Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-10-14 / 69. szám

.1 ňVíflS'pr 10.

ŰIIFIOSÁG

S

Az álJatlenyésztés ügyének megoldása ifjúságunkra vár

íomi . sárga épület a korcsmahelyl- ; ame'Uiöl egy kiesi szoba nyílik nne a 2S ite villanykörte sugaraiban ■izik" a 'lárom szék, a három if)ú és asztalon állá három korsó barna

ľsí.Sz vezetőségi ülés. Hárman van- < vezetők, t'erenc az elnök Zoli a jobb baiátia. a [lenztaros s mind -tőlük hálván; a Rózsika, a Kuitúr- I ős.

— ^ helyzet az, hogy ezt el kell ézni — kezdi az e'nök s u.ijáva az <te fekvő paiiirra mutat, — a köz ülés határozatának első pontja, fel id leni a kulturmunkát,

Rózs'ka hátasán felel — megie.sz

I sz.-^mhaton meg is kezd lük. bá't ndezünk, az engedélyt magam elinm.

áz -‘Isö pont kész — reesegi az e^- ki hang — teli sitéséért fele'ős a itúrfele'ös. Zoli a jegyzőkönyvbe buzgón írja a fontos dönté.st.

Most a második pontra térünk, át- • itani a testnevelést, — mondja az lök szakértői komolysággal,

testneve'ésfelelős hiányzik, a legdélebbi köz,gyűlé.sen fele ősségié

II V ,ini. valljon önkritikát — mond- Zoli erőte'jes hangon, m'kőzben

ir írja is. Két „okos tej” megértőén 'int.

Harmadik pont: brigádszervezés az \Sz meg.seg tésére -r olvassa az el- k. Csend. Komoly probléma. R-'dők iz.ódnak a fiatal areokra s nehéz sótokat hallanak az öreg fa'ak. Bri- d brigád — zúg a gondolat a „böl- ^k fején” kere.sztül.

Azt javasolom — hallatszik Zoli nrrijj o'van tompán, mintha csak teéből beszélne — ki kell dobolni, gy mindenki tudja.

Az elnök fe"élegzik, szeme felcsil- a, — írd — és hangja parancsoló — kidobo'á.sént felelős — kü'önlten ezt elintézem, — mondja bü-szkén és zi, hogy a legfontosabb problémát 'lalta el.

Kész — emelkedik fel Zoli és órára pillant.

Nem — ülteti le az elnöki hang Határozat a) pontja a fiatalok meg- győzéie az állattenyésztésben való fokozottabb részvételre — olvassa el lélegzetvétel né kül.

Reccsen a szék, Rózsika feláll — legfőbb ideje, hogy ez is meglegyen. A tehenek körül csupa öreg bácsi van, már nem érdemes még szecskát vágni, sem menni, különben e öszöi is meg kell kérdezni az EFSz vezetőségét, kire van szükségük, fiúra vagy lányára és mennyire. Zoli egy pillanat alatt leírja az aiárt'atot.

Az elnök feláll, — van még valakinek me"icgyzése — kérdezi. A másik kettő felállá.s.sal felel. Mehetünk — mondja ki a döntő szót az elnök A belépő korcsmáros tekintete a padlón '■■■ tölgő cigarettavégre esik. Ráille.szti hata'mas cipője sarkát, s a vezető.ségi gyűlés utolsó szemtanúja is eltűnik.

A valódi helyzet még komolyabb, mint ahogy azt a fenti történet mutat a A Kímszomol nyomdokain haladunk. olvassuk mindenfelé. Szervezeteink kezdjék meg végre ennek teljesítését is. Az ábattenyé.sztés ügyét mindenütt félre tették, van ahol még csak nem is beszélnek róla. de legtöbb az olyan hely, ahol csak beszélnek róla, de nem cselekszenek. Nap mint nan emelkedik.dolgozóink vásár- lóképes-sége és mindig több és több tejet. vajat, húst fogyasztanak. Ezt a fogyasztá.st megzőgazdaságunknak kell biztosítani, ennek biztosítá-sáért viszont a falusi CsISz-szervezeteink is felelősek. '

Falvainkon az EFSz-ben dolgozó fiatal'k necsak propagálják a szovjet módszereket, hanem ténylegesen éleibe kell léptetni őket, mert csak így tudjuk teljesíteni a reánk háruló feladatokat.

A legégetőbb probléma, amely falusi .szervezeteinkben megoldásra vár, az állattenyésztés ügye. Cs. J.

Háromszáz hektár felé ...

Nem egy leány áldozta már fel éle- t egy olyan célért, melyet maga elé izött és el akart érni. Ebben az doznitudásban minden női szív egy- rma. csak a célban van eltérés, hogy ért és miért hozza az áldozatot. — annak, akik pillanatnyi örömökért íznak áldozatot, de vannak, akik őre kitűzött, m'^'gfontolt nemes cé- kért te.szik. Az utóbbi csoportba tarzik Balaj Judit, az érsekújvári trak- irállomás kiváló kombájnosa is.

Mint irodai munkaerő 1951-ben keilt az állomásra. Nem sokáig dolgo- )tt ott. szive állandóan a gépek felé j/ta s ő engedett ennek a húzásnak I traktori.sta lett. Szívósan tanult és T'gozott, mig sikerült felverekednie lagát a legjobb traktoristák közé. A ivaiyi aratásnál még csak segititt a omhájnnál. de az idén már önállóan Bzette, és munkáját nemc.sak Eisek- jvár kö't.yékén, de fent Csehország- nn IS ismerik.

Hatalmas napraforgótábla .szélén tájijuk épjien a magot engedi ki a ombá.inból.

— Minden jól megy — feleli kérésünkre, — igaz, ment már jobban i, amikor hat hektárt csiná'tam egy ap, de csak az a fontos, hogy jó iőnk legyen, akkor a munka is jól négy Közben már fenn ül a kor- rmenál, bekapcsolja a mctort. elindul A sárga szálak ebgedelmesen hajtják neg felüket és pillanatok alatt eltün- lek a kombájn belsejében.

— Ilyenkor érzem jól magam, ha zéjten tnegy a munka — mondja ki- nrulva — ha nagyobb baj nem jön

közbe, — nemsokára teljesítem a tervet. Egy kicsit szerény volt, de ezt csak később állapítottuk meg, amint a kcmbájn oldalán függő táblára tévedt tekintetünk.

Terv: 162 hektár, felajánlás: 250 hektár, olvas iik a táblán. Mikor észreveszi érdeklődésünket, feloldódik a nyelve.

— Az igaz, ha jól összeszámítom már meg is lesz, nem sok kell hozzá

— mondja .széles mosollyal.

— És mit csinál majd, ha már ezt a célt elérte — tesszük fel a kérdési,

— Odaírok háromszázat — mondja mosolyogva.

Egyetlen óhajom, hogy még egy lányt tanítsak be, aki majd velem jár. Egy már volt. egész nyáron együtt jártunk, de mn.st sajnos, el kellett mennie, így hót nem teljesü't a tervem. Emma úgy látszik, megállja a helvét, két napja van velem, a motorhoz élt, vezetni is tud, ha minden jól megy, akkor jövőre — ebben a percben elha'kul a zaj, egy gvors mozdulat és máris megállt a kombájn, Máris mindketten a gép mellett térdelnek, pár perc és újra helyén van a leesett szíj.

— Vigyázni kell, nagyon vigyázni, a gép érzékenyebb, mint az ember— mondja szeretetteljesen. Én alaposan kiha.sználom a gépet, azonban nagyon vigyázok rá. Szeretnék jövőre is ezen a gépen do'gozni.

A motor fel búg. erős női kéz nehezedik a kormányra, s a kombájn megindul a kitűzött cél, a háromszáz hektár felé. Cs. J.

Az ostravai szénbányák dolgozói, a műszak megkezdése előtt rövid gyűlést tartanak, hogy megbeszéljék, m keppen válaszoljanak az árleszállításra. \ Lud- vík-bánya bányászai határozatukat elküldték Antonin Zápotoeký köztársasági elnöknek és a CsKP Központi bi- ^ zottságának. Képünkön Ivó Kúra, az agitációs kollektív vezetője, felolvassa a bányászoknak a határozat szövegét Határozatukban a bányászok örömüket fejezik ki az árleszállítás felett és kötelezik magukat, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére terven felül 30 ezer tonna szenet termelnek és szeretett köztársasági elnökünk, Antonin Zápotoeký születésnapiáig, december 19-éig befejezik az ötéves tervet.

Ä

Jó szakemberek leszünk

Három éve, hogy Losoncon megnyílt a magyar építészeti iskola. E három év is fényes bizonyítékot adott az iskola tanulóinak a tanulásban és a társadalmi munkálatokban elért eredményéről.

— Az iskolánk minden tagja munkás és kisparaszt szülök gyermeke — mondja Helmeci Berti, harmadéves tanuló. Mi mindannyian azzal a szándékkal jöttünk az iskolába, hogy úgy tanuljunk, hogy kiváló szakemberekké válhassunk.

Berti a középiskola négy osztályát magánúton végezte el. Utána elment

az eperjesi építészeti iskolába kőművestanulónak.

— Amikor megtudtam, hogy megnyílt a magyar négyéves építészeti iskola, elhatároztam, hogy tanulni fogok. Mindig az volt a vágyam, hogy építész lehessek. És most nagyon örülök, hogy két év múlva a vágyam valóra válhatik.

Berti az osztály legjobb tanulói közé tartozik ,a második osztályt két kette.ssel végezte.

— Ebben az évben is a legjobbak közé akarok tartozni — mondja Bérli szilárd elhatározással.

Berti nemc.sak a tanulásban első, hanem a szervezésben is. Tavaly és t.t- valyelött mint instruktor dolgozott a vidéki CsISz-szervezetekben.

— De ne hidd, elvtárs, hogy csak én egyedül jártam ki előadásokat tartani, iskolánk több tagja is mint instruktor dolgozott, s így sikerült állandóan fenntartani kapc.solatunkat a munkás- és parasztfiatalokkal.

Bercitől megtudtam, hogy iskolájuk a panyidaróci EFSz-nek egy juh-aklot épített fel és ebben az évben egy ser- téshizlada felépítését vállalták. (te)

Csak anyák ré«z'Te

Október ,5-én a bratislavai „Dunaj”- áruház női készruha elárusítóosztályában vásárolok. A ruhatartón lévő drap- színü ruhát kérem. Ez csak „anyák részére” van, kapom a feleletet Ámbár nagyon tetszett, de ha így van, mit csinálhatok? A ruhák nagy választékában keresgélve, rátaláltam egy másik uihára. amely szintén tetszett és meg akartam venni. A ruhát azonban meg kell próbálni. Kérem a próbahelviséget

— takarítják — mond.ja az elárusító- nö. A helyzet azonban máskép néz ki Alig két lépésnvire tőlem, egy jól felöltözött karcsú kölgy kéri a drapszínű ruhát, amelyet én az előbb meg akartam venni. — Tessék kérem, nagyon szép a ruha — mondja az elárusítónő

— Fel lehetne próbálni? — Igen ,tes- sék velem .jönni . . .

Ezzel a ruha el volt adva és az anya se kellett bele, a próbahelviség is ki- nvílott és takarítani se kellett. Ez a- zonban nem a mi demokratikus rendszerünkhöz illő cselekedet. A „Dunaj”- áruházhan lévő protekciózás már sok Vigvázat! Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik! Bodnár Jolán

S/abó néni is számol

Szabó néni gyári munkás. Kassán dolgozik. Barna, nagyszemü alacsony asszony. Mikor találkoztunk vele, már munka után volt. Kezében egy darab uj.ságpapír és ceruza. így ült egy utcai pádon, a villamasra várt. Az újságpapír szélére számokat írt. Számolt. Felülre, 1120 Kčs volt felírva. 140 százalékos munkateljesítmény mellett ennyit keres. Melette 1.400 Kčs. Ez a férje keresete. Összesen 2.520 Kčs. Ebből vonja le a szükségletek árát. De nem: még valami megjegyzés van ott: 100/q — 100 Kčs. Azaz Szabó néni eddigi teljesítményét még 10 százalékkal akarja emelni. Ebből akar inget vásárolni a férjének. A gyerekeket is teljesen fel akarják ruházni.

— Csak a liszt, cukor, tea és sütemény árának a leszállításával 80 koronát nyer — számolja össze.

Az árleszállításról a gyerekek is tudomást szereztek ám és ezért ők is terveznek.

— Bizony terveznek. Jóska már úgy is eleget könyörög egy töltőtollért — mondja Szabó néni. Este már meg is Ígérte nekik az apjuk. A kis Éva meg mindig csokoládéért nyöszörög.

Nem tudta még telje.sen befejezni a számadást. Jött a villamas is, no meg még otthon is meg kell beszélni a dolgot.

Még hevonulás előtt teljesítik ötéves tervüket

A poprádi Tatravagon, a sviti Che- | eredményt Pasko János fémolvasztár mosvit, valamint a kassai Vörös Had- j ért el, ez év március B-tól már a má- sereg gyár bevonuló fiataljai még be- sodik ötéves terv feladatain dolgozik.

vonulásuk előtt teljesítik ötéves tervük feladatát.

■A Chemosvit üzemben, 10 fiatal CsISz-tag már az ötéves terv utolsó

Pasko elvtárs azt tűzte ki céljául, hogy még a bevonulásig teljesíti a második ötéves tervének első évét. Tervét ednapjain dolgozik. Legkiemelkedőbb ' dig 90 százalékra teljesítette.

Anntoli'i Martynenko, vaseszi er s^ály os tanul

\ „Medziháj” gazdaság mezei munka csoportjának tag,iái örömmel mutatják Rausch Ottó gondnoknok és Gál La.jos csoportvezetőnek az első kiszedett cukorrépát, amelyről egész éven oly lelkiismeretesen oondoskodtak.

Nova Ivanova Füajevova, a dnyep- rodzerzsinszki vagongyúr könyvtárának vezetője, kiválasztott egyet a többszáz olvasó karton'apjából és megmutatta nekünk.

A kn-tonlap egyik oldalán az olvasó neve van feltüntetve: „Anatoij Ma.tynenko,” A másik o'dalon. a kikölcsönzött könyvek jegyzékében, Mar,r, Engels és Lenin írásai mellett ott találjuk „A szocializmus közgaz- dasági prob' 'mái a Szovjetunióban" című művet, Vilis Lacis „A halász fia" és „Vihar” c'mü könyveit, Shakespeare drámáit, Stendhall regényeit, Ha'an „Vatikán álarc nélkül", továbbá Kazakevics „Tavasz az Odrán" című regényét, Gorkij, Gogo'y, Saltykov- Scsedrin és Mamin-Szibirjak műveit továbbá a gépészetről szóló technikai irodalom könyveit.

Ki ez az Anatolij Martynenko? Diák? Mérnök? Technikus?

Nora Ivanovna mosolyog.

— Találják ki. .. Látták a kikölcsönzött könyvek jegyzékét, nos ál a- pítsák meg, ki az, aki kikölcsönözte őket.

A dnyeprodzerzsinszki színházban Barjanov „A tú'só oldalon” című darabját adták elő. A mii a szovjet nép példáťan hazafiasságáról, a szovjet felderítők bátorságáról és hősiességéről szól, akik az eVenséges hátországban derekasan teljesítik veszélyes feladataikat. Az Ignatyjev major szerepét alakító magas, megtermett színész fesztelenül, hiztonsáagal játszott. Temperamentumos játékává}, a szerep mély átérzésével, biztos fellépésével. deiits mosolyával, ahogy ezt a bátor szovjet férfit játszotta, az egész közönség rokonszenvét megnyerte.

— Ki játszó Ignatyjevet — kérdeztem a szomszédimtól — Martynenko ...

Igen. kétségtelen ő az A programm- ban is megfaláltam az ismerős nevet ..Anatolij Martynenko".

De ki lehet az a Martynenko?

Anatolij Martynenko nevével harmadszor a vagongyárban találkoztam.

A legjobb sztahanovisták becsülettábláján láttam meg a nevét és mellette ez al't: „az alkatrészosztály gyorsvágója".

... A magas, megtermett fiatalember feszült figyelemmel hajol az esztergapad fölé. Sapkája alól kibújik kicsit hullámos haja. Egy pülanatra megállítja a gépet, kiveszi a fénylő, mintegi/ kifényesített alkatrészt, majd a többi, hasonlóan ezüstös kész alkatrészek ha'mazára teszi s a gépbe új alkatrészt helyez. A gép nagy gyorsaságot vesz. hirtelen felbúg. Az esztergályos minden mozdulata a tapasztalt szakember biztonságára vall. — Nincs egyetlen fölösleges mozdulata ■sem. Mindent jól meggondol és kiszámít. A szerszámok, a feldolgozásra való alkatrészek, ugyanúgy mint a készek, mina rendben, a helyükön vannak. Ennél a gépnél szemlátomást gyorsabban szaporodik a kész alkatrészek halmaza, mint a szomszédos gépeknél.

— Ez a mi gyorsvágónk — mondja a mester s. szavaiból büszkeséget és forró szívélyességet érezni.

Öt éve dolgozik Anatolij a vagongyár alkatrészműhelyében. Ez idő alatt megszerezte a kitűnő esztergályos és újító megérdemelt hírnevét. Ez a fiatal esztergályos az elsők között volt az osztályon, akik bevezették a fémfeldolgozás gyors módszerét. — Normáját rendszeresen 180—190 százalékra teljesíti és az öt év alatt semmi selejtmunkát nem csinált.

Az alkatrészműhely dolgozói készítik az üzem többi osztálya számára a szükséges alkatrészeket Mindannyian képzett munká.rok, .szakmájuk valóságos mesterei. A komszomnlista Martynenko egyike a legtehetségesebbeknek.

Nemrégen vezették be az üzemben az új ciszterna-vagonok gyártását. Gyorsan, új préselő sü’lyesztőtúrókat kellett kés-'teni. Az alkatrészműhely egy esztergályosa .sem csinált még ilyen süllyesztöfúrót. Anatolij Martylenkora bízták ezt a nehéz munkát. A fiú összeszedte minden tapasztalatát, szám tgatott, áttanulmányozta az erie vonatkozó technikai irodalmat és kézikönyveket... és a feladatot becsületesen meg is oldotta. Most már a műhely összes esztergályosai az új kipróbált készítési mód segítségével és a Martynenko által kidolgozott technológiai folyamat szerint készítik az új süllyesztőfúrókat.

Más esetben pedig rendelést kaptak a duplakerekek feldolgozásánál szükséges, nagyon finom irtinőségű acélból készített speciális késekre. Az eddigi technológia szerint ezen kések készítésénél igen sok fém veszett kárba. Anatolij elhatározta, hogy kiküszöböli ezeket a veszteségeket. Új kést alkalmazott, amely által fokozta a munka pontosságát és gyorsaságát. Ennek köszönhető, hogy kétszerannyi alkatreszt tudott készíteni s emellett lényegesen csökkent a használhatatlan fém mennyisége.

Még sok példát sorolhatnánk fel Martynenko kezdeményező, gazdaságos szocialista munkaviszonyáról, nyersanyag-, munkaidő- és ' villany- energia megtakarításáról.

Azt hihetnénk, hogy ez az esztergályos, aki ilyen nagy sikereket ért el és aki már behatolt hivatása ..titkába”, kitünően dolgozik és .szabad idejét kultúrális tevékenységgel tölti. — Martynenkonak azonban úgy tűnik, hogy még nannon keveset ért el abr ból. amit célul tűzött ki maga elé. Nem elégjük meg a nyolcéves isko- kai végzettségn l, és be akar lépni az ifjúmunkások esti iskolájának kilencedik osztályába. Rendszeresen olvas szakin dóimat is, melyet az üzem technikai könyvtárából kölcsönöz ki.

A komszomolista Anatolij Martynenko, a fiatal vasesztergályos és újító .szilárdan és vígan halad előre örömteljes életében, millió és mfiíó szovjet fiúval és leánnyal együtt, akiket a kommunista párt ösztönzött (te örömteljes építő munkára.