Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-10-10 / 68. szám

Ol IFÍOSÁ&

1P53. oktf^ber 7.

rmn

Jogainkkal es lehelősé^einkkel élni kell!

Loľinrz Gyula elvlárs beszámoló|a a Csenuulok IV, < rszájios közgyűlésén

A Cseinadok Kultúregyesiiletének IV. országos közgyűlésén Lörincz Gyula elvtárs a díszemelvényen beszél ü gy ülés részvevőihez.

A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének IV. közgyűlése’ abban az időben zajlik le, mikc^ orszá- prágai IJs

gunk dolgozó népe a prágai IJssznem- zeti békekongresszusra készülődik, hogy hazánk bákeszeretó népe megvitassa a n^met kérdés békés rendezését.

M ikor 1917 novennberében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ura-.^ lomra juttatta a munkások és parasztok kormányát, törvénnyé emelte a béke ügyét, leszámolt a háborúval, de leszámolt a háború okozójával, a kapitalizmussal is. Üj tényezó született, a Szovjetunió, amely teljesen új helyzetet teremtett abban a harcban is, amelyet a világ békeszeretö népei, a dolgozó tömegek folytattak is folytatnak a tartós béke megtartásáért, megteremtéséért. A háborús imperialista világgal szemben áll ettől a naptól kezdve egy új nagyhatalom, a béke nagyhatalma. A szocializmus építése a Szovjetunió határán belül, ugyan úgy, mint a Szovjetunió küipolitikája, a Njgy Szociaiista Októberi Forradalom napján született lenini békedekrétum elfogadása, megjelentése óla, mindenkor a béke ügyét szolgálta és szolgálja ma is.

Mi ismerjük a béketábor erejét, mi ismerjük a békeharc eddigi győzelmeit és szilárdan állunk a béketátxir oldalán semmi nem zavarhatja meg biztonságérzetünket, azonban, ahogy a közmondás mondja: az ördög nem alszik, és ezért nekünk is éberen kell figyelnünk az ördög szándékát. Ezért van különösen nagy jelentősége annak, hogy a közeli napokban Prágában, hazánk legkiválóbb dolgozói,, a béke legkiválóbb harcosai, munkások, parasztok, értelmiségiek megvitatják a német kérdé.s békés rendezésének módját, megvitatják hazánk minden békeszerető polgárának teendőjét, kötelességét a tartós béke további biztosításának útján.

Hazánk minden becsületes polgárának elsődleges és talán legfontosabb feladata, hazafias kötelessége a béke biztosítása, a békéért folytatandó harc, ami egy a szocializmus építésével, hazánk iparosításával, az államfegyélem betartásával, a szocialista falu megte- remté.sével, ami egyet jelent hazánk dolgozó népe egységének megszilárdításával, hazánk nemzeti és nemzetiségei közötti barát,ság elmélyítésével.

A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete megalakulása első pillanatától kezdve egy.k legfontosabb céljául tűzte ki hazánk békéiének, hazánk nemzeti békés együttélésének biztosllását, elmélyítését. Ma az adott helyzet az, hogy erre, ennek megvalósítására fokozottabb szükség és sokkal nagyobb lehetőség nyílik hazánk rohamos és egyre örömtelibb fejlődése. élete következtében. Nem szabad megfeledkeznünk a múltról, a kapitalista elnyomás, kizsákmányolás idejéről, a München előtti úri demokratikus köztársaság nyújtotta keserves életünkről. Hogy kellőképpen értékelni tudjuk azt, amit számunkra az új, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság, a mi drága hazánk nyújt a szocializmus építésének útján.

Široký e’vfárs 1937-es és a mai beszéde feltárja a valóságot Szlovákia múlt és mai életét. Örömmel látjuk ezt az óriási különbséget, örömmel élvezzük hazánk szocialista építésének, a gottwaldi ötéves tervnek áldásos gyümölcsét és szükségesnek tartjuk jjékeharcunk, békénk biztosításának, a

gottwaldi ötéves tervnek sikeres befejezését, szükségesnek tartjuk, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul- túregyesületén keresztül még fokozottabb mértékben mozgósítsuk a csehszlovákiai magyar dolgozókat, munkásokat, parasztokat, értelmiségieket szocialista hazánk még gyorsabb építésére, fejlesztésére. ■*

Szocialista iparunk rohamos fejlődése, dolgozó népünk szorgalmas munkája segítette kormányunkat ahhoz, hogy célját, a dolgozó nép életszínvonalénak emelését megvalósítsa. így kerülhetett sor az élelmiszer és elsősorban az ipari árucikkek állami kiskereskedelmi árainak csökkentésére. Ez annál: a sikernek eredménye, melyet dolgozó népünk országunkban a szocializmus építésének útján elért, valamint anník, hogy a pénzreform végrehajtásával megszilárdítottuk a csehszlovák pénzt. Ezzel az árcsökkentéssel emelte kormányunk a munkások és hivatalnokok reálbérét, földművesek jövedelmét, valamint a c.s^szlovák korona vásárlóerejét. Ez az üj árcsökkentés több, mint 23 ezer fogyasztási árufajtára vonatkozik 5—lOO/g-os csökkentéssel, amellyel évente Csehszlovákia dolgozó népe 4 és fél milliárd koronát nyer. Ha ezt az árcsöikkentést megfigyelji|<, meg kell á'lapítanunk, hogy túlnyomó többségben ipari árucikkek árának nagyfokú csökkentését látjuk, míg az élelmiszeráruk árinak csökkentése kisebb értékű. így elsősorban parasztságunk, az egyénileg dolgozó, a szövetkezeti, tehát nagyrészben az élelmiszer terén önellátó parasztságunk, lakosságunk számára jelent sokkal nagyobb kedvezményt. .A mezőgazdasági termékek, a gabona, hús és egyéb élelmiszeráruk termelésének lemaradását mutatja ez a különbség s figyelmeztet bennünket arra, hogy a mezőgazdasági termelés Korszerűsítésére, fejlesztésére fokozott-abb gondot kell fordítanunk a jövőben, hogy ezt a különbséget a rohamosan fejlődő ipari termelés és a még mindig lemaradó, hátramaradt mezőgazdasági termelés között kiegyenlítsük. Ez záloga és biztosítéka kell, hogy legyen és lesz a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának. A csehszlovákiai magyar dolgozók túlnyomó többsége a produktív délvidéken mezőgazdasággal foglalkozik és a csehszlovák hazafiság, a szocialista hazafiság tanujelét azzal adjuk, ha hazánk kormányának azt a ^ándékát, hogy a dolgozó nép élet- színvonalát áll'andóan emelje, azzal is segítjük, hogy nagyobb lendülettel a n.odern agrotechnika megismerésével és bevezetésével fokozzuk a föld hozamát, az éllemiszeráruk termelését.

