Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-10-17 / 70. szám

miFlOSAG

1953. október W.

Harcra a béke nevében az egységes, demokratikus Németországért!

Viliam Široký miniszterelnök beszéde:

(folytatás az 1. oldalról)

A szovjet jkvaslatok a német nép előtt a nemzet} és állami fej Iftdés , nagyszerű perspektíváját nyitják meg. E javaslatok megvalósítása a német nép számára a megszállás megszüntetését, a megszálló hadsereg eltávozását jelen te.né, végét jelentené annak a nagy megterhelé.'nek. amelyet ezen megszálló erők fenntartására kiadott óriási évi kiadások jelentenek. Jelentené az egységes német állam flVggetlenségének biztosítását idegen tiata'mak beavatknzá.sa nélkill a német belügyekbc. E javaslatok megvalósítása azt jelentené, hog> az egységes, békeszeretö Német ország fontos politikai tényezővé válnék Európában. hogy békés együttműködése a Szovjetunióval. Angliával, Franciaországgal, Csehszlovákiával. Lengyelországgal, és más országokkal az európai biz “tonság és béke tartós biztosítéka volna, Németország keleti és nyugati szomszédaira nézve megszán ne a német militarizmus veszélye Ellenkezőleg, a békeszerető Németországgal való együttműködés az európai jó’ét megteremté.sének egyik fontos tényez.viévé válna. Az egységes és békeszerető Németországgal rendelkező Európa a béke és a virágzás Európája lenne.

Sajnos, e nagyszerű kilátások megvalósításának útjában minded dig komoly akadály áll. Az össze.® békeszeretö nemzetek közös érdekeivel és akaratával szemben a há- bon'it akaró erőknek, főleg az Egyesült Államok agresszív erői nek törekvései állanak, amelyeknek Nyugat-Németországgal egészen más szándékaik vannak, Nyugat- Németországot és Adenauer klikk jét a béke elleni merényleteikre, hábon'is kalandjaikra akarják felhasználni. Adenauer, aki német militarista és revansiszta köröket szervez maga köré, ezeknek az ag resszív erőknek azt ígéri, hogy né met hadsereget állít fel olyan tá homokok vezetésével, akik Hjtler parancsnoksága alatt gazdag tapasztalatokat szereztek a nemzetek szabadsága elleni harcban. Aden auer azt Ígéri nekik, hogy megfékezi és megzabolázza az Európában levő habozó és elégedetlen szövetségeseiket.

Nem csoda tehát, hogy Nyugat Németor.szágnak a revansiszta Adenauer vezetése alatt való felhasználása háborús terveik elvá laszthatatlan ré.szévé, sőt központi kérdé.sévé vált E tervek tenge lyét éppen a német kérdés meg nem oldása képezi. Csupán a feldarabolt Németország, a békeszerződés nélküli Németország teszi lehetővé garázdálkodásaikat anyu gatoíi csupán a meg nem oldott német kérdés lehet a revansiszta useitásoknak, a német nép rendszeres és nagyvonab'i becsapásának támaszpontja. A német probléma megoldása. Németország egységé nek felújítása, teljes önállóságának és függetlenségének felújítása, a német nép demokratikirs erői számára .szabad út adása, az európai agresszív tervek lefúiását jelenti

Az oceánontúli agresszív körök Nyugat-Németországban a náci militarista Németország felújítására kénes és készséges erőket'találtak Adenauer rendszerében. Adenauer rendszere lényegében a támadás, a háború és az elnyomás ugyanazon .sötét erőinek megtestesítője, amelyen már a múltban többször hatalmukba kerítették Németországot hogy a hábonis veszély tűzfészkévé tegyék szomszédai ellen és egész Európa ellen és végül a német népet min dig szerencsétlenségbe döntötték. Adenauer személyében és a Rajna- we.sztfáliai fegyvergyáros nagyiparo. sok és porosz junkerek soraiból ki- kerüit társai és támogatóiban lényegében ugyanazokat a személyeket látjuk, amilyenek Németország leg- ’''«kc.ósabb m.ílitarista köreinek régi és közelmúltbeli képviselői voltak.

