Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-28 / 82. szám

ÚJ IFJÚSÁG A CslS* SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGAINAK LäPJA Bratislava, 1953. november 25. Ar» SO fillér. II. évfolyam 82. szám „Tanulni az életből, tapasztalatokból, könyvekből, kísérletekből, győzelmekből és vereségekből. Tanulni a gyárban, a földeken, a műhelyben, a bányában az utcán, otthon és az iskolában — tanulni mindenütt”. Klement Gottwald A boldog ifjúság dala és kacagása zengjen hazánkban Fiatalság ... Mennyi minden, mennyi szépség rejtőzik e szó mögött. Fiatalság! Egyszerű, na­ponta százszor is kiejtett szó — sok tarka, színes, örömteljes kép merül fel képzeletünkben. Fiatal­ság, rajongó ifjúság! Perzselő he­gyeket megmozgató vágyat jelent, alagutakat építeni, vonatot vezet­ni, szép műveket alkotni. Fiatalság, évek, amikor türelmetlenül meg­ismerkedünk az élet titkaival, rej­telmeivel és mindazzal, amivel az élet minket megáján iékoz. Fia­talság — a hű barátságok, a bá­tortalan első szerelmi vallomás ide­je. Fiatalság, te nap, erő és vágy! Csak egyszer vagyunk fiatalok. A fiatalság talán mindenKi éle­tében a legboldogabb időszak. Már a gyermekévekben, később edig a kamasz- és a bakfisévekben ala­kul ki az ember jelleme. A mi rendszerünkben, amelyben nem létezik kizsákmányolás, megaláz­tatás, a mi népi demokratikus rendszerünkben becsületes, szor­galmas és egészséges embereket nevelünk. Milyen nagv felelős, o hárul a Csehszlovákiai Ifjúság' Szövetségre a fiatal nemzedék nevelésével kapcsolatosain milyen nagy fele­lősséget kell éreznie a fiatalok mindenegyes hétköznapjával szem­ben is. , Nincs semmi oka és semmi sem áll utunkban, hogy fiatalságunk élete ne legyen egyre vidámabb és örömteljesebb. .Azt daloljuk, hogy a fiataloké a-, világ. A mi világunk nagyon érdekes, sokoldalú és gyö­nyörű. Azért vagyunk CsISz-ta- gok, azért vagyunk fiatalok, hogy még szebbé tegyük az életet, hogy hősi tettekkel emeljük, hogy a mi fiatalos nótáinkkal megénekeljük, hogy vidámabbá tegyük és a mi szívből jövő kacagásunkká váljék. A mi CsISz-szervezetünk és a CsISz-gyűléseink olyan igazi, őszin­te, brldog kollektíva legyen, hogy magához vonzza az egész ifjúsá­got. Hadd tanuljunk a CsISz-ben, de egyben szórakozzunk is. Minden fiatal úgy érezze magát a szerve­zetben, min+ha csak otthon lenne. Jussunk el odáig, hogy a tevé­kenység. melyet a CsISz keretein belül kifejtünk, szerves lényünkké váljon és teljesein nélkülözhetetlen legyen számunkra. Keressük csak fel az üz^mi klubhelyiségeket. Lelkesedjünk és tanuljunk az érdekfeszítő haladó­szellemű könyvek hőseiből. Az if- ,]úsági együtt -einknél zenditsünk rá harcos népünk már feledésbe merülő dallamaira és a mi boldog jelenünkben ápoljuk is merítsünk népünk felmérhetetlen .<in..ses- lárából. A zenei, színházi és tánc- együttes^ink körében hadd terem­jenek űj tehetségek, akik gazda­gítják kultó .lkat. Hadd segítsék okét fl t (^asztalt művészek. Szavaljunk verseket, lelkesítő, harcos verseket Petőt lől és Jó­zsef Attilától, Hviezdoslavtól és Majakovszkijtól és a Scsipacsev halk melódiáiból tanuljunk meg élni, dolgozni és szeretni. A mai fiatal nemzedék legyen egészségtől duzzadó, bátor, elszánt és kemény Tömegestől keressük fel a ját­szótereket és tornatereket. A me­zőgazdaság; fiatalság számára ren­dezzünk siversenyeket, nyáron pe­dig kerékpárversenyeket, vagy- pedig szövetkezeti lovakon lóver­senyeket. Állandóan több alkalmat nyújtsunk a fiataloknak, hogy véd­erői és sporttevékenységet fejtse­nek ki. Mélyítsük ki a hazafias nevelést azáltal, hogy ismertessük meg a fiatalokat, hazánk '-imeríthetetlen természeti szépségeivel és emlé­keivel. A CsISz tevékenységéhez tartozzanak a kiránduások és a CsISz kollektív közös üdültetése. A munkahelyek, ahol az ifjúság dolgozik, hadd visszhango%anak a fiatalok hangos énekétől, hadd meneteljenek előre határozottan és lelkesedéssel. A fiatalság hadd mu­tassa meg a kommunista pártnak, hogy nem hiába helyezi bizalmát az ifjúságba. Ezért minden fiatalt úgy irányítsunk, hogy vágyjon megismerni az újat és a tökélete­set. A CsISz feladata, hogy síkra szálljon azért, hogy minden fiatal­nak e.'