Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-25 / 81. szám

ií- ' snrp-TfTír'— Ol IFJOSAG i95;t ii'iV'Ilii) Hire k a Szovjetunióból Boldog öregkor, — A Sztavropol-vidéki Andere- jev kolhoz legidősebb házaspárja £szak-Kauká- zusban üdül. Tiskin 144 éves, Pelagéja, a fele­sége most töltötte be 95-ik életévét. A SZOVJETUNIÓBAN MEGGYORSÍTOTTAK az újabb filmműtermek építését. Így technikailag is lehetővé válik a szovjet film további fejlődé- Moszkvában e Lenin hegyen közel az egye­tem' épületéhez hatalmas filmgyártó kombinát épül. Ezek a műtermek és az adminisztrációs mű­termek évente negyven egész estét betöltő szí­nes film elkészítését biztosítják. A leningrádi stúdió felépítésével, jelentős mértékben nő annak teljesítőképessége. További műtermek épülnek Tbilisziben, Minszkben, Bakuban, Rigá­ban és Sztalinabadban. A SZOVJETUNIÓBAN AZ 1952-ik ÉVBEN 851 millió könyvet adtak ki. Ez évben egy milliárd- ra emelkedik ez a szám. Ezek a számok beszé­desen bizonyítják a szovjet ember kultúrigényeí- nek rohamos növekedését. HARKOVBAN, A TRAKTORGYÄRI kerület egyik textiláruházában az asszonyok e megvá­sárolt ruhaanyagot a legújabb divatlapok és mo­dellek alapján mindjárt ki is szabhatják. Külön terem, kényelmes szabóasztalok állnak díjtalanul a rendelkezésükre, és még segítség is: szabász- nők adnak tanácsot a bonyolult rajzű modellek­hez. HÄZTARTÄSI VILLANYSZEKRÉNYEK is ké­szülnek ,a moszkvai Sztálin-autőgyárban. A „ZÍSZ-Moszkva” márkájú hűtőszekrénynek előbb a pekingi és a bécsi iperi kiállításon, legutóbb pedig a lipcsei vásáron volt nagy nemzetközi sikere. A nyár folyamán a forró éghajlatú déli vidékeken is kitünően bevált az új modell. Két­évi gyári jótállással árusítják,^ de a gyár arra törekszik, hogy további tökéletesítéssel és újí­tások révén a jótállási időt 10 évre emelhesse Az egyre növekvő szükséglet miett Maromban és Leningrádban épül új villanyhűtőszekrény gyár, a szaratovi gyárat pedig kibővítik, mi ■■ ....... I ....................................... I II ifa— November 17-én a pakisztáni Demokratikus Diákszövetség évi értekezletén határozatot hoztak, amely „aggodalmat fejez ki az­zal a sajtójelentéssel kapcsolat­ban, hogy Pakisztán katonai szö­vetségre lép Amerikával”. „A szóban forgó katonai egyezmény aláírása — hangzik a határozat — szuverenitásunk és független­ségünk gyors megsemmisítéséhez vezet. Szuverenitásunk és füg­getlenségünk kivívása érdekében Pakisztán népe és ifjúsága fel­mérhetetlen és felejthetetlen ál­dozatokat hozott. A Német Demokratikus Köz­társaság hatóságai a Gehlen-fé- le nyugat-német kémszervezet­hez tartozó kártevő bandát lep­leztek le. A volt náci tábornok vezetése alatt álló kémszerve­zet tagjai fel akartak robbantani egy 'tengerjáró gőzhajót, amely jelenleg javítás céljából a ros­tocki hajógyárban vesztegel. Amerikai katonai támaszpon­tok létesítéséről megegyezés jött létre Líbia és az Egyesült Ál­lamok kormánya között. A tá­maszpontokért cserébe az Egye­sült Államok „pénzügyi segítsé­get nyújt Líbiának. — jelenti a TASZ^Z. Dulles hétfőn este fogadta Mehtát, India washingtoni nagy­követét. Az indiai nagykövet az­zal kapcsolatban kereste fel Dul­lest, hogy az Egyesült Államok támaszpontokat akar létesíteni Pakisztánban. Mehta szerint ez a terv „nagy nyugtrlanságot keltett hivatalos indiai körök­ben” — jelenti az AFP. Helyreigazítás Lapunk 79. számában „Nevel- I jUk az egész Ifjúságunkat a szo­cializmus szellenlében.” alcím u- tán a II. bekezdésbe értelmi hi­ba került. A szöveg helyesen így hangzik: „Tehát a mi politikai oktatási évünkben nem vett részt az e- gesz tagság. Nem történt sem­minemű kí.sérlet arra nézve, hogy a szervezetlen ifjúság is bekapcsolódjék a politikai okta­tási évbe.” Az elmúlt hét eseményeinek előterében Molotov elvtárs nyi­latkozata áll, melyet a szovjet sajtó képviselői és a Moszkvá­ban tartózkodó külföldi tudósí­tók előtt tett. Melyek azok a körülmények, amelyek különösen jelentőssé teszik Molotov elvtárs nyilatko­zatát. Hosszú idők óta a nemzetközi kérdések előterében a nemzetkö­zi tárgyalások, a nagyahatalmak közötti tárgyalások kérdése áll, mégpedig tárgyalások útján megoldani azokat a nézeteltéré­seket, amelyek a feszültséget e- lőidézik. Ezt az álláspontot kép­viseli és ennek a gyakorlati meg­valósításáért harcol évek óta a Szovjetunió. Több mint hat éve hirdeti a nemzetközi biztonság olyan elsőrendű kérdéseinek tár­gyalások útján történő alapve­tő rendezését, mint a fegyver­zetek csökkentése, vagy a pusz­tító fegyverek betiltása. Két é- ve javaslatok egész sorát tette a Szovjetunió a német kérdés békés megoldá.sára, hogy csak azokat a kérdéseket említsük, a- melyek egyre erősebb visszhan­got váltottak ki a dolgozó tö­megekben és egyre erősebbé vált a követelés, amely elöl nem le­hetett kitérni: tárgyalások útján megoldani a nemzetközi feszült­séget előidéző kérdéseket. A Szovjetunió harca, a töme­gek egyre erősödő állásfoglalása következtében jelentkeztek is komoly eredmények. A koreai fegyverszüneti tárgyalások az amerikai imper'alisták és Li Szin Man m'nden eszeveszett próbál­kozása ellenére sikerrel jártak Bebizonyosodott, hogy a tárgya­lások útja járható út. Oj re­ménység született, amelyct,alig- hogy szétárndt a világon — el­sősorban sz Egyesült Államok kormánykörei igyekeztek el ta­posni a koreai kérdéssel kapcso­latos tárgyalások folytatása so­rán. A tömegekben a koreai íeuv- vcrszünet megkötése megszifa’'- dította a tárgvalások sikeres le­hetőségébe vetett hitet, a nem­zetközi diplomáciában azonban folyatódik a harc a tárgyaláso­kért. I Ennek a harcnak a során a szovjet kormány november 3-án , újabb jegyzékkel fordult Anglia, az Egyesült .Államok és Francia- ország kormányaihoz, amelyben javasolja, hogy a fenti államok a Szovjetunió és a népi Kína külügyminisztereinek a részvé­telével „megvizsgálják a nemzet­közi feszültség enyhítését célzó intézkedéseket” és másodszor a négy nagyhatalom külügyminisz­terei „megtárgyalják a német kérdést és Európa biztonsága fenntartásának ezzel kapcsolatos kérdéseit.” A javaslat világos volt, kéz­zelfogható. Az imperialist pro­paganda mégis úgy igyekezett beállítani ezt a jegyzéket, hogy ezzel a jegyzékkel a Szovjetunió a tárgyalások előtt betette az ajtót. Erre az újabb hazugság­hadjáratra ad csattanós, határo­zott feleletet Molotov eivtárs nyilatkozata, am'kor azt mond­ja, „az a véleményünk, hogy az értekezletet meg kell tartani ab­ból a célból, hogy lépést tegyünk, előre a béke és biztonság meg­szilárdítására.” A nyugati módszerekre jellem­ző az a körülmény is, hogy de­cember elején Eisenhower, Chur­chill és Lanel a Bermudákon tanácskozásokra ülnek össze. Ez kétséget kizáróan többek között azt célozza, hogy esetleges ké­sőbbi, négyhatalmi tárgyalások­ra a Szovjetunióval szemben egy­séges álláspontot készítsenek elő Jellemző az is, hogy a nyugati hatalmak a négyhatalmi értekez­let napirendjét előre meg akar­ják határozni, egy bizonyos kér­dés megtárgyalására akarják kor­látozni ugyanakkor a bermudai értekezleten meg akarnak vitat­ni minden, a nemzetközi hely­zettel kapcsolatos problémát. Molotov elvtárs nyilatkozatá­nak jelentősége tehát abban áll, hogy újból kifejezé.sre juttatja, minden ellenkező imperialista propaganda ellenére, a Szovjet­unió tárgyalási szándékát s u- 'gyanakkor rámutat az imperia­lista államok kormányköreinek a tárgvalások megakadályozását célzó módszereire. (szak) Meghalt B.Voda Pexa elvtárs a CsKP KB titkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága mély fájdalommal közli, hogy 1953. november 14-én hosszas, súlyos betegség után elhunyt Bedrich Voda-Pexa elvtárs, a CsKP KB titkára. Bedrich Voda-Pexa elvtárs Ifjúságától kezdve tevékenyen résztvett a forradalmi munkásmozga­lomban. Týništé nad Orlicín 15 éves korában belépett a Komszomolba, 5 évvel később, 1928- ban Cseh.szlovákia Kommunista Pártjának lett a tagja. Résítvett abban a küzdelemben is, ame­lyet Jilek és BoIen opportunista irányzata ellen folytattak és sikraszállt a párt bolsevizálásának gottwaldi irányvonaláért. A párt történelmi je­lentőségű V. kongresszusán beválasztották Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságába. Bedrich Voda-Pexa elvtárs kiváló kommunista újságíró volt. Dolgozott a „Naše listy”, a nim- bueki „Voľnosť’ a plzeni „Pravda”, a moravská Ostrava! „Délnick.ý deník” a hrnói „Rovnosť’ a p'zeni „Škodovák” és egyéb lapok szerkesztősé­gében. A párt Központi Bizottságának megbízá­sából 1932-ben Moszkvába távozik, hogy tanul­mányokat végezzen a Lenin iskolán. Az iskola elvégzése után, mint a moszkvai és kujbisevi csehszlovák rádió főszerkesztője 1945-ig a Szov­jetunióban működött, 1943. óta a Mo.szkvában megjelenő „Československé listy” című lapnak volt a szerkesztője. A Szovjetunióból való visszaérkezése után megbízták a CsKP KB sajtóosztályának vezeté­sével. Később a kommunista és munkáspártok Tájékoztató Irodája lapjának, „A Tartós Békéért, Népi demokráciáért” című lap szerkesztötaná- csának lett a tagja. 1952-ben kinevezték a CsKP Központi Bizottságának titkárává, a párt orszá­gos konferenciája pedig a CsKP KB póttagjává választotta. Bedrich Voda-Pexa elvtárs személyében fárad­hatatlan, áldozatkész, harcos kommunista távo­zik tőlünk, aki élete utolsó percé’g híven szol­gálta a munkásosztály ügyét. Udv emlékének! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1^ a neked válaszolok J. Vaníková elvtársnő az AŠ melletti Hranicáról, arre kérdésre, mi­kor volt elsöízben köztársasági elnökünk Moszk • vében, neked pedig M. Kŕížek elvtárs Prágából arra a kérdésre, mikor találkoztak először Gott- wald köztársasági elnökünk és az egész világ dolgozóinak vezére, Sztálm. Ez tulajdonképpen egy összefüggő és számunkra nagyon jelentős történet. Klement Gottwald elsöízben 1928. júliusában ment Moszkvába, a Kommunista Internacionálé VI. kongresszLKára. Jól emlékszik első útjára, a forró nyári Moszkvára, a Bjelorusz állomástól a Tverskij utcán át az Ochotnij rjadon levő ho­telbe vezető útjáról a Kreml közelében. De ha ma mennél Moszkvába Vaníková elvtársnö. ne­hezen győződhetnél meg Gottwald elvtárs eme első útjáról. A Tverskij-utca nem létezik már, ez ma Gorkij-űt, amely legalább kétszer olyan széles, mim a régi utca. eltűntek az utcát sze­gélyező apró házikók, helyükön órást paloták, lakóházak állnak, nincs már meg az a hotel, amelynek teraszáról Gottwald elvtárs csillaglé- nyes éjtszakákon az elc.sendesült Kremlt nézte, mert helyén a minisztertanács nagy épülete áll. A hatalmas Moszkva szállodának átadták helyü­ket a házacskák, a kis üzletek az Ochotnij-rjad másik oldalán. Csak az emlékezetes Szakszer­vezeti Székház épülete, a gyönyörű • „Oszlop­e.sarnokkal” .amelyben a Kommunista Internecio- nálé Kongresszusát tartották — áll az Ochotnij- rjadon ma is és továbbra is politikai és kultúr- ésszejövetelek céljaira szolgál. Moszkva, az első szocialista állam fővárosa rnélv benyomást tett Gottwald elvtársra. Vá­gyódva szívta magába az új, viharoson fejlődő - • zocialista élet friss levegőjét. Bizony akkor még kevés,sé ismerte Moszkvát, mert egész ott- tartózkodása alatt lefoglalta a kongresszus mun­kája Ugyan.akkor különleges, csehszlovák kér- de.sekkel foglalkozó bizottság is ülésezett Moszk­vában. A sz»zjet elvtársak és más országok iorimuínista harcosai segítettek a Csehszlová­kia Kommunista Pártjának kiutat találni a vál­ságból. amelybe a Pártot Jilek. Bolen és más renegátok áruló politikája rántotta A Komintern munkatársai már ott Igazat adtak Gottwald elv­társnak és a CsKP bolsevik szárnyának. Jilekkel és Bolennal szemben, akik akkoriban még kom­munistáknak tüntették fel magukat, később azon­Frantisek Necásek: Első találkozás Mo«izkvával és Sztálinnal Részlet František Nefásek: levelek Gottwald elvtársról című müvéből. Fenti részletek a kö­tetben a harmadik levél. ben, a munkásosztály árulóinak mutatkoztak. Alighogy a Komintern ülése végétért, a mosz>c- vai benyomá,soktól megerősödött és fellelkesí- tett Gottwald elvtárs siet haza, mert be kellett fejeznie az opportunisták és a renegátok elleni harcot. Ez Csehszlovákia Kommunista Pártjának dicső V. kongresszusán, 1929. februárjában meg is történt. A kongresszus után hamarosan. — azon év áprilisában — Gottwald eivtárs néhány ngpre újra Moszkvába megy, hogy a Komintern- ben dolgozó elvtársakkal ismertesse az V. kon­gresszus eredményeit és tanácskozzék velük a párt továbbhaledá.sáról A Kommunista Internacionálé VI. kongresszu­sán látta meg először köztársasági elnökünk Sztálin elvtársat, aki a kongresszus elnnk.ségében foglalt helyet. Személyesen persze még nem is­merkedett meg vele. De már régen hű.séges ta­nítványa volt, — hiszen a lenini-sztálini irányelv volt az, amelyet kiharcolt a Csehszlovákia Kom­munista Pártjában és a bolsevik szárny győzel­me az V. kongresszuson, éppen ezen lenini-sztá­lini alapelvek győzelmét jelentette. Az élesszemű Sztálin már akkor tudott Gottwald elvtársról. 1929. áprilisában, ugyanazon hónapban, amikor Gottwald elvtárs másodízben tartózkodik Moszk­vában. ülésezik a Kremlben az SzK(b)P Közpon­ti BizotLsága, ahol Sztálin elvtárs beszél a Ko­mintern és a .CsKP néhány fontos kérdéséről. Mivel holló a hollónak nem vájja ki a szemét, az SzK(h)P-ben megbújt árulók Bucharinnal az élükön, védték a .CsKP-ban és a Német Kommu­nista Pártban rejtőzködő árulókat. Sztálin per­sze félreérthetetlenül Cmttwald eivtárs és a CsKP V. kongresszusán megválasztott új Központi Bi­zottság oldalára állt: azok oldalára, akik a Kom­munista Pártok opportunista, békülékenv és ká- ^os elemei ellen ha’rcoltak. Ezt mondta akkor- Bucharin azt hiszi, hogy amikor a Kommunista Internacionálé szekcióiban harcot folytatunk a jobboldali elhajlás és as Irányában tanúsított békülékenvség ellen, amikor a német és a cseh­szlovák kommunista pártot megtisztítjuk a szo­ciáldemokrata elemektől és hagyományoktól, a- mikor a Rrandlereket és Thalhelmereket kizár­juk a kommiinista pártókból, akkor ezzel „bom­lasztjuk”, „tönkrete.sszük" a Kommunista 'nter- nacionálét. Mi viszont azt hisszük, hogy amikor ilyen politikát folytatunk, a jobboldali elhajlás és az irányában tanúsított békülékenység elleni harc kérdését kiélezzük, akkor a Kommunista Intemacionálét erösbitjük, az opportunistáktól megtisztítjuk, szekcióit bolsevizáljuk és a kom­munista pártoknak segítünk, hogy e munkásosz­tályt a közeledő forradalmi összecsapásokra elő­készíthessük. f I gyanakkor, mondotta Sztálin elvtárs, hogy ez a „politika” segíti a kommunista mozgalom igaz. vezetőinek kiválogatását, akik képesek a munkásosztályt a kapitalizmus meg­döntésére harcba vinni. Hogy a bölcs Sztálin Gottwald elvtánsban ilyen új vezetőt látott, arra ugyanazon év decembe­réből van még bizonyítékunk. Mikor december 21-ét Klement Gottwald elmondta első dicső parlamenti beszédét, Sztálin személyesen hívta fel ■’ SzK(b)P központi lapja, a Pravda szerkesz­tőségének figyelmét, hogy közölje az egész be­szédet, mint ragyogó példát a proletárvezető fellépésére a polgári parlamentben És nemsokára jTiegjelenik a beszéd orosz fordításban külön fü­zetben is, amelynek bevezetése így szól: „Gott­wald elvtárs beszéde ragyogó példája a parla­menti tribün bolsevik felhasználásának és mu­tatja. hogy a párt megtisztítása az opportunista elemektől, biztosította a bolsevik taktika alkal­mazását a parlamentben”. Ilyen volt tehát Gottwald elvtárs első moszk­vai tartózkodása és ilyen volt a nagy tanító első, ha nem is közvetlen találkozása a nagy ta­nítvánnyal, Később bizony sokszor tartózktxlott Gottwald elvtárs Moszkvában, később órák hosz- szat is beszélgetett Sztálinnal a csehszlovák nép nemzeti szabadságáért és a kapitalizmus meg­döntéséért folyó harcról. Ismerünk néhány ilyen történelmi jelentőségű találkozást. 1938-ban hosz- szas megbeszélés után Sztálin meghizza Klement Cottwaldot. hogy tolmácsolja Benešnek, az akkori. köztársasági elnöknek, hogy a Szovjetunió kész minden körülmények között segíteni C„seh.szlová- kiának a hitleri Németország támadásával szem­ben. Sajnas a cseh burzsoázia, Beneššel az élen. előnybe ré.sze.sltette a kapitulációt. 1944. ue- cemberében Gottwald elvtárs hatórá.s megbeszé­lést folytat Sztálinnal Cseh.szlovákia felszabadí­tásáról és jövőjének kérdéseiről. 1947 ben Cseh­szlovákia kegyetk-nüi terméke'ňen évében Kle­ment Gottwald, mint kormányelnök tárgyal Sztá­linnal Moszkvában és később még írásbeflleg is kér gabonasegítséget, m.ely aztán a csehszlovák népet az éhségtől mentette meg. A következő évben köztársasági elnökünk Krímben Sztálin­nal tölti szabadságát, ahol újra egy sor gazdasági kérdést tárgyal meg. 1/ oztársa.sági elnökünk Moszkvához való vi­' szunyát, gyönyörűen fejezte ki 1947-ben az „Ogonyok” című szovjet folyóiratnak írt cik­kében. Moszkva alapításának 800. éves évfordu­lója alkalmából. Ezt mondja a cikkben: „Moszk­va neve már magában is vé.gtelenül drága ne­kem, mint csehnek, mint szlávnak. mint ’egykori munkásnak, mint kommunistának. Moszkva neve nekünk cseheknek, szlovákoknak épúgy mint minden szláv nemzetnek a nagy testvéri orosz nemzetet és az egész szovjet földet jelképezi, akiknek érdemeként felszabadultunk a hitleri rabszolgaság alól és most szabadon, békében é- píthetjük hazánk boldog életét. Ugyanakkor Moszkva neve jelképezi nekünk épúgy, mint mint minden haladó és demokratikus népnek a világon, — az óriási és szüntelen erőfeszítést a szocialista haladásért, demokráciáért és a nem­zetek békés együttéléséért, amelyet a Szovjet­unió. mint szocialista állam valóra vált. Azért szeretjük mi is őszintén Moszkvát, azért nevez­zük édesanyánknak.” Nemcsak a saját viszonyát, hanem valamennyi becsületes cseh és szlovák viszonyát fejezte ki Gottwald ejvtárs a nagy Sztálin iránt, mikor 1949-ben Sztálin hetvenedik születésnapja al­kalmából mondott beszédében rámutatott, hogy Sztálin és 8 Szovjetunió nélkül nem lenne sza­badságunk. független népid^mokratikus álla­munk, nem valő.sulhatna meg rtálunk a szocializ­mus építése és hogy Sztálin és a Szovjetunió nélkül nem lenne ragyogó kilátásunk az egyre boldogabb jövőre. A beszédét így fe.jezte be: „Ezért hadd zúgjon mint a harangok, hadd legyen hallható egész Moszkváig, a dicső Kreml ősi faláig őszinte kiál­tásunk: Köszönet és szeretet önnek, nagy Sztá­lin'” I gy hát elvtársnőm, elvtársam, végül is el­* mondhatjuk' Igen. a mi legnagyobb szeren­csénk. hogy a békéért, demokráciáért és szocia­lizmusért folyó küzdelem sorsát az egész vilá­gon. a nagy Sztálin Irányítja és a szocializmus­hoz vezető úton hazánk sorsát az ő nagy és hű tanítványa, köztársasági elnökünk Klement Gott­wald intézi. Fordította; Szűcs Béla

Next

/
Thumbnails
Contents