Általánosan ismert tény, hogy Hit. lert és náci pártjait is a Ruhr-vidé- ki finánc, és iparmágnások emel. ték uralomra. És ma ennek az Európában legragadozóbb, legtámadóbb és legreakciósabb militarizmusnak ugyanazon képviselői azok, akik az amerikai megsz.álló hatalom védő. szárnya alatt átélték a háborút kö vető éveket és ismét döntő ténye, zőkké váltak Nyugat. Németország gazdasági és politikai életében. Ugyanazok a Knappok, Schachtok és Pferdmenge.sek, Bergek és mások azok. aki|< az USA agresszív körei, nek segitségével, együttműködésével és vezetésével uralomra emelték Adenauer kormányát és klikkjét, pénzc'ik tevékenységét, amely oly veszélyes a béke Ugye és a német nép szempontjából. Adenauer és

klikkje tehát ugyanazon köröknek politikai képviselője, mint Hitler volt. Ugyanolyan fegyverkezési, háborús terveknek, a német nép demokratikus jogai elnyomására, a Nyugat és Kelet felé való terjeszkedésre irányuló terveknek eszköze. Pro- grammját a német militarizmus hir. hedt vezéreiktől vette át módsze. reikkel együtt és más nemzetek fenyegetésével együtt, azzal együtt, hogy ez halálos kockázat a német nép számára.

A népek még nem feledkeztek meg Hitler ,,Európai életteréről”, amely jelszó alatt Európának a német fasizmus csizmája alatt való legkönyörtelenebb kifosztása rejlett. Ma ismét ..teljes dicsőségében" újjáéled a német militaristáknak az európai nemzetek leigázására irányuló régi álcázó jelszava. Ismét azt akarják a nyugateurópai országok népeitől, hogy higgyék el, hogy valamilyen védelmi közösségről van szó egy nemlétező ellenséggel szem. ben és hogy e közösség érdekei oly magasztosak, hc^-y le kell monda, ni a szuverenitásról és új védnökséget kell elfogadni. Nem csoda, hogy Nyugat-Németország militarista kö. rei ujjongva üdvözölték az úgynevezett európai egységre irányuló tervet. Röviddel az úgynevezett Schu- mann-terv kihirdetésé után az ,,In- dustrie.Kurier” című düsseldorfi lap a ,,Nordrhein-Westfalen! Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége” elnökségi konferenciájáról szóló beszá. mólójában a következőket írja: .,Eu- rópa politikai egyesítése már' évtizedek óta változatlanul a konferencia programmján szerepel és a kisem- berek be nem teljesült kívánsága. Emlékezünk 1. Napoleon álmaira, Friedrich Naumann ,,Közép-Burópá. jára” Hitler „Európai életterére". Most -- folytatja a lap — Schumann tervével kísérletet tesznek, hogy egy lépéssel közelebb jussanak Európának politikai egyesítéséhez az egy.

I séges szén- és acél termelési alap I segítségével gazdaságilag megsza- I bott területen."

Egyszóval, a mai „egységes Eu. rópa” nem más, mint Hitler „új európai rendjének" törvényes örököse.

Főleg az utóbbi nyugatnémetor. szági események nyugtalanították az összes békeszeretö nemzeteket. A választások után lényegesen fokozódott az agresszív erők törekvése, amelyek a német monopóliumokra támaszkodva intenzíven buzdítják a revansiszta erőket.

A választási győzelemtől ittas Adenauer teljesen leplezetlenül kijelentette, hogy már nem jöhet számításba Németország egyesítéséről beszélni, hanem csakis a Keleten élő 18 millió német „felszabadításáról", így Adenauer szavaiban ismét újjáélednek Adolf Hitler jelszavai, aki a németek felszabadításának jelsza va alatt megszállta Ausztriát, Csehszlovákiát és agresszív hadjáratot indított Nyugat és Kelet ellen.

Az Egyesült Államok agresszív erőinek szövetkezése a nyugatnémet militarista körökkel, ez az a fő veszély ma, amely fokozza a nemzetközi feszültséget, veszélyezteti a világbékét, a népek - szabadságát és biztonságát. A veszély abban rejlik, hogy a -nemzetközi imperializmus legagresszívebh erőinek szövetkezésé ről, az amerikai fegyvergyárosok sző

vétkezéséről van szó a német militarizmusnak azon képviselőivel, akik nek oly gazdag tapasztalataik van nak a háborús provokációk előkészítésében és kirobbantááában, más népek leigázásának 5s rabszolgasorba való döntésének könyörtelen módszereiben A veszély abban áll, hogy az USA agresszív köreinek könyörtelen világuralomra törekvő hajszája egyesül a nyugatnémetországi revansiszta erökkel.

Amint látható, a Ruhr-vidéki pénzmágnások, a porosz junkerek és az egész militarista klikk nem vont le tanulságokat a történelemből. El tompult korlátoltsággal folytatják harcias politikájukat. Kalandor rabló terveikkel Németországot már néhány ízben katasztrófába sodorták és gonosztevő terveik utolsó szégyenteljes csődje óta nem is telt el oly sok év, hogy megfeledkezhettek volna erről. Ezért minden esetben hasznos lesz, ha mind a nyugatné- metországi agresszii’ erők, mind pedig az Egyesült Államokban levő agresszív erők visszaemlékeznek ar ra, hogy a német militarizmus ösz- szes harci akciói az utolsó évtizedekben Németországra nézve nagyon szomorúan végződtek.

Ha Németország militarista és revansiszta körei semmíl sem tanultak. népünk már régen levonta a szükséges következtetéseket hazája biztonsága szempontjából. Hazája szabadságát és függetlenségét a Szovjetunió nemzeteivel — a népek békéje és szabadsága e hatalmas védőpajzsával való szilárd testvéri szövetségével biztosította, tagja lett a óéko világtáborának és tevékenyen harcol a béke fenntartásáért, a népek közötti tartós béke és testvéri együttműködés megteremtéséért.

A németországi események fejlő dése c.sak megerősít bennünket abban, hogy helyes laton járunk és hogy a mi számlánkra már semilyen kormány sem fog semilyen müncheni egyezményt kötni. A legutóbbi németországi események valameny- nyi csehszlovák hazafi számára nagyon szemléltető tanulságot nyújtanak, hogy mennyire ki volnánk ismét szolgáltatva a német támadó mili tarizmus kénye-kedvére, mennyire veszélyeztetve volna nemzeteink léte, ha nem lenne szövetségesünk a Szovjetunió, ha nem létezne a béke világtábora. Az a cinikus álszentes- ség. amellyel az Egyesült Államok agre.ssziv körei néhány évvel a német náciknak az európai népek elleni irtóhadjárata után újjáélesztik ezeket a sötét erőket, amelyeket oly nagy áldozatok árán semmisítet tek meg, kell, hogy jogos felháborodást keltsen minden becsületes, békeszerető emberben.

A legutóbbi németországi fejlődés világosan mutatja, mily szánalmas .szerepet játszottak és játszanak a csődöt mondott emigráns csoportok, amelyek amerikai dollárért az agresszív erők szolgálatában működnek. Megnjdlvánul, hogy a német revansiamus 'és militarizmus képviselőjének, Adenauemak szekerét húzzák. Megmutatkozik, hogy azok kai társultak, akiknek a Csehszlovák Köztársaság fennállása szálka a szemükben. Saját magukat leplezték le nemzeteink megrögzött ellenségeiként, a Csehszlovák Köztársaság fennállásának és önállóságának ellenségeiként.

A világ békeszeretö népeinek nagy erőfeszítései közepette Nyugat-Né metország népe sorsdöntő kérdés előtt áll. Vájjon ellenállás nélkül vállalja-e a landsknechtek szánalmas szerepét? Elfogadja-e önként a német nép legsajátabb érdekeit veszélyeztető politikát? Már maga a bonni szerződés, amelyet Nyugat- Németország és a nyugati hatalmak kötöttek egymással, rabszolga-függésbe hoz2ia Németországot az USA- tól, 50 évr* törvényesíti Nyugat- Németország megszállását és az amerikai megszálló hivataloknak lehetőséget ad, hogy kényük-kedvük szerint beavatkozzanak a német nép belügyeibe. Már most — nyolc évvel a háború vége után — súlyos teherként nehezednek Nyugat-Né metország gazdaságára a némei, adósságok és a megszállási kiadások, amelyek az 1953—1954-es évben a nyugatnémet költségvetésben 35 százalékot érnek el. Az egy lakosra eső megszállási költségek, amelyek 1950 ben 82 87 márkát tettek ki, az 1953—54-es évben már 259.43 márkára növekedtek. Vájjon nem világosabb-e a napnál is, hogy Nyugat-Németország sorsa a bonni szerződés nyomása alatt kilátástalan, reménytelen sors? Nem világos-e, hogy a német népre csupán az életszínvonal további süllyedése, továb bi munkanélküliség és nyomor vár? Emellett senkisem kételkedhet abban, hogy azok a tervek, amelyeket Adenauer az USA agresszív köreinek szolgálatában a német néppel kapcsolatban sző, távolról sincsenek befeje2me, csupán a német népnek a bonni szerződés által való elrabszol- gáisításával. Az utóbbi események azt bizonyítják, hogy céljuk a német népet ismét háborús vágóhídra vinni az amerikai monopóliumok és nyugatnémet kiszolgálóik érdekében. Az Adenauer-klikk — éppúgy, mint Hitler — ismét arról igyekszik meggyőzni a német népet, hogy elődeik tervei csupán azért végződtek katasztrófával, mert ilyen vagy amolyan hibát követtek el és hogy a német militarizmus messzeható harcias történelmi terveit meg lehet valósítani, mihelyt ezeket a hibákat helyrehozzák. Malenkov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke augusztus 22-én a Kremlben mondott beszédében rámutatott arra. hogy a német ifjúság egész nemzedékei csupán a2iért végezték életüket a háború vágóhidjain, mert a német nép magára hagyta kény szeriteni a militarizinus politikáját. Ügy tűnik fel nekünk, hogy legfőbb ideje, hogy az egész nép teljes világossággal tudatosítsa, hogy nem a számításokban van a hiba, hanem maga a militarizmus politikája okozta a német nép nemzeti katasztrófáit.

Nem kétséges, hogy Adenauer mostani politikája olyan politika, amely szöges ellentétben áll a német nép alapvető érdekeivel és veszélyezteti létérdekeit. A békés emberek száz- és százmillióival együtt hisszük, hogy a német népnek elég ereje lesz arra, hogy megakadályoz za ezt a sorsot és hogy véget vessen a militarizmus politikájának és biztosítsa hazája felvirágzását. A militarizmus Nyugat-Németországban való felújítása következtében a nyugateurópai államok helyzete égető. Az amerikai politika kevésszer fejtett ki annyi erőfeszítést és oly nyomást mint Nyugat-Európa úgy nevezett egyesítésének keresztülvitelében. Évek óta az egész nyugati propagandagépezetet bekapcsolták az „Európa-kultusz" kialakításába a kozmopolitizmus mérgének elhin- tésével abból a célból, hogy a nyugateurópai népekben elnyomják a nemzeti büszkeséget és a nemzeti szabadságra és függetlenségre Irá nyúló vágyat, amelyet az Atlantiegyezményben oly jelentősen megnyirbáltak. Azok, akik a nyugat európai államokban segítenek kifejleszteni ezt a bűnös, a néptömegek megtévesztésére irányuló kampányt, amely azt célozza, hogy e néptömegek háta mögött újjáélesszék a német militarizmust — ma már, amikor a nyugatnémet militaristák felfedik kártyáikat — nehezen tud ják elleplezni az Atlanti-egyezmény politikájának következményeit. Ma már az uralkodó körök szervei le beismerik, hogy az európai védelmi közösség megalakításának terve, — amely már sem nem európai, sem nem védelmi, csupán a német Wehrmacht felújítását palástolja, — és emellett a német Wehrmacht felújítása nem kevésbbé veszélyezteti őket magukat, mint azokat az államokat, amelyek ellen irányítják.

Ezért csak természetes, hogy Angliában és Franciaországban ép úgy, mint más nyugati államokban is olyan hangok hallatszanak, hogy ideje volna felülvizsgálni, vájjon ez a Washington által kikényszerített politika megfelel-e saját országuk érdekeinek és vájjon nem kell-e saját utakat keresni a külpolitikában, amelyek inkább összhangban álla

nának az állam politikai és gazdasági érdekeivei, a nemzetek méltóságával és függetlenségével. Ezek a nyugati államokban hallatszó hangok rendkívül erős visszhangra találnak a lakosság valamennyi rétegében, ami csak megerősíti azt, hogy a népek óhajtják a német kérdés megoldását, a nemzetközi feszültség megszüntetését és az ösz- szes államokkal való békés együttélést és kereskedelmi kapcsolatokat.

Az úgynevezett egységes Nyugat- Európa terve komoly és teljesen jogosult félelmet kelt főleg Franciaországban, mert ezek a tervek a fran. cia állam létalapját veszélyeztetik. Ezért érthető, hogy a francia nép oly hősi és szívós ellenállást fejt ki a páriz.si és bonni szerződések ellen. Valamennyi békeszeretö nemzet, a francia és a csehszlovák nép érdekében áll, hogy a szabad és független Franciaország békében virágozzék, barátilag együttműködjék és versenyezzék az egyesített és békeszeretö Németországgal, a Szovjetunióval és a Csehszlovák Köztársasággal, valamint a többi nemzetekkel. Az óceánon túl is megtanulják végre Franciaországot respektálni. A csehszlovák nép, amely a francia nemzet iránt épp úgy, mint az összes békeszeretö népek iránt mindig őszinte barátságot érzett, nem közömbös a német militarizmus részéről származó fenyegetések iránt, amelyek Nyugat-Európa népei ellen irányulnak. Tudatában van annak, hogy a béke közös ügyéről van .szó Európában. A csehszlovák nép azon a nézeten van, hogy a nyugatnémet militarizmus veszélye elleni harcban Nyugat Európa népeinek érdekei, beleszámítva Nagy-Britan- niát is, közösek Kelet-Európa érdekeivel és ezért a csehszlovák nép kész teljes mértékben hozzájánilni a közös ügy érdekeihez, a békés kapcsolatok, a gazdcisági ée egyéb kapcsolatok minden téren való fejlesztéséhez.

Hisszük, hogy az a kívánságunk, hogy békében és barátságban éljünk a német néppel, megértésre é« egyetértésre talál a német nép több- ségében, épp úgy, mint a világ ösz- 3Z6S békeszeretö embereinek az a kívánsága is, hogy hamarosan egységes, békeszeretö ée demokratikus Németország jöjjön létre. Hisszük, hogy a német nép békés erői törhetetlenek és hisszük, hogy továbbra is szüntelenül növekedni fogpiak. Amint egész népünk figyelemmel követi a revansizmus növekeiiéaét Nyugat-Németországban ée Adenauer klikkjének azt a törekvését, üogy a német népet veszedelmee kalandokba sodorja, épp olyan ri- gyelemmel követi és örömmel üdvözli mindazokat a megnyilvánulásokat, amelyek a német népnek valóban nemzeti érdekeiből, a béke ée a német egység utáni vágyából, az öeeaee nemzetekkel való békés kapcsolatok fejleeztéeéből származnak.

Jél tudjuk, hogy Nyugat-Német- ország dolgozó népe sem akar háborút, nem akarja, hogy háborús katasztrófába sodorják, ezért hisszük, hogy megsokszorozza erőfeszítéseit az Adenauer-féle militarista klikk, valamint az idegen háborús erők elleni harcban, fokozottan törekedni fog a békeszeretö, demokratikus és egységes Németország megalakítására, szomszédaival ée a világ ösz- szes békeszeretö népeivel való békés együttélésre.

Amikor fokozott kísérletek folynak Njnigat-Németországban a német militarizmus újjáélesztésére és a militarista támadó politika felújítására, a csehszlovák nép világosabban tudatosítja, mint bármikor ezelőtt a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának és virágzásának nagy jelentőségét a militarizmus veszélyének elhárítása, a német kérdés békés megoldása, az európai béke szempontjából. A Né met Demokratikus Köztársaság megalakulása óta eltelt négy év megmutatta, hogy új Németország született — szabad, független és demokratikus Németország, amely a demokratikus és békés fejlődés út jára lépett, a békeszeretö nemz'- (Folytatás a 4. oldalon.)