.kalrr.a legyen kellőképpen felhasználni képességeit. Ahhoz, hogy a CsISz az egész if­júság számára vonzó legyen és va­lóban a I atalság vezére és legjobb barátja legyen, sok áldozatos, kö­rültekintő munkára van szükség. A szocializmus építése művelt, te­hetséges és fáradhatatlan dolgo­zókat kíván. Erre a feladatra nap- ról-napra mindnyájunknak fel kell készülni. Az olyan ifjúsági szerve­zetnek, amely nem értékel' kellő­képpen az ifjúság érdeklődését, soha sem lesz sikere. A fiatal fiúk és leányok lelke nagyon érzékeny. Mi CsISz-tagok és főleg funkcio­náriusok kell, hogy együtt halad­junk vei k a munkában és a pi­henésükben is, magánéletükben, mert ott is gyakran szükségük van elvtársi segítségünkre. A kommunisták a ni^lkülözés és a legnagyobb harcok idején sem veszítették el optimizmusukat, nem vesztették el életkedvüket. Még a kapitalizmus legsötétebb korszakában, amikor teljes m ki akarták fosztani az embeit úgy testileg, mint lelkileg, a kommu­nisták mégis igyekeztek az életet örömteljessé tenni. A kommunisták soraiban olyan lelkes és vígkedélyű emberek vol­tak, mk-i Fucsík, Hasek, Nálepka, Schönhc"z Zoltán. Miért ne éljünk bátrabban, sza­badabban, vígabban, amikor ma annyi örömünk telhet e sok Tért eredményben. A fiatalság fogalma alatt értsük; a ragyogó, mosolygó arcot, bátor jellemet, az egészsé, ges örömtől repeső életet e csodás országban gyönyörű jövővel. örvendezzünk és bátran előre, hiszen; „A kommunizmus a világ ifjúsága!" Jelentés a CsISz SzKB V. plenáris üléséről 1953 november 21-én és 22-én tartották meg Bratislavában a CsISz Sziovákiai Központi Bizott­ságának V. plenáris ülését, ame­lyen a CsISz Központi Bizottság XI. plenáris ülésének jelentős ha­tározata alapján megtárgyalták az Ifjúsági Szövetség munkájának fontos kérdéseit Szlovákiában. A CsISz szlovákiai tevékenysé­géről é““ a CsISz Központi Bizott­ság XI. plénuma eredm'nyelnek biztosításáról a CsISz SzKB glső titkára, Milan Rázus mondott be­szédet. Az ülésen résztvett Au­gustin Michalička elvtárs, az SzlKP KB titkára. Miloslav Vecker elv­társ, a CsISz KB első titkára, és Vladimir Meisner elvtárs, a CsISz KB titkára. A CsISz Szlovákiai Központi Bi­zottsága megerősítette, hogy áz Ifjúsági Sz"vétség munkájáról szó­ló kritika, — amelyet a CsISz KB XI. plenáris ülésén hangoztattak, — teljes mértékben a szlovákiai CsISz munkájára is vonatkozik. A Szlovákiai Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy ha a szlovákiai If­júsági Szövetség az egész ifjúság­ra befolyást akar gyakorolni és meg akarja javítani munkáját, ak­kor fel kell élénkítenie az összes alapszervezetek tevékenységét, mindent el kell követni annak ér­dekében, hogy a CsISz gyűlések változatosak, vonzók és érdekesek legyenek, továbbá a szelFvezetek- ben az " szes tagok és funkcioná­riusok alkotó kezdeményezésével teli örömteljes légkört kell terem­tenie. Olyan légkört, amelyben ér­vényre jutnak az olyan akcióra serkentő indítványok százai, amely akciókat az Ifjúsági Szövetségnek kell megszerveznie, hogy megsze­rezze soraiba az 'júság nagy ré­szét, hogy az egész ifjúság számá­ra boldog élet- és munkakörül­ményt teremtsen, s így fokozot­tabb igyekezetre buzdíts'' r szos cializ .1US építéséné’ Szltvákiában az Ifjúsági Szövetségben mindunta­lan 'gondoskodni kell az új tagok felvételéről, a széles aktív segít­ségével be kell biztosítani a CsISz felső szerveinek és az alapszerve­zetek kapcsolatának megszilárdí­tását, ‘^ovábbá nagyobb gondot kell fordítani a politikai nevelésre és a többi t^megszervezetekkel való kapcsolatok kiszélesítésére, s az if­júság közötti széles kultúr- és sportmunkára. A CsISz s ováklal Központi Bi­zottsága, melynek ülése a tárgyi­lagos kritika légkörében folyt le, kijelentettj, hogy meg van győ­ződve arrő', hogy a sz'ovák ifjú­ság, az ukrajnai és magyar ifjú­sággal együtt, a cs h ifjúsággal egyetemben, hűen telj'siti a CsISz KB XI. plenáris ülérén kitűzött határozatokat, amelyek világosan megmutatják az előrevezető utat. Sz'ovákiában már több mint 150 üzem teijesítette az ötéves tervet November 21-ig Szlovákia kerületeiben már 155 üzem teljesitgtte az ötéves tervet. Köztük több mint 40 üzem nemzetgazdaságunk kulcságazataiba tartozik. A bratislavai kerületben már 44 üzem teljesítette az ötéves tervet. A zsolnai kerületben 30 üzem teljesítette az ötéves tervet, köztük a vágbesztercei Klement Gottwald- üzem, az Árvái Duzzasztógát, a zsolnai Vágmenti Cellulóze- üzemek, a ladcei Vágmenti Villanyüzemek, a zsolnai fém­kohó, a rybárpolei V. I. Lenin Gyapotüzemek, a zsolnai Slovena, a púchovi Makita és mások. A besztercebányai kerületben 35 üzem teljesítette az ötéves tervet, főleg a kohóipar és ércbányák szakaszán. A kassai kerületben mostanáig 14 üzem teljesítette az ötéves tervet, köztük a jolsvai és kassai magnezitbányák és kohók, a gömöri vasércbányák, a sviti Chemosvit és mások. A nyitrai ke­rületben 25 üzem teljesítette az ötéves tervet. Az eper- ,jesi kerületben 11 üzem teljesítette az ötéves tervet. Tapasztalt mesterek segítenek a fiataloknak legyöznf a kezdeti nehézségeket. A képen: az I. osztály növendékei megismerkednek az új orsóval. Hasztalan keresné valaki e térképen Gorlovka városát. Ilyennevű város a •forradalom előtt nem létezett. .A mai Gorlovka akkoriban égy primitív bánya volt, piszkos kunyhók vették körül és mellette egy kis gyár működött, amely belga kapitalisták tulajdonát képezte Az üzem kézipumpákat javított a szén­bányák részére. Ezen a vidéken ebben az időben 15 ezer lélek lakott, a bá­nyászok és családjaik. * Érdekes irat került a kezembe, a második Orosz Orvoskongresszus anya­ga, még az első világháború előtti időből. Ott szó van a Gorlovka község­ben lefolyt vizsgálatról; összesen 1638 lakást vizsgáltak meg A kővel, vagy téglával falazott házak száma 365, ami 23.20/o és a többi 770/o agyagkunyhókból áll. Ami a padlót és mennyezetet illeti, az 1638 lakásból 1109 van agyegpadlóval, 539 mennye­zet nélkül és 398 kunyhónak agvagból van a teteje. Ilyen volt Gorlovka helyzete a Nagv Októberi Szocialista Forradalom előtt. Ma ezen a helyen nagy szocialista vá­ros épült, amely az egész ország je­lentős ipari központja. Eltűntek a kis nyomorúságos bányák, amelyek olya­nok voltak, mint az egérlyukak. Ezek­ben a bányákban a bányászok 12—14 órát dolgoztak naponta, pedig akkori­ban nehéz fizikai munkát jelentett a bányamunka. Ma egy tökéletes föld­alatti gyárat láthatunk, ahol az összes munkafolyamatot gépesítették. A régi gyárat, amelyet a kapitalisták tartot­tak fenn, átépítették és kiszélesítet­ték. Az üzem jelenleg nagy teljesít­ményű „Donbasz" bányakombájnokat készít. Az alacsony kunyhók helyén sokemeletes lakóházak emelkednek, amelyekhez széles aszfaltozott utcák vezetnek. Nagy üzletek nyíltak, a vá­ros utcái és terei 70 ezer négyzetmé­ternyi területet foglalnak el. amely fűvel van fedve és virágok díszítik. Gor’ovka valóságos szocialista város sá alakult át. A szov.let kormány nagyszabású intézkedései következté ben az építés és a dolgozók életszln vonala hatalmas Iramban emelkedik. A A bányászok városa A. JARMAL városi tanács elnöke Usev elvtárs így beszél a városról: — A második ötéves terv két éve alatt csupán a lakóházak, szociális és kulturális intézmények építésére több mint 260 millió rubelt fordítottak. Számos új lakóházat építettek, egy kultúrházet a vegyészeti gyár mun­kásai részére, továbbá a V. I. Lenin- bánya és Nikitovka 4-es és 5-ös szá­mú bánya dolgozói részére. A városban 70 iskola működik, egy bányásztanuló­iskola, amelyben kvalifikált munkaerő­ket nevelnek a bányászipar részére, 40 klub és kultúrház, 178 könyvtár, 22 kórház, 92 egészségügyi központ, és 24 gyermekbölcsöde áll a dolgozók rendelkezésére. Az egész városban állandóan folyik az építkezés, emelődarukat látni, ame­lyek téglákat és építőanyagokat hor­danak. Számos lakóház, 3 klub, 10 is­kola, 9 kórház és poliklinika, sok üzlet és vendéglő, éppen épülőfélben van. Ebben az évben 45 ezgr négyzetméter lakóhelyiséget adnak át a dolgozóknak. Ez a háromszorosát teszi ki .annak, mint a forradalom előtt egész Gorlov- kában volt. Az építkezéseken a bányászvárosban új emberek nőttek fel. Me.sszi ország­ban híresek az itteni legjobb ácsok, kőművesek, betonozók és vakolók. Hí­res a vakolóbrigád, amelynek vezetője Hja ChrapxMi és amely a „Sachtor" kultúrház, a „Komszomolec” mozi, és számos lakóház építkezésén dolgozott, és, az^ építőmunkások szocialista ver­senyénél mindig vezet. A város fő építésze. Seremet elvtárs megmutatta nekünk Gorlovka. újjáépí­tésének tervét. — A városnak egységes építési terve van, — mondja Seremet. Ez a terv a lakosság tökéletes kényelmének bizto­sítását tart.ja szem előtt. A város min­den negyedének saját klubja, mozija, üzletei vannak és nagy iramban foly­nak a munkák a gáz és központi fűtés bevezetésén. Nagy figyelmet szente­lünk a városi közlekedés kiszélesítésé­nek. ezért megkezdtük az Odessza és az Októberi Forradalom utcában az új villamosvasút vonalának építését. A bányászváros változatos és moz­galmas életet él. Korán reggel, amikor a szirénák hangja munkába hívja a dolgozókat, a széles aszfaltozott utcák megtelnek autókkal, motorbiciklikkel és kerékpárokkal. A dolgozók így men- nej< a munkába. Gorlovkában több, mint 500 munkásnak van személy­autója. Valamivel később az utcákon meg­jelennek a háziasszonyok: a Kolhoz­piacra és az üzletek felé tartanak. Á váropnek kiépített széles kereskedelmi hálózata van. Háromszázötven üzlet áll a háziasszonyok rendelkezésére, ezek állandóan zsúfoltak, úgy áruval, mint vevőkkel. Meglátogattuk a 68-as számú üzle­tet, ahol ipari cikkeket árulnak. Ennek az üzletnek napi forgalma 300 ezer rubelt tesz ki. Ezen a napon többek között 22 nikkelágyat, 10 tükrösszek­rényt, 90 karórát és sok más árut ad­tak el. Hja Arabedzsl bányász a „Nikitovka” bányából egy motorkerékpárt vett ma­gának és fia részére pedig egy bicik­lit. Grigorij Lazarenko bányász öltönyt és karórái vásárolt. Az üzletek hatalmas áruforgalma a bányászok emelkedő életszínvonalát mutatja. Azok az üzletek, amelyek a „Gorlovszkugol” trösztöt látják el áru­val, a múlt évben 43 millió rubellel többet forgalmaztak, mint 1951-ben. Az idén a hatodik árleszállítás után 100/g-kaI növekedett az áruforgalom. A bányászok és családtagjaik szabad idejüket vidáman és kultúrszórakozá- sok közepette töltik el. Laténként klubokat, kultúrházakat, mozikat, könyvtárakat látogatnak. A színházak és koncertek nagyon látogatottak. Sza­mos mükedvelőcsoport és irodalmi kör tagja, amelyeket Pavel Beszposcsad- nyij ismert költő vezet, eredetileg bá­nyász volt. Napról-napre szebb és szebb Gorlov­ka. *A eldugott ismeretlen vániska. mely ma a Donyec-medencéjének .je­lentős ipari és kulturális központját jelenti.

Next

/
Thumbnails
Contents