Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-12-02 / 83. szám
I novrmhrr 2H Hiffiísáe ;> Ifjúsági műsoros est Kassán Kedves elvtársak' Szükségesnek tartjuk, hog.v értesítsünk benneteket iskolánk CsISz-s/erve/ete által kifejtett kultúrmunkánk sikeres eredményéről. A kassai magyarnyelvű gépészeti és elektroteehnikai ipariskola CsISz-szer- vezete november 12-én műsoros estet rendezett. Az előkészületek alatt a a- nulóifjúság lázban égett az igyekezettől, mert minden elvtárs átérezte a műsoros est fontosságát azért, hogy dolgozóinkat minél színvonalasabb műsorral szórakoztassa. Az előadás napján délelőtt iskolánk részére rendeztünk egy előadást, amelyen leien voltak a kassai zeneiskola tanulói is, a magyar középiskola, valamint a mi iskolánk diákjai is. A délelőtti előadásra kiküldte a Csehszlovák Rádió a bírálóbizottságát, hogy az esti előadásból a legjobb számainkat majd közvetítse a magyar hallgatóknak A bírálóbizottság azonban közölte velünk, hogy az előadás annyira jó volt, hogy az egé-szet fogják közvetíteni. Az esti előadás fél nyolckor kezdődött el a zsúfolásig megtelt Szlovan- Szálló nagytermében, pedig ez flOO férőhelyes. Sokan nem fértek be a nézőtérre. A kultúrműsorról kintreked- teknek a rádió közvetítette műsorunkat. Az előadás előtt már pár nappal nem lehetett jegyet kapni az előadásra. Ebből azt látjuk, hogy munkánkat figyelemmel kisérik a dolgozók és tudnak az országoshirű eredményeinkről, amelyeket kultúrbigádjainkkal értünk el Szlovákia magyarlakta vidékein. A műsor kezdetén az iskolánk igazgatója bevezető beszédjében ismertette műsorunk célját, melyet a Szovje^t Barátság Hónapjának keretében rendeztünk meg. A következő számainkban magyar és szlovák népi táncokkal, népdalokkal, hangversenyszámokkal és nevelőhatású, vidám villámtréfákkal szórakoztattuk a' közönséget. A műsorszamaink annyira megnyerték a jelenlévők tetszését, hogv majdnem minden számunkat meg kellett ismételni A/ előadott számaink után a közönségtől szűnni nem akaró tapsot kaptunk A közel háromórás műsor után a ielen- lévőktől azt hallottuk, hogv akár reg- gel'g is elnéztek volna bennünket. Az előadás után a párt, a CsISz és a Csemadok vezetősége elismerésüket nyilvánították fáradságos, de eredményes munkánkért. Az előadáson a Csehszlovákiai Magyar Népi Együttes vezetője is jelen volt, valamint az együttes tánctanárnó.je, ők szintén velünk örültek előadásunk nagy sikerének. Eredményeik elérésénél ezúton is köszönetét mondunk két tánctanár- nőnknek, Hemerka Olga és Kövér De- zsőnének. Úgyszintén tanári karunknak, k’k odaadó munkájukkal elősegítették kulturális színvonalunk emelését és kultúrcsoportunkat szocialista nevelésben részesítették Dra.skóczy Miklós, Feldsam Lá.szló, á Nem kaptam lovat se, utitársam .se akadt, megtudakoltam hát az utat ás elindultam gyali>g, tel a csú «ok felé, Senyinkára, Kollár József minio.iuhá- szatába. Sokáig tartott az űl, majdnem egész éjszaka barangoltam a fenyvesek közötti meredek utakon, amikor végre « fehérlő hodályok előtűntek Leheveredtem a földre. Körülöttem ég felé csúcs isodó fenyők, valahol távolabb, talár, a völgyben c.sattogva csobogott a iiegyi patak. Majd hallom véltem, amint megriadva néhány őzike szökdeli végig az úton. Kollár elvlárs nem mutatkozott. Egv öreg báosika, furkósbtJttal a kezében a holdvilágnál gyanakodva szemügyi-e vett. Megértette velem, hogy itt ö őrködik. Aztán elmondta, hogy a „gazda" bement a faluba fertótlenltöszer- ért, de reggelre talán megjön. Fejünk fölött, majdnem a havasok csúcsát érintve, fénye.sen világolt a hold tányéra. Hűvös dér hullott. A kg- bátomal összébb húztam. Az öreg. most már megnyugodva magyarázkodott. — Egy szóval maga a birtok igazgatóságától j()tt... hm ... no igen . . . feküdjék le és aludjék. Hat kiluméter még ide a falu, hová is indulna ilyenkor? A gazda sem fog megharagudni érte. A hodály bejáratához épített fa- | bódéba léptünk Benne két keskeny | fapriccs. Az öreg leült az egyikre. Maga mellé fektette furkéisbotját. Én pedig végig heverdlem a másikon és rögtön »elaludtem. Pirkadt... Léptek ébresztettek fel. Délceg, csinos fiatalember állt előttem, az állami gazdaságok szemellenzős egyensapkájában, melyet hetykén a jobb szemére húzott. — Jó recgelt! Mikor jött, hogy hív- ják ? Megmondtam a nevem. — örvendek. Kollár József juhász vagyok. Mindenki", -inkább el tudtam volna képzelni juhásznak, csak éppen ezt a fiatalember", nem, aki ott állt mellettem és sapkaellenzöje alól viáám tekintetet vetett rám. — Milyen ügyben jött? Szóval ösz- szeírni, hojjy mire van szükségünk — mondta és halkan füttyentett A mi iguzgatósácunk ... m ndig c.sak szóval fizeti ki az embereket. Mikor látogatókat hozn.rk ide, akkor az igazgató is és a többiek is kitesznek magukér'. Olyankor mindent megígérnek, hogy küldenek u.j szénarácsokat, vesznek új hajtókutyákat. De ha bemegyek az igazgatóságra, egyiküket sem lehet megtalálni. Egyre csak olyanokat hallok, hogy majd így, vagy úgy, hisz- úgy is áthelyezik a juhászokat. — De hisz most ezért jöttem ... Leült ér eltűnődött. Már ki-nent az álom e szememből. Kimentem és körülnéztem. Ügy négy óra lehetett, de a hajnal még késett, a levegő angyois volt... visszatértem. — Nos, írja. Tíz új szénarács, festékek ... És én mindent feljegyeztem. Később már én kérdezősködtem. — Katona volt már. Kollár elvtárs? — Igen most tavissszal szereltem le. — Rangja is volt? — Altiszt voltam. Határozott, pontíxs válaszokat kaptam mindig. Amikor hosszabban válaszolt, arca hol erélyt, hol gúnyt áru't el. Elképzeléseimmel azonban sehogy- sem egyezett az, hogy i^en fiatal embert találtam itt. mint juhászgazdát. A környezethez is valahogy jobban Illett volna egy öreg juhászgazda. Nern álltam meg, hogy meg ne kérdezzem. — Hogy-hogy ilyen fiatalon juhásznak ment? A fiatalember gyors mozdulattal szemére húzta az egyensapkát és így válaszolt. — Talán meg is haragszik, de ... de Irtó régi nézeteket vall. Azt hiszi, hogy a juhászat nem nagy dolog ? .. . Nem azt kérdezi, hogy milyen új tapasztalataim vannak a Juhászatban, hanem... — Nem' De ... de ... — Semmi de! Vpllja be, azt gondoltam, hogy a juhászat öreg bácsikák- nak való, akik elbabrálnak vele. Dehogy ... mi itt a havason oldalán milyen nagy mértékben részt veszünk az ország nemzetgazdasági életében ... — Közben gyors mozdulattal egyik zsebéből cigarettát húzott elő, a beszéd hevében azonban megfeledkezett róla, és csak újjal között forgatta. — Például gondoita-e valamikor, hogy a juhászul akkor a legjövedelmezőbb, ha egyszerre teljesíti mindhárom feladatát? — Vagyis mit? — A tejtermelést, a gyapjulerme- lést és ugyanakkor a Hústermelést is. — És itt jól teljesítették m.nd a három feladatot? Felkattintotta öngyújtóját, rágyújtott. Erőteljesen szippantott a cigarettából, a füstöt játékosan fújta szét. — Jöjjön, nézzük meg ... * Már felvirradt, de a napsugarak még nem tudlak áthatolni a ködfüggönyön. Lágy, elmosódó színekben derengett az erdő, melynek hajlásánál három hosszú sorban húzódlak végig a juh- akolok. Hirtelen zaj hallatszott az egyik hodályból. Kollár elvtárs megragadta kabátomat. — Hallja? Már nyugtalankodnak. F,/ a nyolcas csoport. Fejős juhok. Mä-- várják a fejolányokat. A karámok felöl három lány tűnt fel Szapora léptekkel igyekeztek. Kollár elvtárs utánuk nézett. Mo.solyogva, elgondolkozva nézte egy ideig a földet és csak aztán folytatta. — Mi „fríz"-fajta juhokat tartunk Ezek a legjobb tejelők. Általában 700— 800 liter tejet adnak évenl,e. Gyapjútermésük is jó. Az anyáknál 4—5 kilogramm, a kosoknál 6—7 kilogramm tiszta, pehelyszálú gyapjú az évi eredmény. Tudja, ezek a frízek gyorsan fejlődnek és szaporák. Rendszerint ikreket ellenek. De a hármas bárányozás sem ritka. Különösen, ha az ember igyekszik beleavatkozni a természet törvényeibe. — Nem nagy szó ez? Beleavatkozni *1' a természet törvényeibe ? Kissé oldalt fordult és most higgadtan, csendesen beszélt. — Azt hitte, hogy a juhokkal akárki elbibelödhet. Pedig a nyájat nemcsak terelgetni, kell a kosok után, hanem ép az, hogy a kosokat nem is szabad a nyájba engedni Közben szóba került a gyapjútermelés is. — Persze, nem győződött meg róla, hogv évenként terv szerint mennyi gyapjút kell termelnünk. Hát nézze csak meg. Huszonöt mázsát. — És teljesítik ? — Nem akarok dicsekedni, de nem titok, hogy 30 mázsát nyírtunk uz idé.i. Befordultunk a hi-zók akóljába. Derékmagasságig fehérre meszeld ter- mé.skötallal körül-vett helyiségbe léptünk. A mestergerendákat alátámasztó ixszlopok során hosszan végigfektetett etetörácsok előtt jól megnyírt ürü-ju- hok nyüz.sögtek. Kol'ár elvtárs megsímogatta egyikmásik fejét. Kíváncsian vizsgálódtam jobbra-balra. Az egyik sarokban néhány lomha, hízóbafogoiU. kövére.s kos terpeszkedett. .A másik sarokból fiatal, hajlékony termetű ürük bamészkodtaK felém. — Tudja, nincs bizolmam a régi módszerekhez ... Hiába. no... Nincs! — Hogy érti ezt Kollár elvtárs? — Azt mondják, hogy a hízóknak a- dolt abraktakarmány különös mellék- izt ad a húsnak. — Az lehet. ^ — Lehet. Lehet. De nem abrakoljuk őket. akkor meg lassan híznak. — Ez tehát még megoldatlan probléma. — Próbálkozunk. Kísréletezünk. E- mellett persze azért havonta állag 8— 10 mázsa hiisbeszolgáltatást teljesítünk. Az akólban mind erősebb lett a zaj, mert a túlsó szélen az egyik etető már megkezdte a reggeli etetést. Kollár tílvtárs megnézte a karóráját. — Nos, már itt a munka ideje. Kezetráztunk. Mire kikerültem az akolból, az idő kiderült. A reggeli felhók m ntha elpárologtak volna, a nap sugarai pedig felítták a ködöt és a száraz szél vígan karcolta, tépdeste a fenyők ágait, c- gész úton követett sürítve, fütyörész- ve. Hajdú András Albánia hatalmas méretű kulturális tejlödése Az albán nép gyönyörű eredményeket ért el felszabadulása óta a kulturális élet fejlesztésében. A múlt rendszer »kultúrpolitikája« révén, közvetlenül a felszabadulás után az országban egyetlen főiskola sem volt, középiskola mindössze tíz, az analfabéták száma pedig meghaladta a lakosság nyolcvan százalékát. Ez a h.=>lyzet a falszabadulás után gyökeresen megváltozott. Százszámra épültek a falvakban és városokban a ko"szerű üj iskolák. Nagy lendülettel folyik az analfabétizmus elleni küzdelem: rövidesen már egyet'en analfabéta sem lesz Albán'ában. Nagy előrehaladást értek el *az egyatemi oktatás m?gszervezésében, továbbá a színház; és zenekultúra terén is. A tiranai Nemzeti Színházban a klasszikus és szovjet színdarabok mellett eredeti albán színdarabokat és haladó amerikai írók darabjait Is játsz- szák. Az albán í-ók a nemzet szabadságharcáról, a nők egyenj,jgúsá- gáról és a falvakban lejátszódó éles osztályharoró! írnak. Élénk tavékeny- séget fejtenek k! a kerületi városok színházai X Mindezeket az eredményeket az álbán nép a Szovjetunió állandó segítségének és támogatásának köszönheti. Albán fiatalok százai tanulnak a Szovjetunió egyétemein és főiskolán és ez albán közoktatás újjászervezése Is szovjet útmutatás nyoma.i történik. Az albán nép nagy figyelemmel kíséri a testvéri népi demok"áciák fejlődését. A kölcsönös kulturális egy z- mények lehetővé teszik, hogy a baráti népek egyre jobban megismerhessék egymás kultúráját. A művés.zek és írók kölcsönös látogatásai és müveüt fordításai nagy sagitséget jelentenek ezen a téren. A baráti népek m?g. ismerése nagyban hozzájárul a béke védelméhez is. Oroszul tanulnak a vitkovicei kohászok •A Csehszlovák-Szovjet Barátaág Hónapjában a vitkovicei Klement Guttwald Va.smüvek a kaimazottai fokozott figyelmet fo-d'tanak az orosz tanfolyamokra való toborzásra. Mostanáig az orosz tanfolyamokat 748 tanuló látogatja. Legtöbb dci- gozót a gépüzembol nyertek meg, ahol 8 kört szerveztek 155 hallgató, val. Hogy a vltkov'cei Klerpent Gott- wald Vasművek dolgozói minél köny- nyebben elsajátítsák az orosz nyelvet, ami felb.^csülhetetlen .scajitséget jelent a munka minden egyes szakaszán, az üzemben kifüggesztették az orosz ABC-t. Az üzemi rádió hetenként egyszer gramofon! emezekről 0‘osz nye vleckét közvetít, ami lioz- zá-segHi a tanfolyam hallgatóit a helyes k ejtés elsajátításához. Csak imitt. amott szólal meg elvétve az oszlályharc, tükröződik vissza a falu fejlődésének feszült 'légköre. De erről egy kicsit később. Megálltunk Gály Olgánál. Mi az, amiben példát mutat, segíti fiatal költőinket, akik még csak most jelentkeznek ? Az. hogy Zelk Zoltán. Benjámin, Kónya nyomán el.sósorban az ember felé fordult Meleghangú verseivel, a családról. gyermekről, békeharcos küldetést tel jesít. A béke, ez verseinek központi kérdése, ez Ihleti sokszor .megrázó erejű sorok írására; Ne engedjük, hogy ifjú nemzedékek, kik öleink kínjából kaptak éltet, kiknek a.ikán mézes öröm csordul, űzött, ejtett vadként hulljanak a sorbul Személytelen érzések, általános szavak helyett tehát a személyes élményből, érzé.svilágból és környezetből kiindulva. az általános helyett, egyéni meglátá.saiknak adnék hangot és ezzel szavaik ereje és őszintesége, éppen e- zért ha'ása is egvre nő. Erre ve.sz irányt egy má.sik f'atai Ozsvald \rnád is. Ver.sei az utóbbi időben olyan képeket rögzítenek, amelyek teljes mértékben igazolják a mondanivalót és melyről pendítik meg a témát Ragadjunk ki verseiből egyetlen képet: A fekete rögöktől meleg pára száll a traktor után s a köddel elvegyül, A mély barázdában egy vén oaraszt megáll és nézf nézi hogy a ög, rögre dUf f.assan lehajol s a puha földbe markol a csizmájára rátapadt a sár, Pöfögye visszafordult már a traktor, S a ködön áttört egy őszi napsugár. A kép mindennapi. Az őszi szántást, amelyet valamikor Izzadságával, egészségével fizetett a paraszt, miközben sudár dereka évről évre jobban görnyedt és tüdejébe a kór költözött, — most árgus szemekkel nézi, mint a jó termés biztosítékát Mondom, á kép mindennapi. Azonban az, ahogyan Ozsvald megfogja és néháy sorban kiválóan sűríti, úgy, hogy két három szó hídján a tegnap és a ma után megvillantja a távlatot, az tanít, nevel, költői. Egyéni ízzel énekel a falu problémájáról Gyurcsó István is. A közeljövőben megjelenő antológiában a kombájnról szőlő verse szerepel. Az utóbbi időben kevés írását olvashattuk, pedig amikor a Fáklya pályázatán munkája első díjat kapott, azt vártuk, többet látunk majd tőle. Ez a verse is megcsillantatja tehetségét. A kombájnról énekel benne, a falu új arcának géphimökéröl, amely ma már bele van szőve a gyermek álmába. az ifjúság vágyába és az idősebb nemzedekek sorsformáló erős akaratába. Gyurcső nagy erőssége a módén: elbeszélő költemény. Gondolatainak fo- 'vamatos költői kifejezése, bizonyos szAipontjából Urbán Ernő költészetére emlékeztet. Jó lenne, ha továbbfejlesztené ezt a műfajt és megfelelő erősségű konfliktusok költői feldolgozásával létre hozná napjaink epo.szát Köny- nyed nyug'xif verseiési módja nagy le- hetőséoeket nyújt; íme néhány kiragadott példa: Vágja is ám, úgy vágja, olyan széles rendre, négy par kaszas nyomába könnyen elmehetne. Vagy: Hogy férne el ekkon^ gép a piircellámon Könnyű nektek! — morogja Nagy tábla búzákon. Bábi Tibor verseiből nemsokára gyűjteményes kiadás jelenik meg. Bábi bátor kézzel és hanggal, egyéni erős hanggal nyúl hozzá a falu kérdéseihez. Problémaválasztása, stílusa még szeszélyes, csapongó, forr és .alakul, de valószínűleg fiatal költögárdánk egyik legizmosabb tehetsége. Szenvedély és felfokozott érzelmek kifejezésvilága az ő költészete. A kulák istene versében így ir: Istened kegyetlen, furcsa isten, haragos szakálla van, mint neked, gyűlöl mindent és háborút akar, mindig mindenben egyetért veled. Egész éjjel e.sak hozzá fohászkodsz biztatod öt, uszítod, piszkálod, — Add vissza földem, erdőm legelőm, gyújtsd, borítsd föl értük a világot! Erős hazafiság, szeretet a nép Iránt, gyűlölet az ellen-séggel szemben, ezek jellemzik verseit. Tanulá.s.sal. olvasással megteremtve a tartalom és a torma összhangját versei, az építés izzó ösztönzőivé válhatnak. Török Elemér versei az érzésviiág a- zonnali válaszadása, a környező világ e.semőnycire Éppen ezért van bizonyos disszonancia, kifejezési formája .szint- görcsös kötöttsége és gondolatainak impulziv, átütöerejű váia.sza között Ügy érezzük, hogy nagy nekilendülések, a gondolathoz szürke formát nyernek. mert az ^löre eltökélt versforma keretét szigorúan követi. Közvetlen szép, költői gondolatainak vet akadályt néha a forma. Íme Szülőföldem c. ciklusának egynéhány sora: Olyan a határ most mint egy sárga szőnyeg, S rajta a traktorok lomhán pöfékelnek. OdakUnn már bizony megérett a kalász S a berek alatt folyik az aratás. És így tovább. Viszont máshelyütt oly szépen csordogálnék a sorok, mint az erdei patak, mint a gondolatok. Drága szülőföldem de megszépültél Ki szívemnek régen bánatot teremtél Latorca vizével hányszor hűsítettél Vadvirágaiddal mennyit kecsegtettél Lombos erdeid de bú.san zenéltek Buja termésidből az urak henyéltek. Vagy más Majakovszkij különleges formáira írott verseinél is, Török elvtárs múzsája gazdag, felkészültsége derék, minden feltétele megvan ahhoz, hogy gazdagítsa inidülmunkat. „Sztálin él” ■ímü ver.se igen alkalmas szavalókő- nisok használatára is. az iskolákban máris megkedzték ezzel a munkát. Lazas voltán! és gyenge is nagyon, Vágytam közétek, de feküdni kellett. Hosszú, hosszú betegség után a feltörő kollektív érzés minden elár-uztó meleg lehelletével írja e sorokat egy fiatal költő, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség iskolájában. S e fiat«! költő, kinek lelkét is igyekezett b.V-.lyókba verni, betegen, lázrózsás arccal és könnyes szemekkel Is minden Kitáruló színével látja a -szocializmusban kitáruló életet. Akácméz piros agyagcsuporban: folynak szívemben aranymondatok ... — Írja előbb, majd ugyanannak a versnek utolsó soraiban A lépcsőn ülök, este, nevetek, A szépségtől még egyszer részegen. A meggyfán új oltások hajtanak s egy csillag ül a magas fészeren. S a vajúdó épülő élet szépségeit rögzítő költő keményen felveszi a harcot az ifjúság lelkét öló kozmopolita irányzatok ellen, az amerikai iampec divatok ellen é.s soraiban végtelen optimizmus csillan meg, amikor niunkés barátjával hasonlítja össze ezeket a hazátlan és nemzettelen levegő embereket. Mit ts lehetne mondani még Veres Jánasról ? Oly kevés irá-so jelent meg, hogy átfogó kritikára nem v'álrdkozha- tom. Egy bizonyos ö is azok közé tartozik. akik a? Ifjúság soraiból jöttek és részük van az új szlovákiai magyar irodülom megteremté.sébcm. ♦ A tanulmány má.sodik részét következő számunkban közöljük.
