Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-10-10 / 68. szám

1953. októbpe 7. ÜIIFIÜSÄG-------------—-----------------­A balonyi traklorosbrigád versenyfz a magyarországi ásványrárói gépállomással A 80-éves Jilek Simon a kisicei szövetkezet példás dolgozója. Az aratási munkák idején elsőnek ment ki a határba és utolsónak indult haza felé. Munkájáért gazdag természetbeni juttatást kapott és ezen­kívül, amiktA- mint példás dolgozónak külön ajándékot akartak átadni, érdekesen választott — repülőj egyet kért Prágából Kassára. A fiatal CstSz-tagokból álló kultúrbrigá d a kassai repülőtéren szívélyesen fo­gadta. Néhány nappal ezelőtt a nagymegye­ri járásban négytagú küldöttség érke­zett Magyarországról. A küldöttség tagjai az ásványrárói gépállomás 'eg- jobb dolgozói, Szabó M.hály, Kelemen Ferenc, Vimmer Lóránt és Tóth Lajos. Csehszlovákiában a nemesócsai gépállo- máshuz tartozó balonyi traktorosbrigád küldötteivel találkoztak. A balonyi traktorosbrigád tavasz óta versenyben áll a Magyarországon lévő ásványrárói gépállomás dolgozóival Most a küldöttség azért érkezett hoz­zánk, hogy kiértékeljék a versenyt. Tavasszal a csehszlovák brigád volt a verseny győztese, az egyéni párosver­senyben pedig a magyarországi Tóth Lajos szerezte meg az első helyet. Most megfordítva alakult a sorrend. Az ásványrárói gépállomás Petöfi-brigádja 161 százalékra teljesítette a nyári munkák tervét és ezzel az eredmény • nyel megszerezte az elsőbbséget a ba lonyi traktorosbrigáddal szemben. A balonyi brigád is jóval túlteljesítette tervét, de mégsem ért el olyan átlag- eredményt, mint a magyarországi Pe- tőfi-brigád. Az egyéni párftsverseny- ben viszont Nagy István, a balonyi traktorosbrigád tagja 154 százalékos nyári tervteljesítésével megelőzte Tóthot, magyarországi versenytársát. A magyar traktoro.sküldötLség három napig tartózkodott Csehszlovákiában és megállapították, hogy a nagymegyeri járás jól halad az őszi munkák végzé­sében. A látogatás alkalmából, a ma­gyarországi versenytársak értékes mun­katapasztalatokat is szereztek. Továb­bá elhatározták, hogy a versenyt nem­csak tovább folytatják, de ki is bőví­tik. A balonyi brigád legjobb szerelő­je, Vimmer László, versenyre hívta ki az ásványrárói gépállomás legjobb sze­relőjét, Kántor Lajost. A verseny el­sőbbségét az dönti el, hog'’ melyik sze­relő tudja a hibákat megelőzni vagy azokat gyorsan kijavítani. Rövid idő múlva a balonyi traktorosbrigádtól kül­döttség megy át Magyarországra meg­tekinteni, hogy a határhoz közellévő ásványrárói versenytársak körzetében hogyan halad a munka. A baráti látogatás még jobb munká­ra ösztönzi a balonyi traktorosokat és mindent megtesznek, hogy a verseny- ,ból az őszi munkák során ők kerülje­nek ki győztesen. Az Ígéret szép szó 9 .■^z eredményes munka egyik előfel- étele a jó szervezés. Munkánkban csak ikkor érhetünk el kiváló eredménye­ket, ha minden téren biztosítottuk a munka sikeres menetét. A jó előkészí­tő munkától függ az oktatási év jó e- edménye is. Ha az egyes CslSz-szervezetek az új Iktatási évre való előkészítő munkáját megfigyeljük, a CsISz-szervezetek ve­zetősége mindent megtesz annak érde­kében, hogy az ez évi oktatásban na­gyobb eredménveket érjenek el, mint iz elmúlt évben. A napokban meglátogattam a loson­ci járás CsISz-vezetöségét, ahol Gun- Jová elvtársnőtől megtudtam, hogy ez 'vben hogyan készítették elő az okta- 'ási évet. Az elvtársnö először az elmúlt okta­tási évben elért eredményekről beszélt és az eredmények mellett bátran rámu- •atott a hibákra is. — A járásunkban tavaly 50 politikai kör működött — mondja az elvtársnö — de sajnos, az 50 kör közül csak 20 kör végezte el az oktatási évet. Igaz, ez a 20 kör sem érte el azt az, ered­ményt, amelyet el kellett volna érnie. — Miben láttad az elmúlt oktatási év hiányait ? Először talán a járási vezetőség ösz- szetételéről beszélnek, ami szerintem nem a legegészségesebb. Itt majdnem minden évbn új vezetőséget választa­nak. — S miért választanak új vezetősé­get? — Egyszerűen azért, mert hanyagok, nem végzik el a feladatukat. Meg van a nagy terv, a nagy előkészület, de a terv megvalósításáért senki sem vál­lal felelősséget. Ennek tudhatö be az is, hogy az 50 politikai kör eredmény­telen munkát végzett. Az instruktorok munkáját nem ellenőrizték, aminek az eredménye az, hogy a kitűzött tervet nem teljesítették. Hiba továbbá az is, hogy tavaly egyetlen egy magyar elv­társ sem volt a CsISz járási vezetősé­gében. — No és, az új vezetőségben van­nak-e magyar elvtársak? — Igen, van egy, és reméljük, hogy ez évben sikerül a magyar elvtársakat is aktívabban belevonni a szervezési munkákba és mindenben segítségükre lehetünk a magyar elvtársaknak. — Miben látod ez évben az oktatási év sikerét? — Először is az instruktorok alapos kiválasztásában, ami meg is történt és azok alapos előkészítésében, ami most folyik. Jelenleg 35 elvtársnak tartunk iskolázást. Ezek az elvtársak a legjobb CsISz-tagok, akUtnek nagyobb százalé­ka párttag is. — Ki tartja az iskoláztatást ? — A járási párt vezetősége, s az ok­tatás négy napig tart. — Ügyeltünk arra is, hogy a kör vezetői időben kézhez kaphassák az oktatási év tananyagát. A kör vezetői minden kör után összeülnek és kiér­tékelik a körök munkáját, és átadják egymásnak tapasztalataikat. — Hogyan készítettétek elő a tag­ságot az oktatási évre? — Az új vezetőség tagjai az egyes helyi szervezetekben személyes előadá­sokat tartottak a politikai kör jelentő­ségéről. A körökbe való jelentkezés az egyéni meggyőződés alapján történik. — Hiszem, és egyben fogadom is, hogy ez évben a 35 kör 100 százaléko­san elvégzi az évi oktatást — mondja az elvtársnö — és biztos vagyok ben­ne. hogy járásunkban végre sikerül ki­küszöbölni az eddigi fennálló hibákat és hiányosságokat. (te) Segít az ifiúsági sajtó Az érsekújvári Elektrosvit üzemben naponta megszólalnak az üzemi hang­szórók és a munkások nagy érdekiö- désse! hallgatják. Az üzem dolgozói természetesen az üzemi hangszórókon keresztül az őket érdeklő problémákat, eseményeket, hallhatják. A fiataloknak is a kedvükben járnak, mert a hang­szórókban az Üj Ifjú.ságfeól és a Sme- nából is tartanak felolvasásokat és a napi sajtótízperceknél is igénybe ve­szik az ifjúsági sajtót. A fiatalokat az ifjú.sági sajtó jobb munkára serkenti. Az egyes üzemré­szek és mühelvek közt munkaverseny fejlődött. Bátran mondhatjuk, hogy az üzem magas termelékenysége a mű­helyek közti versenynek köszönhető. A versenyben a fiatalok vezetnek és kez­deményeznek. Az üzemben a szovjet munkamódszerek is elterjedtek és alig V n olyan műhely, ahol szovjet mód­szereket ne alkalmaznának Például az öl2-e.s terinelé.si központban is Pana- “■idin szovjet sztahanovista munkamód­szerére té'-tek át és ennek köszönhe- ó. hoov Molnár Anna 180 százalékra, 'sorba elvtársnö 2“^^ .zázalékt-a. Er- '^'yi Ferenc elvtan- 194 száz.blékra. Schwarz Maximilián pedig 170 száza­lékra teljesíti normáját. A fiatalok készülnek az oktatáái év­re is, tizenhat alapfokú politikai kört szerveznek. A tanulókörök színvonalát úgy biztosítják, hogy a körök vezetőit iskoláztatják és oktatják. A körök* ve­zetőinek iskoláztatásáról az üzemi párt­szervezet gondoskodik, de emellett még részt vettek a CsISz kétnapos iskolá­zásán is. Szudár elvtárs ellenőrzi és vezeti a politikai körök vezetőinek munkáját, már régen párttag, az üzemi pártszervezet öt bízta meg ezzel a fe­ladattal. Szudár elvtárs nemcsak azért felel meg ennek a feladatnak, mert rég szakképzett propagandista, hanem azért is. mert az üzem második leg­jobb műhelyvezetője Arra is töreke­dett. hogy az üzemben az új szoviet munkamódszerek honosodjanak meg 's maga is Rosziokej szovjet sztaha- lovista munkamódszerével dolgozik. Ha valamely üzemben az ifjúság *a- lul az ifjúsági sajtóból, akkor jő ala­pokat teremthetnek a további fejlődés- ■e és ezzel együtt fejlődik az üzem 'vm«--lékbnvsége is, mint az érsekúj­vári Elektrosvit üzemben. Legfőbb barátunk a kombájn A tardoskeddi szövetkezet birtoika hatalmas területen, 2,040 hektáron fekszik. A nyáron, mikor a kombájn­nal való aratásról volt sző, úgy gon­dolták, hogy majd saját szemükkel győződnek meg a kombájn munkájá- röl. Meg is győződtek, Mladena és Jangmayer a presticei traktorállomás cseh kombájnistái jó munkájukkal a hitetlenek között egyúttal jó nevelő- munkát végeztek. Gépüket kifogástala- nú! előkészítették és a szalmában vagy akár a földön hiába keresték utánuk a szemet, nem találtak sehol. Hogy a kombájn bevált, azt a legjobban az bizonyítja, hogy jövőre hat kombájnt akarnak igényelni. ■ Jött a cukorrépaszedés ideje. 132 hektár répa várta a munkáskezeket. Kombá.jn kell, — kezdték mondogatni az emberek. Meg is érkezett egy dél­előtt, s a kiváncsiak ki.séretébeo kivo­nult a falu szélén álló cukorrépatáblá­hoz. Az aratásra gondolva, a kombájnt mindenki örömmel fogadta, de a három fiatal fiú felé, akik a kombájnnal jöt­tek, mégis bizalmatlanul nézegetett a falu népe._, Pedig nem is voltak, éppen fiatalok. Vezetőjük, Sztankó Imre, má- kitöltötte a katonaságot, sőt mi több már boldog családapa, aki kombájnjá­val a nyáron, az újvári határban ara­tott, s mindenütt becsületes munká* végzett. Segítőtársa Nemrama Gusztáv, már sokat dolgozott kombájnnal és most jött haza az iskoláról, ahol a kombájnnal való répaszedést tanulta A legvigabb gyerek, Feszler Béla, a traktoros, aki ügyes vezetésével rövid időn belül megnyerte az emberek tet­szését. A munka megkezdése után még né- hányan csóválgatták fejüket, kezükbe vettek egy-egy répát, de aztán meg­nyugodva továbbmentek. A szövetkezet tagjai, hogy mindenről tiszta képet kapjanak, egy fél hektárról rögtön le is szállították a répát. ■' Htíktlf-onként 29 mázsa volt tervez­ve* és 3 fél hektárról 190 mázsát ad­tak be. Az emberek megelégedve néze­gettek hol egymásra, hol a kombájn ra. Majd az agronómu's megjegyezte. — Rövid időn belül ki lesz szedve a répánk, mo^t már semmi kétség, hogy a kombájn legjobb barátunk ma­rad. Cs. J. Jó propagandislákat az oktatá^ii óvre A CsISz párkányi járási bizottsága nagy gondot fordított az 1953—54-es oktatási év propagandistáinak iskoláz­tatására és az oktatási év előkészíté­sére. A politikai körök sikereinek ér­dekében a propagandistákat nagy figye­lemmel válogatták ki. A múlt év ta­pasztalataiból okulva világosan látjuk, hogy a politikai iskolázásnál a legfon­tosabb tényező a jó propagandista. Már pedig a párkányi járásban szép eredmé­nyeket akarnak elérni a politikai isko­lázás terén. Minden egyes propagandistát alapos megfontolás után neveztek ki és kér­tek meg e fontos feladat végrehajtá­sára. Az ifjúság nem is csalódott, a propagandistákban, akU<et kiválasztott. Mert feladataik fontosságának tudatá­ban örömmel vállalkoztak az ifjúság politikai oktatására. Párkányban, Vajda Emilia elvtársnő veszi gondjába az ifjúság politikai is­kolázását, aki gazdag politikai tudás­sal és sokévi tapasztalattal rendelkezik és nagy segítséget nyújt az új CsISz- káderek nevelésében. Muzslán, Mészáros Emil elvtárs lel­kesedéssel veszi kezébe az ifjúság po­litikai nevelésének gondjait. Bizonyára sikeresen végzi feladatát és a reá bí­zott tanulókörök is sikeresen haladnak majd a tanulásban. Általában a propa­gandisták sorai közé a párt legjobbjait, vagy a CsISz-szervezetben legjobban tevékenykedő fiatalokat választottuk. A propagandisták számára, szeptem­ber 12—13—14-én Párkányban a helyi nemzeti bizottság üléstermében három­napos iskolázást rendeztünk. Az isko­lázásra kijelöltek mindannyian meg is jelentek. Csak egy jelölt, mégp^ig Retkes Péter hiányzott Kőhídgyarmaft­ról, aki még a CsISz-járási bizottság­gal sem közölte elmaradásának okát. Űgylátszik ő az egyedüli, az egész járásban, aki nem érti meg az ifjúság politikai oktatásának fontosságát és art, hogy a kőhidg' srmati EFSz nincs leg­virágzóbb állapotban és szüksége van az ifjúság segítségére, I^e a kőhldgyar- mati ifjúság Retkes Péterrel az élén megfeledkezik erről, nem tanulnak és magatartásukkal ártanak a dolgozó népnek. Az iskolán részvevőkről a legmesz- szebmenoen gondoskodtunk, de nem is panaszkodott ott már senki és a jó ebédekkel meg is voltak elégedve. Az előadókat előre biztasitottuk és a szép, tartalmas előadásokért köszönettel tar­tozunk: Vajda Istvánnak, Forgács Emí­liának, Szakái Jenőnek, Skronka János­nak, Tóth Sándornak. Az előadók a pro­pagandistákkal tökéletesen megértették feladataik fontosságát és jó munka- módszerre tanították meg őket. Az is­kolázáson rendezett vitákban az elv­társak és elvtársnők élénken bekapcso­lódtak. Egészséges hozzászólásaikkal, megjegyzéseikkel bebizonyították, hogy sokat tanultak az iskolán. A legjobb tanulók voltak, Kéméndröl, Kollát Me­lánia, Michályka Gizella, Rák György, Bátorkesziről. Mácsody József, Ebed­ről, Góra Dezső, Párkányból Hűvös Jó­zsef,. akik egész biztosan jó propagan­disták lesznek. Nem könnyű propagandistának lenni, erős akarat és sok tudás kéll hozzá. 1 Ezért szükséges, hogy propagandistáink ! tovább is szüntelenül tanuljanak és ké- ! pezzék magukat, mert tudásuk legfon- ' tosabb biztosítéka az oktatási év sike­rének. Kollár Antal Tánii’ni és dolgozni akarunk Tanulnivágyő ifjúságunknak ma min­den lehetősége meg van, hogy minél magasabb szakmai képességet szerez­zen magának. E célból nyílt meg szep­tember 15-én Csúzon az Állami Mun- kaerötartalékok iskolája, amely a Jed­nota számára a pékszakmát elsajátíta­ni akaró ifjúságot képezi ki. Az isko­la nagy nehéz.ségekkel indúlt meg, és még ma is nehézséggel küzd, mert még máig sem tudják összekötni az el­méleti tanulást a gyakorlattal, mivel még nincsen befejezve a kemencék, a pékség építése, ahol a tanulók a gya­korlati munkát fogják folytatni. Az iskolában megindult a szervezeti élet is. Ünnepélyes keretek között ala­kították meg az iskolai CsISz-szerve- zetet, mivel az iskolán tanuló 20 ifjú mind CslSz-tag. Határtalanul örülnek annak, hogy az iskolába kerültek és azt a szakmát ta­nulhatják, amihez legnagyobb kedvük van. Csak az a kérésük: hogy az il­letékes hatóságok gondoskodjanak ar­ról, hogy minél előbb befejezzék a mű­hely építését, mert az iskola hallga­tói alig várják, hogy kemencék elé áll­hassanak. Egyetlen óhajunk van — mondották, — tanulni és dolgozni akarunk. Cs. J. A legutóbbi tagsági gyűlés nagyon élénk volt. A CsISz járási bizottsága kiküldötte is örömmel vesz részt a tartalmilag alátámasztott összejövete­leken és Diószegen a cukorgyár üzemi szervezeténél a tagsági gyűlésen a leg­több esetben meg is jelenik. Jó lenne, ha más alapszervezetnél is olyan sok­szor jelenne meg, mint itt. Kanovszky Béla, az alapszervezet el­nöke szerény természetű, ríyugcxltsá- gával másokat is megnyugtat csak ak­kor gyors, ha munkáját kell végezni, no meg amikor a diószegi fiatatokról esik szó, akkor azután háttérbe szorul a szerénysége és bizony sorban eldi­csekszik az eredményekkel. Mennyi a- karat, mennyi odaadás rejlik szavai mögött. Híres énekkaruk van, brigád­munkát végeztek, sportpályát építet­tek Nagy sportbarát itt minden fiatal, még a leányok is sokat sportolnak, nem szégyellik magukat e miatt. De táncol­ni nem akarnak. Nagyon szép lenne, ha az énekkaruk mellé táncegvüttest is szerveznének. Vagy talán megfeledkez­nek a táncközösség nevelő hatásáró’ A legtöbb gondot a sok tevékenység mellett mégis a politikai iskolázásra fordították. Minden tagsági ‘gyűlésen szóba került a politikai iskolázás. Még sz *if''án is erről vitatkoztak a fiatalok. Az üzem' pártszervezet szintén nem feledkezett meg a fiatalok oktatásánál' f'ntosságáról. ElsAsorban propagan­distákról gondoskodott. Az üzemi párt n)iú szeq^tn szervezet Lipták elvtársat és Kutík elvtársnőt bízta meg azzsl, hogy a CsISz politikai iskolázását vezessék. Kutík elvtársnö egyébként is foglalko­zik az ifjúsággá', mert a konzervgyár iskoláján tanít és így teljesen össze­forrott velük. Amint látjuk, a propa­gandistákat biztosították, de az oktatá­si évre a hallgatókat is biztosítani kel­lett. Nemcsak hogy minden tagsági gyűlésen beszéltek erről, hanem az alap- szervezet vezetőségének ennél jóval többet kellett cselekednie. El kellett érni azt, hogy minden fiatal örömmel vallja magát a szervezet tagjának, és belássa, hogy a szervezet valóban jobb, ha ő is dolgozik. Tehát minden tagban kifejlesztették az egyéni felelösségtu- Jatot. Minden egyes tagnak adtak va­lamilyen feladatot, így a feladatok el­végzése a legértékesebb kapoccsá vált i tagok és a szervezet között. A tagok •tzért találják meg helyüket a szerve­zetben, mert tevékenykedhetnek, már­pedig a Icgpéldásabbak után igazidnak a fiatalok is. Az énekkart is a legi.á- lyobb mértékben a nevelés céljaira ■lasználják fel. Az énekkar nemcsak líyanokből áll, akik magukat az ének­karon keresztül csak mutogatni akar- •ák a közönség előtt, hanem azokból, ikik valóban jó énekeseknek bizonyul­lak. Egy énekkar fenntartásával sok olya tevékenység függ össze, amit azok is elvégezhetnek, akik nem a leg­jobb énekesek. Tehát ebből is láthat­juk, hogy a szervezet keretén belül mindenki kielégítheti a társadaljni mun­kában való alkotás váoyát. így a ta­gok szinte eggyé forranak, mert a szer­vezeti munkában egymásra vannak u- talva. A legnagyobbfokú közösségi szellem fejlődött ki közöttük, és a kö­zösségi szellem az alkotás alapja. Egy alapfokú tanulókört szerveztek és egy kört, amelyben az SzKP törté­netét tanulják. Nagy gondossággal vá­logatták ki az SzKP története körének hallgatóit. Ezzel is biztosítják a tanu­lókörök sikereit. rt fiatalok pedig már alig várják azt, a napot, amikor megkezdtdik a körök munkája. Ajpek Edit, aki a kertészet­ben dolgozik, Barcu Lajos, Losoncká Márta már sokszor érdeklődtek a szer­vezet elnökénél, hogy mikor kezdődik az iskolázás. Ezek a tagok az alapfokú tanulókörbe vannak beosztva, de az SzKP története körének tagjai is ér- ieklódnek az iskolázás kezdete iránt. Szalal Kálmán, Blenkoveká Emília, So- rpogyi Rozália szintén már alig várják a „nagy kezdetet”, mint ahogy az ok- latésj év kezdetét nevezik. Szépek lesznek azok az esték, ami­kor összegyűlnek és a tanulókör kö­zösségében magukévá teszik a tudo­mányok tudományát, a marxista-len - nista tudományt. Bagota István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents