Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-11 / 77. szám

W«S. november t.

Ül IFIÜSÁ6

A Téli Palota bevétele

A Forradalmi Katonai Bizottság parancsot adott az Aurora cirkálónak, hogy a Néva-parti francia-orosz hajógyártól vonuljon a Téli Palotához. Az Aurora ágyúit a burzsoa hatalom utolsó menedékére, a Téli Palotára irányították. Október 25-én reggel 9 óra tájban a Kekszholmi ezred hét százada megszállta a Téli Palotához vezető utakat. Ott ülésezett az ideiglenes kormány. Megkezdődött az utolsó döntő ütközet a forradalom csapata és a burzsoázia utolsó maradványai között.

Este 9 óra tájban megkezdődött a Téli Palota ostroma. A Péter-Pál-erődből leadott jelzőlövés és az Auróra hathüvelykes ágyúinak lövései után a vörösgárdisták, matrózok és katonák a bolsevikok vezetése alatt megindultak a Téli Palota ellen. A Szocialista Munkásifjűság (a jövendő Komszomol) Petrográdi Szövetsége majdnem teljes egészében belépett a Vörösgárda soraiba, melynek a fiatal proletárok több mint egyharmadát alkották.

Éjtszaka két óra tíz perckor elfoglalták a Téli Palotát. Győzött a forradalom fegyveres ereje.

sefcszárból azon a vasútvonalon vitt bennünket a vonat Vumaryba. amelyet valamivel a második világháború előtt építettek. Vurnary Csu- vas-föid közepén fekszik.

A régi utazási kalauzban úgy van feltüntetve, mint ,.erdei csuvas falu.” Ügyis ez volt a legutóbbi időkig. Most az erdő szélen igazi üzem nőtt ki a földből és járási központtal rendelkező munkás község lett Vurnary. A' régi erdős, mező- gazdasági, elmaradott csuvas föld korunkban igy alakult át ipari köztársasággá.

A kommunista párt Vurnary járási bizottságán azt ajánlották nekem, hogy látogassam meg Kolcovka községet.

— Egész közel van, gyenge 12 kilométer.

Kolcovka valóban nagyon szép község. Az utcán villanylámpák világítanak. A házakat egyszerűen építették faragott ablakkeretekkel.

Az épületek közül kiemelkedik az iskola, a klub, a Sztálin- kolhoz székháza, a kórház és a csecsemőotthon. Külön csoportot alkotnak az istállók masszív egységei, fölötte emelkedik a víztorony és a tűzoltó állomás épülete.

— Mindezeket azóta rendeztük így he, mióta kolhozban élünk, magyarázza Szergej Korotkov, a kolhoz elnöke. — Mellén ott csillog a legfelsőbb szovjet küldöttének jelvénye, a Szocialista Munka Hőse arany csillaga és még néhány érdemrend. Kívüle a kolhozban még 12-en vannak a Szocialista Munka Hő.sei és 89 érdemrendes van. Ezt a magas kitüntetést azért kapták, mert a haladó technika segítségével, trágyázással és a füves vetésforgó meghonosításával évről-évre gazdagabb termést aratnak a kezdetben sovány, homokos eidei talajon. Kolcovka község kolhozparasztjai az elmúlt évben átlag 33 mázsa búzát csépeltek ki hektáronként. Ebben az évben is gyönyörű a kenyérgabona, a gyapot, a len, a burgonya és a zöldségféle. A kolhoz állattenyésztésében körülbelül kétezer ló, fejőstehén, juh és sertés van A kolhoz beväele az elmúlt évben mintegy kétmillió rubel volt. A kolhoztagok jólétben élnek, van gabonájuk, húsuk, tejük, zöldségük * pénzük,

— Hogy van ápóka — kérdeztem meg a kolhoz irodájába betérő tömörbajszú Jefim Jerosint Felkacagott.

— Már nyolcvan körül jár fölöttem az idő és a szakáham még nem. őszült meg. Ez azt jelenti. hogy elérem a száz évet

Jefim apó még jó erőben van a kolhozbam végzett munkájáért

K. Tokarev:

Szovjet-Csuvas földön

a Munka Vörös zászlórendjével tüntették ki. Ugyancsak kitüntetett valamennyi gyermeke. Jelizaveta leánya, a szocialista munka hőse. A népes Jei-osiu család három házban lakik és mindenütt van mindenből elég. így él itt valamennyi dolgos kolhozparaszt.

J

efim Jerosin emlékszik rá. hogy a forradalom előtt milyen szegény, komor falu volt Kolcovka. Pop Alexander Lomonoszov akkor írta a földhivatalnak, hogy „Kolcov község éhségben szenved. 160 letelepült közül alig 16-nak elég a saját gabonája.” Az egész községnek akkor csak egy iskolája volt. 34 gyei-ek járt oda.

Ma Kolcovkának középisko- i iája van és 448 gyerek tanul benne. Csak a háború utáni években 300 körüli azoknak a ; .száma, akik befejezték a hétéves középiskolát. A tízéves iskolát további 32-en végzik el. Sokan azok közül, akik itt járták ki az iskolát, Moszkvában. Gorkijban, Kazánban folytatják tanulmányaikat.

Visszatértünk a Vurnary járási bizottságára és kételyeink vannak, hogy esetleg Kolcovka nem tipikus példa-e a járásban.

— Válasszon ki kívánsága szerint egy községet és nézzen

el oda, — válaszolták a járási bizottságon az elvtársak.

A köztársaság térképén a szemembe tűnt egy község, amelyet Vurmankaszy-nak neveznek. Ha csuvasból lefordítjuk ,.az erdő szélén”-t jelent. Ezt választottam.

Azonnal kísérőm is akadt egy fiatalcsuvasnak, Grigorij Basmakovnak, egy volt front- katonának a személyében.

— Részben igaza van, — mondta nekem útközben. — A mi Vurmankaszink kisebb és valószínű, hogy szegényebb is, mint Kolcovka. C.sak hétéves iskolánk van és a klubunk sem nagy. De jól, kultúráltan élünk és utolérjük a kolcovkai kolhoztagokat.

... Előttünk fűzfák, karcsú jegenyék, tűntek tel és a tűzoltó figyelőtoror'-,'. a falu apró házam egyszerű tető Túl a folyón, az erdő mellett kirajzolódtak az istállók, silótornyok és a villanyteíep körvonalai.

A

hruscsevovi kolhozbizottságban megj-smerkedtem I az elnokhelyettes,sel, a csuvas I nemzetiségű Vaszilij Fedotov- ival. Ö beszélte el nekem, hog>’ ha nem is nagy a kolhoz, de ; rendezett és fejlődőképes. Hi- I .szén a homokos talajon átlag ' 19 q tavaszibúzát arattak hektáronként. A kolhoz állattenyésztő telepén jól gondozott telivér lovak, fejőstehenek, juhok, sertések, rengeteg baromfi és több mint 200 kaptár van. A kolhoz évi jövedelme ugyan kevesebb, mint Kolcovkában, de 'itt Vurmankaszyban is elég gabonájuk, húsuk, zöldségük és pénzük van a kolhoztagoknak. Van saját tehenük, baromfijuk és más állataik.

Bementem .Anani Filippov öreg lógondozó házába. A va- , csórénál elbeszélgettünk a mai i életről és felemlítettük, hogyan :volt légen. Felolvastam nekik néhány részletet. A. Akszanov, I orosz költő régi útleírásaiból, amelyben arról ír, hogyan éltek régen a csuvas parasztok, így ír Akszanov: „Elképesztőt a füsttel, korommal betakart falu hatalmas szoba ... A széles lócák deszkákból voltak összetákolva . . kémény télén kályha állt a szobában és végül gyertya helyett mécses ...”

— Igen, így élt az én apám is! — erősiti meg Filipnov. Ma I hasonló ósdi szobát egész Csu- 1 vasföldön nem találnál. Sok I kolhoztagnak még különb háza van, mint az enyém ...

Filippovnak új, tágas és tiszta háza van. A sok berendezés — könyvespolc, rádió, varrógép, villamoskészütékek ■— mind az új életmód bizonyítékai. Este Filippov fiával, Péterrel, a moszkvai állatorvosi . egyetem hallgatójával, a klubba mentem. A klub nem nagy. 250 .személy fér el benne. Fel van szerelve mindennel, ami a kultúrához, . pihenéshez szükséges: színiéi öadáshoz és filmvetítéshez való színpad. 2.600 kötetből álló csuvas és orosznyelvü könyvtár, olvasóterem, .sakkozáshoz és dámázáshoz asztal stb. A klub tele volt kolhoztagokkal és a falu értelmiségével. E.őbb filmet vetítettek, aztán a kolhoz népi művészegyüttese lépett fel.

A klub vezető.ie egy fiatal, napégette arcú csuvas, Pavel Koskur, azt mondta nekem, hogy ez csak egv közönséges, szürke este. Időnként ünnepi estek vannak, színielőadással és a népialkotások hangversenyeivel. A klub maga köré gyűjti a népi alkotások száz résztvevőjét. A falusi lektorátust az iskola igazgatója, Michajl Gur- jev, vezeti. A helyi értelmiség 15 képviselője a klubban rendszeresen előadásokat tart, a legkülönfélébb tárgykörből.

A sztálini korszakban a felis- merhetetlenségig megváltozott az I egykor elmaradt csuvas föld. A : kommunizmus építésének útján még gyönyörűbb kilátások nyílnak meg a csuvas nép előtt.

1923

Sííon(etítatalőm diodalai

1 QOn November: A vörös csapatok szétverték Vrangeli csapatait Krímben. Ezzel az intervenció szakasza — a távolkeleti japán intervenció kivételével — megszűnt s kudarcba fulladt az imperialista hatalmaknak az a terve, hogy Oroszországban a cári rend.szert állítsák vissza.

1QOT Március: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) ■Ly^-L Pártjának X. kongresszusa kimondja a határozatot az Cj Gazdasági Politika bevezetésére. A párt Központi Bizottságának intézkedésére megszüntették a gabonafölöslegek kötelező beszolgáltatását és helyette élelmiszeradót vezettek be, s ugyanakkor lehetőséget adtak a szabadkereskedelem bevezetésére.

A trockista Pjatakov intézkedéseire előállott mező- gazdasági és ipari termékek ára közötti nagy eltérés megszüntetésére a párt Központi Bizottsága határozatot hozott a tömegcikkek árának leszállítására a szilárd pénzegység a cser- vonyec megteremtésére és a magánkereskedők és spekulánsok kiszorítására a kereskedelemből.

1 ^ NÉP első sikerei: a mezőgazdaság a háborúelőtti

termelés színvonalának 870/o-át érte el, az ipari termelés a háborúelötti termelés háromnegyedére emelkedett. A szovjet kormány 385 millió rubelt fektetett he a termelés ki- szélesítését szolgáló építkezésekbe és 290 millió rubeles segélyt nyújtott a gazdaságilag gyenge parasztságnak.

1 QO^ A szovjet kormány eltörölte a cári adós.ságokat, ami körülbelül 500 millió rubelt tett ki. Az ipari termelés kiszélesítését egymilliárd rubeles befektetéssel biztosította a szovjet kormány s ez az előirányzott összeg három évvel később már évi ötmilliárd rubelra emelkedett. Hozzáfogtak a Dnyepr folyó villamosművei, a Turkesztán-szibériai vasútvonal a sztálingrádi traktorgyár, a gépgyárak, az „Amo” autógyár (jelenleg SztáJin-Autógyár) felépítéséhez.

1 Q‘?7 egész szovjet gazdaság 420/o-a, elérte ez* zel a háborúelőtti színvonalat, az előző évihez viszonyítva 18é/o-kal növekedett. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja határozatot hozott a mezőgazdaság kollektivizálásának teljes erővel való fejlesztésére és az első ötéves terv tervének ös.szeállítására.

1 ötéves terv 64.6 milliárd rubelt irányzott elő

népgazda.sági befektetésekre. Ebből 19 és fél milliárd rubelt az iparra, beleértve a villamosítást is, 10 milliárd rubelt a közlekedésre és 23.2 milliárd rubelt a mezőgazdaságra.

1 Q2Q Ä p r i I i s : A Szovjetunió Kommuni,sta (bolsevik) Pártja XVI. konferenciája elfogadta a szocializmus építésének híres első ötéves tervét. Ugyanakkor a pártkonferencia felhívást intézett az összes dolgozókhoz, hogy fejlesszék ki a szocialista munka versenyt. Gyorsan haladt a Dnyepr-erőmü építése. A Donyec-medencében megkezdődött a kramatorszkí gorlovkaí üzemek építése, a luganszkí mozdonygyár újjáépítése. Az Uraiban felépült az Uráli (jépgyár, Berenikiben és Szoli- kamszkban a vegyi gyárak. Megkezdték a magnitogorszki kohóművek építését, Moszkvában, Gorkijban nagy autógyárak épültek. Óriási traktor és kombájngyárak ^épültek, a Don melletti Rosztovhan pedig hatalmas mezőgazdasági gépgyár. Kibővítették a Szovjetunió második szénbázitását a Kuznjeck-medencét. Sztálingrádban a sztyep kellős közepén 11 hónap alatt hatalmas traktorgyár nőtt ki. A Dnyepr-erőmű és a sztálingrádi traktor- •gyár építésénél a munkások megjavították a munka termelé- keny.ségének világrekordjait.

Megkezdődött a tömeges kolhozmozgalom.

1 Q30 Január: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) -^y'y^' Pártjának Központi Bizottsága határozatot hozott a kulákság, m'nt osztály, felszámolására. Az ipari termelés az egész népgazda.ság össztermelésének nem kevesebb, mint 530/(,-a. a mezőgazdaság pedig 470/n-a. „Országunk agrárországból ipari ' országgá való átalakulásának előestéjét éljük” — jelentette k' Sztálin elvtárs a XVI. pártkongresszuson. A pártkongresszus megbízta a párt Központi Bizottságát, hogy biztosítsa az ötéves terv négy év alatti teljesítését.

A fő gabonatermő kerületekben az összes parasztgazdaságoknak több mint SOO/g-a kolhozokban egyesült. A kolhozok bevetett területe .36 millió hektár volt. A

200.000 kolhoz és 4.000 szovhoz már az egész bevetett területnek kétharmadát vetette be az egyéni parasztgazdaságok csak egyharmadát.

A három évig tartó gazdasági világválság idején a Szovjetunióban az ipar több mint kétszeresére növekedett és 1933-ban az 1929-es színvonal 2010/n-a volt. Ugyanakkor az Északamerikai Egyesült Államok ipara 1933 végére az 1929-es színvonal 650/o-ra csökkent, .Anglia ipari 860/n-ra, Németországé 66n/(|-ra, Franciaországé 770/o-ra.

1 0^4h ^ Szovjetunió ös.szes parasztgazdaságainak már mint^y’yy^ egy háromnegyed része egyesült kolhozokban: az összes bevetett területnek már OOíí'n-val rendelkeztek. A mezőgazdaságban 281 000 traktor és 32.000 arató-c.séplőgép dolgozott. A tavaszi vetés 1934-ben 15—20 nappal kevesebbet vett 'Pónybe, mint 1933-ban és 30—40 nappal kevesebbet, mint 1932- ben, a gahonabeszolgáltatási tervet pedig három hónappal korábban teljesítették, mint 1932-ben. Az iparban a szocialista rendszer eltüntette a munkanélküliséget s az üzemek legnagyobb részében, áttértek a nyolcórás munkanapról a hétórás munkanapra.

1937

Kiterjedt daságra.

A munkabéralap 1933 és 1937 között 34 milliárd rubelről 81 milliárd rubelre növekedett. Az állami szociális biztosítás alapja, mely 33-ban 4 milliárd és 600 mii. rubel volt, 1937-ben már 5 milliárd és 600 millió rubelre emelked ett. Ugyanilyen sikereket ért el az egész népgazdaságra vonatkozó és a dolgozó nép életszínvonalának emelését szolgáló befektetéseknél.

Leleplezték a buharinista-trockista kémek és kártevők maradványainak hazaáruló ténykedését. Megválasztották a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsát,

1 M á j u s 9. A Szovjet Hadsereg győzelmet aratott-^y~^’y Berlinben a fasiszta Németország hadserege felett.

Augusztus 9- A Szovjetunió bekapcsolódott a japán bitorlók elleni háborúba.

Szeptember 2; A Szovjet Hadsereg katonai sikerei nagy mértékben elősegitették a japán imperializmus vereségét.

"IQCO Október 5- Összeült a Szovjetunió Kommuni.sía ^y^y^ Pártjának XIX. kongresszusa s nagy jelentőségű határozatokat hozott a szovjet dolgozó nép életszínvonalának állandó emelése érdf líében.

IQCľO Szeptember 7: A Szovjetunió Kommunista Pártja y-y’J^ Kôzpoiť I Bizottságának ülése N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója alapján határozatot hozott a Szov.ietunló me zőgazdaságának fejlesztését szolgáló intézkedésekről.

1931

1933

18 és fél millió parasztgazdaság egyesült a kolhozokban, ami az összes parasztgazdaságoknak 930/^-a. a Sztahanov-mozgalom az egész szovjet népgaz-