Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-10-24 / 72. szám

iSfí - Vi-s' 7P53 ntrf^hpr 21. oj inűsAG Pár szám a Szovietunió, gazdásági életéből A szovjet dolgozó nép állandóun a termeiéi fokozására törekedik. A ter­melés fokozza az anyagi Jólétet Is. -A Szovjetunió dolgozó népe — az ipari munká.sság, kolhozparasztok és értel- mtség ennek köszönheti, hogy az ipari gyártás ebben az évben már két és félszer nagyobbixiik e háboruelőtti 1940-es évhez hasonlítva. | A hatalmas és teehnikaijág fejlett szovjet nehézipar ma már biztositam tudja az összes feltételeket, melyek szükségesek a könnyű- és élelmiszer­iper gyártásának gyors fejlódé.séhez. Óriási sikereket ért el a tömegszük­ségleti cikkeket gyártó iparág, mely ebben az évben 720/n-kal haladta túl az 1940-es színvonalat. A szovjet üze­mekben évente 5.5 milliárd méter ru­haszövetet gyártanak, melynek túlnyo­mó töbh.sége Jóminőséqü gyapotáru. Mig 1940 ben köiülbeiül 1.25 meter jutott egy lakosra, ma már két méter. A szovjet üzemek ebben az évben 400 millió méter selymet gyártanak. A cu­kortermelés 3.5 millió tonnára ■ rúg egy emberre évente 18 kg cukor Jut, míg 1940-ben csak 10.5 kg Jutott. A szovjet kormány javítja a keres­kedelmi hálÓ7,atot is. Az állami és szö­vetkezeti kereskedelem ma már elju­tott a sarkkör mögé is. Ebben az év­ben, 1953 második ne ,yedében a Szovjetunió kiskereskedelmi áruforgal­ma 230/o-kal lépte túl az 1952-es szín­vonalat. A gyártás fejlesztése mellett szün­telenül növekedik a szovjet dolgozók vár'rlási képessége. A rubel értéke állandóan nő, amiről a Szovjetunióban a háború befejezése óta már hatszor véghezvitt árleszállítás tanúskodik. A szovjet dolgozók esti technikai tanfo­lyamokon állandóan növelik szakkép­zettségüket. Csak 1952-ben 800.000 újítójavaslatot alkalmaztak, ezáltal az új gyártási és kulturális beri^ázások- nál millióikat takarítottak meg. Ebből kifolyólag több mint 70/o-kal emelke­dett a lakosság jövedelme és 70/f,-kal növekedett a munka termelékenysége is. A szovjet dolgozók meggyőződtek arról, hiigy a szocialista termelés csak akkor fejlődhet sikeresen, ha tökélete­sen kihaszhálják a technika legújabb vívmányait. Ezért állandóan fokozzák a technikai káderek szakképzését, szé­lesítik a tudományos kutatóintézetek hálózatát és emelik a főiskolát végzett dolgozók számát. Csak a múlt évben például 85.000 új főiskolást vettek fel a szovjet egyetemekre és így az ösz- szes egyetemisták száma megközelítet­te az 1.5 milliót. A szovjet tudomá­nyos intézetek és egyetemek szoros baráti ö.sszeköttetést tartanak fenn e szovjet üzemekkel, a gyártási kérdé­seket közösen 'gyekeznek megoldani. ' A szovjet kormány és a kommunista párt vezetésével a Szovjetunió dolgo­zóinak élete állandóan örömteljesebbé és kellemesebbé válUt, mert ismerik a nagy Lenin szavait: „Az új társada­lom csak akkor győzhet a régi felett, ha magasabb munkatermelékenységet teremt”. Szovjet források alapján írta Badin Károly 25 gyorsolvasztás uz ev légéig Amikor ez év márciusában mély gyászba borított bennünket Sztá­lin generalisszimusz és drága Gott- wald elvtársunk elvesztése, mind- nyálán tudatosítottuk magunkban, hogy emléküket a legjobban úgy tiszteljük meg hogyha megkezdett művüket 'győzelemre akarjuk ve­zetni. hogyha rövid időn belül ha­zánkban kiépítjük a szocializmu.st. Akkor Mintái Allred elvtárs, a régi vitkovid Klement Gottwald acél nüvek ol vasztára kötelezett­ségvállalást tett. mégpedig, hogy ez év végéig száz gyorsolvasztást vé­gez el. Bizony ez dicséretremél tó vállalás volt. Mintél elvtárs nem feledkezett nteg vállalá.sáró! és igg október 13-an.‘a déutáni műszakon befejezte a századik olvasztást. Száz olvasztás! Ez valóban óriási siker. De Mintél elvtárs ezentúl se teszi ölbe a kezét. Üj kötelezett- ségvállalasra ké.szül, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfor­dulójának tiszteletére ez év vegéig 25 gyorsolvasztóst akar még keiesz- tülvezetni. De nincs egyedül. Nagy­ban segítségére van František Kou- delka elvtárs, fiatal segéd, aki be­bizonyította, hogy a bányászszak- tanulóhelyen remekül megtanulta mesterségét. Száz százalékos minőség a Nagy Októberi Szocialista forradalom évfordiilóiának tiszteletére A trencséni Odeva-üzem főbejáratá­tól balra, vidám énekszóval folyik a munka. A vidám dal a szabászat! te­remből hallatszik. A teremben nagy a sürgés-forgás, mert a tervet túllépve 222 darab ruhát akarnak elkészíteni. A terv teljesítése és túlteljesítése mel­lett, nagy gondot fordítanak a selejt csökkentésére is. A 222 darab ruha mellett a sele’t 0.9%-ot jelent. Kö­telezettséget vállaltak, hogy a selejtet 0.62 százalékra csökkentik. A terem közepén Petrek János elvtársat talál­juk. Petrek tervét 1900/o-ra teljesíti és 99.30/o-ban Jóminőségű árut készít a fogyasztók számára. Petrek elvtárs a ruhakészítő üzemben igen felelősség­teljes szakaszon dolgozik, mert he t szabász a kiszabott kelmét ro.sszül szabja ki, a ruha már többé nem lesz elsöosztályú. A szabómesterség Jelsza­vát, hogy „kétszer mérj s egyszer vágj” — Petrek elvtárs betartja. A selejtcsökkentésnél elért ered­ményben elö.segitette őt a Csutkih-fé!e szovjet munkamódszer, amellyel az ü- zemnek 20.000 koronát takarított meg. A kabátkészítőterem bejáratától nem messze Lehotzky elvtársat tallájuk, aki tervét 170 százalékra teljesíti és az eddig elért 99 százalékos minőséget száz százalékra igyekszik emelni. A vasalást pedig Klimo elvtárs és a többi munkatársa végzi. Klimo naponta 90 kabátot vasal ki. Alig pár lépés­nyire tőle Vrtel János papírral és ce­ruzával áll gépe mellett. Va'amin gondjaiba merülve számltgat. Rövid idő múlva újból hozzáfog munkájához, úgylátszik már kiszámolta. Azt, hogy mit számolt, mutatja a papíron fel­tüntetett számjegy. 1953 november 7-re már a következő ötéves tervet akaraja befejezni. A kabát elkészítőmühelyből a nad­rágot készítő műhelybe jutunk, ahol Kuváéiková elvtársnő csoportja harcol a száz százalékos minőség eléréséért. A csoporfban a legjobb munkás f.ukáj-s elvtársnő. Lukács elvtársnő Kováciko- vá elvtál övei arról beszél, ho- ,gyan lehet Jóminöségü árut előállítani. A mellettük ülő szomszédjuk erősen fogadküzott, hogy már Jobb minőséget nem lehet előállítani, mint eddig elő­állítottak. Lukács elvtársnő mindvégig kitartott a mellett, hogy lehet jobb- minőségű árut is előállítani, ezt be is bizonyította, . De nem ment ez olyan könnyen. Többszöri beszélgetésbe eredt Kováčiková elvtársnövel, hogy megbe­széljék miképpen lehet Jobbminöségü árut elkészíteni. A többnapos megbe­szélés folyamán elhatározták, hogy áttanulmányozzák a szovjet Csutkih, Kovaljevova és Korabelnyikova mun­kamódszereit. A szakkönyvek áttanul­mányozása után hozzáfogtak új mun­kamódszer szerint dolgozni. Attól az időtől fogva Lukács elvtársnő már tel­jesen selejt nélküli árut készít. Lu­kács elvtársnő örömmel megmagyaráz­ta munkatársainak is az új eredmény elérésének titkát. Ettől fogva a szov­jet munkamódszerek beváltak nem­csak ezen a munkaszakaszon, hanem az egész üzemben. Lukács elvtársnö és segítője, Kováčiková elvtársnö, büszkék is arra, hogy azóta munka- csoportjuk dolgozó népünk számára száz százalékos minőségű árut készít. Bán Zoltán A nagyszlabosi papírgyárban Meleg örömtől repdes az ember szive. Szép ez a b,„ Gömör, Murany- vólgy. A völgy összeszűkül, a he­gyek, a dombok szinte összeölelkez­nek. A völgy melyén, mint valami anya kezében a gyermek, nyugszik a nagyszlabosi papírgyár. Tíz-tizenöt épüyt, gyárkémény, raktárak. A Mu- rány patak csobogása kellemesen árad szét a völgyben. Különben csend van, csak a gyár irányából hallatsziK némi nesz. Most ébred a gyár. A vasútál­lomásra éppen megérkezik a vonat, amely a munkásokat hozza. Már bent is van. Sokan szállnak ki belö'e, asszonyok férfiak, fiatalok, öregek. Különböző arcok. Vannak, akiknek meg mindig a családi otthon melege villog szemükben Sokan már a gyárban élnek, a mai munkáról be­szélnek előre, arról, hogy ezekben a napokban meg kell nyomni, minden erőt bele kell adni. Gyors léptekkel sietnek a gyárka­pu felé... » « « Bizony ezekben a napokban meg kell nyomni a munkát. Az igaz, hogy az utolsó hetekben a nagyszlabosi papírgyár munkásai példás eredményt értek el a munkában, de tudnunk kell azt is, hogy ez még mindig nem elég a régi mulasztások behozásához A régi mulasztá.sok pedig nagyok. Szejjtember utolsó dekádjában szé­pek voltak az eredmények. Az össz- üzemi tervet 115 35%-ra teljesítették. Voltak munkahelyek, ahol 115—120% körül volt a munkateljesítmény. Pél­dául ilyen munkahely a fa sejts/övet feldolgozó műhely, a fafeldolgozó mű­hely és mások. Voltak munkahelyek, például a vonalaspapir ké.szitö mű­hely, aztán a füzeteket készitö, a kartonpaoirt készítő műhely, ahol jóval 300%-on felüli eredményt ér­tek el. Szűk _,es ezt a műhelyek sukat, hogy ez év december 21-ig be­fejezik az ötéves teerv utolsó eveben rájukháruló feladatokat. * * « Ismeretes, hogy a gyárban műkö­dő ifjúsági szervezet a rozsnyói já­rásban a legjobb üzemi szervezetek egyike. Röviden elbeszélgettünk az ifjúsági r vezet elnökével Benkov: elvtársnövel munkájukról. Már meg- kezdté'- az okta^á'' évet. Elm.indta, hogy öt kört alakítottak, a körök ve­zetésével az üzemi pártszervezet a legjoLj, politikailag legfejlettebb párttagokat bízta meg. Az őszi mezei munkákhál. segítsé­get viütottak a feketelehotai -s a nagyszlabosi földműves szövetkeze­teknek, 26-an jelentkeztek délutáni i Székely Julia, ifjúmunkás, első volt, aki a papirgéphez jelentkezett dolgozni. brigádmurilíára, burgonyát ásni. Osz- szesen 580 brigádórát dolgoztak le. Az ifjúsági szervezet legnagyobb feladata a jö'’öben az lesz, hogy na­gyobb gondot fordítsanak az üzem­ben dolgo''ó magvar elvtársak politi­kai fejlődésére. Nagy mulasztást kö­vettek el a politikai körök megszer­Az üzemi nyomda munkásai mindent megtesznek annak érdekében, hogy a füzetek táblája, a felírás, a címke szép és kifejező legyen. A képen Kúrián Rudolf, Takács Mária, Bodolló Eresébe,, és Bér'>s Erzsébet látható. közötti teljesítménykülönbséget olyan arányba hozni, hogy a hátralévő idő­ben minden műhelyben be tudják pótolni az eddigi mulasztásokat és így teljesíteni tudják azt a felajánlá­vezésé-'' is, amikor a magyar elvtár­sak számára nem alakítottak külön potitikai kört. Ezen a hibán már bi­zonyára ők is gondolkoztak és rövid időn belül küszöbölik. —ki Bn 1 András nem akármilyen ember. Ember, méghozzá a legjavából. Mindössze harminchá­rom éves: szökés-barna haját hátra fésü'i. Te­kintete értelmet sugároz. Egyébként nagyon szerény. Ha bárhol találkoznál vele, azt mon­danád: — Ez is olyan ember, mint a többi. Igaz, külseje nem árul el semmit, de annál több lakozik bensőjében. Dehát ki is- ez a Brna András? — Egy sze­mélyben újító és feltaláló Már gyermekkora óta a gépek bonyolult szerkezete fog’alkoztatta. Mindig azon törte a fejét hogyan, mint lehetne valami újat. érdejceset. hasznos dolgot feltalál­ni. Képességeinek kibontakozására azonban a muh társadalmi rendszer semmüyen lehetőséget nem nyiljtott. Apja hat hektár földjének jöve­delméből a további iskolázás költségeire nem jutottta. Dolgozott az apja földjein, később ol­tárt behívták rendes katonai .szolgálatra _ A katonáskodás és a háború 5 évet rabolt el fia­tal életéből. A felszabadulás után megnősült Naoijmegveren 1952-ben gépkocsivezető tan­folyam nyüt meg, s ide mint szakoktató kapott megbízást. Azóta ott tartott elméleti és gyakor­lati szak''löadásokat. Alsó-Csallóközben azt tapasztalta, hogy még a nagyüzemekben is kézzel fejtik le a cirok bugájáról a magot. Ez azután gondolkodóba ej­tette. lépten-nyomon, éjjel-nappal az járt az eszében hogjian lehetne e kézzel végzett, pisz­mogó munkát gépi erővel, sokkal gyorsabban elvégezni, honnan lehetne cirokmag-fejtő gépet szerkeszteni. Akkoriban történt, hogy fontos ügyet kellett elintéznie Bratislavában. Amikor a vonatra fel­szállt s helyet foglalt az egyik fülkében, ülő­helyét még fóformán fel sem melegítette, me­gint csak az új gép megszerkesztésével kapcso­latos gondolatok ötlöttek eszébe. Nem sokat te­ketóriázott; noteszt, ceruzát vett elő kézitá.s- kájából s az alkotás lázától lebilincselve, elgon­dolásait nyomban papírra vetette. Amikor visszaérkezett Nagymegyerre, az új gép tervrajzának elkészítése után nyomban hoz­zálátott a leendő gép alkatrészeinek formába öntéséhez és a gép ös.szeállítá.sahoz. Az ös.sze- szere'és után kipróbált gép kitünően bevá't. — Brna András rendszeresen tanul, képezi magát hogy újabb és újabb újításokkal segíthesse szó cialista mezőgazdaságunk fejlődését. Najxmta 150—200 ember helyett végzi el a ci­rokmag fejtésének munkáját. Brna András az új gép tervrajzát és a mű- ködéséröl szóló műszaki leírást elkudte a Ta­lálmányi Hivatalnak, amely hitelesítette a ta­lálmányt és Brna Andrást gazdag pénzjutalom­ban részesítette (régi pénzben 31 ezer koronát kapott.) Azóta ennek az új gépnek gyártása folyamatban van. Brna András 1953 január 15-től a galántai .Állami gazdaság központi gépjavítómühelyében dolgozik. A cirokmagfejtö gép megszerkesztése után nem szédítette meg a siker, nem ült ba­bérjaira, hanem tovább halad a megkezdett úton. Holcsík Károly, az állami gazdaság igazgató- helyettese egy alkalommal magához hivatta Brna elvtársat. Brna elvtárs a következőkép­pen beszéli el látogatását. — Amikor felken stem, arról tájékoztatott Holcsík elvtárs, hogy a gazdaságnak az őszi ve­tési kampány folyamán nagymennyiségű szem- c.sés trágyára lesz szüksége. Ennek tömeges gyártásához azonban gépre volna szükség. En­nél nagyobb öröm .sem érhetett volna. A gép megszerkesztésére és elkészítésére szóló megbí­zást készséggel elfogadtam. Brna Andrásnak első dolga az volt, hogy megismerkedett a szemcsés trágya vegyi össze­tételével és utána hozzálátott » kísérletezéshez, melynek eredményeként sikerült kialakítania az új gép tökéletes formáját, majd hozzálátott annak elkészítéséhez. A nép működésének rövid leírása a következő. Az első munkafoh/amat a gépen levő és az erre a célra készült tartályban a komxKiszt ösz- szektverése műtrágyával, azután következik a nedvesítés, majd a nedves masszát egy súber segítségével le kell engedni a préselő tartályba, ahol egy végtelen csigamenet segítségével át­préselödik egy lyukacsos lemezen, végül a vá- gószerkezet a kívánt nagyságra darabolja fel. Utána még egy kis szárításra van szükség, a .szárítás után pedig vagy tárolható, vagy nyom­ban fel lehet használni a vetéshez. Az első próbagyártás azt mutatta, hogy a gépbe szerelt vaslemez komposzt ha.sználatakor megfelel, nagyobb terhelésnél azonban meghaj­lik, ezért helyette páncéllemezt alkalmaznak, hogy a nyomásnak, vagyis a nagyobb ellenállá.s- nak tökéletesen megfeleljen. A páncéllemez be­szerelésével a gép nagyobb napi teljesítményt képes nyújtani, amely megközelíti a napi 100 métermázsát is. A szerelő-helyiség vaskeretes ablakának egyi­kében versenyzászlót pillantunk meg, amelyen piros mezőben, aranyozott betűkkel a követ­kező szöveg olvasható: „A legjobb javitóc.so- port." Ez a versenyzászló a javítócsoport mun­kái'ról tanúskodik. Odább egy félig kész állapotban levő gép vonja magára a Ügyeimet. Ezt a gépet Brna elvtárs kezdeményezése' alapján készítik. — És ez milyen gép lesz — kérdezzük. Brna András elmondja, hogy kukoricaszárvágó és felapritó gép lesz belőle, még hozzá traktorvon- tatású. Kévekötő aratógéphez fog hasonlítani és öt sor kukoricaszárat vág majd egyszerre, nyomban fel is aprítja, úgyhogy a mellette ha­ladó -pótkocsi, vagy teherautó közvetlenül szál­líthatja a silógödörhöz. Brna András tudásával nem kérkedik, ellen­kezőleg, bőven nyújt belőle, örömmel adja át dolgozó társainak. Bármilyen szakkérdésben készséggel nyújt tanácsot. — Napi munkája el- végeztével — szombat és vasárnap kivételével — minden este 2—3 órás szakelőadást tart a gépvezetőképző tanfolyamon. A szovjet dolgo­zókhoz hasonlóan mindennapi munkáját szel­lemi munkával köti össze, hogy tudását ily- módon mégjobban gyümölcsöztetni tudja. — Rendszeresen olvas, hogy tudását bővítse. Épülő szocialista hazánknak sok ilyen Brna Andrásra van szüksége. Kovács István. I ,j.;í

Next

/
Thumbnails
Contents