A Csemadok központi titkárságán, ahogy nevezni szokták, az „apparátusban” dolgozik Szépe elvtárs, egyik legkiválóbb munkatársunk. Jelentésében a következőket írja: „Tardoskedden az éles nemzetiségi ellentét megszüntetéséhez a Csemadok helyi csoportja azzal is hozzájárult, hogy bemutatták a „Közös út" című színdarabot. A színdarab hatá.sa megmutatkozott abban is, hogy akik eddig — a szlovák és magyar lakosság közül — szó nélkül mentek el egymás mellett éveken át, a színdarab bemutatása után találkozásnál köszöntötték egymást”. Szép eredmény, ha az ember az embert annyira becsüli, hogy legalább köszönti egymást, szép az optimizmus is és mi feltétlenül optimisták vagyunk és lelietünk is, de ne essünk abba a hibába, hogy ezzel az eredménnyel megelégszünk. A köszönés rnögött még az ellentétek és surlódá.sivk meglehetnek, megbújhatnak. Személyesen győződtem meg Tardaskedeien arról, hogy jó néhánynapi vita a szlovák és magyar lakosság ' közti viszony rendezésére még nem volt elég, mert utána is előfordultak tettlegességig menő összetűzések ugyanakkor, amikor volt uradalmi főintézö, kulák, szlovák és rna- gyar, tehát „saját”, a „mi kulákunk” és az „ő kulákjuk", nagyon jól megértik egymá.st úgy a szövetkezetben, njjnt a gazdasági vezetésben. Ök nem veszekszenek, ök nem késeinek, hé- lyettUK ezt elvégzi két fiatalember is. Elég, ha ők a hajtóerőt, az alkoholt kifizetik. Ne kicsinyeljük le a ránkvá- I ó munkát, sok felelös.ség., türelem, oktatás, tanítás és tanulás szükséges ahhoz, hogy az emberből a régi, hibás Csökevényeket kiirtsuk, • hogy új embert kovécsoijunk, hogy szocialista embert faragjunk hazánk jóhiszemű, de esetleg még tévelygő polgáraiból. Ezen a téren nem elég eljátszani a „Közös út”-at, még ha ez segít is munkánkban, de feltétlenül végig kell járni és végig Ls járjuk azt a göröngyös utat, amelyen, ha vannak is akadályok,' göröngyök, de elvezetnek a közös úthoz

forradalmi hagyományok egész sorozata kapcsol össze bennünket a múltban és ellenségeink számára halálos csapást jelent az, ha ezeken a forradalmi hagyományokon, kapcsolatokon építjük föl, mélyítjük el do'go- zómk egységét, kiirtva a burzsoá ideológia csökevényeit, a burzsoá nacionalizmust, sovinizmust, mindazokat a káros befolyásokat, amelyekkel az ellenség megpróbálja megállapítani, visz- szafordítani a haladás szekerét. Ezeknek csak azt üzenhetjük, amit Malenkov elvtárs mondott, hogy ,,ideje volna, hogy megértsék: a történelem fejlődése nem azokhoz igazodik, skik konzerválni szeretnék a történelmet, akik szeretnék megállítani a népek haladását, ^ fejlődés útját, akik- szeretnék rákényszeríteni az emberiség tegnapját az emberiség jövőjére”.

Mi belekóstoltunk az emberiség jövőjébe és éppen ezért nem kívánjuk többé vissza az emberiség tegnapját. Nekünk nem kell többé a kozmopoliti- ka báró Kuffnerok világa, akik a cseh finánctőke csendőreivel lövettek a ko- suti magyar és szlovák földmunkásokba. Nekünk nem kellenek többé a magyar nacionalista urak, akik a magyar nép képviselőinek adták ki magukat, mint Szentivány, aki ugyanakkor, mikor a magyarság képviselőjének adta ki magát, a sztrájkoló magyar arató- munkások letörésére morva aratómun- káso'kat próbált hozni, csak ezek a morva munkások megtagadták a munka felvételét, mikor látták, hogy miről van szó. Ezek megtagadták, de ugyanakkor Benes elfogadta a nagy ,.magyar” meghívását és Szentivány birtokán vadászott. Az érdekük, az osztályhelyzetük azonos vo't, ugyanúgy, mint azonos volt az aratómunkások osztályhelyzete, érdeke is. Csak míg az egyik osztály célja az elnyomás, a kizsákmányolás volt, addig a másiké a közös szabadság, a kapitalista kizsákmányolás, elnyomás lerázása volt. Szentiványit követte Szüllö, Jaross, Esterházy, ugyanazzal a demagóg, nemzetvédő jelszóval, ugyanúgy kiadva magukat a magyarság képviselőinek, de egyetlen céllal, visszanyomni 9 magyar dolgozókat a jobbágysorsba, megőrizni a grófi címet, a grófi vagyont, ha kell hazaárulás, nemzetárulás, mindenek árán is. Tudtak kardot csörtetni, nemzeti jelszavakat hangoztatni, de ugyanakkor egy jottányit sem tettek a magyar dolgozók érdekében. Ezek a magyar nacionalista urak; magyar dzsentrik, hogy lehetetlent 'követeljenek a csehszlovák kormánytól, egy alkalommal Hodzsánál jártak és azt követelték, hogy a cseh városokban is — tudja isten minek — magyar hivatalok legyenek. Ugyanakkor, mikor saját birtokaikon a magyar dolgozóknak a legparányibb szoc ális, kulturális jogokat sem biztosították. Ugyanakkor, mikor egy falat kenyér kérésénél a földmunkásokba lövettek.. Nem ök, ök nem harcoltak a magyar dolgozók jogaiért. Szlovák képviselő veti fel Szlovákia nemzetiségeinek gazdasági és kulturális egyenjogu.ságának kérdését, ö veti tel 1937-ben:

„Hiány van magyar, szlovák és más- nyelvű iskolákban. Emellett leginkább szembeötlő, hogy kevés a népiskola is, ami egyenes megcsúfolása az európai civilizáció fogalmának. Kifogás van persze elég, különösen, ami a szlovák iskolákat illeti. Itt az Iskolapolitika mindig megnyugtatja lelkiismeretét, rámutatván a szlovák iskolák helyzetére és a szlovák iskolai nevelés hát- ramaradottságára a télfeudális magyar monarchia idején — ahelyett, hogy párhuzamot vonna az adott helyzet és a nemzet tényleges kultúrszükséglete között”.

Majd a továbbiakban így folytatta a

szlovák képviselő, 'Široký elvtárs, a CsKP nevéb\n:

„A magyar nemizeti kisebbséget a nemzeti kulcs aránya szerint 87 polgáriiskola illeVőé meg, de nincs nekik csak 11, tehát 76-fal kevesebb”. Ez volt „az emberiség tegnapja”, a mi tegnapunk és mi ezt a tegnapot nem kívánjuk vissza. Mert a mi hazánk, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság nemzetiségi politikája óriási f'ejlödési lehetőségeket nyújt számunkra az iskola, a kultúra területén is.

A csehszlovákiai magvar lakosság száma lényegesen kevesebb, mint 1937- ben volt. Az akkori nemzetiségi kulcs szerint szükségesnek mutatkozott 87 polgári iskola, volt csa.k 11. A polgáriiskola a mai iskolai rendszer szerint megfelel az alsóbb fokú középiskolának, amelyből az 1952—53-as iskolaévben nem 11, de 119 volt 473 osztállyal, 16.348 hallgatóval. Az 1952— 53-as iskolaévben volt 215 óvodánk, 227 osztállyal, 6857 gyermekkel. Nemzeti iskolánk volt 553, 1249 osztállyal, 44.033 hallgatóval. Magyarnyelvű óvodáinkon, nemzeti és alsófokú iskoláinkon kívül van még ebben az iskolaévben 7 tizenegyéves. — a gimnáziumok megfelelő — középiskolánk. Tornaiján ú„abban magyarnyelvű párhuzamos osztályú, óvónőképző iskolánk Komáromban, két magyarnyelvű, tanítóképzőnk, magasabbfokú ipariskolánk, 6 egészségügyi iskola, 2 felsőibbfokú mezőgazdasági Iskola, 2 alsóbbfokú, 7 földműves iskolánk, több alapfokú szakiskolánk. Magyar szak a pedagógiai főiskolán és a bölcsészeti fakultáson, egy kétéves pedagógiai felsőbbiskolánk.

Ezek az adatok legnagyobb részt a múlt iskola évből származnak, és nem mutatják a még fejlődésben levő terv végleges eredményét. Ennek ellenére visszatükrözik hazánk, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság helyes nemzetiségi politikáját a magyar iskolák állandó fejlesztése terén.

A csehszlovákiai magyar dolgozók

kulturális igényeinek kielégítésére, kul- írfvi

turális színvönalának emelésére pártunk, a CsKP és kormányunk elhatározásából megalakult a falujáró színicsoport után a Csehszlovákiai Magyar Területi Színház is komáromi székhellyel. Ez itt az első magyar köszin- ház. És szükséges, hogy a Magyar Területi Színház a csehszlovákiai magyar kultúra templomává váljék, ho.jy dolgozóink szocialista nevelését, szóra- koztatá.sát szolgálja. Ez a színház néhány hivatásos színésszel és műkedvelőkkel kezdte meg működését és ma már komoly, kvalitásos művészi teljesítményeket mutat tel. Ez nagyrészben annak köszönhető, hogy a Szlovák Nemzeti Színház szakemberekkel, tanácsokkal sietett a színház tehetségeiből toborzott színészeinek segítségére. .A Magyar Területi Színház komoly sikereket aratott a „Tűzkeresztség” című darabbal a magyar dolgozók, de különösen a falusi, a szövetkezeti parasztjaink között.

Ugyancsak szép sikereket értek el Csehov ,,Háztüznézö”-jével, újabban átütő sikerük volt, meg kell jegyezni, hogy még Komáromban is, Moliérenek „A fösvény” című darabjával. A Területi Színház további szép programmot készített elő, bemutatják Tajovsky „Szolgaságban”, Mňačko „Hidak” című drámáját, stb. Nemrégen alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Művészegyüttes is és néhány hónapja már rendszeres próbákat, előkészületeket folytat ez az együttes, hogy a közeljövőben tánc- és énekszámaival szórakoztassa dolgozóinkat, hogy a csehszlovákiai magyar népművészet hagyományait felelevenítse, átmentse a szocialista kultúra számára.

A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének „Fáklya” címmel képes havi kultúrpolitikai folyóirata jelenik meg, amely hivatva van a csehszlovákiai magyar dolgozók ideológiai színvonalát, tudását emelni. Hivatva van arra, hogy teret adjon az új szocialista kultúra kérdéseinek, problémáinak, hogy rendszeresen foglalkozzon a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális életének problémáival, hogy megismertesse a csehszlovákiai magyar dolgozókkal a cseh, a szlovák és a szovjet kultúra legkiválóbbjait.

Kulturális életünk fejlődésének tükörképét adja a csehszlovákiai magyar könyvkiadás is. 1949-ben 6 könyv

30.000 példányban jelent meg, 1950- ben í-3 könyv 62.000 példányszámban l951-ben 25 könyv 188.000 példányszámmal. 1952-ben 31 könyv 236.000 példányszámban. 1953-ban .47 könyv 190.200 példányszámban. Ezek az adatok a csehszlovákiai magyar könyvkiadó és elődje, a Magyar Könyvtár Kiadóvállalat kiadványait ölelik tel, kizárólag szépirodalmi és ifjúsági irodalmi művekkel. Emellett a többi szlovákiai könyvkiadó, a Pravda, Práca, Svet socializmu, Oráč és 1953 óta a Szlovákiai Politikai Kiadóvállalat, továbbá az Ifjúsági Kiadóvállalat is ad

ki magyar könyveket. A csehszlnvákiai magyar dolgozók köny vszük.ségletet, e.zenkívül Magyarországról bf'hoznit könyvekkel elégítjük ki. A magyarországi könyvbeliozatal a következőképpen alakult: 1949-ben 5.300 példány, 1950-ben 88.000 példány, 19.51-t>en

360.000 példány, 1952-ben 275.000 példány, 1953-ban előreláthatólag 250.000 példány. Az 1951 és 1952-es magas behozatali számok azt tükrözik, hogy ezekben az években több könyvesboltot rendeztek be. amelyek könyvkészletét meg kellett teremteni.

A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó egyik legfőbb célja kell, hogy legyen, hogy az eredeti csehszlovákiai magyar irodalom fejlődését elősegítse. Kiadásában 1949. óta 1950-ben két, szépirodalmi, két ifjúsági, 1951-b*'n egy szépirodalmi, egy ifjú-sági, 1952- ben három szípirodalmi, 1953-ban öt szépirodalmi, két ifjúsági mű jelent meg költői műfordításokat is beleértve. 1954-ben 3 terv az. hogy hét szép- irodalmi és három ifjúsági müvet jelentessen meg.

Ez a néhány felsorolt adat azt mutatja, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók gazdasági és kulturális fejlődése a történelem folyamán első ízben a cseh és a szlovák munkásosztály, a cseh és a szlovák dolgozók segítsége által a lenini-sztálini nemzetiségi politika, pártunk, a CsKP és kormányunk megvalósításával biztosítva van. A csehszlovákiai magyar dolgozók hazánknak a dicső Szovjet Hadsereg által való felszabadítása óta el.sö ízben írzik, hogy szabadok lettek, hogy megszabadultak a kapitalista kizsákmányolástól, a gazdasági és nemzeti elnyomástól. Első ízben érzik, hogy úgy gazdasági, mint kulturális téren teljes fejlődési lehetőséget biztosít. számukra a népi demokratik.-^ rendszer, drága hazánk, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság.

Jogainkkal, hazánknyujtotta 'ehetőségekkel élnünk kell, éppen ezért befejezésül a jogaink, a hazánknyujtotta lehetőségeinken kívül még néhány szót kötelességeinkről is szeretnék szólni.

Feladatunk és kötelességünk a béke biztosítása, harc a békéért, hazánk népeinek, nemzeteink békés együttélésének elmélyítésével, szocialista iparunk, mezőgazdaságunk építésével, a gottwaldi ötéves terv sikeres befeje- , zésével, feladatunk és kötelességünk az. hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének keretén belül ápoljuk a haladó magyar kultúr- hagyományokat. hogy fejlesszük az új, a szocialista magyar kultúrát, hogy gondoskodjunk a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális színvonalának emeléséről, hogy ápoljuk és terjesszük a cfeehszlovákiai magyar dolgozók közötc a cseh és szlovák haladó kultürhagyo- mányokat, hogy szocialista kultúránkat gazdagítsuk a velünk együtt élő nemzetek haladó kulturális hagyományainak átvételével, megismerésével. Ezzel fejlesszük dolgozóinkban a szocialista hazafiságot, a csehszlovák ha- zafiságot.

Feladatunk az, hogy megismertessük a csehszlovákiai magyar dolgozókkal hazánk forradalmi hagyományait, szabadságunk kivívásának útján, hogy megismertessük a cseh és a szlovák nemzet hős harcosait, mártírjait ugyanúgy, mint a csehszlovákiai rtyi- gyar dolgozók soraiból kikerült, hazánk függetlenségéért harcoló hősök és mártírok életét.

Feladatunk az, hogy megismertessük a csehszlovákiai magyar dolgozókkal ragyogó példaképünket és felszabadítónkét, a hatalmas Szovjetuniót, ahol számtalan nemzetiség a legnagyobb egyetértésben és barátságban építi ma már a kommunizmust.

Feladatunk az, hogy elmélyítsük a magyar dolgozókban a Szovjetunió iránti hűség és szeretet, odaadás érzését, ahogy azt örökül hagyta rank szeretett Gottwald elvtársunk .felejthetetlen jelszavával: „örök időkre a Szovjetunióval”.

Feladatunk az, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozókkal megszerettessük és megismertessük a jiépi demokratikus országokat, a velünk közös cél felé haladó nemzeteket, hogy ezáltal is megerősítsük a béke táborát, a béke ügyét.

Feladatunk az, hogy a csohszíovakiai magyar dolgozókkal megszerettessük drága hazánkat, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságot, hogy minden csehszlovákiai magyar dolgozó büszke legyen arra, hogy olyan országnak az állampolgára, amelyben az emberi jogok biztosítva vannal: minden nemzetiség számára, amelyben nrng- szüntetjük az embernek ember a tal való kizsákmányolását. Büszke légién arra, hogy olyan ország állampolgára, amelynek els^leges feladata a beke megvédése, á békéért folytatott harc! Célkitűzése a szocialista társadalom felépítése!