Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-07 / 76. szám

m IFJÚSÁG 1ÍI53 4. Q^azíLmj&Lás az asfjulw inlzAkeljijeit Csónakázás a Styx-fotyón Mint valami széles, óriási tetiér szalag húzódik Pelsóctől Domjcáig az országút. Az autóbusz ne­hézkesen, egyenletes zúgással húz felfelé az e- melkedön, hogy a tetőre érve annál könnyebben suhanjon tova vidám utasaival. Lombos erdők, sz.ántóföldek lejtői maradoznak et mögöttünk, majd bokrokkal tarkított dombok tűnnek elénk, itt-ott csupasz mészkősziklás or­maikkal. A Gömör-Tomai Kraszvidéken járunk, ahol a hegyek belsejében hazánk leggyönyörűbb barlang.ja, a domical cseppköbarlang található, mely világviszonylatban is a természet egyik leg­szebb alkotá.sa. A barlang vezető,jétöl mindjárt e bejáratnál megtudjuk, hogy a cseppkőbarlangot egy Ján Mejko nevű kutató fedezte fel 1926-ban s azóta kirándulók ezrei jönnek el megcsodálni és tanul­mányozni, ezt a hatalmas cseppköországot. Belépünk a barlangba. A természet egészen új, SBámunkra eddig ismeretlen része tárul elénk számtalan érdekes-ségével és gazdagságával. Ha megpillantjuk az óriási termek, szédítő magassá­gú hasadékok, .sötét folyo.sók hatalmas földalat­ti világát, akaratlanul is felötlik bennünk a kér­dés. hogyan keletkezhetett ez a roppant méretű barlangrendszer. A természettudomány röviden így válaszol erre a kérdésre: ha a domicai csepp­kőbarlang k'aiakulá.sát és fejlődését meg akar­juk érteni, meg kell vizsgálnunk a barlang kör­nyékét, földtani szerkezetét, vizeit stb. Ha kö­rültekintünk, észrevesszük, hogy a környező he­gyek csaknem kizárólag mészkőből állanak. Föl­dünk történetének igen régi korszakaiban a Triász és Jura-korszakokban, ezelőtt 150—200 müiiő esztendővel hazánknak ezen a részén ten­ger hullámzott, melyben apró állatkák, tenger­csigák, kagyiők mWkiói éltek. Ezek az állaton többnyire mészvázzal, meszes héjjal rendelkez­tek. Elpusztulásuk után a megüresedett mész- vézak leülepedtek a tenger fenekére s a hosz- szú évmilliók alatt elpusztult állatkák mészvá- zaiból egész vastag rétegek halmozódtak fel. Az új rétegek nyomása alatt ez a vastag mésZiszap- réteg lassan kemény, szilárd kőzetté, mészkővé alakult. Hosszú idő eltelte után, amikor a tenge,' la.ssan levonult erről a területről, a föld belső erői feljebb emelték ezt a területet s a íöldké- regfeszültség következtében ezek a mészköré- tegek erö.sen elcsúsztak egymástól vagy felgyű- rődtek. A hegyek így vették fel lassan mai alak­jukat. Közben azonban ezek a hatamlas mész- kösziklák állandóan a természet külső hatásának voltak kitéve s lassan kopásnak, pusztulásnak indultak. Repedéseikbe, likacsas belsejükbe be­hatolt a csapadékvíz. A víz, mint tudjuk, elég jól oldja a mészkövet, a szénsavtartalmú víz­ben pedig "egyenesen kitűnően oldódik a mész­kő. A csapadékvíz, mivel levegőrétegen és talaj­rétegen jut a szikla repedéseibe, elég .sok szén- .savat tartalmaz, így oda bejutva oldani kezdi a mészkövet s évezredek folyamán egész földalat­ti üregeket, barlangokat mos ki a hegy belsejé­ben, A víz alámosá.sa következtében a barlang .sok helyen beszakadt s a letört kőzetdarabok a vízzel együtt továbbmélyítik, bővítik a barlang folyosóit. így jönnek létre azok az óriási bolto­zatos termek, hosszú tekervényes folyosók, ha- sadékok, melyeket csodálattal szemlélnek a bar­lang látogatói. Mielőtt beljebb haladnánk a cseppkövek biro­dalmába, nézzük meg, hogyan képzödnk ezek a Az ősember fazeka a hajdani tűzhely környéken sokféle alakú és nagyságú cseppkövek. Bizony, hosszú idő, többezer év telik el, amíg egy köze­pes nagyságú cseppkő kialakul. Ho.sszú idők fo­lyamán a barlang repedésein sok víz szivárog le, A víz útközben feloldja a mészsókat, vagy más anyagokat is. Lefelé haladva, a vízre ható nyo­más fokozódik s így még több mészmennyiségét tud feloldani. Amikor azonban a meszes víz is­mét kisebb légnyomású helyre ér, mondjuk a barlang falán, vagy mennyezetén szivárog le, nem tudja magában tartani az előzőleg feloldott mészmennyiséget s ezt apró kristálvt* alakjá­ban a barlang falára rakja le. A barlang meny- nyezetéről csepegő vízből is mészanyag válik ki és finom vékony rétegenként ebből épül fel a lefelé csüngő cseppkő, amit sztalaktitnak nevez­nek. A cseppenő víz még mindig tartalmaz me- szet, amiből viszont a felfelé nyúló álló c.seppkö vagy sztalagmit épül fel. A sztalaktit és a szta- lagmit gyakran összenő és „cseppköoszlopof’ képez, A domicai barlangban ezeknek a csepo- köféleségeknek ezer és ezerféle gyönyörű pél- dánváva! találkozhatunk. Bejárjuk a barlang minden zegét-zugát ve­zetőnkkel, Szegyo Jánossal, aki már több mm: húsz éve irányítja itt a látogató közönséget. A bejárattól nem messze a folyo.só egy" jobboldal) kiöblösödésében tűz nyomait és hamumaradvá­nyokat találunk. Ezt a részt „Néger Kunyhó”- nak nevezik s a tűz nyomain kívül az Rt talált agyagedények és kőből készült durva eszközök világosan mutatják, hogy itt valamikor emberek laktak. A domicai c.seppkőbarlang tehát minden kétséget kizárólag már az ősi jégkorszak hidege ellen menedéket adott ez akkor élő ősembernek. .Az itt élő ősember vadászattal foalalkozott. amit a barlangban talált vadászeszközök és a barlangi medve csontmaradványai is bizonyítanak. Ezen a helyen szinte elénk varázsoljuk a jégkorszak ősémberéit, amint itt a barlangban a lobogó tűz körül ülve jóízűen c.sámcsogva eszegetik a tűz fö'ött sütött bariangi medve húsát. A ,.Tizenegy láng termé’’-ben is az öeember nyomait találjuk. Ez a rész az itt talált tizenegy tűzhelyről kapta nevét. A tűz körül egykor nyil­vánvalóan emberek ültek. Máskülönben ez a bar­lang egyik legszárazabb része, tehát amint lát­juk, az ősember jól megválasztotta lakóhelyét .Az egyik félreeső sarokban megtalálták az ős­ember megkövesedett bélsarát, melyből kémia! elemzés segíLségéve! mégállapították, hogy ez ősember mivel táplálkozott. A folyosó gyengén vi.sszhangzik tovahaladő lépteink nyomán. Egy jégkorszak utáni vízesés helyére érünk, mely 24 méter magasságból zú­dította alá tajtékzó habjait, jól alámosva az alat­ta lévő sziklafalat. Itt-ott jókora hasadékok tá­tongnak, melyeknek vége valahol a szikla belse­jében van s mi csak a torkukban uralkodó, majd befelé egyre sötétülő homályt láthatjuk. Gyönyörű mésztufa gátakkal körülzárt .meden­cék, terraszszerüen fekvő tavacskákhoz érke­zünk. Ez a „Római fürdő". Ezek alatt egy rejtett patak folyik: az Acheron, amit természetesen