Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-21 / 80. szám

1953 november 18.----------------------------------oimosite^

Tanuljunk Sztálintól építeni a szocializmust

E na[)okban kerül dolgozóink kezébe J. V, Sztálin müvének tizenharmadik kótetf, amely az 1930 júliusa és 1934 januárja között Írott munkáit tartalmazza. Sztálin elvtárs tevékenysége, amely ebben a műben van összefoglalva, számunkra mérhetetlen jelentőséggel bír, mert segítőtársunkká válik munkánkban, a szocializmus építésében. Ez az időszak fordulópontot jelent a Szovjetunió életében, mert a Párt az egész fronton történelmi jelentőségű győzelmet ér el. Az elmaradt agrárország, a hatalmas szocialusta ipar és kollektív mezőgazdaság országa lett. Ez az időszak nemcsak a Szovjetunió életében jelent fordulópontot, hanem a kapitalista államok életében is. Ez az időszak a kapitalista államok számára a kapitalizmus háborúutáni megszilárdulásénak végét, a gazdasági válságok elmélyülését és terjedését jelentik, úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. Ez az időszak a kapitalista államokban a nemzetgazdaság hanyatlását jelenti. A válság, amely 1929-ben tört ki, az eddigi válságok közül a leghosszabb, legpusztítóbb, leghuzamosabb volt. — Ennek a válságnak egész más jellege volt. Oj történelmi feltételek és sajátosságok alapján fejlődött ki. Sztálin elvtárs 1934 január 28-i beszámolójában „A XVII. Pártkongresszusának és a Szovjetunió K.(b) pártja központi bizottságának munkájáról” szóló 1934. január 28-iki beszámolójában részletes elemzést nyújtott a kapitalizmus általános válságairól, amely még ma is érvényes a szocializmus táborának mind jobban kiéleződő időszakában, amikor a világgazdaság az általános kapitalista válságok második fejlődési fokához ért, amely jellegzetes a világkereskedelem szétesésére két párhuzamos világkereskedelemre, mégpedig szocialista és kapitalista világkereskedelemre.

Míg a kapitalista államokban az ipar hanyatlott, (pl. USA-ban az 1933. és 1929-es évek közötti különbség, 64 százalék) a Szovjetunió ez alatt az idő alatt az ipari termékek tartalma kétszeresére emelkedett.

A válság a munkanélküliség nagyméretű növekedését és a bér leszállítását jelentette, melynek nyomor és éhség lett a következménye. A válságból a kapitalisták a munkásosztály rová-sára igyekeztek kijutni. A munkások a szociáldemokratáktól eltérnek és a kommunistákhoz csatlakoznak, mert az egyedüli következetes forradalmi párt csak a Kommunista Párt volt. amely a munkásosztály érdekeiért küzdött.

A gazdasági világválság befolyása alatt a nemzetközi helyzet bonyolulttá vált. Ennek az volt a következménye, hogy a kapitalista rendszer minden erőlködése ellenére az ellentétek egyre kiéleződtek. A nagyhatalmak között a piacokért folyó harc, az érdekszférák és a tőke befektetése a világ újra felosztásáért megerősödött. A válságokból a burzsoázia kétféleképen keresett kiutat. Az egyik kiutat az ország további fasizálásával akarták megoldani, másrészt pedig a háború kiterjesztésével.

Ebben az Időben a kapitalisták a Szovjetunióra állandóan erősebb nyomást gyakoroltak és civalkodásukat szintén a Szovjetunió számlájára igyekeznek megoldani. A Szovjetuniót különböző provokációkkal Igyekeztek befeketíteni és új „belépéseket” készítenek elő. Különösen a szociáldemokrata párt dolgozói játszottak gvalázatos szerepet, ezek segítségével az imperialisták megkezdték fegyverkezésüket.

A Vatikán aktív segítsége mellett úgynevezett „keresztes hadjáratot” próbálnak indítani a Szovejtunió ellen. Növekszik a háború veszedelme. A háború gyújtópontja Távol keleten Mandzsúria tartományban alapul meg, a másik pedig Nyugat-Európában — Németországban, ahol a szociáldemokraták aktív segítsége mellett a „fasizmus” jut hatalomra.

dr. LADISLAV HUBEN AK, egyetemi tanársegéd.

★

A Párt tudatára ébredt a keletről és nyugatról közelgő háborús veszedelemnek. A Szovjetunió ettől függetlenül tovább folytatja békepolitikáját és egyúttal megerősíti védelmi képességét. Sztálin elvtárs a XVII. pártkongresszusi beszámolójában hangsúlyozza. hogy a Szovjetunió politikája a béke fenntartásának és a kereskedelmi kapcsolatok elméi yíté.sének a politikája. A Szovjetunió ezt a politikát ■ világbéke megőrzésének érdekében a mai napig folytatta és folytatja. — Sztálin elvtárs hangsúlyozza; „Mi a béke mellett vagyunk és a békéért harcolunk. De nem félünk a fenyegetésektől és készek vagyunk csapással felelni a hábon'is gj'újtogatók csapására.” E szavak erejéről és igazságáról, melyek a bolsevik párt kongresszusán hangzottak el, az imperialisták na^on világosán meggyőződhettek, amikor 1941-ben a Szovjetunióra törtek, mert a szovjet nép harcba szállt a támadókkal és szétmorzsolta háborús terveiket.

« • •

Ebben a mindig jobban kiéleződött nemzetközi helyzetben és abban az időszakban, amikor a kapitalista rendszer a válságban kavarog, a Szovjetunió belpolitiki téren a nehézipar ki- fejlesztésében és a kollektivizálás terén a legme.sszebbmenöbb eredményeket éri el. A szovjet emberek eredményesen teljesítik az első ötéves terv feladatait, kimondhatatlan nehézségeket és akadályokat küzdenek le. A munkások a nőstett legmagasabb fokát élték el és rekordidő alatt világóriásokat építettek fel. A bolsevikok pártja nagy igyekezetei fejtett ki a munkások mozgósítására, az ötéves terv feladatainak teljesítésére a népgazdaság minden területén. Ennek a nagy szervező és politikai munkának köszönhető, hogy a Szovjetunió dolgozói az ötéves terv nagy feladatait időn belül teljesítették, mégpedig négy év és 3 hónap lefolyása alatt. A munkások mozgósítására az ötéves terv tel- tesítéséhez Sztálin elvtárs nyilatkozatai és utasításai, melyek a XIII. müvében találhatók, mérhetetlen jelentőségűek. Például ,,A mezőgazdasági vezetők feladatairól”, „űj helyzet — új feladatok a gazdasági építömunká- ban”, Sztálin elvtárs ezekben a nyilatkozatokban rámutat a hibákra és hiányosságokra, melyek az építkezésnél felmerülnek, de egyúttal rámutat arra is, hogy lehet, és hogy kell e hibákat kiküszöbölni. Rámutat arra, hogy elkerülhetetlenül szükséges fokozni az építkezés iramát, azért, mert úgy kívánták az ország munkásosztályának érdekei és egyúttal arrd a kötelességükre is rámutat, mellyel a világproletariátusnak tartoznak. Sztálin elvtárs rámutat arra, hogy a Szovjetuniónak minden lehetősége meg van arra, hogy legyűrje az elmarodottság jeleit, de tudnia kell a vállalatokat kézzelfoghatóan, bolsevik módra rendezni. elsajátítani a technikát és a saját szakmájának mestere lenni.

Nagy hangsúlyt fektet az új po- | cialista gyártás technikai értelmiségének nevelésére. Szükséges volt, hogy a munkásosztály saját értelmiséget neveljen. olyat, amely képes volna a munkásosztály politikáját elsajátítani és a termelés terén ezt végre is hajtani, A saját értelmiség szükségessége abból következett, hogy az új üzemek rohamosan nőttek, melyeknek új nagyszámú mérnökökre volt szükségük, ezer és ezer minősített munkásra és továbbá azért, mert a régi értelmiség nagyobb része egyenesen kártevő tevékenységet folytatott.

Nagy szakadást és fordulatot jelentenek ezek az évek a mezőgazdaságban is, amely eddig a technikai felszerelés terén a legelmaradottabb volt.

A szovhozok és kolhozok abban az időben a föld kétharmad részét művelték. A kolhozmozgalom az összes aka- dálvokon és nehézségeken keresztül, a kiélezedő osztályharcon, a kulákok makacs eUenálásán, valamint az ellenséges elemeken keresztül is győzelmesen haladt előre. Nagy jelentősége van Sztálin elvtárs 1933 februárjában az első kolhoz- és élmunkás kongresszuson elhangzott beszédének, ahol rámutat a kolhozok útjára, a földműves milliós tömeg egyetlen helyes útjára, azért, mett csak Így lehet új, szebb életet építeni, emelni a földművesek anyagi és kultúrális színvonalát.

Az ötéves terv teljesítésének mérhetetlen jelentősége volt országos és nemzetközi viszonylatban is, (mert az ötéves terv nemcsak az orosz, hanem a nemzetközi proletariátus számára is). Abban az időben, amikor a termelés a főérdekké vált. a kapitalista államokban majdnem 60 százalékkal csökkent, tehát a háborúelőtti termelés fokára, a Szovjetunióban majdnem kétszeresére emelkedett, akkor, amikor a kapitalista államokban munkanélküliség és éhség volt, a Szovjetunióban a munkások és földművesek kulturális helyzete és életszínvonala emelkedett. Ezek az egyéni és kollektív sikerek a népgazdaság óriási növekedése a munkásosztályt a kapitalizmus ellen még erősebb harchoz inspirálták. A Szovjetunió sikerei gazdasági téren, és különösen ma, amikor a Szovjetunió a kommunizmus nagy építkezéseit folytatja, világosan elénk tárják a Szovjetunió békepolitikáját a kapitalizmus elkerülhetetlen összeomlását, amely már nem képes a válságokból kivergödni, amely lázason fegyverkezik és új világháborút készít elő, megmutatják a kapitalizmus összeomlásának törvényszerűségeit, és egyúttal megmutatják, a szocializmus szükségszerű győzelmét, mert egyedül a szocializmus képes maximálisan bebiztosítani a társadalom állandóan növekvő anyagi és kultúrális szükségletét és a háború elhárítását.

A lenini Komszomol a szocializmus építésében a Pártnak a legnagyobb segítséget nyújtott, különösen az ifjúság lenini neveié, ében. A Komszomol egyesítette az ifjúmunkások és földművesek millióit, akik aktív tényezőkké váltak az üzemek, bányák, vasútak, kolhozok, szovhozok és új városok építésében. A Kom.sznmol soraiból nőttek ki az élmunkások és él- munkásnök, akik tetteikkel dicsőséget szereztek maguknak. A Párt nagy figyelmet szentel a Komszomolnak és Sztálin elvtárs üdvözletében a Komszomol fennállásának 15. évfordulója alkalmából magasan értékeli munkáját és rámutat azokra a feladatokra, melyeket a Komszomolnak még teljesíteni kell; Hordozzák fennen a lenini nemzetköziség zászlaját, harcoljanak a békéért és a népek barátságáért, erősítsék országunk védelmét a kapitalista agresszióval szemben, rombolják a rabszolgák és kizsákmányolás régi világát, építsék és erősítsék a felszabadult munka és a kommunizmus új világát, tanulják meg, hogyan kell egyesíteni egész munkájukban a hatalmas forradalmi lendületet a bolsevik építők álhatatos gyakorlatias-ságával, legyenek méltó fiai és leányai anyánknak — a Szovjetunió Kommunista Pártjának!

Ifjúságunknak, a CsISz-nek tanulnia kell a Komszomol munkájából s tevékenységéből, hogy meg tevékenyebb segítőtársa lehessen ifjúságunknak a marxizmus szellemében való nevelésében, a proletár internacionalizmus és a KP irányvonalának elsajátításában és a szocializmus felépítésének harcában. Ifjúságunk, CsISz-tag- jaink csak akkor lesznek képesek becsületesen teljesíteni ezeket a feladatokat, hogyha a Szovjetunió tapasztalataiból fognak meríteni, hogyha naponta fogják Sztálin elvtárs műveit tanulni és tanulmányozni.

Hradec Královéba érkezett a Béke és Barátság stafétája. Xomásek József, a DSO Slován sportolója átadja a stafétát.

Anglia bekerült a labdarugó világbajnokgág 16-os döntőjébe

Anglia labdarugó csapata a szerdai 3:l-es győzelmével bekerült a VB 16- 06 döntőjébe. A selejtezők III. csoportjában ugyanis csak egy fordulót bonyolítanak le és a négy résztvevő közül kettő került tovább. Most ez a helyzet a III. csoportban:

1. Anglia 2 2----7:2 4

2. Skócia 2 1 1 — 8:4 3

3. Wales 2 — 1 1 4:7 1

4. Észak-Írország 2 — — 2 2:6 0

(Skócia—Észak-Irország 5:1, Anglia —Wales 4:1, Skócia—Wales 3:3, Anglia—Írország 3:1).

Anglia továbbjutásával most már 6 tagja van a 16-os VB. döntőnek: Uruguay, Svájc, Magyarország, Csehszlovákia, Belgium és Anglia.

Mexikó: Mexikó—Haiti 8:0. A labdarugó-világbajnokság első selejtező mérkőzése a XI. csoportban.

Csehszlovákia—Moszkva válogatottja 4:6

Béke és Barátság stafétája

A rimaszombati járásban november 8-án rendezték meg a járási „Csillagstafétát”. Tudniillik a stafétát a járás öt községéből indították útnak és úgy szervezték meg útját, hogy keresztülhaladt a járás összes községein. A járás lakossága, de különösen a fiatalság teljes számban résztvett a stafétán. Voltak falvak, ahol egész falu népe futott, így például Ozsdon körülbelül 276 -en vettek részt a stafétafutásban.

Rimaszombatba egyszerre érkezett az öt staféta. A város lakossága már a főtéren várta a örömmel üdvözölte a futókat. A stafétákat CsSzBSz járási elnökének adták át, aki rövid beszédben ismertette a staféta célját és jelentőségét. A staféta 15-én indult tovább a kerületre.

A hadsereggel való szövetségünk elmélyítéséért

Több mint egy éve annak, hogy a CsISz Központi Bizottsága VIII. plénumán elfogadta azt a javaslatot, amely szerint a CsISz védnökséget vállal a csehszlovák légierők felett. Az eddig elért eredmények bizonyítják, hogy sok helyi szervezet teljesíti a patro- nátus alapelveit. A fiatalság körében egyre nagyobb az érdeklődés e repülés technikája iránt. Ma már sok-sok fiú és leány foglalkozik a repüléssel. Ennek ellenére azonban nem lehetünk e- légedettek az elért eredményekkel. Nem elégséges az, hogy a repülés iránti érdeklődést elmélyítsük, hanem szükséges, hogy a petronátussal kapcsolatos feladatokat teljesítsük és egyes pontjait megvalósítsuk.

Arról, hogy a bratislavai kerületben hogyan teljesítik a patronátus elapel- veit, Andrejkovics elvtárs beszélt a CsISz kerületi bizottságának ülésén.

Andrejkovics elvtárs megemlítette, hogy helyi CsISz-szervezete egy repülés alakulat fölött vállalt védnökségét. Itt a katonák segítenek a CsISz modellező körének, segítenek a Hadsereggel EJgyüttműködö Szövetségnek, ahová képzett oktatókat küldenek, ezenkívül brigádmunkákkal segítik a helyi EFSz-t, és kultúrműsorral is szórakoztatják a falu dolgozóit.

Annak ellenére, hogy a helyi £sISz- szervezet nem teljesítette a patronátus összes alapelvét, jó eredményeket ért el, azért, mert a kidolgozott tervet rendszeresen ellenőrizte. A trencséni járásból Hanzllková községben értek el

Jó eredményeket, ahol a Hadsereggel Együttműködő Szövetség a repülésről és a gáztámadások ellen való védekezésről tartott előadásokat.

Szükséges, hogy a jövőben a tervek a következő feladatokat tartalmazzák: technikai és modellezők körének megszervezését, továbbá olyan körök megszervezését, ahol a tagok megismerkedhetnek a repülés, meteorológia, rádió, fényképezés és egyéb repüléshez szükséges ismeretek alapelveivel. Ezenkívül a terv tartalmazzon vitaesteket, élmunkások és példás katonák részvételével, a Fucsfk-jelvény megszerzéséhez szükséges könyvekről, továbbá o- lyan könyvekről, amelyek a repülés problémáival foglalkoznak, filmekről, a Szovjetunió és hazánk légierejének a kapitalista államok légiereje feletti fölényéről. Hasznos, ha a terv Ideológiai előadásokat és kultúrestéket is felölel. Továbbá tervbe lehet venni sportvasér- napok rendezését, amelyeken a tagok az MHK-gyakorlatok számait teljesítenék és különböző más sportversenyeken indulnának. El kell érni, hogy minél több CslSz-tag vegyen részt a 'lad- sereggel Együttműködő Szövetség munkájában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tervek csak a fent vázolt feladatokra korlátozódhatnak.

Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a CsISz Központi Bizottságának ülésén hozott határozatokat az egyes CsISz- szervezetek tervükben feltüntessék és azokat lelkiismeretesen teljesítsék.

Sportnap Leleszen

1953 november 8-án Leleszen sportnapot rendeztek, amelyen a következő eredmények születtek:

100 m síkfutás: 1. Kemecsei Béla

12.2 mp. (Klrályhelmec) 2. Pirigyi József 12.4 mp. (Klrályhelmec) 3. Ha- raszty János Lelesz. 800 m: 1. Cap János 2.12 p, 2. Dohányos S. 2.17 p, (mindkettő Lelesz). 2.000 m; 1. Cap János 7.10 p, (Lelesz), 2. Barna Géza 7.20 p, (Perbenyík), 3. Haraszty J. (Lelesz). Xávolugrás: nők: 1. Miklós Teréz 3.81 m, 2. Deák Erzsébet 3.59 m, (mindkettő Perbenyík). Magasugrás: 1. Kemecsei Béla 150 cm, (Királyhelmec),

2. Cap J. 150 cm (Lelesz). Súlydobás: nők: 1. Bene Magda 7.71 m, 2. Csákó Erzsébet 7.15 m (mindkettő Perbenyík) Diszkoszvetés: 1. Tóth Antal 30.95 m,

2. Szanyl Sándor 26.86 m, 3. Haraszty (mindhárman Lelesz). 60 m. női síkfutás: 1. Lőrincz Maliid 8.4 mp, 2. Ho- rosz Jolán 8,6 mp, 3. Király Ella 8,8 mp. (mindhárman Lelesz). 1.000 m: nők: 1. Fucskó Anna 5 p. (Lelesz), 2. Marajos Éva 5.2 p. (Perbenyík). Xávolugrás: 1. Kemecsei Béla 6.65 m. (Klrályhelmec), 2. Nagy László 5.51 m. (Szöllöske). Magasugrás: nők: 1. Dobos Olga 1.25 m., 2. Miklós Teréz 1.25 m, (mindkettő Perbenyík). Súlydobás;

l. Német Ferenc 10.10 m (Királyhelmec), 2. Tóth A. 9.73 m (Lelesz). Gránátdobás: 1. Tóth Antal 67.25 m (Lelesz), 2. Szabó Viktor 61.80 m. (Szöllöske), 3. Adám Zoltán 61.10 m. (Lelesz). Dlszkoszvetés: nők: 1. Király Erzsébet 20.37 m. (Lelesz), 2. Petrö Mária 20.35 m, 3. Csákó Erzsébet 17.35

m, (mindkettő Perbenyík).

Sportnap alkalmából labdarugó mérkőzést is játszottak. A mérkőzésen PTS Lelesz csapata Szöllöske PMS csapatával mérte össze erejét. A találkozót a leleszi csapat 3:1 arányban nyerte meg.

A Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapjának tiszteletére rendezett sport•f.

napon elért eredményeket a leleszi ifjúság tovább fLgja fokozni, hogy még szebb erednY)nyekkel örvendeztessé meg dolgozó népünket