Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-21 / 80. szám

s'

•UEq5iuruo>t BDjeq jmzS zv C

•UBq>iO3j0i{ í50}B5Ä[0j laAtaesguaiis gsjaq e 6aiu iinpj^ijzs usÄSoq sg weasaj -jdg sniuz[uniuiuo>i ® W?d Bí-Siunuiurox b ijooaBq usABoq ueqgiunjaCAozs V Z

•}ja?S?lI>(BlB-;H W?d nsndj} Cij zb Bojaq uiuaT sg aSaso^uajaC 5iBUBs?}jdB[B hshqS zv 'X :>[nf[ue[t. uaqpuaajos pza>[}aAp5{ b ja>iasapja>i v

•jajiesgpjgj^ pzo>t}EUOA

bj?6bíCub lunuBumiazs gza>(qaAO>i b Btiojosqaj sg ;b6bäububi 9BpEg[a jfipajaq B Bjguigzs }(g;BßnBq b BjsipuBßBdoJd b JO>tasazaCajaq BBpEgja zv

•gXBqdEi) i?u-gf ZSIS3 B juiuiBiEA ■uiaÄiaqgíjsfnJBia ■A -u „EqiUM“ V XXopB Bjuojj gpaipí b ja/íjaiuB ‘}!ada>i sa/?ßa tunqie nuiio „iJasmuziiBiaozs ‘:iJa?ZBq ‘;jag5i9a“ b JinCjBqiguzsBqiaj ugiuB/Cjoj sapagia zv

•„SBIBJB

ZV“ : baoabCbiojuAn ‘„Eugpj“ rfijjzsuipapi ‘„bCBbaoi ßBnisoXuBav“ : FiJfzsAaCBqaa ;}iazsgj gzaCajaq >{aAyíug>i gza>(}eAg>j b BC^BqiguzsBqiaj igt BjsipuBßBdojd v

•ngja !gzoß[op Bb[ia zsaßa zb q? 3ugj{Ep[ad gj^opun} ajauajjgi j^bu -gCíJBd B^sfiunutuioji giunxafAozs 0 Äßoq ‘aq azzafaj (bzzb xoiunijguiiuazs v

•JBdi ZE uapai-Caj BJitouB Xßoq ‘paJ9 ueuuo BßgsjjojBÄßBqia ßgzsjo zb /ißoq ‘BjzoXinsßueq ajiÄuuaui xjgg BqsiuniuiuoM b Xßoq ‘bjjb ?a uos9Binj\ •zoqBS5iBztAii>[a]io>[ >ibu-uniu B tuoiBíBq v •iBuiiBinC dBJj luuazs jaßassada>t i>{uapu!ut Xja?C?5jtinut sg !>l >]BuioÄu?ui>i?sz as xiJjuas 'ipzadgii íguopCBim uioiBpBSJBi zsgßa zb uiaUBq ■>iaugAßa zb luau'jgtu Jtapigj b sg siBjgAß e Aßoq ‘}}ua[aC jzb Bipad za ‘izadg>t BuopCBnn sgzg>{ qgzgqzsagiaiuja} 0 xgCdBiB uioiEpBsag; b ;jaiu ‘>]oAibizso uaq -luazs iBssgúiÁBa JiBuqg utau UEqsnuizqBioozs v 'aígiuaiia sa;aig>igí sniuziiBXjd -65i B sniuziiBioozs E Aßoq ‘8Ja0 ga uossBiniu sg jgBaAugi snEUzqBiaozs b 5iBU>ig}! -BßllEq B ßaui BzzgjBAßBUi BXsipuBßBdojd b uaqgzsga iqqgAOX SBpsgia zv