mivel a szikla alatt folyik, nem láthatunk. Anná' inkább gyönyörködhetünk a Styx folyóban, mely végigfolyik az egész barlangrendszeren. Kristály- tiszta tükre nemcsak szép látványt nyújt, de nagyszerűen lehet rajta csónakázni is. Élvezetes fl fotó mélyén csónakázni. A hegytető tlO méte>- mapasan emelkedik fölöttünk, fejünk felett 40- méteres ha.sadék. Egy pillanatig csend lesz, csak az evező halk csobbanása hallatszik. A villeny- fényben csillogó folyó enyhén ringatja csónakun­kat és visz bennünket az ismeretlen szűdafo- lyasó között. Lenyűgözően szép látvány az úgynevezett „Pál­maliget”. Az egyenetlen felületű cseppkőoszlopok a pálmatörzsek, a függő cseppkövek ezrei pál­maleveleket képeznek. Ezenkívül cseppköalakot látunk mindenfelé, melyek meglepően egyes ter­mészeti tárgyakhoz vagy élőlényekhez hasonlí­tanak s ennek megfelelően nyerték el nevüket. Ilyen szép példányok: az „Anyós nyelve”, a „.Mi­kulás”, a „Karácsonyfa”, az „Esküre emelt kéz”, e „Három galamb”, a „Dohánylevél”, a „Virágzó fa”, a „Hízott sertés”, stb. A mennyezetről ezernyi, mindenféle alakú, nagyságú és a színek minden árnyalatába^ tün­döklő cseppkő lóg alá, melyeknek villogá.sa meg­Bejárat a barlang folyosóihoz. sokszorozódik a rájuk hulló villanyfényben. Tá­volabb e „Magas Tátra” látható havas csúcsaival és fenyveseivel és csodálatos tisztasággal tükrö­ződik vissza az alatta nyugvó víz sima tükré­ben. Valóságos meseország ez, mindenütt csupa szín, csupa ragyogás. A cseppköország hetalma.s természeti gazdagságát, leírni nagyon nehéz. A barlang egyik részében bekövesedett, de for­máját mindig jól kivehető agyagedényt találunk. Mellette kicsit távolabb kis kút Van. Innen hord­ta az ősember e vizet. Itt találjuk a „B.ítorság termét" is, mely arról kapta nevét, hogy csak eddig a teremig mert elmenni az ősember, tovább már nem volt bátorsága. Még jónéhány termen megyünk át, elhaladva a „Pokol’’-nál, melynek falain mintha óriási vö­rös lángnyelvek nyúlnának a magasba. A ,,Japá;i teaház”, majd cseppkőoszlopok sűrű rengetege tűnik szemünk elé. Ez az úgynevezett „őserdő”, melynek megcsodálása után, másfél órás bolyon­gás után ismét a szabadba érünk Felejthetetlen emlék marad mindnyájunk szá­mára ez a kirándulás. A barlang igazgatója sze­rint volt olyan nap is hogy a látogatók száma meghaladta az ezret. Nem is csoda, mert a gyö­nyörű barlang szépségének híre mindenkit ma­gához vonz. Kovács Dániel Magyar képzőművészeti kiállítás a XIX. és XX. századból Vasárnap, november elsején a SzloiHik Nemzeti Képtár új helyiséijeihen megnyílt a Ma­gyar Népköztársaság k, 'zöinü- vészetének kiállítása. A kiállí­táson a XIX. és XX. szazad műremekeit láthatjuk. A kiálli- tást gondosan állították össze. A megnyitásnál a Megbízottak TestiVetének alelnőke, Anton Nedved’ beszélt a művészet fel­adatáról harcban az új ember­ért. a i'ilágbékéért és a baráti kapcsolaiunkről a magyar nép- köztársasággal. E gazdag kiállítás megismer­teti dolgozóinkat, ijjúsagunkat a XIX és XX század képzőművé­szet kiváló műalkotásaival. E kiállítás különösen 'ifjúságunk­nak nyújt sokat mert e kiállí­táson az ifjúságunk olyan klasszi­kus alkotásokkal ismerkedik meg. amelyekkel a múltban so­hasem volt alkalma megismer­kedni Ifjúságunknak e kiáUitó- son alkalma nyílik megismerked­ni: Munkác.sjj Mihály, Szinnjjei- Merse Pál, Pál László, Barabás Barna, és mások képeivel. Felvételi vizsgák a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttesbe Az új kultúra, amelyet hivat­va vagyunk terjeszteni, amelyet meg kell ismertetni a dolgozok kai. szép és nemes, mert az em­bert. a szocialista társadalom épité.sének ügyét szolgálja. Kul- túrfellépéseink mind ' szorosab­ban kapcsolódnak dolgozó né­pünk munkájához, életéhez. — Népünk azt akana hogy többet adjunk neki mint a burz-soá kultúra, és sokoldalúbban lás­suk el kultúrális igényeit Min­den iphető.ségünk megvan ar­ra. hogy a népszokásokat fel- eleven it.sük és rsi.szolt formá­ban hozzuk őket dolgozóink ele. Az Igazi népi kultúra, melyet tovább kell fejleszteni, az egy­szerű dolgozók életét tükrözi formájában gazdag, színes és öt letes Ezért megtiszteltetés mind azok számára, akik ez új kul túra megvalósításában részt vesznek. A csehszlovákiai magyar nép­művészeti együttes énekkarába zenekarába és tánccsoportjába új tagok vétetnek fel. Minden dolgozó, aki hivatást érez magában erre a pályára, küldie be jelentkezését ez év tovember 15-ig az Együttes Igazgatósághoz, Hodyba (Ga- lánta mellett.) A felvételi vizsgákat a követ­kező helyeken tartják meg: Hodj/ban: Ez év november 7-én és 16-án, reggel 8—14-ig. Kassán: Ez év november li­án. reggel 8—14 óráig, ul. Ná rodného Povstania .80, sz alatt Losoncon: Ez év november 13-án reggel 8 — 14 óráig Štefá­nik u 22. szám alatt. Érsekújváron: A Csemadok helyiesoport kultúrtermében no­vember 15-én reggel 8—14-ig. A jelentkezők útikö'tségét felvétel esetén megtéiítiük. Az Együttes Igazgatósága JDórck uuo laái, HŐiiefeli maqa sba ! DÉNES GYÖRGY Kik rövidlátók voltatok eddig, legyetek most már messzenézók, nagyok és Iwlcsek, állhatatosak, zászlótartók és vezérlők! Sorsunkat, kemény és harcos életünket mi önt.lük formába, miénk a haza; hegyek lankai, síkok tája integet és mosolyog felénk. Pórok unokái, nöjjetek hát magasba, mint sudaras tölgyek zengő bérc alatt, s mint egvkor Toldi a súlvos szálfával, mutassátok meg ti is az utat! Vár rátok, ifjú harco.sokra — népünk, kell a hit, tudás, vezérlő akarat, kell az ifjú.ság, jövőnk kovácsa, a dalolva küzdő nagyszerű csapat. Jertok munkások, parasztok fiai, álljatok ide, az első sorokba, titeket illet a tudás, az élet, szükségünk van új, kemény harcosokra! Kik rövidlátók vpltatok eddig, legyetek most már messzenézők, nagyok és bölcsek állhatatosak, zászlótartók és vezérlők! l3olciog vagyok TÖRÖK ELEMÉR Ne hidd, hogy dicsekvésből mondom, de büszke vagyok öntudatodra, s hogy elvtársam leszel .jól tudom minden igazságért vívott harcban. Jó azt tudni, hogy velem vagy s hogy nem vagy számomra földi talány, hogv gyönyörű két szép szemeddel mosolyogsz rám mindig, mint az anyám. Szép így élni kedvesem, ugye? S tudni azt, hogy nem vagyunk egyedül, mert a föld minden részén élnek, kik szeretnek bennünket emberül. Boldog vagyok, hidd el, kedvesem, hogy én is e században születtem, boldog vagyok, mert veled harcolok, hogy jöjjenek még újabb s szebb napok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents