Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-10-10 / 68. szám
v -UI Tanulmányi versenyek helyett mindennapos harcot a tudás tartós elsajátítá'^áért! Az Űj Ifjúság folyó évi szeptember | 23-i s/ámábari meg|elent. Kovács Gyű-i la elvtars. a leleszi (királyhelmeci já- | ras) Mezoga/d tsayi Iskola második osz- tí'y» tanulójának előmeneteli versenyre való felhívása. A kötelezettségvállalások kérdése főleg taniilmányí téren az előmenetelben és az tskülalatugatásban ma annál is inkább időszerűek, mivel megkeztjődött az új iskolaév, amelyben életbelépett a ■- ÚJ Lskolatörvény. Ebben az iskolaévben a Komszomol tapasztalatai nyomán lényegesen javitanri kell a CsISz iskolai szervezeteinek munkáját, főleg a politikai nevelés és a tanulási niódsze- rek alkalmazása terén. Nagyban segít- ségúnkre van Kolmak elvtársnö .,Az iskolai Komszomol-szervezet harcban a tudásért” elmú brosúrája, amelyről már sokat beszéltünk, de a mindennapi é- Ictben még nem alkalmazzuk kellőképpen. A CslSz iskolai szervezeté és az iskolák vezetőségei kötelezettségvállalásokkal harcolnak a jobb osztályzatokért és az egyes osztályok és iskolák közötti versennyel viszont harcolnak a jobb átlag osztályzatokért és a jobb tuda.sért. Ezeket a versenyeket a CsISz a legutóbbi időkig igen elősegítette és kiterjesztette és ezért mélyen beidegződ lek az iskola szervezeti életébe, mint ahogy azt az Üj Ifjáságban közzétett cikk is bizonyltja. A kötelezettségvállalásokat — mint például azt, hogy valaki természetrajzból hármasról kettesre akar javítani, bizonyara mindenki igen dícséretremél- tónak tartja. Mindenütt tesznek kötelezettségvállalásokat, az üzemekben, a mezőgazdaságban, a vasútnál, miért ne lehessen kötelezetlségvállalá.sokat tenni az iskolában is? Sok CsISz-funkcio- nárius gondolkodik így. A Komszomol tapasztalatai és a mi tapasztalataink is azt mutatják — mert hogyha gondolkodunk a dolgok fölött, saját magunk is rájövünk, hogy a kötelezettségvállalások és a versenyek az iskolai elő-' menetel és az iskolalátogatást illetőleg nem helye.sek, mert külsőségesek és a tanulóknál nem járulnak hozzá tudásuk kiterjesztéséhez és kimélyítéséhez. Az elmúlt iskolaévben rengeteg e- gyéni kötelezettségvállalást tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. Elnnek ellenére az iskolákban az első osztályozó konferencián és az első félévben igen magas volt a megbukott tanulók száma, különösen Rozsnyón, a volt gimnáziumban, Kézs- márkon a gimnáziumban. Kassán a II gimnáziumban és főleg a szakiskolákon. » A tanulmányi kötelezettségvállalá.sok ellenére Rozsnyón, a volt gimnáziumbari a tanulók több mint 18 százaléka bukott meg. Kézsmárkon a gimnáziumban a tanulók több mint 14 százaléka- és Ka.ssán a J. V. Sztálin Ipariskolában az év végén a tanulók 11 százaléka Iqlőn. a Bánvászati Iskolában a tanulók 10 százaléka bukott meg. A gyakorlat azt mutatta, hogy a tanulmányi kötelezéttsépvállalások nem hozták meg azt, ami tulajdonképpen az iskola kötelessége lenne, nem beszélve azok- nöl a kötplezpttsépvállaíásokról. min' például az iskola .rendszeres látogatása, vapyppclip az, „hogy lelkiismere- te.sen fogok készülni az órákra”, „ké' haladószellemü filmet fogok megnézni” •stb. — mert az ilyen kötelezettségvállalások teljesen külsőségesek. Hogyha a dolgok mélyére akarunk nézni, tulajdonképpen honnan is ered a kitűzött feladatok ilyen helytelen megoldása, megállapíthatjuk, hogy a kötelezettségvállalásokat és a versenyeket az üzemekből egészen mechanikusan vitték át az i-skolálvj. Nem kételkedünk benne, hogy a szocialista verseny és kötelezettségvállalások a termelés minden szakaszán fontos feltételei a munkatermelékenv- ség fokozá.sának. és így az űj tá-'adal- mi rend, győzelme szempont.jáhól óriási .jelentőséggel bírnak. Az iskolában, viszont egészen más a helyzet, ott arró' van szó, hogy a tanulók mély és tartós tudást sajátítsanak el, a marxista- leninista szellemben való nevelésrö’i van szó és arról, hogy nem.zetgazdasíág'ink, szocialista iparunk, egészségügyünk, kere.skedelmünk, pénzügyünk számára sokoldalúan képzett poUť.kailag öntudatos és fejlett kádertfket neveljünk. Ezért a CsJSz Kö-'-oont' Bizoitságá- nak határozata ícy szól: ..minden tanuló hazafias kötelMségéhez tartozik, hogy bővítse tudását, emelje p-)1itika' és kultúrsz.ínvonalát é.s lelkii.smereteset’ készüljön a szocialista értelmtség felelősségteljes és m.éatisztelő küldetésére, továbbá pedig az összes i.skolai és fö- tskolai szervezet tevékenységé az iskola tanítási és nevelési feladatából in- ♦ dúljon ki, és az a feladata, hogy kí- méiyltse és megszilárdítsa a tanulók tudását. A tanuló hazafias kötele.ssége. (Tbgy minden tantárgy anyagát tökéletesen sajátítsa el és tudását mindenképpen kimélyítse, mégpedig a különböző érdekkörökben, a gépmodelek- kel való munka által, a kísérleti telepeken, a laboratóriumokban, segédeszközök elkészítése által szak- és más irodalom tanulmányozásával. A CsISz iskolai szervezete tehát hozzásegíti a tanulókat nemcsak ahhoz, hogy elsajátítsák a tananyagot, hanem / ahhoz is, hogy kibővítsék é.'s kimélyítsék tudásukat és továbtj; tanulásra Duzditja őket. Allithai,|uk-e, hogy a tunuló „jó tettet", vagy hazatias cselokményi követett el, amikor arra k.töelézte magát, hogy fizikából négyesről hármasra javítja ki. osztályzatát? Nemi mivel az a hazafias kötelessége, hogy fizikából a tananyagot tökéle- teset^ egyesre sajátítsa el, sót még többet tixijon, mint amennyit az „egyes- . re” megkívánnak. A CslSz iskolai szervezetének feladata. hogy tanácsot adjon arra vonatkozólag, hiogy hogyan kell tanulni és beosztani áz időt, hogyan kell telhasz--' hálni az osztálytársak segítségét és ; érdekköröket. /' .A kötelézettségvállalás kijelentésé a tan'.tló azt hiszi, hog.v '.'alamt reiid- kf'/ülit követett el, olya.svala.tnit, ami túlhaladja kötelességét. Éppen ebben rejlik az ‘iskolai előmenetel. valamint az isko,’,a rendszeres lá- .togatásával kapcsoltátos kötelézef-ség- vállalások hibája. Sohase sAibad mog- feled'kezrft arról, hogy nem az osztályzat a fontos, hartem a tudás. Ha megvan,, a tudás, akkor az osztályzat is j|& és megfordítva .A CsISz iskolai szérvezetének nevelő, kulturális és felvilágosító tevékenvsége oda Iránya'.jon. hogy a tanulók helyesen ártt-jmezzék a tanulás lényegét és a lanulók tanulmányaik alapján a lehető legjobban felkészüljenek a szocialista értelmiség felelös.ségteljes és megtisztelő feladatainak telje.sítésére: Tanuljunk a Komszomol gazdag tapasztalataiból és a CsISz iskolai szervezeteinek működé.sénél használjuk is fel őket, (főleg Kolmaková elvtársnő brosúrája nyomán) ezáltal javítjuk a CsISz iskolai .szervezeteinek munkáját a fiatal nemzedék nevelésénél és az i.s- kolának nyújtott segítségénf Hagyjunk fel az olyan kötelezettségvállalásokkal, amelyek a szokásos versenyek alapját képezik, mert károsak és helytelenek, mivel a tanulókat eltéríti e komoly, mély tudásért folytatott harc hatásos eszközeitől és a tanulókat a magoláshoz vezeti, nempedig a tudás alapos elsajátításához. Igen, helyesen járnak el azok az iskolai tlsISz-szervezetek, amelyek kiindulva az tskolai tanítási és nevelési tervből érdekköröket, technikai, irodalmi és művészeti 'ályázatot rendeznek. melyek az érdekkörökben átvett anyagon, előadásokon, irodalmi estéken és segéd-anyagok elikészítéséri alapúinak, mint ahogy azt a rozsnyói tizenegyéves iskola CsISz-szervezete tette. Pavol Kovács CslSz Kerületi Bizottság Kassa Nem stimmel a leltár sajtóval való munka. — faHújsó.g készítésének megbeszélése. Sokolovótol, Prú^ái^ - Dukián át 1944. oklóher 6. Elmondom a katonai bürokrácia egy jellemző esetét abból az időből, amikor átmenetileg én is Horthy Miklós katonája voltam, ha nem is a legszebb katonája. Ez akkoriban történt, amikor tollal, taperral a kezemben haláltmeg- vetö bátorsággal küzdöttem az új Európáért, a komáromi öregkaszárnya gondnoki irodájában. Az iroda vezetője, Schlacht főtörzsőrmester úr, energikus, fürge, és rendkívül buta ember volt, bár saját bevallása szerint két elemi Iskolát sikerrel elvégzett. Egyszer megkérdeztem, hogy autodidakta volt-e, kikérte magának, ő sohasem volt autodidakta, mindig gépouskások- nál szolgált. Sokat tanúltam tőle. Több katonai iratban láttam már leírva ezt a szót, hogy „sütöde”, hol két t-vel, hol két d-vel. ö volt az eUö, aki három d-vel Irta le, így südddöde. Schlacht fötörzs úr egy reggel izgatottan ugrott be az irodába. — Költözünk — azt mondja. — Megyünk át az új kaszárnyába. Fel kel! venni a leltárt. Elökotort egy poros könyvet, plaj- bászt. papirost, elindúltumk. Első körlet. Hol a napos, az anyátok istenit? Odavagódik a napos, jelentkezik. Hol a törzsőrmester úr, az anyád istenit ? Alázatosan jelentem, a törzsőrmester úr kiment a vasúthoz. Hol az őrmester úr, az anyád istenit? Alázatosan jelentem, az őrmester úr elment fürödni. Hát akkor mék marha van itt? Alázatosan jelentem, én. Az öreg kinyitja a könyvet, stillabi- | zál. Itt nyolc fogasnak kell lenni. Közlegény, számolja meg, hány fogas van. Körülnézek és jelentem: — Főtörzsőrmester úr, alázatosan jelentem, egy se. — Hol vannak a fogasok, az anyátok istenit ? — Alázatosan jelentem, hármat elvittek a négyes körletbe, egyet elvitetett az őrmester úr, négyet elvittek a páncélosok, akik előttünk itt voltak, j A tőtörzsmester úr megnyugodva I bólint és felém fordul. — Mindent bejegyezni, az anyád istenit. Mindent bejegyeztem a leltárba, azt is, hogy három kályhából kettőt elvittek a szakácsok, viszont egy vödör helyett kilenc van és három seprő átváltozott egy csákánnyá. Mindent beírtam, az anyám istenit. A következő körletben persze ugyanez volt a helyzet. Minden körletbeji ugyanez volt a helyzet. Egy hétig csináltuk a leltárt 14 körzetben és én buzgón jegyeztem, hakliztam, nyilaz- tam, hivatkoztam, Lassan kifogytam a jelekből, akkor fantasztikus ábrákat rajzoltam, később, midőn müvészambi- cióm is felébredt, emberi testrészeket és kis mókusokat. Ahogy a leltár elkészült, átköltöztünk az új kaszárnyába. Persze a leltári tárgyak felét útközben ellopták, másik tele pedig ismét több.-.zörösen I gazdát cserélt. Egy hét múlva, amidőn éppen egy komplikált szolgálati jegyet próbáltam magyarra fordítani, Schlacht főtörzsőrmester úr felém fordult. Arcán a belső megvilágosodásnak az a ténye ömlött el, amely a zseniális ötletek megszületésénél annyira jellemző. — Most pedig — mondta ihletetten — vesszük a leltárt, végigmegyünk a körleteken és megnézzük, minden a helyére érkezett-e. Ojabb két hét. alatt vgéigrepültünk mind a tizennégy körleten. Az előbbi leltározással szemben most az volt a változás, hogy semmit, soha, sehol a világon nem találtunk meg. Egy szöget sem. A főtörzsőrmester úr megnyugodva vette tudomásul a hosszas magyarázatokat, melyek mindenkor precízek és kielégítöek voltak. Én ezúttal már szüiTealista stílusban je- gyezgettem, úgyhogy a végén a leltár már olyan volt, mint egy elmebeteg kínai' végrendelete a hetedik századból. Amikor ez a munka is szerencsésen befejeződött, egy reggel Schlacht főtörzsőrmester urat kétségbeesett arckifejezéssel találom az asztala mellett. Kidülledt szemmel nézi az előtte kinyitott leltárt, izzad, nyög, szuszog. — Mi baj van, főtörzsőrmester úr, alázatosan kérdem ? Schlacht telem se fordul, üveges tekintettel mered a semmibe. — Hiányzik egy balta, az anyjuk istenit! GÁDOR BÉLA A z 1938 év márciusának eggik i t'tntekről, szombatra virradó | éjtszakáján bevonultak Hitler csatialai j Ausztriába. Sötét, háborús felhők gt/I- j lekeztek Európa egén. Csehszlovákia katonai helyzete válságossá lett. Nyilvánvaló volt, hogy a náci hódító-tervek legközelebbi fejezete, Csehszlovákia leigázása lesz. Az ország akkori vezetői elutasítják a Szovjetunió se- ' íségét. A „nyugati szövetségesek” javaslatára, „tanácsára", valójában pedig parancsára, elfogadják a müncheni szégyen d.il tátumot. A nép és a hadsereg védekezni, harcolni akar, de az ár dússal szem.ben tehetetlen,. A hadsereg parancsot kap. hogy paska- lövé.s nélkül vonuljon vissza a határokról. Ezzel a Csehszlovák népet kiszolgáltatták a véreskezü német fasizmus kénye-kedvének. 1938 októbere. » Az első náci csapattestek bevonulása az országba. A müncheni árulás következménye. Ettől az októbertől kezdve most már börtön és bitó jelzi útjukat. 1939 március 15-e — prágai bevonulásuk dátuma — már csak szomorú befejező akkordja volt n ..müncheni egyezmény-t” követő dübörgő szögescsizmák októberi énekének __ TTűt esztendő telt el e szomorú ok- íóber óta, amidőn 1944. október 6-án ismét Csehszlovák földre léptünk. 1944 október 6. Dukla. Határkő, de nem pihenőállomás. —i Véres harcok sorozatának egyik ismert színhelye. Hagyomány és jelkép. Ho:' út vezetett idáig. A további út rövidel'b volt, de ezt az utat is sírok szegélyezték. Csehszlovák katonasírok; SoknJoiótól a duklai határszoroson keresztül Prágáig. „A front egyik szaka.szán egy a Szovjetunióban kiképzett Csehszlovák katonai egység harcol ... N. várostól délre. Az egységet 60 ellenséges tank és golyószórósok támadták meg. A Ce hszlovák katonák éjjel-nappal ön- feláldozóan harcoltak az ellenséggel és a hitleristák minden támadását visszaverték. A harcokban 19 nemet tankot semniisítettek meg és 400 német golyószóróst öltek meg.” így szólt a Szovjet Távirati Iroda hire, 1943 április 2-án. A hadijelenté- sekben szereplő „N. várostól delre” ebben az esetben, a Szovjetunióban harcoló Első Csehszlovák Zászlóalj frontszakasta volt, az első tűzkeresztség színhelye pedig — Sokolovo. J^incs módomban, hogy kellően ’ ecseteljem és felsoroljam a nagy és nehéz út dicső csatáit. Nem Írhatom le részletesen, miként gyarapodott zászlóaljból nagyobb egységgé és mint Önálló Csehszlovák Brigád, hogyan vet-‘ részt az ősi Kijev felszabadításában, majd a dermesztő hideg» ben hogyan harcolt Fasztovnál, Bje- laja Cerkev-nél és Zsaskovnál, így részese lett a Förö.s Hardsereg csodálatos győzelmeinek. Tankjaikra volt Írva minden harcuk és törekvésük végcélja: „smér Praha” — irány Prága”. Két első tankjukat gyűjtés útján saját pénzükön vásárolták. A tankokat véres núciterrór két borzalmas bűntettének színhelyéről, a földdel gyeníővé tett Lidiceről és Lezsáky- rál nevezték el. Agyúik tüze mint a bosszúálló igazságszolgáltatás, sepert végig a két szeren<'sétlen község ártatlanul lemészárolt lakosságának gyilkosain. 1944 őszén az „1. Csehszlovák Hadtest a Szovjetunióban” büszke címet viseltük. Megérkezett a várvavdn pillanat; a haza földjén halálraverni a ae.szélyesen sebesült, de még mindig szívósan védekező fasiszta bestiát. Ez 1944 október 6-án történt. A Kárpátok bércein köröskörül dúltak a harcok. A nácik foggal-körömmel védekeztek. Nem 'volt már más választásuk. A haldhi.san sebesült bestia utolsó harapásai nagy áldozatokat követeltek tőlünk. Bai'vinky, lengyel- szlovák haU'.:'alucska határába:: pedig egyre szélesedett a hösihaloltak kfítonnteme.Zje. Szomorúan álltunk bajtársaink .sírjánál, de valahogy mégis (17 roH az érzésünk, hogy az otthon földjében még talán a halál is más. Ott voltam, amikor az első piros- fehér-kék határosdopot felállítottuk. Élénken emlékezetemben él az a kép, amikor az országhatár innenső oldalán ' néhány méterrel beljebb, csehszlovák földön az erdők cserjéi mögött sűrű sorban állnak az ágyúk és „Katyusák” és várják a parancsot a végső leszámolásra ... A végső leszámolásig még sokszor dördültek el az ágyúk és „Katyusák” az erdők cserjéi mögött — Eperjesen, Bártfán, Lőcsén, Kézsmárkon, Liptó- szentmiklóson, Róz.sahegyen, Túróc- szentmártonon keresztül' visszatértek a lengyelországi Ja.szlóba és folytatták Zsolnánál és Osztravánál egész Prágáig. Most tizenöt éve annak, hogy a müncheni árulás után az első fasiszta csapatok behatoltak hazánk területére, 1938 októberében. Most kilenc éve, hogy 1944 október 6-án csehszlovák földre lépett a Szov- jetuni li án harcoló felszabadító csehszlovák hadtest. Ezen nap emlékére október 6-ai lett az új Csehszlovák Had.sereg ünnepnapja. A duklai hősök példáiát l ivetve, azok harci szellemének hagyományát viszik tovább, hogy megfeleljen hivatásának a béke és szabadság őrhelyén. Csehszlovákia északkeleti határán, a Dukla szorosban, ma emlékül áll, hogy hirdesse a duklai harcosc'k es elesett hősük dicsőségét, hogy a nép kegyelettel hajoljon meg azok emléke előtt, akik életük árán váltották visz- Jza C.sehszlovákia szabadságát. Dukla, 1944 október 6-a, a dicső közelmúlt emléke, de egyben intő szimbóluma is. G. J. A Szovjetunióban harcolt Csehszlovák Hadtest katonája. •> ul«
