Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-10-24 / 72. szám

í 953. móher 31.

miFlDS&&

Téli védekezési munkálatok

Nagyüzemi szodaiista gazdálkodásunk egyik alapvető feladata, hogy minél több gyümölcsöt termeljünk dolgozóink számára. Hogy a termelékenységet fokozzuk és jóminöségű gyümölcsöt termeljünk, igen fontos, hogy gyümölcsös kertjeinkben megvizsgáljuk vájjon gj'ümölcsfáink termelőképességét nem gátolja-e valamilyen betegség.

Gyümölcsfáin' fontosabb rovar kártevői a következők:

Az almamoly: Egyike gyümölcsfáink legelterjedtebb kártevőinek. Az alma. körte, kajszinbarack és a dió férgese- desét, valamint annak lehullását okozza. Rendesen a? almafa virágzása idején rajzik először. Gyakran három nemzedéke is van Az utolsó nemzedéket. illetve petéket ősszel rakja le. az elraktározott téli gyümölcsökre, ahol a petéből kikelő lárvák befúrják magukat a gyümölcsbe és ott kitelelnek. Majd tavasszal kirepülnek és a fejlődő gvümölcs'kben súlyos károkat okoznak.

Védekezés: A gyümölcskamrák ablakait szúnyoghálóval kell ellátni, nogy az ott kirajzó almamoly a hálón ösz- szegyüjthető és elpusztítható legyen. Jól bevált ellene az arzén méreggel való permetezés, amelyet a következőképpen állítunk elő- Az arzén permetező anyagot b'^rdóilével keverjük. — JOO liter íjordóilébe V*—V4 kg arzé- nes szert teszünk. Ha nagyon elterjedt a fél r"-’" ő.s.szel is használ- hatj ’k. ősszel azonban csak a fák kérgét fecskendezzük be, ahol a télire elrejtőző rovar meglapul. Legjobban a közvetlenül rügyfakadás előtti ko- ratavaszi permetezés vált be.

A téli araszlók. A fák törzsére szorosan n-kötözött. papír övekre keni hernyóé-vvgyűrflk'Kel védekezünk ellene. már szeptember közepétől december vénéig. Ezáltal n;iegakadályoz- zuk, hogy az ősszel és a tél kezdetén rajzó -zámyatlan nőstyénpillék a fák koronájába bejussanak.

A KÖRTERUGYFÜRO BOGÁR.

Lepedőre rázással és összeszedé&sel védekezünk ellene. Elpusztítását már októberben meg kell kezdeni.

A KEREG ES FASZÜ.

Már a tél '"'zdetén védekezünk ellene, mégpedig úgy. hogy a fertőzött faKat kivágjuk és elégetjük. A fa szúvosodását elárulják a törzs és az á.'ak héjának felszínén látható ma- dársörétnyi nagyságú lyukai. A szu elsősorban a gyenge, beteges fákat támadja meg. Az így kivágott fákat még tavasz előtt el kell égetni, mielőtt a bogarak kibújnak és el nem terjednek.

A CSERESZNYELEGY, NA- / RÄNCSLEGY. POLOSKASZAGU

LEVELDARAZS.

Ezek ellen úgy védekezünk, hogy a fák alatt lévő földet egy mkerre a koronán túl terjedő körben már őszszel egy ásónyomnyira leforgassuk. Hogy munkánkban biztosak legyünk, már kora tavasszal megismételjük ugyanezt a műveletet.

TÉLI FAAPOLASI MUNKÁK.

Lombhullástól-rügyfakadásig a fákon található száraz lombozatokat, azaz hernyófészkeket égessük el. — Ugyanígy kell eljárni a fákon lévő összeszáradt gyümölcsökkel is. A fák törzseit és vastagabb ágait kaparóval vagy drótkefével tisztítsuk le. Az így lehullott törmeléket szintén égessük el. Az elpusztított gallyakat, amelyek már meg vannak fertőzve, úgy távo- htjuk el a fái ’, hogy velük együtt az egészséges ágrészekröl is levágunk egy arasznyit. Az elsűrüsödött koronaágakat már a fák nevelésénél meg kell kezdeni, hogy a nagy sebek, melyeket később, a fa idősebb korában ejtenénk, elkerülhetők legyenek. Nagyon ajánla' még a fák alatt ö.sszegyült hulladékot is Összegereblyézni és elégetni. A fákon található sebeket simára ki kell vágni és sűrű kátrany- ny'al kenjük be. Téves a fa törzsét ’ tsszel. meszes trágyával, véres anvaggal és más hasonló anyagok keverékével bemázolni, mert ezzel a rovarokat nem pusztítjuk el. Meszelés helyett se „al célszerűbb a fákat kénes mészfőzettel permetezni, mert az megöli a mohát, a zuzmót és a törzset minden kártevő rovartól fertőtleníti.

Fiatalabb fák gyakran visszamaradnak fejlődésükben. Ezt már mindnyájan tapa.sztaltul:. Ezt rendszerint gyökérgolyva okozza. Ha a gyökérgi/'yva jelenlétéről meggvőzödtünk. a beteg fát ássuk ki és éges.sük el. A kiszedett fa helyére csemetét csak olyan e.set ben ültessünk, ha gvökereit a gyökérnyakig egv félórával előbb fél százalékos higanyos csávázó szerrel kés-ült anyagpépbe mártjuk. Az igy befo,Cant csemetéket nyúlrágás ellen kerítés hiánvában papirossal ló! betekerjük. Náddal vagy szalmával nem nagyoi a én' ,os. mert sok esetben menedéket nyújt a férgeknek.

TÉLI PERMETEZŐ SZEREK

Készítésé es alkalmazása.

A gjfüirölcsfák pajzstetveit, valamint rovar kártevőit fakarbonelium- mal, vagy ásványi olaj emulzióval irt- ju''. Kora tava.sszal a gyümölcsfa- karboneliumot vagv az olajemulziót v'zzel hig’tva mint permetező an.va- got alkalmazzuk. Közönséges karbo- nelium permetezésre nem használható, mert vízzel nem vegyül és igy árt a fának. A zuzmó, moha. sokféle gomba, kártevő irtására teljesen megfelel az olcsó mészkénlé. Előállítása a következő főzésre alkalmas, lehetőleg 20 liternél nagyobb va.sedényben L-ő kg égetett meszet oltunk 2 liter vízzel Az oltott mészhez hozzákeverünk 2 kg kénport, majd 8 liter vizet adunk hozzá. Az egészet ö.sszekeveriük és a keverőn megjelöi'.'jk, hogy milyen magasságig ér a folyadék. Aztán a ve- gyületet felfo—aljuk és a forrástól számított egy óráig forrásban tartjuk, miközben az elpárolgó vizet a keve- rőn alkalmazott jelzés figyelembe vételével időnként pótoljuk. A forralás befejezése után az oldatot vízzel kiegészítjük. Az így nyert tömény mész- kénléből téli permetezésre alkalmas permetlevet nyerünk, ha 20 liter 80 liter vizet számítunk.

Bordóüével védekezünk a gomba kártevők „manilia varosodás, szilve- levelek vörös foltossága ellen, stb.” A bordóilevet a téli permetezésnél 2 százalékos oldatban használjuk. Készítése a k-'c ‘kező: 1 kg rézgálicot 50 liter vízben feloldunk, ugyancsak lemérjük a szükséges 1 kg égetett meszet, azt kevés vízzel megoltjuk, utána 1 hektoliteres hordóba öntjük és 50 literre feltöltjük. A külön készített rézgálic oldatot lassan és folyamatos keverés közben öntjük a mésztejhez. Ha égetett mész nem áll rendel kezé- sünkrt oltott mesze* is használhatunk azzal a különbséggel, hogy ebből kétszer annyit adagolunk, tehát ebbep az esetben 2 kg mészre van szükség. Ha a már örszet öltött és jól összekevert bordóilébe piros lakmuszpapírt teszünk, megkék'" Csak így jó az oldat. Ha piros marad az oldat, akkor még egy kevés meszet kell hozzáadni addig, m’’" a lakmuszpapír gyengén meg nem kékül. Fontos tudnivalónk, hogy a mészkénléből és a bordóiléből csak annyit készítsünk, amennyit egy nap alatt el tudunk használni, mert ha hosszabb ideig áll, hatása gyengül.

A TELI PERMETEZÉS VÉGREHAJTÁSA.

Réz- vág'’ kénvegyületekkel történő permetezést lehetőleg ősszel, teljes lombhullás után el kell végezni. A gyümölcsfakarboneliiimmal vagy olaj- emulzióval azonban tavasszal, rügyfakadás előtt két-három héttel előtte do'.cozunk. Ha a permetezést a tél végére, két-három héttel rügyfakadás előtti időre hagyjuk, úgy azt előszót a réz- vagy kénvegyületekkel kell el- ! végezni és ezt követői eg egy hét mul- 1 va olajemulzióval megismételjük. A fagyos téli időben való permetezések rovar- és gombaölő hatása nem kielégítő. A téli permetezés olyan legyen, ho a peimetlétől a fa minden gallya jól megázzon. Gyümölcsfák permetezésére legalkalmasabbak az erre a célra készült magasnyomású gyümölcsfa permetezőgépek. Súlyos y problémák merülnek fel főleg kis- és középparasztok között, akik azon panaszkodnak. hogy peimetezés által a gyümölcsfák kiszáradnak, vagy nem adnak olyan terméshozamot, mint annak előtte.

Vájjon miben rejlik itt a hiba? — Meit. hogy valami tévedés áll fenn, az tény és való! A hiba tehát ott rejlik, hogy azok. akik a permetezést elvégezték; nem voltak tisztában a permedé helyes keverésével. A különböző vegyszerekhez nem adagoltak elegendő vizet és ezáltal az erős permet- lé a fákat megégette, vagy pedig nem keverték fel rendesen és ezáltal a felülről kipermetezett permetlé g,yenge volt, viszont az aljára leülepedett vegyszer túl erősen hatott. Ennek súlyos következményei voltak: elsősorban tönkreteti-’k gyümölcsfáinkat és dolgozóinkat a tudatlanságban tartották.

Minden becsületes dolgozónak tisztában kell lenni azzal, hogy mit jelent számunkra a gyümölcsvédelem, melyben agy segítséget nyújtanak számunkra a szovjet tudósok által kidolgozott tudományos gyümölcstermesztési alapismeretek.

Kalapos Józsej, Lelesz.

A Szokol falvakon végzett munkájának örömteljes mérlege

A nyári idény alatt az önkéntes Szokol sportegyesületek munkájába a falusi ifjú-ság tízezrei kapcsolódtak be, hogy teljesítsék a párt és a kormány határozatát. Az országos testnevelési konferencia célkitűzéseit és határozatait a Szokol sportegyesületek lelki- ismeretesen teljesítették. Gondoskodtak a sport és a testnevelés további fejlődéséről és a falusi ifjúság újabb tízezreit nyerték meg a sport és a testnevelés számára. A sportoló ifjúság bekapcsolódása a nyári munkák — különösen az aratás — gyors elvégzésébe, bizonyltja, hogy a testnevelés és a sport elválaszthatatlan egységben van a mindennapi élettel. A sportolók a sikeres aratás után rendezett sportnapokkal, a terményfelvásárlás alkalmából rendezett stafétákkal és a termény- beszolgáltatás teljesítésének, illetve túlteljesítésének megünneplésére rendezett járási spartakiádákkal bizonyságot tettek a sport és a testnevelés helyes értelmezéséről.

A járási falusi spartakiádák feladata volt, hogy a sportünnepségeket ój szellemmel töltsék meg, hogy magasan emeljék ki a munkaigyekezetet, a sportbecsületet, hogy propagálják az új munkamódszereket és hogy használják ki a népi versenyzés alapvető elemeit.

Ez a mozgalom sikeresen töltötte be hivatását. A funkcionáriusok ezrei és a sportoló ifjúság széles tömegei nagy lelkesedéssel vették ki ebből a munkából részüket. A gyűlések jó előkészületeket eredmén.yeztek és a különböző aktívák biztosították a sportolók segítségét a nyári munkák gyors elvégzésében, különösen az aratási és cséplé.si munkálatokban, valamint a sikeres termény fel vá.sárlásban. Sok- kollektív versenyzett egymással a nyári munkák elvégzésében. A versenyszellemet közvetlenül a sportpályákról vitték be a munkahelyekbe. A brigádok sokszor u- gyanebban az összetételben dolgoztak, mint amelyekben versenyeztek egymással a sportpályákon.

A somorjai járás teljesítette elsőnek terményfelvásárlási kötelességét. A járás falvai közül Csenke község volt az első. A járás első spartakiádája megmutatta, hogy a járási Szokol sportegyesületek helyes úton járnék. Megmutatta, hogy a szovjet fizkultúra, a szovjet kolhozparasztok tapasztalataiból merítve, nálunk is jól alkalmazhatók a szovjet móidszerek. A négyszáz lakosú Csenke község például magára vonta az egész járás érdeklődését. A járási spartakiáda napján Csenke község ürmeplö díszbe öltözött és kétezer néző élvezte 300 aktív sportoló versenyzését. A különböző versenyszámok, igy a labdajátékok, a honvédelmi bemutatók, az MHK-gyakorlatok, könnyüatlé- tikai számok, mind-mind a sportolók lelkiismeretes munkájáról tettek tanúbizonyságot.

A többi falvakban megrendezett spartakiádák is a sport és e testnevelés további fejlődését igazolták. A gutái, naszvadi és a többi falvakban rendezett spartakiádák űj ismereteket és új tapasztalatokat hoztak.

Ügy mint a Szovjetunióban a kolhozparasztok körében, nálunk is a szövetkezeti tagok nagyon megszerették a különböző sportversenyeket. A spartakiádák a népi versenygés űj elemeit hozták felszínre, amelyeket a további munkánkban alaposan ki kell aknázni. Nagy jelentősége van annak, hogy a nézők soraiból sok aktív sportoló került ki. Nagy jelentősége ven annak is, hogy a spartakiádákon már az egyes munka- csoportok is versenyeztek egymással. Így a sport és a testnevelés behatolt a szövetkezeti dolgozók és a kis- és középparasztok életébe. Szükséges, hogy a jövő évben a Szokol-funkcionáriusok nagyobb gondot fordítsanak s >parta- kiádák megszervezésére és az új spx)r- tolók bekapcsolódására. Oj káderek növekednek falvainkon, amelyek a sport és testnevelés segítségével a szocialista falu építőivé válnak.

A spartakiádák nagy segítségére voltak a testnevelés és sport tervének teljesítésében. Sok aktív sportoló befejezte az MHK-gyakorlatok versenyszámait és sok új dolgozó fiatal jelentkezett, hogy az MHK-gyakorlatókat teljesítse. Az új versenyformák, amelyek járásonként különbözők, szintén nagy segítségükre vannak a Szokol funkcionáriusainak.

A spartakiádák megrendezését több faluban az egész Nemzeti Front szívügyévé tette. Sok esetben nagy segítséget nyújtott a helyi nemzeti tanács, a helyi Akcióbizottság és a Szlovák Nemzeti Front. A spartakiádák alkalmából a sportolók több igen értékes felajánlást tettek, amelyekben a sportolók arra kötelezték magukat, hogy a jövő évben mindent elkövetnek, hogy a termény felvá.sárlásában a falu a járási versenyben első legyen.

A testnevelés és f sport mindjobban behatol falvainkba, és a falu örömteljes életének a tartozékává válik. A szövetkezeti dolgozók megszerették a sportot, és így a sport segítségükre van az új szocialista falu boldog építésében.

Aki megismerkedik az USA alkotmányával és összehasonlítja az amerikai valósággal, megdöbben az alkotmányban hemzsegő szabadságról és egyenlőségről szóló magasröptű mondatok és a valóság ordító ellentétén. Az „amerikai életmód" propagandistái annál inkább igyekeznek minden módon bebizonyítani, hogy minden amerikai számára biztosították az emberi jogot hogy az amerikai polgár nyíltan foglalhat el ilyen vagy olyan politikai álláspontot.

Az amerikai „demokrácia" felülmúl- hatatlanságát” dicsőítő frázisok szakadatlan áradata azonban nem tudja elleplezni azt a tényt, hogy ennek a demokráciának alapja a termelés eszközeinek magántulajdona és az embernek ember által való kizsákmányolása. Az amerikai „demokrácia”, akár a többi burzsoa demokrácia, álcázza a ki- zsákmán.yolók és kizsákmányoltak politikai és gazdasági egyenlőtlenségét. A demokratikus szabadságról hangoztatott szép mondatok mögött a monopolisták elenyés2ő csoportjának a nép óriási többsége feletti uralma rejlik.

A kapitalista rendszer viszonyai között szó sem lehet semmiféle igazi demokráciáról. Lenin rámutatott arra, hogy „a burzsoa demokrácia, amely a középkorhoz viszonyítva nagy történelmi haladás, mindig — és a kapitalizmusban is — szűk, korlátozott, hamis, képmutató, a gazdagoknak mennyország. a kízsákmányoltaknak, a szegényeknek csalétek és bapsepás marad"

Az uralkodó osztályt az USA al- kotmán.ya elfogadása óta eltelt 162 év alatt az ország egész társadalmi-politikai életét a polgári szabadság egyre

n.yiltabb elyomásának útjára terelték Igy.=keztek megvonni még azt a megVRONSZKU:

ffc/t daliát detttokmelaftL*

nyirbált szabadságot is, amelyet az alkotmány forma szerint biztosít a népnek.

Jellemző magának az USA alkotmányának a története is. Az alkotmányban — amelyet a philadelphiai alkot- mányozó gyűlés tagjai — földbirtokosok, hajótulajdonosok, rabszolgatartók és uzsorások hoztak — célzás sincs az amerikai polgárok bármiféle jogára és szabadságára. Sőt, „az alkotmány aty- jai”, ahogy ezeket az amerikai propaganda nevezi, előrelátóan úgy rendezték a dolgot, hogy az alkotmány jövendő megváltoztatása különösen bonyolult eljárás legyen. Még a kiigazítások és pótlások is csak az államok háromnegyed része törvényhozó gyűléseinek jóváhagyása után lesznek érvényesek.

Az USA kongresszusa csak három évvel az alkotmányhozás után egészítette ki 10 ponttal az alkotmányt, azt is csak a nép forradalmi fellépésétől tartva, a nép óriási nyomására. Ezek a pontok „Törvény a jogokról” néven váltak ismertekké. Ez a törvényjavaslat a személyi, szólás-, sajtó-, gyülekezési- és vallásszabadságot deklarálja. A meghirdetett demokratikus szabadság azonban csak papíron létezett.

Hamilton, amerikai burzsoa ideológus azt mondta: „Az egész társadalom kevesekre és sokakra oszlik Az elsők 3 gazdagok és az előkelő származá.sú emberek, a többiek — a népi tömeA nép politikai jo$(iosztott8ága

gek... A nép nyugodtan és nem állhatatos: ritkán Ítél helyesen. Ezért az elsőknek (nazdagoknak) kell msghetá. rozott és állandó helyet biztosítani a kormányban. Ök tartják majd vissza a második csoportot (a tömegeket) a ballépéstől és mivel számukra a változás semmi haszonnal nem jár, mindig megvédik majd a jó kormányt”.

Kordában tartani a népi tömegeket, távoltartani a nép képviselőit az állam Irányftásától — ez a „dollár demokráciájának” tőelve. „A burzsoa demokráciában — irta Lenin — a kapitalisták ezer fogással, — amelyek annál ügyesebbek és annál biztosabban célravezetők, mennél fejlettebb a „tiszta” demokrácia — taszítják el a tömegeket a kormányozásban való részvételtől, a gyülekezési és sajtószabadságtól stb.” Az első ilyen fogás — az USA elnökének nem egyenes, hanem közvetett szavazás útján való megválasztá- .sa és az elnöknek különösen széleskörű hatalommal való felruházása. Az elnök — az állam feje. » kormány vezetője és a fegyveres erők főparancsnoka. Elnöknek csak olyan személy választható. aki betöltötte a 35-ik évet. születése óta az USA polgára és legalább 14 éve az országban él. Az USA-ben az elnökválasztás a faji és vallási megkülönböztetés jegyében történik. A mai Amerika Íratlan törvén.vei nem engedik. hogy katolikus, vagy néger kerüljön az elnöki székbe. Így tehát az az

állítás, hogy az USA minden polgárából lehet elnök, egyike az amerikai közembernek szánt áltatásoknak.

Ilyen fogás az is, hogy a kormányt az elnök által kijelölt miniszterekből alakítják. .A kormány tagjai az elnök alárendeltjei és nem tartoznak felelősséggel a kongresszusnak. A nép jogainak lábbal tiprása az USA legfelsőbb bíróságának — amely ez elnök által kijelölt kilenc le nem váltható, holtig- lani bíróból áll — óriási hatalma; a ■felsőháznak, a szenátusiak létezése, amelybe minden államból — népességétől függetlenül — két-két szenátort választanak. A szenátus tagjainak újraválasztása nem egyszerre történik. Kétévenként csak egyharmad részüket választják újra. hogy a szenátus, mint az USA-ban mondják, „mindig változzék, ugyanakkor mindig változatlan maradjon”.

Az amerikai alkotmány csak a 21-ik évüket betöltött személyeknek biztosit aktiv választójogot. A képviselő- házba csak 25-ik évüket betöltött személyek választhatók, olyanok, akik 7 év óta az USA polgárai. A szenátusba csak 30 ■ éven felüli személyek, 9 év óta amerikai állampolgárok választhatók.

Az USA alkotmányának ez általános korlátozásain kívül a legtöbb államban, különböző időkben, helyi érvényű törvényeket is hoztak. amel.yek még szőkébbre korlátozzák a polgárok választójogait. Az USA-ban körülbelül 50 korlátozó cenzus van érvényben. Minden államban van telepes-cenzus, a- mely megvonja a választásban való részvétel jogát azoktól a munkásoktól, akik munkakeresés közben kénytelenek voltak elhagyni lakóhelyüket. 20 államban úgynevezett műveltségi cenzus is érvényben van, amely az írástudatlan és félig írástudó polgároktól, különösképpen pedig a négerektől, megvonja a választójogot. Egyes államokban vagyoni cenzust is életbeléptettek, amely szerint csak azok a polgárok rendelkeznek szavazati joggal, a- kiknek ingatlanuk, vagy egyéb, meghatározott értékű tulajdonuk van. Sok államban bevezették a „jóerkölcsi-cen- zust”, amely lehetővé teszi a vezetőkörök számára nem kívánatos haladó személyek szavazati jogának megvonását. A déli államokban választási a- dótörvényt vezettek be: a szavazókat csak adójuk megfizetése után engedtte a szavazóurnákhoz.

E korlátozó cenzusok miatt több mint 20 millió amerikai választópolgártól — köztük 18—21 év közötti ifjúságtól — megvonták a szavazati jogot. Sokmillió szavazó bojkottálja a választásokat, nem kívánja e Demokrata és a Republikánus Párt jelöltjeire adni szavazatát. Ezek a jelöltek a legnagyobb kapitalista monopóliumok érdekeit képviselUr. Az amerikai választásokon rendszerint csak a választók fele vesz részt, azokban az években pedig, amikor nincsenek elnökválasztások, még ennél is kevesebb. Az 1948. évi elnökválasztásokon körülbelül 47 millió ember, vagyis a felnőtt lakosságnak csaknem 50 százaléka rrem vett részt. (Folytatása következik)