roppant biro­dalmat alapított, amelynek határai a •Csendes Óceántól Magyarország nyu­gati határáig terjedtek. Az ókor és középkor nagy hódítóinak módja sze-' rint, a legázolt országok népeit kifosz­totta, lakhelyeit a földdel tette e.gyen- lővé és a népet rabszolgasorsba dön­tötte. » 4> « Fény... Háromszáz évvel ezelőtt felkelt a mongol nép és hősiesen szabadságáért harcolt Cokta Taidzsi, a nemzet nagy szabadságharcosának vezetése alatt. * » « Árnyék ... Jöttek a kínaiak és meghód'tották az országot. A feudális mongol urak igyekeztek kedvükbe járni és a kínai elnyomás hű kiszolgálóivá szegődtek. Csak 1911-ben lett Mongólia a kínai Birodalom autonóm része, ezzel azon­ban cseppet sem enyhült a mongol néj) helyzete. Most már azonban nem so­káig tartott ez az állapot. * * m Fény... A szomszédos cári önkényuralmat alapjaiban megreszketteti a Nagy Ok­tóberi Szocialista Foriadalom. Áz orosz bolsevikok győztes forradalmá­nak hulláma átcsap az Altájon és a Szjan fensíkon. a Transzbaj káli hegye­ken és a Tanna Tuván, a hegyek sztyeppék, a pásztorok és jurták or­szágába. Két nagy férfiú kerül az it­teni forradalom élére: Szuche és Csoj- bal-szan. Szuche, akit a nép Bátornak, vagyis hősnek, bátornak becézett és Csojbalszan, a későbbi marsall, meg­állapítják a „Népi Forradalmi Pártot.” Árnyék... 1924-et írtak. A lámák megmérgezik Szuche Bátort, a nemzeti hőst. Az ország biztonságát most már a Japá­nok fenyegették. 1935 és 36-ban nyolc­szor támadták meg az országot és Í939- ben megindították az általános nagy támadást. Fény..: Az országnak azonban szövetségi szerződése volt a Szovjetunióval. Zsu­Fény ét? árnyék Mongólia múltja és jelene kov marsall vezérlete a'att szovjet csa­patok jöttek a szorongatott kis ország segítségére és a mongol egységekkel együtt véres vereséget mérlek a ja­pán imperialistákra. 1940 április óta Mongólia népide­mokratikus köztársaság és a nemrég elhúnyt Csojbalszan marsallal az élen gyors iramban építeni kezdi a szocia­lizmust. „A nap fénye ragyogta be országun­kat. midőn a Kremlben Lenin és Szuche Bator kezet fogott", mondják a mongolok. * * * Most, hogy nagy yonalakban ismer­jük a történelmi fejlődés fény és ár­nyékváltozatát, talán érdekes lesz ösz- szehasonlítani a mongol élet áporodott szagú, szürke sötétjét, — a bigottság és elmaradottság fanatizmusának ár­nyékában — az építé„, a haladás, a szabadság és a tudományok elsajátítá­sának és yilágosságának fényéyel; Árnyék... Lubszanchajdur, a Nagy Jós, a Ihasszai dalaiiáma utái a legszentebb ember az országban, aki Bogdochán- nak, Mongólia utolsó chánjának test- véi'bátyja. A Rettenetes Istenek Temploma az ő székhelye, amelyet a nép könnyes verejtékkel épített. A lámák 3000 kiló ezüstöt koldultak össze, hogv a templom megfeleljen a Nagy Földi Jós méltóságának. Fény... Fiatal mongol diákok látogatják a múzeumot, amely nem is olyan régen, harminc évvel ezielőtt a Rettenetes Istenek Temploma volt. Lubszanchaj- durt. Bogdochant. a magas klérust, az ú. n. hubilgánokat és a lámákat, min­det, mindet, elsöpörte a haladás. Árn'‘ék... A nemesség — a lámák és a sámá­nok — voltak a szerencsétlen mongol nép kényurai. Mongólia csakúgy hem­zsegett a lámáktól. A férfi'akó.sság 40 százaléka láma volt, de az egész nép fé'százaléka tudott csak irni-ol- vasni. A piszkos, műveletlen, szemte­len és eríJszakos lámának erre nem is volt szüksége, hat-hét óv alatt meg­tanulta a kolostorban, hogyan kell a népet csalni és ez neki elég volt. — 1581-ben alapították az első láma­kolostort, azóta több mint 600 ilyen kolostor épült és 2.700 templom. Csak Ulan Bator városában vo'i 700 temp­lom. A nép nyomorúságos viskókban és jurtákban lakott. A lámák büntet­lenül zsaroltak, a sámánok a vidéken ráolvasással és küiünbözü hókusz-pó- koszokkal gyógyították a betegségek­től megtizedelt nyomorúságos népet. Fény..; És most csak fényről beszélek. Mert itt mindenütt világos utcák, világos, szépen épített modern házak, iskolák, kórházak, sporttelepek, fürdőhelyek, parkok vannak. Igen, így fest a mo­dern Ulan Bator. ’ a mongol népiköz- táisaság mai fővárosa. Önkéntelenül megkérded, vájjon nem-e csalóka délibáb ez a széles sztyeppe kellős- közepén. Hamar meggyőzödől a való­ságról. Hatalmas épület áll előtted: A . Csojbalszan” egyetem, az új mongol ifjúság szentélye, azé az itjú.ságé. amely mindezt a varázslatot jóformán egyedül teremtette. Az öregek még hisznek a régi avult ceremóniákba és időbe került, míg meggyőzték őket ró­la, hogy ők maguk a saját boldogsá­guk kovácsa. Az ifjúság, az új Mon­gólia letéteményese. Érdemei sokkal nagyobbak, mint bárhol másutt a vi­lágon. Miért? Azért, mert Mongóliában a szocializmus útja nem a modern kapitalizmus kijárt útjának tökélete­sebb folytatása. Mongolföldön nem volt kapitalizmus. Itt a fejlődés át­ugrott egv egész korszakit, egy egész fej ődési fokozatot és a fi-udalizmu-;ból egyenesen a szocializmust építő társa- da'mat alakította ki. Ez az ifjúság nagy érdeme. Az apa még úgy élte az elmaradt, sz' gény, egv szerű sztyejjpei jjásztoi ősi bigott életét, mint ősei néhányszáz évvel ezelőtt. Ellenben a mongol ifjú már modern gyárak szta­hanovistája, képzett agronómus, vagy. pedig egyetemi hallgató és az új mon­gol értelmiség értékes tagja lesz. Az 1947-es prágai VIT-en sok mon­gol fiatalt láttunk. De csak nagyon kevesen érdek'ődtük meg tő'ük, mi­lyen is az ô nagy hazájuk, ameiy na­gyobb mint Franciaország. Sjjanyol- ország, Németország. Olaszország és Portugália együttvéve és csak annyi lakósa van. mint Prá.gának. Nem min­denki tudja, hogy ennek a szövetsé­ges földnek arany, ezüst, réz. vas, szén és mangánérc le'öhelyei vannak, hogy őserdőiben bölények, hiúzók, medvék, rénszarvasok, sőt párducok is tanyáznak, hogy egyes tájain megta­lálhatjuk az ázsiai vadlovat, a mi lo­vunk ősét és a sztyeppéken antüop' k futkosnak. Azt sem tudtuk, hogy az ország lakosait Chalch-mongoloknak hívják és az országban több nemzeti­ségi kisebbség is van, így a kazakok, tuvincok, dzurbetek. chatanok, cham- veganok és más kisebb nemzetség, amelynek mindegyike fejlesztheti a maga sajátos nemzeti hagyományait és kultúráját. * * A múlt árnyékai... Dzsingtszkán aranyhordája, a kínai megszállás, a japán támadások Lubszanchajdur, a lámák és sámánok elmaradt borza’mas sötét világát időközönként egy-egy fénysugár világította meg. Cokta Taid- zsi szabadsághai-ca. Szuche Bátor for­radalma. a szovjet fegyverek segítsége és a jajiánok vis.szavei’é.se. Az árnyék és fénv váltakozásában évszázadokon kere.sztül az ország a sötét hata'masok karjaiban maradt. Ma már mindez a múlté. Egv kis nemzet na'gy terveket valósit meg, olyan akaratéi övei és szivós.ságga', amilyenre csak fiatal erő képes. Ez a fiatal erfl a mon.gol ifjúság do'gozni akarása és harca az i,gaz.=ágnsabb. bol­dogabb és haladóbb Mongólia fényes jövőjéért. G. J. LJ IFJľsAG — ■ CsISz Szlovákiai K JzpontI Blziitlságának lapj». Megjelenik hetenként kétszer Kiadta a Smena, a CalSz Szlovákiai Központi Bizoti-ág ának kisdévállalaia. HuiuUva. Sol- tésove' 2. — Szerkeszti a szerkesztő bl/oitsáp Ffts/erkesztfl Szőke Jőzsel — Szerkesztőség és kladőhivatal. Bratislava, Sollésove.i 2. Telefon 31.5-51. 2. 3. 229-31, 3 Nvmn.ia Mi ri.i»niil n v. nyomdája. — Előfizetés egy évre 30.— Kős, félévre 15.— Kčs. — A pn.sfatakarékpénztári befizetőlap száma S-34001 —j, Hirlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi ťusiahivaiaL Feladő és Irányító postahivatal Bratislava 2. A—65144.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents