Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-07-11 / 42. szám

:0I IFIOSA& ]953. július n. Egy nap a Világifjúság Házában Bukarestben, a Boulevardul Rqpublici 33. szám alatt magas épület emelkedik; a VIT Nem­zetközi Előkészítő Bizottságá­nak székhaza. Éjszaka a neon- fények csillogásában messzire ellátszik ez a hatalmas épület. Homlokzatán a világ különböző nemzeteinek zászlói s peonbe- tükkel a felirat: a Világifjúság Háza. Az épület tornyán a IV. VIT jelvénye é.s zászlaja. Meglátogatjuk ezt a házat, amely felé oly nagy érdeklő­déssel tekintenek a világ fia­taljai. .. ' INani 50 távira', 200-300 levél Ebben az épületben futnak össze a szálak a világ minden részében folyó VIT-elökészüle- tekröl. A föld minden szélessé­geiről érkeznek ide hírek: na­ponta mintegy 50 távirat és 200—300 levél. Ezt mondja a nemzetközi postahivatal egyik fiatal alkalmazottja, aki belé­pésünkkor éppen egy la-pazi rádiótáviratot vesz fel, amelyet a bolíviai úszószövetség kül­dött. Most egy szerkesztőségbe lé­pünk. Itt készül nyolc nyelven a Fesztivál című újság, amely most hetenként egyszer, azután majd — a VIT napjaiban — naponta jelenik meg. Az újság ezer és ezer módon tartja a kapcsolatot az ifjúsági és diák- szervezetekkel, a nemzetközi sajtóval és a kultúra, művészet, sport kimagasló személyiségei­vel. A propagandaosztály ircxlájá- ba lépünk. A bukaresti rádió riportere éppen interjút vesz fel. amelyet a spanyol fiatalok küldötte ad neki. Miután fel­vették az interjút, én is meg­kérem öt, mondjon néhány szót a propaganda terén kifejtett munkájáról, de ... olyasnnt szeretnék hallani, amit nem mondott be a rádióba. Elmosolyodik, s úgy válaszol. — Nálunk nem kell kutatni az érdekességek, az újdonság iránt. A propagandaosztály munkatársai teljes erővel dol­goznak — folytatja. — A saj­tórészleg hetenként három­négy cikket küld külföldre, amely Romániáról, Bukarestről és a VIT-ről hírközlönyt adnak ki, amely a III. világifjúsági kongresszussal foglalkozik. — Hol vannak a többiek?. — kérdezi tőlem vezetőm. — Elmentek az építészekkel felülvizsgálni az előkészülete­ket. r.enyügöző a nagyszerű vázlat és tervrajz. A makettről látjuk, milyen lesz majd a több mint 6000 négyzetméter nagy­ságú kiállítási csarnok, ahol a dokumentációs kiállítást rende­zik. A kanéval terve Meglepetések egész sorozata következik ezután. A tömeg- rendezvények osztályára me­gyünk. Itt éppen a nagyszerű karnevál rendezéséről tárgyal­nak. amely bizonyára a VIT egyik legnagyobb érdekességű eseménye lesz. Valóban nagyszerű elökészü ■ letek! A világ fiataljai .akik itt Bukarestben a VTT-en talál­koznak maj(J, még jobban szí vükbe vésik a béke és barát­ság nagyszerű eszméjét. (Adrian Rogoz riportja a f a Roumanie Nouvelle című lapban) Kim ír Sizen és Peng Tö-hiiaj levele Mark Clarkhoz Kim ír Szén noarpall és Peng Tö-huaj tábornok' 1< ivelet inté­zett Mark Clarká»oz., az ENSz haderő föparancsmoköhoz, mely többi között harugs, ülyozza: Ön 1953 június '.