Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-10-28 / 73. szám
1 IFJÚ A CsISz SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1953. október 24. Ara 30 fillér, II. évfolyam, 73. szám. A CsISz falusi szervezetének elnöke Feranec József traktoros. A szövetkezet és az egyéni gaz- dálkodók/ földjeit szántja. Elnöke a CsISz pobedimi helyi szervezetének. Az Ifjúsági Duzzasztógátról való visszatérte után választották meg elnöknek. A CsISz pobedimi helyi szervezete nem a legjobban dolgozott. Sokan a dolgozó parasztfiatalok közül nem voltak a CsISz tagjai. Amikor a CsISz-tagok Feranec elvtársat elnökükké választották elsőséges feladatául tűzte ki; a CsISz-be a dolgozó parasztfiatalok nagy többségét megnyerni. Nem volt ez könnyű munka. Minden fiatallal beszélni kellett, egészen addig, amíg nem ébredt tudatára annak, hogy az ő helye is a CsISz-ben van. A dolgozó parasztfiatalokkal csak beszélni, a CsISz-tagsági igazolványokat kezükbe adni, havonként taggyűlésre hívni ö- ket, mindez nem bizonyult elegendőnek. Minden fiatalnak meg van a maga vágya. Az egyik a könyvet szereti, a másik a kirándulást, a harmadik a sportot, a dalt, színházat, mulatságot. Feranec elvtárs, a szervezet elnöke a CsISz vezetőségét úgy irányította, hogy a CsISz- tagoknak és a falu fiataljainak ezeket, az érdekeit mind meg - lássa. Azelőtt az ifjúsági klubba csak a CsISz-tagok jártak Most a többi fiatalokat is meghívják oda. Ott töltik szabadidejüket. Egyesek sakkoznak, mások ping-pongoznak, olvasnak. A fiatalok gramofon mellett táncolnak. A CsISz-tagok és főleg Feranec elvtárs el-el- beszélgetnek a fiatalokkal arról, hogy melyiküket mi érdekli, milyen problémáik és nehézségeik vannak. Ilymódon több mint tíz dolgozó parasztfiatalt szerveztek be a CsISz-be. Ezzel feladatuk még nem fe jeződött be. Feranec elvtárs tudatosította, hogy a fiataloknak a falu szocialista úttörőinek kell lenniök. Erre azonban őket a CsISz-nek kell nevelnie. Nevelni sokoldalúan, kultúr- és sport- téren, és főleg a tanulással. A klubban, a gyűléseken és a politikai, körökben végzett olvasást és vitákat arra használják fel, hogy a fiatalok megismerjék a tudományos világnézetet s azt elsajátítsák, hogy megismerjék a párt irányvonalát s napről-napra harcoljanak érte. Feranec elvtárs, a CsISz helyi szervezetének elnöke, aki egyben párttagjelölt is, a helyi pártszervezet vezetőségi gyűlésén figyelmesen hallgatta az elnök szavait, amikor a kormány- nyilatkozatról tartottak vitát. Pár napra rá összehívta a CsISz- taggyűlést. Nem várt az irányelvekre. Röviddel a kormány- rendelet megjelenése után a CsISz taggyűlése megvitatta, hogy a nyilatkozatból a CsISz- tagok számára milyen feladatok hárulnak. A pobedimi fiatalokra nagy munka vár. Falujukban még nincs EFSz. Az ő feladatuk hogy a faluban a szövetke zet megalakítására a dolgozó parasztokat előkészítsék. Beszélgetnek a kis- és középparasztokkal arról, mit ad nekik a párt és a kormány és mit követel tőlük népünk. A dolgozó parasztfiatalok, akik ezelőtt a CsISz-en kívül álltak, ma meggyőzik szüleiket a beszolgáltatás! kötelezettség határidőre való teljesítésének jelentőségéről, a szövetkezeti közös gazdálkodás előnyeiről és az új munkamódszereki-ől. A CsISz erre irányítja és neveli őket s törődik munkájukkal, érdekeikkel, művelődésükkel és szórakozásukkal. A fiatalok benne látják tanácsadójukat'^é- gyéni nehézségeikben is. A pobedimi CsISz-szervezet feladatát ezért teljesítheti. A szervezet jó munkája elsősorban a szervezet elnökének legjobb bizonyítványa is, amely visszatükrözi azt, hogyan teljesítette feladatát, hogyan törődött a szervezet munkájával, hogy ő, az elnök, hogyan támaszkodott a vezetőségre, hogyan tanul a pártfunkcionáriusok és a Komszomol munkájából, a könyvekből és saját hibáiból is. A szervezet ilyen elnökéről elismeréssel beszélnek még azok a fiatalok is, akik nem tagjai a CsISz-nek, megbecsülést éreznek iránta, a fiatalok és az idősebbek egyaránt. Példát mutat-e a CsISz valamennyi falusi szervezetének elnöke a kötelezettségteljesítés terén? Elég nagyszámú az o- lyan szervezet, ahol az elnök nem értette meg nagy felelősségét, ahol sem a vezetőség, sem** a szervezet nem dolgozik jól. Hogyan is dolgozna jól a CsISz veseli helyi szervezete, amikor Janota elvtárs, az elnök, azt sem tudja, kik a vezetőségi tagok. Hogyan teljesítheti a CsISz e helyi szervezete a CsISz KB elnökségének a CsISz falusi munkájáról hozott határozatát ? A falusi CsISz-szervezet elnökének a falut jól kell ismernie, érdekelve kell lennie a mezőgazdasági termelés problémáiban s e munkában a CsISz- tagokat és a többi fiatalokat is érdekeltté kell tenni. Rossz az az elnök, aki a CsISz-szervezet, vagy a vezetőség tétlenségét azzal magyarázza, hogy a munka a fiatalokat „nem érdekli” Hisz minden fiatalnak meg van a maga vágya, óhaja. Csak meg kell ismerni, megérteni és irányítani a falusi fiatalok sokoldalú vágyát, érdeklődését. A funkcionáriusnak, és főleg a CsISz-szervezet elnökének ál- landőan szem előtt kell tartania, hogy fiatalokkal dolgozik s hogy ezeket az embereket nap- 'ról-napra meg kell nyerni a CsISz-ben való munkára, tevékenységre bírni építő és politikai téren a falvakon, tehát nemcsak a gyűléseken, de mindenütt, ahol a fiatalok megfordulnak. Az elnök nem szabad, hogy elkedvetlenedjen a többször is megismétlődhető balsikerektől, de minden megkezdett felada tot végre kell hajtania. 1.600 mázsa kendert termeltek terven felül A nagygurabi szövetkezet tagjai nemcsak elégséges gabonát igyekeznek tennelni, hanem ipari növényeket is textiliparunk részére. Például ezidén elhatározták, hogy 100 hektáron kendert fognak termelni. A földet jól meg- trágyázták, előkészítették, csak ezután vetették el a magot. Jó munkájuknak jó lett az eredménye is. A tervezett 54 mázsa helyett kitermeltek 70 mázsa kendert hektáronként. Ez azt jelenti, hogy 1.600 mázsa kenderrel termeltek többet, ami a szövetkezet részére 64.0000 Kes-t jelent. A szövetkezet tagjai túlteljesítették paprika beadási tervüket is. 40 mázsa paprikát adtak terven felül közellátásunk részére. Karman elvtárs, a losonci gép- és traktoráüomás föagronómusa Vhrin János, Sárkány János és And rás s Lauko János, a točnicai brigádközpont legjobb traktorosainak a helyes szántás jelentőségét magyarázza, ami a jövő évi még ma gasabb hektárhozam alapját képezi. E brigádközpont traktorosai, akik e hó 12-ig 52.27 százalékra teljesítették az őszi munkák tervét, példás dolgozók és fáradhataila- nvl harcolnak a gépállomás becsületé ért. Szorgalmas munkáért értékes jutalom A csallóközaranyosi állami gazdaság vezetősége és legjobb dolgozói október 17-én összejöttek, hogy kiértékeljék félévi tervteljesítésüket és megjutalmazzák t legjobb dolgozókat. Először is kiértékelték *z örsújfalusi gazdaságban dolgozók, Fiala és Takács elvtársak munkáját, akik félévi tervüket magasan túlteljesítették, 12 malac született kezük alatt egy anyakocától és ebből gondos nevelés mellett 11-et el is választottak. Ezen munkájukért jutalmul elismerő levelet és egy-egy zsebórát kaptak. Ha továbbra is így fognak dolgozni, minden remény megvan rá, hogy évvégi jutalmazásuk egy 150 kg-os hízó lesz. Fiala és Takács elvtárs megfogadták, hogy úgy fogják gondozni a sertéseket, hogy 12 kis malac helyett ezután 15 darabot fognak elválasztani. Kitüntették a legjobb tehéngondozókat is. Olajos elvtársat, aki félévi fejési tervét 8.1 litert 10.6 literre teljesítette. Utána Hublk elvtárs következik 10.1 literes teljesítménnyel, majd Balia és Szép elvtársak 9.4 literes teljesítménnyel. Olajos elvtárs az elismerő levelen kívül még egy férfikerékpárt, a többiek pedig egy-egy zsebórát kaptak jutalmul. A hízómarháknál kitüntették Vígh és Banyák elvtársakat, akik darabonként 1.48 dekagramm súlygyarapodást értek el naponta, örömmel vették át jó munkájuk jutalmát, a szép zsebórát és megfogadták, hogy ezentúl még jobban fognak dolgozni. Szabó elvtárs 1.15 dekagramm súlygyarapodást ért el naponta, jutalmul egy szép aktatáskát kapott. Olveczki elvtárs, a sertéstenyésztő csoport vezetője a helyes irányításért egy férfi kerékpárt kapott. A juhtenyésztésnél dolgozó Bqitka és Beke elvtársakat, akik gyapjúbeadási tervüket 1120/o-ra teljesítették, elis- merö oklevéllel és egy-egy órává' ajándékozták meg. A baromfitenyésztésben Jaros Mária, Zsembera Valéria, Füsi Mária, a tojásbeadási tervüket 1680/o-ra teljesítették, Jutalmul egy-egy szép ruhát kaptak. A fejönök közül Kucser^ Rozália és Halász Jolán CsISz-tagok becsületes munkájukért elismerő levelet kaptak. A csallóközaranyosi állami gazdaság dolgozói boldogan vették át a szép, ajándékokat, melyet a szép fizetésükön kívül becsületes munkájukért kaptak. Megfogadták, hogy a jövőben még szorgalmasabban fognak dolgozni, hogy az év végén még szebb eredményeket tudjanak felmutatni. Tóth József Ambróz János elvtárs, a losonci traktorállomás legjobb traktorosa, DT-31 traktorával a szövetkezet földjein dolgozik. Őszi munkatervét már szeptember 28-án 100 százalékra teljesítette. Az eperjesi Keletszlovákiai Téglaüzemben októberben még 400 ezer darab téglát termelnek terven telül Az eperjesi Keletszlovákiai Téglaüzera dolgpzói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy októberben az idény befejezése után még 400 ezer darab jóminőségü téglát gyártanak szocialista építkezéseink részére. A tégla égetése sikeresen folyik és mostanáig már háromnegyedrészben teljesítették kötelezettségvállalásukat A kötelezettségvállalás teljesítésében az eperjesi téglaüzemi munkásokat nagyban segíti “Duvanov módszerének érvényesítése, amelynek alkalmazásával tavasz óta már négy és fél vagon szenet takarítottak meg. J^bédeltünk. Anyám sápadtan lépett be SZŰCS BÉU a szobába. Kezéből erőtlenül hullott az asztalra húgom betétkönyve. — Ap^ abbahagyta az evést és kezébe vette a könyvet.' Kisebbik húgommal kíváncsian lestünk bele. — 157.— koronát, az egy éve csodálatos szívóssággal gyűjtött pénzt. Klárika tegnap kivette. — Talán csak nem a barátnői, az iskolatársai beszélték rá, hogy ixilami szamárságra költse a pénzt — szólalt meg apám megdöbbenve. — Hát még ma is csak a rosszat tanulják az iskolában? — sopánkodott anyám kisidö múltán. Hallgattunk. Kínos csend telepedett a szobára. Valamennyien azon törtük a fejünket, hogy mit is csinálhatott Klárika a töméntelen sok pénzzel. En, hogy őszinte legyek, kicsit örültem is a dolognak, és ha anyám szomorúsága és apám gondterhelt arca illendőségre nem figyelmeztet, meg is mondtam volna édesanyámnak, érdemes volt-e annyit korholnia engem, hogy Klárikától tanuljak spórolni. Hányszor gyönyörködtek szüleim aranyszoke. varkocsos húgomban, mikor összegyűjtött filléreivel a bankba futott. Irigyeltem is, hogy apám, — ha vasárnaponként meglátogatták gyári munkatársai, híres újítók, dolgozók, akikről gyakran írtak a lapok — nem velem dicsekedett, hanem Klárikával, mert neki tiszta kitűnő volt a bizonyítványa, nem csavarog annyit, mmt én és nem rendetlenkedik úgy, mint a kis Erzsiké. De titokban én is büszke voltam rá és sokszor igyekeztem utánozni hangyaszorgalmát, ami bizony ritkán' sikerült. Klárika már egy éve gyűjti a pénzt Kerékpárt szeretne venni. Sokat segít édesanyámnak, ő jár bevásárolni és az aprópénzt anya mindig neki adja. — Ilyenkor úgy örül, majd kiugrik a bőréből. A kis Erzsikének elmeséli, hogy ha meglesz a kerékpár, kirándulni jár majd a pionírokkal, ezerszínű tarka virágot hoz neki és ráülteti majd őt is a kerékpárra. Ilyenkor együtt örvendeztek, mintha már maguk előtt is látnák a szép kékszinű. lámpával felszerelt kerékpárt. És most oda az egész. Volt — nincs. Apámat az bántotta leginkább, hogy Klárika, a szemükfénye, a büszkeségük, most egyszerre üyent tett. Nagy- nagy csalódást érzett édesanyám is. Arca még mindig sápadt volt s kevés híjjá, hogy ki nem buggyantak köny- nyei. Apám borús arccal fejezte be az ebédet és- gyakran az asztalon heverő, nyitott betétkönyvre pillantott, amelyben nagy cikornyés aláírás tanúskodott a kivett pénzről. Apám délutáni műszakra készült. Halkan néhány szót váltottak . édesanyámmal az esetről és már indulni, akart, mikor mosolygós arccal, élénk szemekkel, hóna alatt a táskával, berontott Klárika. Köszönésére - senki sem válaszolt. A kis Erzsikével a sarokba húzódtunk. Én könyvet fogtam a kezembe, ö pedig hatalmas babájával bíbelődött. Szörnyű vihart sejtettünk. TZ lárika azonnal észrevette anya ^sápadt arcát, bánatos szemét s apám szigorú tekintetét. Ártatla, szeméből elszökött a fény s arcáról eltűnt a vidámság. — Mi baj édesanyám? — kérdezte félénken. Apánk állt elé. Anya, ha bánatos, nem tud beszélni, könnyen sírva fakad. — Klárika hová tetted a pénzed? Azért gyűjtötted szorgalmasan, hogy egyszerre elherdáld, — kérdezte apám szigorú hangon, szemrehányóan Klárika egy pillanatra megszeppent. Ügy láttam, hogy rögtön sírva jakad és apánkhoz simulva töredelmesen bevallja csúnya tettét. De nem így történt. Két szemében soha nem látott tűz gyulladt, keskeny szája mosolyra húzódott és arcán elszántság, határozottság ragyogott, mikor megszólalt: — Odaadtam mind... Bn majd k - sőbb veszek kerékpárt. De Koreában minden csupa rom, csupa üszők és jön a tél. Ruha és lakás keit a gye e- keknek... Én odaadtam mind édesapám, az utolsó fülérig. Apám csak nézte tűzben égő ragyogó arcú húgomat, aztán, ölébe kapta es hosszan megcsókolta. Anya szeméből. kibuggyant a könny, amely már egyíprája szempillái mögött bujkált és szórakozottan Klárika hajszalagját babrálta. Sokáig nem tudtunk szóhoz jutni. Apám hol anyámra nézett, hol. Klárikát simogatta örömtől fénylő szemével. — Nagyon jó kislány vagy Klárikám .... Jól tetted — szólalt meg boldogan apám. Oda állt Klárika elé, a hatéves kis Erzsiké is, kezében a nagy babával; — Én is odaadom a nagy babát Klü-. rika, vidd el, jó? Soha nem láttam könnyezni . apó- mat, az élet keménységre 'taniinitu.- de most, mikor mosolyogva eíivdu': a- délutáni műszakra, úgy láttam ő--qi, az Q szemében is könny csillogó’:
