Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-02 / 83. szám

UI iFiúsÁe

1953 novembnr 23.

Leghűségesebb barátom

Tán semmi sem gyakorol olyan befolyást a serdülő fiatalokra, mint éppen a könyv. — A jő könyv. M. Gorkij a világ irodalom egyik nagy alakja, az Anya, Egyetemeim, Gyermekkor stb. nagy müvek szerzője mondja: „A jövő boldogsága és hatalma felé vezető ú- ton minden csoda közül talán a legbonyolultabb, a legnagyobb csoda, amit az ember adhatott: — a könyv.”

6n a könyvnek nagy kedvelője vagyok. Több könyvem közül különösen egy könvvnek lettem nagy barátja. Ezt a könyvet több mint tíz esztendeje egy jőmódú parasztházból „csikartam” el és lopva a libapásztorkodásnál bm'át- koztam meg vele. Ez a könyv Petőf' Sándor, a legnagyobb magyar költő ö.sszes verseinek képes kiadása. Mióta e könyvre szert tettem — az elmúh tfz esztendő alatt — barátságunk <Kak egyszer szakadt meg. de csak valami két és fél hónapra. Ez ügy történt, hogy igen belemerültem a könyv János Vitézének cs'Klálásába, mialatt libáim jóízűen ették a dús kalászokat, e már betakarításra váró keresztekből. A nagyorrú paraszt, aki a libaőrzésért vett úgy október végére egy szvettert. mint jutalmat, a szolgálatért, a trá- gyá.sszekér fenekéből, mert ülődészká- ja sem volt, észrevette, hogy libáim valahogy rossz helyen hegyesednek, oderontván hozzám mezltlen lábamat, hátamat jól megesapdosta könnyű ostorával. a könyvet pedig ,,elvette”(!) Hiába volt minden könvörgés. a könyv elégetésével fenvegetett. riasztott rám.

Azonban én is, mint fi legtöbb proligyerek, igen jól értettem .i szerzéshez és a könyvet nem is oly sokára visszticsíkartam. Azóta Petőfi '.ándor úgy a szívemhez nőtt, szinte nélkülözhetetlen számomra. Habár majd minden versét könyv nélkül ismerem, mégis legnagyobb boldogságom abban telik, hogyha az igen ismert sorok között valami újat, valami nemes elgondolást találok. Ezek pedig gyakoriak. Tehát már mint gyermek nagyon mohón szívtam magamba a nagy forradalmár lángoló eszméit, megtanultam tőle felismerni a barátot, megvetni az ellen.séget. Átszellemülve Petőfi verseitől és eszméitől, rájöttem, hogy valami nincs rendben ezen a világon. Sokat eltöprengtem azon, hogy minek is vannak szegények és gazdagok, jólöl- tözetű és rongyos emberek, utcacsavargók. házalók, öngyilktjsok és a sorsüldözöttek végtelen soka.sága. De ezt c.sak a felszabadulás után értettem meg, a maga igazi valóságában, amikor 6 fentebb említett sorsüldözött emberek las,san kezdtek eltűnni, míg csak teljesen el nem tűntek.

A ma sihederjeí ezt már csak hallhatják és olvashatják. Ma már megváltozott az élet hazánkban is. És mi előttünk a fiatalság előtt egy hatalmas probléma megoldá.sa merül fel: a szocializmus építése, megteremtése. Komolyan latba kell vetni minden erőnket, hogy a szocialista társadalom tagjaként tlolgozhassunk, sokat és jól kell tanulnunk és sokat kell tudnunk; erre int bennünket Kalinyin. Már pedig ahhoz, hogy sokat tudhassunk, .sokat s kell olvasnunk. Hogy az „acélt meg- edzhessük” Pavel Korcsaginná kell átváltoznunk. Hezaszeretetet, szabadságot.

Petőfinél, Majakovszkijnál, Puskinnál kell keresnünk. Megingathatatlan em- berszeretetet, kommunista példaképet, életerőt, Fucsíknál találhatunk, aki ha- lálregyötörten, félig halálraverten, börtönök falai közt is kommunista maradt, häséges, önfeláldozó harcosa az igazságnak, az emberiség felszabadulásának.

Meg vagyok róla győződve, hogy velem együtt már sokan vagyunk, akik Korcsagin és Fucsik példáját követjük. Dehát hogyis ne állanánk meg helyünket a szebb jövő építésének bonyolult problémái között? Hisz velem együtt ezren, százezren vagyunk egv akaraton. Nagy felelősség ez, de dicső munka is egyben És éppen ezért meg- kettózött éberségünk mellett nem szabad ismernünk fáradtságot, lomhaságot. fejvesztettséget, mert én sem szeretném és tudom, ti sem ifjú barátaim, hogyha a jövő nemzedék tettünkért, munkánkért, mint árulókat nagy feladatainkhoz hűtlen semmitevöket bélyegezne meg. És végül hozzátok szeretnék szólni ingadozásban lévő barátaim, akik még ma sem tudjátok, hol az igazi helyetek. Siessetek közénk állapi, dobjátok el magatoktól a múlt elron- gyosíKlott gúnyáját és gyertek közénk, harcolni az emberiség legnemesebbjeiért, « világbéke megteremtéséért. Azt kérditek, hogyan vetkőzhetnétek le a múlt elnyűtt, rongyos gúnyáit? Forduljatok a Fucsik-jelvényszerző mozgalom könyveihez és tanuljatok fárad- hatatlanúl, akkor majd meglátjátok, hogy munkátok gyümölccsel jár.

Konkoly Lajos, Lónyabánya.

A pedagógiai főiskola növendékeinek úgy tűnik hogy az idő nagyon gyorsan halad Rövid a nav ahhoz hogy eleget tudjanak tanulni. Komoly szorgalmas munka fobiik mindenütt minden percet kihasználnak hogy minél többet tudjanak mert nem elég csak megtanulni az anyagid arra is számítanak, hogy egy pár év múlva azt át is kell adni s nevelni kell az ifjú nemzedéket.

Mikor benyitunk a Belo janis inter- nátus egyik szobájába, az Íróasztal fölé hajolva két elvtársat találunk Pulen .lános és Majercsik Lajos elvtársak egy kemény geometriai feladattal birkóznak.

Beszélgetni kezdünk velük. — Honnan kerüHetek főiskolára elvtársak?

— Az iparból kerültem az iskola padjai közé — mondja Pulen eivtars Magas rsillogószemű szőke Hú. — A felszabadulás előtt nem járhattam az iskolába. Inasnak álltam be. Kitanultam a géplakatos szakmát. Azelőtt a sorsom olyan volt, mint ezer és ezer proletárgyermeké. Munkám alatt is tanultam szerettem nrif/t/on a könyveket. Szeretnék sokat, nagyon sokat tudni Harmóniára kerültem előké.szHő iskolába. Innen ide a főiskolára, matematika-fizika szakra.

— Én is a termelésből jöttem az iskolába. — mondja Majercsik elvtárs. Fekete mokány gyerek élénk taglejtésekkel kiséri mondanivalóját. — Harmónián isme''kedtem meo Pulen elv- társsal. Jó barátok lettünk. Együtt tanulunk és együtt vitatkozunk. Láthatjátok elvtársnk. ehhez a példához is ketten gyfírkőztünk neki. Olyan ez, mint egy erős vár.

DCh^iUitek az élefie

— No de már beadja a derekát — veszi át a szót ^ulen elvtárs.

Milyen módszerekkel tanultok? Kérdezzük kwáncsian az elviársaktól.

— A mi módszerünk egyszerű, de nagyon bevált — magyarázza Pu^en eh'társ. — Közösen tanidunk minden tantárgyat. Most például megoldottuk ■■zt a példát. Nehéz volt, de sikerüH. Ezután közösen megbeszéljük a száll in/ok és képletek alkalmazását, a Dél da szerkezetét. Így aztán a többi már gyerekjáték.

— így c.sinálunk minden tantárgynál minden problémánál — világosit 'el minket Majercsik elvtárs. — Ez a egbiztosabb módszer, hogy könnyen megértsük és hogy el ne felejtsük a '.anultakat. Meg is marad minden az emlékezetünkben.

— És hogyan éltek, mivel foglalkoztok szabad időtökben?

— Hogy mindenre legyen időnk. — mondja Pulen elvtárs — tervszerűen kell beosztani minden percünket. Vacsora után például a napi sajtót olvassuk s természetesen a vita itt sem marad el. Ez benne van a vérünkben.

— A közösségi munkából is kivesz- szük a részünket — folytatja Majercsik elvtárs. — A pionírok nevelésével IS foglalkozunk. Most például a kul- túrcsoportot alakítottuk meg. Ezzel is nevelünk s a magunk életét is színesebbé, változatosabbá tesszük. Korea megsegítésére húsz brigádórát ajánlottunk fel. Nagyon örülünk, hogti sikerült a pontos időbeosztást megtalálni. Egy percünk sem megy igy karba.

— Szórakozni is járunk — mondja Pulen elvtárs. Nagyon érdekelnek minket a kiállítások is. Minden téren igyekszünk fejleszteni magunkat, nehogy egyoldaluakká váljunk. Nem akarunk a már szólásmondásává vált ,.száraz matematikusokká” iiálni. De természetesen először jó szakemberek akarunk lenni.

Ha sikeresen dolgoztunk, — mondja masolyogva Majercsik elvtárs — ha a tudás várának újabb bástyáját vagy őrtornyát .sikerül bevenni, megajándékozzuk magunkat egy-egy mozi, vagy színházjeggyel. Nagyon szeretünk moziba járni.

Összekötjük a hasznosat a kellemessel. — rieszi át a szót Pulen elidárs. Mert moziban szórakozunk és egyúttal tanulunk is. Megvitatjuk azt is. hogy mit láttunk, mit hallottunk. Tudjuk biztosan, hogy módszerünk jó, így élünk, igy tanulunk tovább is, akkor tudjuk, nem lesznek nehézségeink a viz.sgákon és jövő pályánkon sem.

Most tanulunk s aztán jól felkészülve, tudással rendelkezve nevelni, tanítani fogunk! Nem tudok szebb pályát elképzelni, mint a miénk. Igaz hogy minden komolyon választott pálya szép, nem akarok elfogult lenni, de nekem mégis ez tetszik a legjobban.

Az életük, vidám, szorgalmas, boldog. Helyes'beosztással élnek. Munka szórakozás, pihenés. Amit tapasztaltak, tanultak, elraktározzák, hogy annak idején a katedrán kirügyezzen és meghozza gyümölcsét

Fecsó Pál.

DĹarefíial

cÁ pji pitéin ük

Képzeljétek el kedves olvasók, mi történne, hogyha egy vállalatvezető elmulasztaná a termelési értekezletek összehívását hónapokon keresztül? — Vagy a legközelebbi munkatársait sem ismerné, mondjuk ... névről. Mi lenne? Bizonyára így festene a helyzet. Jön valami központi instruktor, egy „magasabb lovon ülő" funkcionárius s kényelmetlen kérdéseket tenne fel, az üzem életét, a termelést érintően, mire az igazgató egyre kényelmetlenebbül felelgetne, óvatosan kerülgetve minden olyasmit, aminek közlése élénk fényt derítene a valódi helyzetre, az ő munkájára.

Bocsánat, megtévedtem! A hanyagságára. Azt akartam leírni. A felelőtlenségére.

Vagy mi lenne, ha a tagságától félénken elhúzódó szövetkezeti elnök azt mondaná — miután megkérdeznék tőle. hogy ki a szövetkezetben az ag- ronómus — hogy hát: — Hinye, az árgyélusát. de kiment az eszemből a neve. Pedig itt forog a nyelvemen. No, az ott a... az a csepp, feketebajúszos ember!

Vagy mondjuk mi lenne, ha egy CsISz-elnök nem hívna össze hosszút időn keresztül vezetőségi gyűlést, vagy hónapokon keresztül megfeledkezne a

tagságáról. Erre gondolni is rossz------Ilyen nem történhet meg!

És mégis megtörtént. Hogy hol, s hogy ki volt az elnök .... Erről egyelőre csak annyit, hogy egy üzemben s a titkárt nevezzük Felelőtlen Funkcionáriusnak.

Ez a funkcionárius azzal kezdte, hogy az újságírót bevezette az üzembe Buzgón elmagyarázta minden munkahely jelentőségét, megnyutatott minden gépet. Valahogy úgy gondolta, hogy ezzel az újságíró minden érdeklődését leköti

... Az idő meg c,sak halad. Vagy még az is megtörténik ..., hogy fel sem tűnik neki az a hatvan fiatal lány. meg fiatal asszony, akik a gépek meHett dolgoznak, s ha ez nem, akkor az sem jut észébe, hogy itt CslSz-szervezet is létezhet.

Dehát másként történt. A figyelem ráterelődött erre a sok fiatalra is... És sok mindeneddérült...

Ne nevezzük félrevezetési szándéknak azt, hogy bizonytalanul felelge- tett a feltett kérdésekre a Felelőtlen Funkcionárius, mert ez nem illik ide, de határozatlan volt néhány kérdés- ban, s nem tudott pontos válaszokat adni. De a nem pontos vála.szok alól is kibújt néhány tény.

Az, hogy egész évben valami kétszer volt taggyűlés, vezetőségi gyűlés meg október elején volt utóljára. Tag- könyvellenőrzésnél wlt az üzem ifjúsága közül 56 CsISz-tag s most ezek

létszáma lecsökkent 16-17-re. flgaz az, hogy miután az üzem idénymunka alkalmával nyáron több munkással dolgozik, igy őszre csökkentik a dolgozók létszámát az üzemben.)

Azt is bevallotta a Felelőtlen Funkcionárius, hogy nincs megszervezve a politikai iskolázás sem. De ujjongva mondta el, hogy ehelyett az üzem fiatalsága üzemi iskolázá.sban vess részt. Mintha a~ mindegy lenne. Vagij talán úgy gondolta, hogy ez okosabb ötlet, mintha megszervezték volrui a CsISz politikai iskolázását.

Panaszos hangon mondta ti a Felelőtlen Funkcionárius, homi az őszi létszámcsökkentéssel mind az épkézláb CsIS: fiatalok kerültek ki az üzemből, olyanok, akikkel sok mindent el lehetett volna érni s helyettük itt hagyta az üzemvezetőség a kuláklá- nyokat, akik nincsenek beszervezve ä Cs7Sz-be.

Arra is jutott a panaszkodásból, hogy a vezetőség nem igyekszik együtt dolgozni vele. S az eset pontjaként kiderült, hogy ezeknek az „elhúzó" funkcionáriusoknak még a neveiket sem tudta pontosan, vagy még közelebbről az. hogy kik a vezetőségi tagok. Csak hosszas fontolgatás után itt-ott megkérdezve a neveket, sorolta fel az újságírónak.

De tovább ment a panaszkodás. Azt mondta, — és itt ne nevessünk. — hogy nem sürgetik a fiatalok a taggyűlések összehii'ását. (Ezt könnyen elhisszük, mert hisz elnöki minőségben nem nagyon ismerik a Felelőtlen Funkcionáriust.)

A töredelmes vallomás egészen odáig fajult, hogy elpanaszolta, hogy legszívesebben lemond mindenről, a semmiről, a be nem töltött funkcióról, mert ezek olyan fiatalok, akikkel nem lehet semmit kezdeni. Szerinte őt is, meg a vezetőség többi tagját is legüdvö.sebb lenne, leváltani.

Amint a tények mutatják, valóban tarthatatlan ez a helyzet. így ^ nem lehet bénni fiatalokkal, így nem lehet elhanyagolni egy üzem fiatalságát, akiknek a száma hatvanra rúg! A vezetőség, de a járási vezetőség is gondoskodjon arról, hogy ne éljen olyan árván ennek az üzemnek a fiatalsága és teljesüljön az üzem fiatalságának az a kívánsága, hogy élő szervezet legyen a: üzemi CsISz-szervezet. legyen vezetősége, amelyik ad a fiatalok véleményére az olyanra, hogy csak olyan vezetőkre hallgatnak, akik program- mot tudnak adni nekik, és teljesíti az olyan kívánságukat, hogy vegyék fd a CIsSz-szervezetbe azokat a fiatalokat, akik szeretnének oda tartozni.

Utólag még annyit, hogy ez az üzem a dunaszerdahehd gyümölcskonzervgyár és az elnöknő Gréman Ilona.

A szovjethadak világtörténelmi győzelme. békét és szabadságot adott a Csehszlovák Köztársaság népeinek és a népek élni tudtak a szabadsággal. A nagy fordulat éve 1948, a dolgozó nép győzelme a termelőerők gyors, ugrásszerű fejlődését eredményezte és ebben a fejlődésben részt kértek és kaptak hazánk magyar dolgozói is. A Párt hívó szavára megmozduló magyar tömegek a cseh és szlovák néppel együl* építik a közös hazát és a gazdasági alapépítmény erősödésének függevé- nyeként nagy változások játszódnak le a magyar kultúra területén. A magya>- iskolázás rohamos fejlődése, az ÚJ SZÓ ébresztő küldetése, számos magyar folyóirat megjelenése, a magyar könyvkiadás megindulása, a Csemedok szervezeteinek meger^ödése a szlovákiai magyar lakosságú falvak és városokban. mindez előkészít egy — a szlovák irodalmi újjászületéshez hasonló — kuUürfn’Todalmat. amelynek első fecskéi. a? egyre nagyobb számban feltűnő fiatal magyar Írók és költők, a közös haza épiiését szolgálö és ösztönző ma- 'gyar ira.s hírnökei. Hangjuk még gyenge, Irásmód.iuk még ki nem alakult, most tanulnak még csak repülni, de szárnypróbálgatásaik egyre erősebbek, mert őket a Párt vezetgeti és kezdő lépteiket a csehszlovákiai munkásosztály és dolgozó parasztság lépteihez igazítják. Az első gottwaldi ötéves terv szülöttei ók, a hezát és népét átalakító nagy tervé, melynek utolsó hónapjait tölti meg nagy alkotásaival a szatadságban lélekző nép alkotó ereje.

A tervcsata e győzelmes najajaiban, tekintsünk csak kissé vissza és a lelkiismeret és kollektív felelősségtudat

Az ifjúság hozzájárulása a csehszlovákiai magyar irodalmi

élet újjászületéséhez •

Irta: HORVÁTH LÁSZLÓ.

mikroszkópján keresztül vizsgáljuk meg, hogy a gazdasági újjáépíté.st nyomon követő kulturális újjászületésből hogyan veszi ki részét a jövőjét építő magyar ifjúság.

A fejlődés természetes tünete az, hogy előbb jelentkeztek a nagy építéstől ihletett költők, mint e széppróza művelői. Természetes ez azért, mert a terv útjait járó magyar fiatalságnak nem volt ideje felkészülni a széppróza terjedelmesebb, bonyolultabb, lassú érést kívánó alkotásterületére. A születő új élet felismerésének lázas pillanatait tehát elsősorban új költők megcsendülő hangja kísérte és a széppróza első hajtásai csak később, akkor is a közvetlen élmény rögzítéseként, ri- portszerü írásokban fakadtak és értek tovább.

Az elsőit között is az első költői szó a Gömörből indult. A csehszlovákiai magyar munkásmozgalom egyik bástyájának, a horkai gyárnak környezetében született. Dénes György szava volt. A fiatal költő dalai a felszabadult munkáról énekeltek és ezért csakhamar nagy nagy népszerűségre tettek szert. Hangja egyre csengőbb, bátrabb, költőibb lett. Az ifjúság ^elis- merése: az új élet tavaszi zengése szólalt meg messzihangző szóban, amikor így Ír:

I. rész

Dallal megyünk a tavasz felé piros kendőnk lobogva játszik már bontja fűz ezüst selymét s a kökörcsin is kivirágzik.

Szivünk fürge ütemre dobban, mint kék tengerek habverése és egyre szebben boldogabban borul fölénk a drága béke.

Dénes Györgynek az Oj Szóban napvilágot látott versei, sok sok fiatal, tehetséges, de az első lépésre magukat elszánni nem tudó fiatalnak adtak hangot. Az ő költészetének jelentősége főleg abban áll, hogy első szavaitól kezdve a pártos költészet hangján szólt és kevés kivételtől eltekintve pártos mondanivalója valóban költői formát öltött. Ezzel jó és helyes utat mutatott, szerepe van így abban, hogy utána érkező fiataljaink nagyrésze el tudta kerülni a versekben a gyermekbetegsé- det, a jelszavakat és plakátszerűséget.

Mennyi melegség, szeretet és meggyőző erő sűrűsödik például abban a versében, amellyel Gottwald elvtárstól búcsúzik:

Tovább élsz szemünk sugarában, népünk győzelmi dalában. Szívünkben hordjuk tanításod és követjük, óvjuk azt a Pártot, amely győzött és győzni fog!

Dénes verseit szereti az ifjúság, mert hangja közvetlen, modanivaJóit meleg emberi érzések fűtik. Fejlődő költő, tanul, olvas, nem elégszik meg azzal, amit tud és elért, legújabb verseiben új színek, gazdag érzésvilág bontakozik ki. Egyes alkalmi verseinek sekélyességét bátran leküzdötte, a mennyiség helyett a minőségre fekteti a fősúlyt, kevesebbet Ír, de többet mond és ez az igazi alkotó munka lényege az irodalomban.

Dénes mellett egymásután sorakoztak fel a fiatalok. Gály Olga, Ozsvald Arpád, Gyurcsó István és a legutóbbi időben jelentős írásokkal jelentkeztek Bábi Tibor, Török Elemér, Veres János. Csak azokat említettem, akiknek írásai annyira értek, hogy már a legközelebbi időben «lálló kötetekben látnak napvilágot. Azonban főleg az Oj Ifjúság hasábjain úgyszólván hetente jelennek meg új nevek, amelyek alatt Ígéretes alkotásiét szerepelnek. Az említett költők mindegyike, korban is fiatal. Annyira fiatalok, hogy alig ismerik a múltat, és ezért jelentkezésük pillanatától fogva napjaink jelene felé fordulnak. Lassan egy évtizede lesz annak, hogy szabadok vagyunk. A múlt harcait, szenvedését és haladó hagyományait a fiatalok alig ismerik és ez az oka annak, hogy ha visszanyúlnaJt a

múltba, tollúk sokszor erőtlen, szürke. A szó szoros értelmében a terv napjainak dalosai ők, a terv levegőjében élnek, részesei a szocialista építés harcának. Ez tükröződik tehát költészetükben. Mint ahogyan ezt Gály Olg« ki is fejezi egyik versében:

Szabad ország földjéből nőttek s naponta lesik féltő gonddal minden magját..,

Másutt Gály Olgánál ezt olvassuk:

A ma lendülő kerekét figyelem zúgó aggyal itt, hallom indulni a napot, munkástestvérek hangjait.

Érzem, amint kúszik felém, egy lelkesítő forró vágy, részévé lenni a keréknek, segíteni feljebb, tovább.

Ez fiatal költőink mindegyikének hitvallása. Segíteni, feljebb, tovább. És itt álljunk meg egy pillanatra! Mondjuk csak meg a szemükbe, helyes úton járnak! Mi más ez, mint a Gorkiji forradalmi út lényege, a szocializmus építésének realizmusa, amelyet Veres Péter klasszikus tömörséggel igy fogalmazott meg: „úgy Imi, ahogyan a tegnap a mába megyen.” Igen a mi fiataljaink büszkeségeink, úgy Írnak a máról, ahogyan az a holnapba megy, és a holnaputánba, segítik a mát, a holnap felé. Nagy nevelő erő van ebben. Segíteni feljebb, tovább... Ez a cél, ez a szándék, ezért haladó, pártos, művészi------- De... Segíteni feljebb, tovább,.., — annyit is jelent, hogy meglátni azt, ami a mában hiányosság, hiba, rossz. És ez«i a téren fiatal költőink még keveset tettek,