í9-iki kelte­zésű válaszlevelébe n beismeri, hogy a koreai népin adsereg fog­ságba esett harcos eiinak a ha­difogoly táborok elhagyására kényszerítése és viisszatartása a Li Szin Man-klikk, részéről, sú­lyos és sajnálatos, incidens. Eb­ben Önnek igaza iwin. Az Ön által adott magyaré zat és az in­cidenssel kapcsolatit »an tanúsított magatartás azonbaq nem kielé­gítő. A nyilvánvaló ö'ínyek mind azt bizonyítják, ho; iy az Egye­sült Nemzetek pa rancsnoksága nem bújhat ki telje :sen a fele­lősség alól ezért aa: incidensért. Önöknek tudomásuk volt arról hogy a Délkoreai k< jrmány és a délkoreai hadsereg hosszú ideje előkészítette ezt a tervet — amire már régóta ; jelek mutat­tak. — Mégsem hoj-ttak azonban semilyen rendszaba rlyt e terv keresztülvitelének t negakadályo- zására. Így a Li-Szj n Man-klikk által erőszakkal visszatartott hadifoglyok száma 27.000 fölé emelkedett, köztük a kínai népi önkéntesek több nnint 50 fog­ságba esett harco.sí ival. önök megkísérlik: a Koreai­kínai fél emberies eljárását — amely a fegyverszü kieti tárgya­lásokat megelőzően az arcvona­lon szabadonbocsátoKt hadifog­lyokat — azzal B bomlasztó tevékenységgel öss eehasonlítani amelyet a délköre ai biztonsági alakulatok elkövetrv ;k. amikor a hadifogoly egyezrryény aláírása után hadifoglyokat a táboroK elhagyására kénysze ritenek. Ez teljesen helytelen. Önöket min­denkor felelősség t crheli azért, hogy kézre kerítse k az összes „megszökött" hadiftíglyokat. Fi­gyelmeztetnünk kel l arra, hogy a Li-Szin Man-klilkk most i*> fennhangon beszél tiivábbi „sza- badonbocsátásról” vagyis a ko­reai néphad.seregnelt a hadifo­goly táborokban miaradt, nem közvetlenül hazati :iepitendónek minősülő több mint 8.500 harco­sának erőszakos vis'rzatartásáröl A t.i Szin Man-klBkk további Csang Kei-sek ügy nőkéivel szö­vetkezve. a hadifc igoly táborok elhagyására igyeksz. nk kénysze­ríteni a kínai néf li önkénte.sea fogságba esett harc »sait, hogy a két fél által aláítr t hadifogoly egyezményt ilyen módon teljesen megszegje. ön levelében kijelenti, hogy az Egyesült Nemzetek parancs­noksága — lehetőségeinek kere­tein belül és ahol szükségesnek mutatkozik — katonai biztosíté­kokat fog adni a fegyverszüneti feltételek megtartásának szava­tolására. Véleményünk szerint erre szükség van. önök azonban utalnak arra, hogy még nem teljesen biztos, vájjon a délko­reai kormány és a délkoreai hadsereg meg fogja-e tartani a két fél által megkötött fegyver­szüneti egyezményt. Mi több: a Li Szin Man-klikk — mint a múltban — most is fenhanqon követeli „Korea erőszakos úton történő egyesítését". Ez már magábanvéve elég bizonyíték ar­ra, hogy melyik fél indította meg az agressziót három évvel ezelőtt. Ha most az Egyesült Nemzetek parancsnoksága to­vábbra is szemet huny a Li Szin Man-klikk akciói felett és meg­engedi, hogy Li Szin Man-klikk különböző, előre kidolgozott ter­vekkel aláaknázza a koreai kér­dés békés rendezésének lehető­ségeit. akkor — még ha létre is jött a koreai fegyverszünet — bármikor újból megindulhat a fegyveres agresszió a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Ezért a koreai-kínai fél azon a véleményen van; Önök­nek hatásos lépéseket kell ten- niök annak érdekében, hogy a délkoreai kormány és a dé'ko- reai hadsereg megtartsa a fegy­verszüneti egyezményt és az azzal kapcsolatos minden más megállapodást. Csak ilyen módon lehet a koreai fegyverszünet megszegését megakadályozni. Összefoglalva: a koreai-kínai fél — jóllehet nem teljesen elé­gedett az Önök válaszával. de mivel Önök utaltak a fegyver- szünet mielőbbi létrejöttére irá­nyuló törekvésükre és tekintet­tel az Önök által adott biztosí­tékokra — hozzájárul ahhoz, hogy a két fél küldöttségei megállapított időpontban össze­üljenek és megvitassák a fegy­verszüneti egyezmény gyakorla­ti megvalósításával kapcsolatos kérdéseket, valamint a fegyver­szüneti egyezmény aláírásának különböző előkészületeit. A tel­jes küldöttségek ülésének idő­pontját a küldöttségek vezetői összekötő tisztjeik utján beszé­lik meg és határozzák el. A Szovjeliinió Lejzfelső Tanácsa elnöksétrcnek ki'zleményc A szovjet lapok július 10-én a következő jelentést tettek közzé: A Szovjetunió Legfelső Taná­csának elnökségétől. Mivel a legutóbbi időben le­leplezték L. P. Berija gaz- és ál­lamellenes tevékenységét, amelv az idegen töke érdekében, a szovjet állam megkárositásar» irányult, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége, miután megvitatta a Szovjetunió Minisz­tertanácsának e kérdésben tett jelentését erről az ügyről, a kö­vetkező határozatot hozta • 1. L. P. Beri.iát megfosztják a Szovjetunió Minisztertanácsa P'- sö elnökhelyettesének és a Szovjetunió belügyminiszterének tisztségétől. 2. L. P. Berija bűnös tevé­kenységének ügyét a Szovjet­unió Legfelső Bírósága elé ter­jesztik. Sz. N. Krujglovot a Szovjetunió belügyminiszterévé nevezték ki A Szovjetunió Legfelső Taná- i forovics Kruglovot a Szovjetunió csának elnöksége Szergej Nyiki- '.belügyminiszterévé nevezte k Jelentés a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris üléséről A szovjet lapok július 10-én hírt adtak a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának plenáris üléséről A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága » napokban teljes ülést tartott. Az SzKP KB teljes ülése meghall­gatta és megtárgyalta G. M. Malenkov elvtárs beszámolóját, melyet a Központi Bizottság el­nökségének megbízásából adoti elő L. P. Berija párt- és állam­ellenes gonoszcélú tevékenysé­géről, amely az idegen tök« ér­dekében a szovjetállam megká- rositására irányult és amely ama árulő kísérleteiben nyUvánult meg. hogy a Szovjetunió belügy­minisztériumát a kormány és a Szovjetunió Kommunista Pártja fölé helyezze. A plenáris ülés határozatot hozott L. P. Beríja. mint a kommunista párt és a szovjet nép ellenségének a Szov­jetunió Kommunista Pártja so­raiból való kizárására. A francia nemzetgyűlés megszavazta a Laaiel-kormáiiy által kért szükségintézkedéseket Párizsból jelentik, hogy egész éjszakán át tartó vita után a francia nemzetgyűlés a szerda reggeli órákban 314 szavazattal 267 ellenében megszavazta a kormány által kért különleges felhatalmazásokat, valamint a dolgozók életszínvonalat sújtó adóemeléseket és új adókat. Az új jövedelmi források megnyitá­sa után a kormány körülbelül évi 60—80 milliárd frank újabb bevételhez akar jutni, hogy visz- szafizethesse a Bank de Francé­nál állandóan növekvő kincstári előlegeket. Megindult a szabad közlekedés Kelet és Nyugat Berlin között Nagy-Berlin főpolgármestere Friedrich Ebert, a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányá­nak javaslata alapján retideletet adott ki, amelynek értelmében július 9-én újra megindult, a jú­niusi 17-ikí fasiszta provokáció óta megszakadt rendszeres és akadálytalan közlekedés Berlin valamennyi övezete között. Jú­lius 9-től kezdve nemcsak a gyalogjárók és jármüvek halad­hatnak át újra minden igazolás nélkül övezett határokon, hanem ismét megindul a villamos az autóbuszok, a földalatti és a magas vasút övezet közötti for­galma egész Berlin területén. 1947 szeptember 8-án Mar- seillben a „Cintra” nevű bárban ültünk és valami olcsó, jeges narancskoktailt iszogattunk. — Sok fiatal fiú — jelentette ki Jean Brissalle — ábrándozik ka­landos életről, afrikai pálmák­ról, sivatagi romantikáról és pénzről. És sokan jelentkeznek az idegenlégióba. Természetesen hamar ki is ábrándulnak. Jean Brissalle mutogatja fény­képeit 1945-ből. Akkor még olyan egészséges volt mint a makk, de körmönfont ügynökök áldozatául esett és jelentkezeti az idegenlégióba. Most teljesen leromlott az egészségi állapota, megöregedett és a malária nyo­maival tért vissza Franciaor­szágba. Ma már úgy néz mim GQY aggastyán, reszket a keze. Tulajdonképpen mi is az az idegenlégió és milyen ott az élet? * Kétszer látogattam meg az idegenlégiót. Először Sidibel- Abbesban a föszékhelyén. Má­sodszor pedig Béni Ounifban, egy sivatagi erődítményben a hatalmas homoktenger szélén. Sidibel-.Abbes olyan algíri város mint a többi. Nem fekszik a tengerparton, Oran kikötővé' vasút köti össze. Hogyan kerül oda az ember feltéve, ha az ide­genlégió újjonca ? Ha piéldául valahol Párizsban a Rue Dominiquen bármilyen oknál fogva valaki az idegenlé­gióba jelentkezik, máris csupa sötét alak közé kerül, ■ olyanok közé, akik minden joggal félnek a nappali fénytől. Hiszen vannak ott olyanok is. akik saját népük haragja elől keresnek menedék­Metíláto^attani az idegenlégiót helyet az idegenlégióban. Azu­tán tehát Marseillebe kerül az ember, ott aztán meg kell vár.c, amíg átszállítanak Afrikába, m - közben meg kell szokni a leg­olcsóbb halfajtákat és borokat Mihelyt 60-an összegyűltek, Mascara hajó fedélzete alatt átszállítanak Oranba. Ott azlai. Fort. St. Therese-ben meg keh várni, míg 150 ember gyűl ösz- sze az idegenlégió részére. Az­tán végre csigalépésben vasútou elszállítanak Sidi-bel Abbesba Az ember azt hiszi, hogy vég­re az áhított idegenlégió kaszár­nyájában van. Mi vár ott az em­berre tovább. Civil ruháját né­hány frankért eladja áz arab árusnak, az udvaron van belő­lük legalább 20, Hogy becsap az árával, az természetes. Aztán bórcsizmát adnak és vászonuni­formist, valamint egy „bonnet de policet” tulajdonképpen ka­tonai sapkát, hegyes véggel elöl és hátul. Hozzáadnak még egv egyliteres katonai fiaskót „bi- dont". A sivatagi szolgálat szá­mára adnak egy „képi-t" az-az egyolyan sapkát, amelv vászon­nal van ellátva, amelyet hátul a tarkóra lehet leereszteni, A kiképzés 13 hétig tart. Szik­lás terepen játszódik le és olyan homokban, hogy csak ügy süp­ped. Nincsenek tekintettel ^ tüskékre, az éles kövekre e« Afrika forró levegőjére. A gya­korlatok naponta 17 óráig tarta­nak, míg végre meg nem szólal a felszabadító parancsszó „ram- pes vos rangs” — oszolj! Ha bármilyen kihágást köve* JDr. HIdvsa Miloš, tiszt el valaki, akkor a dl éli melegben egy homokzsákkal a. vállán futni kell, ami igazán «lem nagyon kellemes, különösen, ha egy őr­mester töltött piszti ollyal segéd­kezik mellette. Mim lenkit elér a „crapandine”. Ez annyit jelent, hogy gúzsba kötik kezeidet és lábaidat és a ka szárnyaudvar forró homokján hagynak fekül- ni. Milyenek a kilátások: Hogyha valaki 5 évre írja íilá a szerző­dést, akkor elérhe-uí a tizédesi rangot. Magasabb rangot csak akkor lehet elérni, l logyha fran­ciáról van szó és hB nem gya­núsítják meg azzal, hogy ro­konszenves a ben nszülöttekkel és a haladó moa .galommal. A parancsnokok „bevált" tisztek, akik ugyan remekül ismerik a sivatagot, de nem riadnak visz- sza attól, hogy lovagló ostoruk­kal végig ne húzzanak az em­beren, ha valaki nem tetszik nekik. A gyakorlatok 18 óráig tartanak és a vacsora 21 őrak,»r végződik. Egyetlen szórakozái hogyha az ember egy bárt keres fel. vagy pedig egy nyilván').s házat, mert különben tilos s civil közönséggel összejönni Egyebekben a civil közönség szigorúan kitér az idegenlégió tagjai elől. Kiváncsi vagyok, hogy ezek után kinek volna kedve az ide­genlégióba belépni? Az idegenlégió története rö­vid, de nagyon drámai. A légió történetét emberi koponyák sze­gélyezik és vérrel átitatott. Az idegenlégiót 1831-ben alakítot­ták. Egy évvel később, 1832-ben a légió legyilkolta az egész El Uffia nevű arab törzsöt. Azután a változatosság kedvéért az egész idegenlégiót pusztították ki. 1835-ben Abdelkáder ellen indították. 1837-ben Franciaor szág dicsőségére bevette Kon­stantinét. 1881-ben Franciaor­szág kék-fehér piros zászlaját tűzte ki Tunisz fölé. 1892-ben Franciaország számára bevette Dahomejt és 1895-ben Mada­gaszkárt. 1908-ban Bauchen őr­nagy vezetésével elfoglalta Fá­sadul és behurcolta oda a szi­filiszt. Végül 1926-ban Abdel- kum ellen harcolt, a riffkabilok felkelését vezette Franciaország ellen. Az idegenlégiót jelenleg a vietnami nép ellen indított pisz­kos háborúban használják fel. Az idegenlégiót jelenleg arra is felhasználják, hogy „egyenges­se” a viszonyokat a szaharai törzsek között. És ha nem akad ilyen „munka” akkor a közle­kedés építkezésein vagy kutak fúrásánál dolgoztatják az ide­genlégió legénységét. Az utóbbi időben Akbouban, Bonéban, El- Marsaban az amerikai repülő támaszpontok építkezésein .se­gédkezik. A légió történetét, mint valami filmet megtekin*- hetjük Sidi-bel Abbesban »z idegenlégió múzeumában. Láto­gatásunk igazán tanulságos *s érdekes. A legérdekesebb a Győ­zelem terme: a falakat az afri kai harcok vad jelenetei bont­ják és a különböző parancsno­kok képei. A figyelmet legjob­ban megragadják a fegyverek és mérges íjjak. kopjak gyű - teménye Dahomejböl és Mada­gaszkárból. Az emléktáblákról leolvassi.’' az elesett parancsnokok neveu .A légionárius legénység csak számokban van feltüntetve. És a légió golyóktól szétlőtt és ■’z afrikai harcoktól megfeketedett zászlai. Ezeken csak annyit ol­vasol ; bátorság és fegyelem Semmi más. Hogy ezt a fegyelmet yi őr­mesterek pisztolyai és a gyar­mati imperialisták erőszakolták ki, az mellékes. Hogyha valaki a legkisebb mértékben vétett a fegyelem ellen, akkor meqko- pasztotják és elküldik erődít­ményeket építeni a forró déli végtelen homoksivatagba. Ilyen erődítmény Béni Ounü is. Olyan mintha teljesen el l°n- ne vágva a világtól, az Oran-Le Kreider-Colomb Bechar va.sut- vonal mentén fekszik. Négyszög­letes, ablaknélküli épület, lap<z>- tetővel, magas drótsövényes fal veszi körül. A legénység élén egy főhadnagy áll, aki vissza­gondol a párizsi kávéházak fé­nyére és bánatát egy üveg ko nyakba öli. Körülötte csak h ■- mok és homok. A hotnokbó mint egy kérdőjel, emelkedik k' Fort Béni Ounif és fölötte téti lavörösen lenyugszik a nap. * gyarmati hatalom felkiáltójele, mely után a pontot majd Afcikt dolgozó tömegei teszik ki Oj If J('S.\G — a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának lapia Megjelenik életenként kétszer Kiadía a Smena a CsISz Szlovákiái Központi Bizottságánál, kladóvallalata Bratislava Sol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztóhlzottsag Főszerkesztő Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal. Bratislava, Soltésovej 2 Telefon .345-51 2. 3 229-51, 3 Nyomja Merkantil n » nyomdája. — Előfizetés egy évre 40.— Kés, félévre 20.— Kés. — A posti «takarékpénztári befizetőlap száma S-54001. — Hirlapbelyeg engedélyezve Bratislava 2 kerületi Postahivatal. Feladó éa irányító postahivatal Bratislava Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents