Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-10-24 / 72. szám

Ű] IFJÜSÁ A CsISz SZLÜVA^KIAI KüZPÜJNTl BIZOTTSÁGIG A NAK LAPJA Br-túlava, 1953. október 21. Ara 30 fillér. II. étifolyam, 72. szám. Szilárdítsuk meg a CslSz-szervezeteket a falvakon, a gép- és traktorálloniásokon, mező­gazdasági iskolákban, az állami gazdaságokban és az EFSz-ekben. Az elénk tűzött nagy felada­tokat a falvakon csak a szilárd, harcedzett, forradalmi eszmétől áthatott szervezet telje­sítheti. A CsISz-nek ilyennek kell lenni. (A CsISz KB elnökségének a CsISz falusi munkájáról hozott határozatá­ból.) Munkahelyednek légy jó gazdája Ha men akarjuk dönteni a kapitalizmust, mindenekelőtt sokkal jobban,- mint a kapita­lizmus, - növelni kell a munka­termelékenységet, amely a szo­cializmusban lehetővé teszi a termelő erők gyors és sokol­dalú fejlődését, ami közvetle­nül hatással van a dolgozó tö­megek anyagi és kultúrális színvonalának állandó növeke­désére. Az ipari termelés elérte a háborúe'őtti termelés színvo­nalának kétszeresét. Az élelmiszeri -»ari és ipari áru szükséglete állandóan nö­vekedik. Ezzel párhuzamosan állandó feladatok és követelmé­nyek hárulnak az ipari és me­zőgazdasági termelésre. Tehát itt nemcsak a termelésnek mennyiség szerinti növekedésé- rő van szó, de a minőségről is, valamint az árufajták kiszé­lesítéséről. Ebből kifolyólag reánk nagy feladatok hárulnak. Hogy a termelési sikereket ál­landósíthassuk és a közszük­ségleti cikkek árát újból le­szállíthassuk. feltétlenül csök- kentenünk kell a termelés elő­állítására irányozott összeget, éspedig az önköltség csökken­tésével­Azáltal, hogy üzemeinkbe új technikát vezetünk be, csök­kentjük a munkaidőt az egyes áruk gyártásánál, ezáltal csök­ken az ör'-"1tség és természe­tesen a bizonyos áru eladási ára is. A rybárpolei textilüzem CsISz- tagjai az önköltség csökken­tésével hazánknak nagy ér­téket takarítanak meg. A gaz­daságosságot ellenőrző ifjúsá­gi csoportok, akik nem hiány­zanak az 'izem eovetlen mun­kahelyéről sem, harcolnak a gazdaságosság megszilárdítá­sáért a termelésben. Szép e- redményeket érnek el. így pél­dául azon az sztálvon, ahol Olexa József, a CsISz-elnöke, az elmúlt évben az önköltség- csökkentéssel s az egész osz­tállyal való együttműködéssel új pénzben 30.000.- koronát takarítottak meg.' Ebben az év­ben még nagyobb megtakarí­tást érnek el. A Selmecbányái kohászok a szovjet kohászok tapasztalatai alapján a terme­lési ciklusok menrövidftésénél nagy eredményeket érnek el. A stupavai cementgyárban a kéményeken elszálló hamut a cementgyártásnál a troszka he­lyett használják fel s ezzel a termelési költségeket 12 szá­zalékkal csökkentik. Kundra- ta Jáno”, aki ezt az újítója­vaslatot tette, nem feleslege­sen törte a f'iét. Újításának országos ielentősége van. Több üzemünk, mint a nagyszomba­ti Kovosmalt, a gazdaságosság betartásával, vagyis anyag meg­takarítással, a gépek, a villa­mosáram és a hajtóanyagok célszerű kihasználásával, csök­kenti az önköltséget. Vannak azonban olyan üze­mek is, ahol a CslSz-tagok az önköltségcsökkentéssel nem törődnek. így például milyen nagy segítség'^t nyújthatnának a CsISz gazdaságosságot elle­nőrző csoportjai a rudnói vas­ércbányákban, a prakovcei gép­üzemben, valam'nt a handlo- vai szénbányákban, ahol a dol­gozók nem k' ,iéli.< a szerszá­mot és más egyéb anyagokkal nem takarékoskodnak, kévéséi törődnek az önköltségcsökken­téssel­A gazdaságosságot növelni állandóan lehet. A népi demo­kratikus rendszer lehetővé te­szi a dolgozók millióinak, hojjy kezdeményezését a termelés gazdaságosságáért fejlessze, továbbá a gépi berendezések, a munkaidő teljes kihasználásé val csökkentse az önköltséget. A fiatalok közül sokan, közrük CsISz-tagok is, snnek kellőké­pen nincsenek tudatában. Mindenekelőtt a legnagyobo jelentőséggé' bíró szektorok­ban kell csökkenteni az önkölt­séget. A szénbányákban, főleg a gépek kihasználására kell i- rányulnia az önköltségcsökken­tésnek, ami által csökken a k'- fejtett emberi munkának ré­sze az egyss termékekben es ezáltal nagyobb gazdasági e- redmény születik. Ezzel elicn- tétben a nehéz gépiparban az önköltségcsökkentés fő erő lesz, mert a gépipari iizem-’k- ben eddig és most is a anyag- csökkentés csökkenti uílnyo- mó részben a termelési költsé­get. Az önköltségcsökk intést selejtcsökkentéssel a V rmékek szerkezetének és a Termelési folyamatok megjavításával ér­hetjük el. Az árcsökktentésnek egye­düli előfeltétele az önköltség­csökkentés. Ez az a nelyes út, amely fokozza a szocialista akkumulációt, m ilynek a szo­cializmus kiépítése meggyor­sításánál nagy szerepe van. Ha Szlovákia üzemei elsajá­títják a nagyszombati Kovo­smalt és a rybárpolei textilü­zemek önköltségcsökkentésé­nek helyes 'm.ódszerét, akkor ennek a termelőerő további fejlődése szempontjából ha­zánkban rendkívüli jilrntösége lesz. Lehetővé teszi az üzerneli, a vasúthálózat s a f irgalom további kiépítését, meggyorsul a mezőgazdaság gépesíTésé.ick menete s ezzel egyidejiilpg az emberről való gondo.skodás is najról-napra javulni fog, mert igyekvésünknek ez a fő célja. A bárcai traktorállomás vezet a kassai kerülelben A kassai kerületben az őszi munkák­ban a bárral traktorállomás áll az élen. amely ezideig tervét 40%-ra teljesí­ti s egyúttal a rozs és árpa vetési tervét száz százalékra teljesítette. .-\ traktorosok előhántós ekével 310 bek- j tárt szántottak fel, keresztsorosan 281 I és szuksorosan ISO hektárt vetettek | el. péntek-mozgalmat hé( brigádban ‘ szervezték meg s összesen 55 trakto- | ros áll versenyben. Fzideig 211 éj,jeli ; műszakot dolgoztak le. Az első helyen 1 a haniskai brigádközpont áll, ahol mindnyájan bekapcsolódtak a péntek­mozgalomba. A gépállomás körzetében a napra­forgót először arat.lák és csépelik kombá.jnnal Štipák és l.abos komhái nosok 151 hektárról aratták le a nap­raforgót s összesen 754 métermá/->ít napraforgót csépeltek ki. A szövetke­zeti tagok az országúton szárítják a napraforgót. Fiatalok, gyorsítsuk meg a vetést! Ifjú tnicsurinisták koníerenciáján Ipolyságon, október 18-án az ifjú micsurinisták konferenciáján össze­gyűltek a járás iskoláinak pionírjai, hogy kiértékeljék eddigi munkájukat. A konferenciát a járási pionirházban tartották meg, A járás pionírjai az elmúlt évben szép munkát fejtettek ki. A közép tűri magyarnyelvű elemi iskola pionír jai érték el a legszebb eredményeket Az EFSz-töl kapott földterületen mi niatűr szövetkezeti termelé.st folytat tak. Mielőtt a munkát megkezdték megválasztották a „kis szövetkezet' vezetőségét, amely azután gondo.san ve zette a .szövetkezetét. Az iskola igaz gató.ia, Bandzi elvtárs elmondta, mi lyen kísérleti módszerrel milyen nővé nyékét termeltek. Foglalkoztak zöld ségtermeszté.ssel, gabona és kapás-nö vények termesztésével. Hatalmas ka lászú búzájuk és kukoricájuk a |árási mezögazda.sági kiállítás egyik büszke­sége. A kis szövetkezet két méhcsa Iáddal is rendelkezik Slan'ik elvtárs vezetésével szép eredményeket értek el a lissói szlo­váknyelvű elemi iskola pionírjai is Ök gabona és zö'dségtermesztés.sel kí­sérleteztek. Jó munkájukat bizonyít­ják a mezőgazdasági kiállításon elhe­lyezett termékeik. De jól dolgoztak a többi iskolák micsuiViistái is. A konferencia részvevői elhatároz­ták. hoev a jövőben még lobban fog­nak dolgozni. Kísérleti munkájukat a szovjet agrobiológia alapján még lob­ban kiszélesiiik és a Micsurin-köiök munkájába bevonják a járás összes is­koláit. A konferencia befejezése után megnézték a mezőgazdasági kiállítást ahol elgyönyörködtek a szocialista nagyüzemi gazdálkodásunk elért ered­ményeiben. Göbö Laps. Korea niegsegitemere Az egész nyitrai kerületből napon­ként többez.er korona érkezik Korea meg.segílésére az Állami Bank illetékes számláján keresztül. Az üzemek dol­gozói rendkívüli műszakokat rendez­nek, a szövetkezetekben terven felül teljesítik a beadási kötelezettséget, hogy ezzel is hozzájáruljanak a hábo­rú által elpusztított testvéri Korea megsegítéséhez. A tapolcsányi Kablo-üzem 5.050.— koronát ajándékozott Korea megsegí­tésére, az érsekújvári Stavokombinát 2.880.— koronást, stb.. Az érsekújvári Elektrosvit dolgozói 2.726.— koronát ajándékoztak Korea megsegítésére. A verebélyi, nyitrai, érsekújvári, ara- nyosmaróti és érsekújvári járásokban ezideig Korea megsegítésére több mint százezer koronát gyűjtöttek össze. Svitben hatszáz dolgozó ielentkezett a népi orosz nyelvtanfolyamra A Tátra alatti Svitben, ahol tavaly kétszázan tanultak oroszul, most 36 kör keretében 600 dolgozó jelentkezett a népi oi'csz nyelvtanfolyamra. E napokban a kultúrház nagyter­mében megbeszélést tartottak, amelyen a munkások, technikusok s a Chemo­svit és Tátrasvit mesterei elmondották, mennyire segíti őket a szovjet szak- irodalom és újságok olvasása s ennek alapján hogyan javították meg mun­kájukat s növelték a munkatermelé­kenységet. Me^ kell javítani az állami gazdaságokon dolgozó CsISz-szervezetek murikáját Állami gazdaságainknak az a felada­ta, hogy példaképül szolgáljanak az EFSz-ek számára, hogy a sokszor még kételkedve dolgozó szövetkezeti tagok­nak bebizonyítsák, igenis a szocialista nagyüzemi gazdálkodás ,lobban, ered­ményesebben termel, mint az apró kisgazdaságok. Ezt a feladatukat az állami gazdaságok be is töltik, még pedig azért tudják betölteni, mert a gazdaságok dolgozói megértették, hogy most már nem a „nagyságos uraknak” dolgoznak, hanem sa,ját maguknak, s ahogy emelik a termelést, úgy emel­kedik az ő életszínvonaluk is. De, ha mindent figyelembe veszünk, ami a gazda.ságok életében történik, megállapíthatjuk, hogy az allami gaz­daságokat is két csoportba kell oszta­nunk. Az első csoportba sorolhatók azok a gazdaságok, amelyek a terme­lés terén már igazan semmiféle nehéz­séggel nem küzdenek. A másik cso­portba tartoznak azok a gazdaságok, amelyek a beadási kötelezettségüket tel.iesítik, de a munkaerő biztosítása terén meg nagy nehézségekkel küzde­nek. Bennünket most, főleg az utóbbi gazdaságok élete érdekel közelebbről, mivel a többi tömegszervezetekkel együtt az ifjúsági szövetségre vár az a feladat, hogy segítsen ezen nehéz­ségek eltávolításánál. Ezekben a gazdaságokban különösen szükség van rá, hogy megjavuljon a CsISz-szervezetek munkája. A valóság az, hogy az állami gazda.ságokon az ifjúság dolgozik, de nem él szervezeti a tornaijai állami gazdaságokban la. Mindenütt versenytáblák hirdetik, kik a legjobb fejők, milyen eredményeket értek el, de egy olyan versenytáblát sem látni, melyen az volna feltüntetve, hogy az ifjúsági szervezet egyes tag­jai milyen eredményeket értek el. Pe­dig dolgoznak a fiatalok is, megállják helyüket a munkában. Még azt is elis­merjük, amit oly sokan hangoztattak, hogy itt nagy nehézségekbe ütközik ogy jó szervezet megalapítása, mivel a gazdaságban dolgozó fiatalok nagy része más faluból jár ide dolgozni. De sehogy sem ismerhet.jük el azt, hogy most nem lehet gyűlést rendezni, mi­vel sok és sürgős az őszi munka. El­lenkezőleg, ép az őszi munkák elvég­zésénél fontos kellő összejöveteleket rendezni, összeszedni a szervezet tag­jait, és ebben a CsISz-tagoknak min­denképpen segítségére kell sietniük legelőször is ott, ahol arra a legna­gyobb szükség van. A tornaijai állami gazda.ságokon sok a fiatal CsISz-tag, akik között vannak igazi jó munkások, vannak öntudatos, politikailag fejlett tagok, az igaz akad­nak még kevésbé fejlettek is, de olyan nincs, hogy kitartó, felvilágosító mun­kával ne lehetne őket bevonni a meg­induló munkába. A járási vezetőség feladata, hogy ezt a meginduló mun­kát teljes erejéből támogassa, hogy az állami gazdaságban igazi életképes CsISz-szervezetet állítson fel, mert az itt dolgozó CsISz-tagok csak Így tud­életet, így a fiatalok elvesznek a többi j ják majd teljesíteni a CsISz KB hatá- munkások forgatagában. Ez a helyzet | rozatábói reájuk háruló feladatokat. Az eperjesi kerületben 30 vagon vashulladékot gyültöttek Az eperjesi kerületben a most folyó vasgyűjtés keretében, október 11-töl több mint 30 vagón vashulladékot' gyűjtöttek kohóink számára. Járási mezoQazdasáQi kiállítás Ipolyságon ünnepélyes keretek között, október Ig-án 10 órakor nyitották meg az ipolysági mezőgazdasági kiállítást. A kiállítást Hopa elvtárs nyitotta meg Beszédében nagy plentöséget tulaj­donított a kiállításnak, amely arra hi­vatott, hogy minden dolgozónak lehe­tőséget nyújtson, hogy megismerked­jen a szocialista nagyüzemi gazdálko­dás eddig elért eredményeivel, mely eredményeket a szovjet agrobiológia tajmszlalatai felhasználásával értük el A kiállítás világosan bizonyítja, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás rendkívül életképes és ez az egyedüli helyes út előttünk. Ha ezen az úton haladunk, csak akkor tudjuk emelni dolgozóink életszínvonalát. AZ EFSZ ÜTJAN A CIALIZMUSHOZ. SZO­Rögtön a belépésnél ezt a feliratot látiuk s a mondat igazságáról meg i.' győződhet ha végigjárja a hatalmas termet. Egi/másután sorakoznak fel '7 szövetke'el büszkeségei. A hosszú sort az ipolyviski EFSz terményei kezdik Hogy mindenük a legkiválóbb azt bi zonydia a termények tőié terített ló- rnsi versenyzászló amely a szövetke­zet tulaidona Sokáig tart"ttnk a Fold- mitvelésügyi Megbízotti Hivatal zász­laját s ezenkívül még szép pénzösz- szeg jutalomban részesültek. Ezután az egyes EFSz-ek termékei következ- riek. Különböző képleteken bemutat­ják a szűk és keresztsoros vetést. Egy 40 kg-os takarmánytök köré csoporto­sul a látogatók serege. Megcsodálják, pedig nem is csoda, hanem való.ság. Hajsza elvtárs termelte ki. Következ­nek a zöldségkertészet remekei, majd a viragkertészet termékeit csodálja jneg a látogató. — Gyapot, rizs. ken­der, hatalmas napraforgó, kukorica, mind-mind egy-egy EFSz. vagy állami birtok büszkeségei A méhek szaka­szán bemutatják, milyen munka folyik a méhek körül s különböző távolság­ból mennyi mézet hordanak a szor­galmas méhecskék. A tejüzem reme­keivel szemben a lisói EFSz kilenc la j- ta almája c.sábítia a nézőt Hogy mi minden van itt. azt fel.sorolni nem is lehet. Hogy a termelt javakból a ta­goknak milyen a hasznuk, azt az egegi EFSz táblája bizonyítja. Koreny József család jutalmazása Előleg Vili l-ig gabona IH 50 mázsa gabona 14. mázsa összesen 32.50 mázsa Előleg XII. 31-ig 4.972 Ke 4.000 KČ összesen 8.972 Kč Hasonlóan áll a helyzet Lenky Im­re családjánál és még sok másoknál, akik becsületesen dolgoztak. Munkánk eredményei mellett ellen­ségeink is eszünkbe jutnak, ha a jobb oldalon kirajzolt öreg kulákra tekin­tünk. A kimutatás tudtunkia is adja, mennyivel tartoznak még a járás ku- lakjai a dolgozó népnek. Például Zsi­ga István, egy a sok közül, 992 kiló marhahús.sal, 1.392 kiló sertéshússal, 3.614 darab tojással, 4 701 liter tel,el tartozik. Reméljük, az ületékes szer­vek tudják mi a kötelességük az ilyen szabotálókkal szemben. A másik teremben az állami gazda­ságok és kísérleti állomások kaptak helyet. A pionír Micsurin-körök ter­mékei azt mutatják, hogy fiatal mi- csurinistáink sokat tanulnak a szov­jet agrobiológia tapasztalataiból A rendezők figyelmességéről. tapintatos­ságáról tanúskodik hogy épp az ajtó mellett helyezték el a fiatal micsu­rinisták termékeit, hogy mindenki, aki távozik, necsak az elért eredmé­nyekből .származó elégedett derültsé­get vigyen magával, hanem eszébe jusson, amint utolsó pillantását a micsurinisták termékeire veti nogy eredményeink még nőni fognak, a lövő nemzedékre, a fiatal micsurinisták egyre növelik azokat. esető János.

Next

/
Thumbnails
Contents