•uaqgAgtu gtup „;a9gpjg5t sruuzTU -luai“ B quaiaCBatu qazaCaj ig>ipu!Pi -aíazaCaj guip „aBgsgiuapľ jzgsixazmau moiBpBJJOá !-i3qgi5to ZV“ sg („laiaig^iaj g9in>{ sg gsjaq ujoibpbjjo^ iaaqg;>iO ZV“) „BCg5{i;5iBi >ig}sTunuuuo5i zsojo zb sg iuoibpbjjoj uaqgj5io zv“ laJiaAnuí gza5i4aAg>i uiigjzs 'A 'f uoCpo>iz9Biugx ‘ezz^jeABbux xgßgsgxuaiaC !zg5{iazuiau sg xiE>io 5iauguqazgAB luoiEpsaJOj uaqgi5[0 ze BXSipuBßEdojd B J05t!iuv

.•gguiiazgAß iuotBpBJJOj[ iaaqgj5io ABbm b 5igx -gaXjBasgia xia;azaA ipEg B^siunumiox » ^ßoq ‘zb sg — asgza^gt Bgs^zsBJBd sg sg ßgssg5iumu tui[BpBJjoj b — ‘Augminjg>[ v •aJgsgiisjiuiuasßaar snuizüBcpd -B5i E sadg5i ‘aAza>iíaAgzs iBßßgs}ZSBJBd ozoBiop e xibib asgjazaA BCpgg b;siu -niuiuoM ÁptuB ‘igja zb ;zb Tias!Adg>i sn}?UB}aiOJd íinsaABa UBSOjBpnjug Z0 SI5ÍBS0 sg igaqBXBq iug>iug íb sCpj uiau Bizgoszanq b ABoq ‘BtuzgaBAßBiußaui iia>I iZB Baigj >iBUBiSTpuBßBdoad 0 ugiuBÁjoj sgpBgia zv 'st 5tEugsn}g]jB}ai -ojd 5ioß?zsjo B}S!iBi!dB>i iqqgi E usqoJBq soßgszBßi xxoaia uaip Bizgoszjnq B -noífnAu }zs0ui?x BsnigiJBjaiojd giurnaCAozs V •}a5iaßgsig)i gqguuaj xxgia qasaABa BjioqiOABqa jgui ajaqgj5io ^jex ‘1R>Ubu Bizgoszjnq b a-xaqza;gi Aigx -zsosg>iunuj b' Aßoq ‘qoA saBgs;g>i ßgiu ;igia ajaqg;5io ^xei bh 'XBi.n g^azaA zoqgsgiOiuBzsai sruuziiB;}dB5i 0 5iBUBsrnEiJB}aiojd ßgiJA b 0}}Biniußaui sg igiB BßiqBJ Bis!i05.]dB5i * igpoiBqABa ßgiJA e Bno;ipBqBZsiaj XiatuE ‘xgßgsgjuaiaf EUO[BpBJJOj EjSiiBioozs !aaq9í5io ABbm b 15( BZzoAinsßuBq BisipuBßBdoad v

•„aCg^sagia luoiBpBJjojjgjaiOJd b snuizqBiaadun zb“ ABoq ‘EJAE «oiBxniuga •EuoiBpBJJOjjgiaiojd 0 5í!iba gssaBgssipzs jgiu UBqwoiBpBSjgx BjsiiBuadtuí ZB Aßoq ‘Ei^oqAuoziqaq ‘igsgijUBX xjbpj a;}a;zsaifaj qqgAoq. uiuai ABeu 0‘BCo5!dBiBßaiu siBugaiBn? bisübioozs gs[a Bera b ‘BCgi05iiB pgd 5i!Aas[oq V 'aq B;;oqAuoziq uioíbpbjjoj ejsíieidozs ijaqgisio ABbn b — xgizgoszjnq b TzgABai STugiJBíaiOJd b Bq qsgioAuBiuqgsziq b p BCiBqjqoAg; ABn q0so dgu B ABoq qa BzzgaBAßBUi íze AiaiuB qgßgssaAjaq laigiuia bisixjbui v 'IPlJlBS^uqiq B^sqBíidBq B Baui XBqtnpBqBzs uiau uoín sgiu sn^guBjaiOJd b ABoq ‘qgs;agßaui qgiBßnBq b ABoq MuzgjBAßBuqa qaq uagzgABBaux xzsga b xzg 'saBasiaqai Etgjn Bsg}0}anf giBA aqgzaq dgu gzoBiop b íinABa lazza sg Augtujoqsgqunuí ozoB[op B qBußgsBpzBßxazuiau B sg qgzgqzsagiauua} b ‘ugjn BsgqioAgita oiba ugi;n uioiBpBJJOjjgiaiOJd snoizqBjídBq b ugdnso }zg qiasDuqiqqBJ SBioAugĽusfgsziq b ai Bfjtiqzgj mau ueib ačapi snuizqB^idBq b sn^giJKiJaiojd b ABoq ‘^gizapajiaj siaBug sg xaspj qagjeBoČ iBStpqod sg ißgSBpzBß lOOJBq UEqqBjugzsia sg uBqqoC ejABa ‘qizsqaAou ajABa BjBpniug srqgiJBjaioad « — TUBpKißatu 5nzsqaABt

laAaßgsjißas (ßBsojiq ‘ßgsjgpuaa ‘ßaaaspBq) qgzgqzsa soqBzsgaa agutiBXBq — a^ -guana apzaqaÁBi nasaaqßasigq Bizgoszjnq v 'Boui uioiBpBSjgi BisqBqdBq v

•assazaA joaJBq luaquiazs,

TBABizgoszjnq b Aßoq ‘bjjb sadgq snjgiJBjaiOJd b siqBsa XJaiu ‘sgj{UBj gigzs TOjgsgjapinq luiiaugjjgj srqgiJBjaiOJd e bCBbib qBugsgquBj siaßug sg xJBjq ABoq ‘}ZB jjgia >ig5BßiiBq b BCqßBqAßapi -UBqoJBq luaip jazspuaj BisqBjidB>{ B ajgßgsgjuaiaC ABeu smuzqBioozs soAugtuopnj b sg Bjgsgsfnq uauaiaqirua>i -la snuizqBjidBq B jEjnuiBj BjsipuBßBdojd 0 uaqazsgj qiposguj sgpBgia zv

•ijaqzaAJazsßaui si jBsgj-Eßo}g;ßaui sgzgq uiüj niup „JoqBjg Aßauazij BUiga“ 0 iPAiquaza BjsipuBßBd -OJd V ■qnFjBqiBuzsEtqaj 9i iq xjopE ax dXsO B pqaAiaiUB ‘jaqgzgqzsapgßas Qigßiozs BjgsgzgjBAßBtußaiu ajaugpgi a(q)MZS V 'a-iß^squoinq ABbu nxgzgq sjaig snjBUBiaiOJd b sg qBisqBjidBq b qBUiBjnuiBJ laAuguiaiigq büjjv J^szgf ‘lasjaA iiu sg ix luuBUinaN ‘babjjzso ‘BquBjq uopßBjq. ignjzaa Jajad ‘ixgß

Az előadást néhány részre oszthatjuk fel:

1. Lenin — a SzKP megalapítója.

2. A SzKP harca a munkások és parasztok győzelméért.

3. A Kommunista Párt — a Szovjetunió felépítésének kezdeményezője és védelmezője.

4. A Kommunista Párt a szovjet népet a kommunizmus felé vezeti.

Az előadás elején a propagandista magyarázza meg, hogy az elnyomottak és leigázottak harca a kapitalizmus ellen csak akkor járhat győzelemmel, ha öntudatos .vezetés alatt áll. A cári Oroszország ideje alatt ezt a hajtóerőt az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt képviselte. (SDRSR). A Párt forradalmi magvát, az orosz munkásosztály legjobb tagjai képezték, akik egész életüket a kizsákmányolás és elnyomás ellen vívott harc szolgálatába állították. Az Orosz Szociáldemokrata Munkáspártot a cárizmus és kapitalizmus ledöntéséért vívott harcban forradalmi marxista tanítás vezette. A marxizmust Lenin elvtárs az akkori viszonyokra alkalmazta és az opportunisták elleni harcban egész újtípusú pártot, a bolsevik pártot alapította meg. Az előadás folyamán a propagandista, az idő rövidsége miatt nem magyarázhatja meg az egyes opportunista csoportok lényegét és nézeteit, mert az különben sem képezi az előadás feladatát. Azonban magyarázza meg és mutassa meg az opportunizmus gyökereit, > mutasson rá arra, hogy a reformista csoportok a munkásosztály érdekeit a bruzsoázia érdekei alá akarták rendelni, a munkásosztályt el akarták téríteni a kapitalizmus ledöntéséért vívott forradalmi harctól, a proletár diktatúra megvalósításától és a parasztságtól való összeköttetésétől, úgc, mint ahogy ez a nyugati opportunistáknak sikerült. Az opportunisták megsemmisítésével kapcsolatban rá kell mutatni Lenin elvtárs nagy történelmi szerepére, aki éppen ebben a harcban új gondolatokkal gazdagította a marxista tanítást. Előadás közben felhasználhatunk részleteket Gorkij: „Az anya” című regényéből. Ez a regény bemutatja, hogy a párt hogyan irányítja az elnyomott munkások harcát.

Az előadás másik felében a propagandista magyarázza meg, hogy a párt az 1905-ös forradalom leveréséből milyen tapasztalatokat szerzett, (a párt SQysége, az opportunistáktól való megszabadulás és a parasztsággal való összeköttetés). Ezen tapasztalatok elősegítették, hogy a bolsevikok az 1912-es prágai konferencián egy újtípusú, opportunista nézetektől mentes pártot alakítottak. Ezeket az eseményeket szükségtelen aprólékosan megtárgyalni. Az 1915-ös események megvilágítása céljából, elég, ha az SzKP történetéből felolvasunk egy részletet, az 1952-es kiadásban, a 60—61. oldalon. Ezenkívül magyarázzuk meg a „Véres vasárnap” című képet, vagy pedig a Prágai Népházból mutassuk meg annak a teremnek a fényképét, ahol 1912-ben az SDRSR tartotta konferenciáját. Továbbá a propagandista hangsúlyozza ki, hogy az opportunistáktól megtisztított bolsevik párt, a marx-leninizmus tanítása alapján az egyedüli munkáspárt, amely már az első világháború folyamán harcolt a háború ellen és azért, hogy az ünperialista háborút polgárháborúra változtassa át. A bolsevik párt, mint az első munkáspárt ki tudta használni a cárizmus gyengeségét és a nemzetközi tőke helyzetét is tel tudta használni arra, hogy mint a néptömegek vezére, eltávolítsa a cárizmust és a Nagy Októberi Forradalomban az orosz burzsoázia utolsó maradványait megsemmisítse.

A Nagy Októberi Forradalom magyarázásáról hatalmas képanyag áll rendelkezésünkre. iLövés az Auróráról, a Téli Palota bevétele, Lenin Szmolnij- ban). Ezenkívül felhasználhatjuk azokat a filmeket és színdarabokat is, melyek pont most kerülnek színre. (Lenin Októberben. A felejthetetlen 1919, Ljubov Járóvá.). Melegen ajánljuk, hogy az előadásokat közösen látogassák.

A propagandista előadásában domborítsa ki a Párt feladatát a szocializmus épfté-sénél. Magyarázza meg, hogyan fogott hozzá a szovjet nép a Kommunista Pá’-t vezetése mellett — az ellenforradalmi mtervenciós támadások leverése után, — a szocialista iparosítás hatalmas tervének teljesítéséhez és országá12

kásosztály kezében van, amely vállvetve a dolgozó parasztsággal, a nép gazdasági és anyagi színvonalának növekedését szívügyének tekinti.

Ilyen ország a Szovjetunió és a népi demokratikus országok. Tehát a mi népi demokratikus köztár.seságunk is. Ezért pártunk és kormányunk, dolgozó népünktől támogatva, arra törekszik, hogy a kapitalista termelési módot korlátok közé szorítsa és a szocialista termelési móddal váltsa fel.

A szovjet emberek példáján magyarázza meg a szocialista társadalomban,, a közös tulajdonhoz és az emberhez való viszonyt. A példák felhasználásánál a propagandista a korszerű szovjet irodalomból is meríthet Felhasználhatja Babajevszkij „Aranycsillag lovegja” című könyvének részleteit. (Hogyan ké- szítüt elő a kolhozisták a kolhoz fejlődésének ötéves tervét.)

A szocialista társadalom embereinek gazdag kulturális életére Glazerová „Leningrád” vagy „A Szovjetunió fényképekben” című könyveiből meríthet példát.

Az előadás befejezésekor a propagandista összefoglalja a szocializmus előnyeit a kapitalizmussal szemben. Vezérfonalként felhasználhatja Sztálin elvtárs a SzKP XVI. kongresszusán tartott — „A kapitalista vagy a szocialista gazdasági rend” című beszédét.

A propagandista előadásának logikusnak és folyamatosnak kell lennie, egyes szakaszokat röviden össze kell foglalnia és ki kell emelnie a főbb problémákat. A szemléltető eszközök felhasználásánál nem szabad sok időt töltenie, mivel a szemléltető eszközök csak bizonyos elvek megvilágítására szolgálnak. Ajánljuk, hogy a propagandista olyan üzemekből hozzon lel példákat, amelyek azelőtt a kapitalistáké voltak. Legjobb, ha tényekei hozunk fel olyan dolgozók életéből, akik azelőtt a kapitalisták gyáraiban dolgoztak. Összehasonlítjuk akkori életüket mai életükkel. Hasonlóképpen használjanak fel falusi példákat is.

Befejezésül a propagandista ajánlja a hallgatóknak, hogy a tananyagot alaposan vegyék át és ismerteti a következő szeminárium anyagát.

1) Mi a kapitalizmus.

2) Milyen úton távolítjuk el a kapitalizmust.

3) Miért győzött az Októberi Forradalom.

4) Miért magasabb társadalmi rend a szocializmus, mint e kapitalizmus?

A szemináriumot a propagandista úgy vezesse, hogy főleg az előadás

töproblémáit ismételjék át. Legelőször is kijelöl egy hallgatót, aki megmagyarázza, hogy mi a kapitalizmus. .Ahhoz, hogy a hallgatókat helyes irányba vezesse, segédeszközöket használ tel, mégpedig kiegészítő kérdések formájában (pl. ki a kapitalista, a kapitalista társadalomban mi az oka e munka- nélküliségnek). Egy másik hallgatót megbízhat azzal, hogy Fučík „Riportok a burzsoa köztársaságból, vagy Jilemnický „Töretlen föld” című könyvéből olvasson fel. Ezen problémák megtárgyalása és megvilágítása után megkérdezi a hallgatókat, vájjon miért kell eltávolítani a kapitalizmust és milyen társadalmi erő teljesítheti ezt a feladatot. Helyes, ha a kör valamelyik tagja a szemináriumra képeket hoz a Nagy Októberi Forradalomról.

A propagandista nagy figyelmet fordítson arra, hogy alaposan megvilágítsa a szocializmus előnyeit a kapitalizmussal szemben. Jól hatnak a Szovjetunió és a népi demokratikus államok életszínvonalának emelkedéséről (a közszükségleti cikkek árcsökkenése) szóló adatok. Hangsúlyozzuk ki, hogy e kapitalista államokban élő dolgozók életkörülményei állandóan hanyatlanak. A propagandista megbizhatja a kör valamelyik tagját, hogy kisérje figyelemmel a napi sajtót és a fontosabb eseményekről számoljon be. Példákat hozhat fel Široký elvtárs 1953 szeptember 15-én a nernzetgyűlésben tartott beszédéből. A 20. számú „Práca mladých” című folyóiratban pontos statisztikai adatokat közöltek a tanulóifjúság életéről nálunk és a kapitalista országokban.

A szeminárium és az egész előadás feladata az, hogy világosan rámutasson a szocializmus és kapitalizmus közötti különbségre, hogy kihangsúlyozza